Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-27 / 252. szám

10 A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Polgármesterként újítana Egy kedves olvasónk hívta fel a figyelmünket a közelmúltban a nagylvánl Orosz Alizra. A nyolcadikos leányzó nem átlagos diák, hiszen komoly el­képzelései vannak arról, mit tenne, ha polgármester lenne. Nem mindennapi elgondolását egy országos pályázatra beküldött munkájában fejtette ki, nem is sikertelenül, hiszen esszéjét a második legjobbnak ítélték. Hogy mit is valósítana meg a tizenéves fiatal lány a falu első embereként, ar­ról olvashatnak a hét végén megjelenő lapunkban. D. Szabó Miklós érdekes írását az Új Néplap Vasárnap Reggel című újságban találják meg. Egy legendás sportoló elfeledett emléke 2005. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK Társunknak is elismerést kellett volna kapnia! Örömmel olvastuk az Új Nép­lapban, hogy az önkormányzat köszöntötte a versenyeken ki­emelkedő eredményeket elért szolnoki sportolókat. Sajnálattal vettük azonban tudomásul, hogy hiányzott közülük a csa­pattársunk, Sarudi Pál, aki leg­alább olyan kiemelkedő ered­ményeket ért el, mint a cikkben felsorolt sportolók. Vélemé­nyünkkel szerencsére nem va­gyunk egyedül, mert a fent em­lített cikk írója (vécsé) is más­nap a „Szóvá tesszük!” rovatban kifogásolta a hiányosságot. Re­méljük, nekünk is sikerül fel­hívni az illetékesek figyelmét arra, hogy a jövőben senki ne maradjon ki köszöntöttek közül. A CSAPATTÁRSAK (11 fő) A jelenségről be kell számolni, de részletesen A lap „Szóvá tesszük!” című rovat egyik szerzője „felhábo­rodik” és a kínai üzletben 5000 forintért vásárol kabátot, 14 ezer forint helyett. Én azért elgondolkodtam volna: ki a felelős a magyar piacon megjelenő olcsó, silány és többségében hamis márkajelű termékekért? Cikkével kinek segít? Ha a fogyasztónak akar, akkor helyeslem, de vizsgálja ki a körülményeket is: előfor­dulhat, hogy az ötezer forintos kabát egy hónap múlva tönk­remegy, a 14 ezer forintos ka­bát pedig évekig hordható lesz. Ebben az esetben is kinek segít: a magyar gazdasági viszo­nyok között legálisan tengődő, a előírásokat betartó hazai vállal­kozónak, vagy a profitot az or­szágból kivivő kínai kereskedő­nek? A jelenségről be lehet szá­molni, csak törekedni kell az egyéni és országos szintű lehe­tőségek és érdekarányok objek­tív bemutatására is. Ezt a jelen­séget egy kis terjedelmű glosz- szával és egyszemélyes tapasz­talattal nem lehet bemutatni. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN •kick Egyetértünk a felvetéssel, ám a je­lenséggel már foglalkoztunk és foglalkozni is fogunk még bővebb írásban. Egy glossza terjedelme azonban csak ennyit enged. Talán kevesen emlékez­nek már csak rá, pedig nagy tehetségű fiatal lab­darúgó volt. Szűcs Sándor (Pulyka, 1921-1951) élete fordulatos volt. Mint a szolnoki MÁV játékosát, 19 évesen behívták a magyar if­júsági válogatott keretbe, és 1940-ben helyet kapott az ifjúsá­gi csapatban. A Budapesten le­játszott mérkőzésen Románia if­júsági csapatát 1-0 arányban győzték le. Húszévesen játszott első alkalommal a felnőtt váloga­tottban, Belgrádban Jugoszlávia ellen. Ettől kezdve nyolc éven ke­resztül stabil tagja volt a nemze­ti tizenegynek, tizenkilenc alka­lommal mint hátvéd. Szűcs Sán­dor 1945-ben a szolnoki MÁV-tól az Újpesthez igazolt át, és ott is játszott végig. 1948. október 3-án a Magyarország-Ausztria mér­kőzésen volt utoljára válogatott. Az élete és sorsa ott vett fordu­latot amikor több ismert labdarú­gó külföldre távozott, és alakítot­tak egy emigráns csapatot. Hun­Szűcs Sándor legendás volt gária néven portyáztak, és jól jö­vedelmező mérkőzéseket játszot­tak különböző országok nagyvá­rosaiban. A kinn lévők több itt­honi játékost - többek között Szűcs Sándort is - csábítottak meggazdagodni. A magyar ható­ságoknak nem tetszett az illegá­lis csapat, ellene többször tilta­koztak. 1950-től megszigorítot­ták a nyugati és déli határok vé­delmét, minden eszközzel meg­akadályozták, hogy bárki illegáli­san elhagyja az országot. Legáli­san meg pláne. 1950. január ele­jétől az Újpest Sportegyesület a Belügyminisztériumhoz került. A Dózsa nevet vette fel, és vala­mennyi sportoló a belügy „dol­gozója” lett. Szűcs Sándor is rendőrtiszti rangot és beosztást kapott. El akarta hagyni az or­szágot Ausztria felé, a szökés „olyan jól” meg volt szervezve, hogy már várták őket. Szűcs Sándort lefegyverezték, megbi­lincselték. A bíróság az ügyész vádirata szerint fegyveres szö­késért kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet 1951. június 4-én vég­rehajtották. Harmincéves volt akkor. Az ítélet példa nélküli volt, a hatalom viszont példa ér­tékűnek szánta. Szűcs Sándorra ma már csak a 75-80 évesek, volt játékosok, szurkolók emlékeznek, pedig a város futballtörténetének legen­dásan sikeres kora volt az a tíz év (1938—1948), amit az akkori MÁV csapata produkált. Meg­jegyzésként csak annyit: Szűcs Sándor nem kapta meg az őt megillető helyet szülővárosának sporttörténetében. Szolnok, Szolnok, így múlik el a „világ” dicsősége...? SZUROVECZ PÁL A felszabadítás Szolnok életében fontos esemény A közelmúltban volt 320 éve annak, hogy a katolikus (né­met, bajor, szász) seregek 133 éves oszmán-török uralom után, 1685. október 18-án fel­szabadították Szolnok városát. 1552. szeptember 4-én esett el az erőd, a Nándorfehérvár és Temesvár felől érkező seregek foglalták el. A vár kapitánya, Nyáry Lőrincz mindössze 50 hajdúval próbált meg védekez­ni, esélytelenül. Elfoglalása után Szolnok szandzsákszék­hely lett és a fentebb említett je­les évig nagyobb seregektől va­lójában háborítatlan maradt. ■ 320 éve, hogy a katoli­kus seregek felszabadí­tották Szolnok városát. A Habsburg császári seregek a táti győzelem után Thököly országrésze ellen kívántak had­járatra indulni. Eger volt a cél­pont, aminek az ostroma ekkor még elmaradt, de az eredetileg oda vonuló seregekből, kivált az Ernst Péter, Mercy és Donnatus Heisler gr. táborno­kok vezette sereg, ami meg­szállta a szolnoki várat. A visz- szavételt követően, a környék­beli kisebb erősségeket is be­vették és berendezkedtek ezen a vidéken. A fontos tiszai átke­lőhely birtokában el tudták vág­ni az Erdélyi fejedelemségből Buda felé vezető fontos hadi- utat, amivel közvetve hozzájá­rultak Szeged visszavételéhez és Buda 1686. június 18-tól szeptember 2-ig tartó sikeres ostromához. VATAI GÁBOR, SZOLNOK * * * Talán ez nem él olyan elevenen az emberek emlékezetében, mint a szolnoki csata időpontja. Igaza van olvasónknak, akinek ezúton köszönjük meg, hogy felhívta fi­gyelmünket és elindított mindan­nyiunkat afelé, hogy ez az esemény bekerülhessen a köztudatba. A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőz­zük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a rimoczia@axels.hu e-mail Címre is várjuk. Korrekt számok tizenkét évnyi A „befektető” Szolnok vá­rosának a kéthektáros szandai réti telek 145 millió plusz áfás ellenér­tékét nem pengő forintok­kal, hanem (az erre kiírt „áltender” biztos váromá­nyosaként) 12 évnyi „jég­idővel” fizeti majd ki. Ne törődjünk azzal, mennyire előnytelen ez az „üzlet” a város számára! Tekintsünk el a szer­ződés szerint vállalt „veszteség­finanszírozás” súlyos évi tízmil­lióitól is. Csupán csak azt vizs­gáljuk meg, mennyit ér nekünk a jégidő? A dolgot két oldalról lehet megközelíteni: a nebulók jégidőszükséglete és a telekér­ték jégidőfedezete felől. 1. Az úszásoktatáshoz hason­lóan iskolaidőben csak a képes­ségre megtanítás lehet a cél és nem a szórakozás. Egy gyerme­ket megtanítani korcsolyázni 8­16 x 1 óra kell. Egy 1800 négy­zetméteres jégen egyszerre 60 nebuló korizhat biztonsággal, ez két osztály. 6500 kisiskolás van Szolnokon, évi egy évfolyam a tanárokkal együtt maximum 850 fő, ez osztva 60 férőhellyel, szorozva 16 oktatási és osztva napi 5 órával (délelőtt nyolctól délután egyig) az 45 iskolai nap, azaz két hónap. (Egy tanévben átlag 180 tanítási nap van.) 2. A telek értéke 145 millió Ft. Ez az összeg kamatozó ér­tékpapírban ma 6-7 százalékot, évi 9-10 milliót, hosszabb távon 3-4 százalékot (az euro kamata is van ennyi Európában) 4,3-5,8 millió forintot fial. Másfelől a damis úszásoktatás tornaóra je­gye (220 forint) és a debrece- ni/kaposvári jégcsarnokbeli di­ákjegy (350 forint) alapján a majdani szolnoki délelőtti jég­idő jegyára nem lehet drágább 250 forintnál. ■ Vizsgáljuk meg, mennyit ér nekünk a jégidő. Az egész jégfelület bérlése Debrecenben, Kaposváron 15 ezer Ft plusz áfa óránként. A di- ákjegy/tornaórajegy aránnyal a teljes jégfelület órabérlete bruttó 13 ezer ötszáz forint, napi 67 500 forint, 60 db tornaórajeggyel 70 000 forint lehet, ami évente 3­3,4 millió forint. Vagyis hosszú távon, a 4,3-5,8 milliós pénzügyi hozamot ígérő telekfedezetünk­jégidőről kel szemben közel fele költség merül fel. Az első három évben, (az euro bevezetéséig) bizton számíthatunk évi 7-9 millió fo­rint hozamra, ami kellő fedezet évi 2 évfolyam jégidőszüksé­gletére, mikor is 2-2 felsőbb évfo­lyamot tanítunk meg korcso­lyázni, a 4-dik évtől pedig a min­denkori ötödik osztályosokat. Egyszóval csak úgy szabadna átengedni a befektetőnek az „ingyentelket” a délelőtti jég­időért, ha az nem 10, 12, 15, nem is 20, nem is akárhány év­re, hanem „örökjáradék” mintá­jára örök időre járna. Tegyük hozzá, nem minden napra, de az év 360 napjából 45 napra mindenképpen (és ez bőven elég ahhoz, hogy Szolnok kisis­kolásai megtanuljanak korizni). GEDEI TIBOR, SZOLNOK Fél évszázad után újra találkoz­tak a kunmadarasi református iskola 1954/55-ös tanévben vég­zett diákjai. Jó hangulatú, olykor megható élettörténetek hangzot­tak el a beszélgetésen, felidéződ- tek a régi iskolai élmények, és megtudtuk, hogy mindenki be­csülettel megállta helyét család­jában és a munkájában. Eldön­töttük: öt év hosszú idő, így há­rom év múlva találkozunk újra. Tanárainknak köszönjük az élet- útravalót és azt, hogy megtisztel­tek jelenlétükkel. TÓTH KÁROLYNÉ, KUNMADARAS t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom