Új Néplap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-203. szám)
2000-08-23 / 197. szám
6. OLDAL ' ■' |k '■ % 'ÍT A'.v VÍ- '• • &» ' | .. A. '4 ]| f if 1 J| ,:4,v, :■•- • ' ' m ii,. «Ä Jm, JÍ%1», Ü .Ä. Ä mtK^te8'' ip;*.-# .íílllí:-:-2000. Augusztus 23., szerda Hírhozó Az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány idén is megszervezte az iskola-előkészítőt azoknak a cigány gyerekeknek, akik nem jártár óvodába. Az alapítvány jóvoltából húsz leendő első osztályos kisfiúnak és kislánynak próbálták meg a szakemberek zökkenőmentesebbé tenni az iskolakezdést. Általános tapasztalat ugyanis, hogy az óvodába nem járt roma gyerekek — legyenek bármilyen tehetségesek, jó képességűek - nehezen tudnak beilleszkedni az osztályközösségekbe. Mivel ezek a beilleszkedési nehézségek elsősorban az eltérő kultúrára vezethetők vissza, éppen ezért a pedagógusok a játékos foglalkozásokká, szereplési lehetőségék megteremtésével igyekeztek elsajátíttatni a gyerekkel az alapvető viselkedési formákat. * ★ ★ A millennium jegyében szervezett egész napos kulturális programot a Jászjákóhalmi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a helyi CÉSZ. Délelőtt sportvetélkedők, délután pedig folklóregyüttesek szórakoztatták az érdeklődőket, míg a nap végén cigánybálba vártak öreget és fiatalt. * * * A közelmúltban Jásztelken is roma napot szervezett a CÉSZ és a kisebbségi önkormányzat. Az egész napos rendezvény igazi színes programkavalkád volt. Bár az érdeklődők számtalan műsornak tapsolhattak, legnagyobb érdeklődés mégis az új cigány együttes, a Romantic fellépését kísérte. * * * Szeptember 4-én Jászapátin ismét megrendezik a már hagyományosnak mondható jászság roma napot. A rendezők - a CÉSZ megyei elnöksége és a helyi kisebbségi önkormányzat - tervei szerint délelőtt a sportpályákon mérnék össze erejüket, ügyességüket a Jászságban élő cigányok, délután pedig kulturális programok, folklóregyüttesek bemutatói várják a nagyérdeműt. Aki pedig nem fárad el az egész napos kavalkádban, akár másnap hajnalig táncolhat a roma esten. ■ Pártot alapít a Lungo Drom? Farkas Flórián a miniszterelnökhöz készül A szakértők már dolgoznak egy párt megszervezésén — jelentette ki a Lungo Drom és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke. Farkas Flórián úgy látja, ha ősszel sem kapnak létszámarányossági elv alapján működő parlamenti képviseletet a romák, akkor a Lung Drom alapításának tizedik évfordulóján megalakulhat a párt. Farkas Flórián szerint nem cigánypártot akarnak szervezni, hanem egy olyan szegénységellenes mozgalmat, amelyben azok is megtalálják helyüket, akiknek az érdekeit most senki nem képviseli a parlamentben. A 850 ezer magyarországi romából 450 ezren szavazásra jogosultak, a Lungo Dromnak pedig már most több tagja van, mint a legnagyobb magyar pártnak. így bizonyosnak véli, hogy képviselőket tudnának juttatni az Országgyűlésbe. Az OCÖ elnöke úgy látja, olyan kritikussá vált a cigányság helyzete, hogy már kormányfői szintű beavatkozást igényel, éppen ezért találkozót kért Orbán Viktortól. A legnagyobb cigány szervezet elnöke egy roma forráskoordinációs program elindításáról szeretné meggyőzni találkozójukon a miniszterelnököt. A számítások szerint egymilliárd forintot el lehetne különíteni a költségvetés tartalékalapjából vagy az ÁPV Rt.-től, amelyből a foglakoztatási, oktatási és lakhatást elősegítő programot indíthatnának. A pénzt a kormány kezelné, de a cigányok mondanák meg, hogy mire költsék. Tiszta udvar, rendes ház Kállai Ágoston büszkén figyelte, ahogy házára fölszögezik a táblát: Tiszta udvar, rendes ház. Bár a háromgyermekes, jelenleg munka nélküli ember Jászapáti egyik cigánysorán él, portája akár a városközpontban is állhatna. „Látta volna, mi volt itt, amikor öt éve ideköltöztünk! Nemhogy a ház küszöbén, de a kertkapun sem tette volna be a lábát” - mondja Kállai Ágoston, miközben feleségével beljebb tessékel a takaros kis házba. Ám nemcsak bent mutatkozik a gondos kezek munkája, kint is, a kis veteményeskertben. A Kállai család azonban csak egy azon cigányok között, akik házára a napokban felkerült a tábla. A város két cigánytelepén ugyanis összesen öt portát talált a Tiszta udvar, rendes ház címre - no és a velejáró ötezer forintra — méltónak a zsűri. A bírákat vezető jegyző aszszony szerint minden jutalmazott háznál látszott, a rend nem egynapos, nem csak a versenynek szól. Ezért is döntöttek úgy, hogy az eredetileg tervezett négy helyett öt házra rakják fel az elismerést jelző kis táblácskát. A tisztasági versenyt a kisebbségi önkormányzat írta ki. A testület elnöke, Farkas András szerint régi hagyományt szeretett volna feleleveníteni. Korábban ugyanis rendszeresen díjazták a legszebb, legjobban rendben tartott cigánytelepi házakat. Ám a mozgalom évekkel ezelőtt elhalt. A kisebbségi önkormányzat azonban ezeken a területeken is szeretne kulturált környezetet teremteni. A Dankó utcát például - az Országos Cigány Önkormányzat másfél millió forintos támogatásának köszönhetően - leaszfaltozták. Ráadásul a beruházással több pályakezdő fiatalnak adtak munkát. A tisztasági versenytől is azt remélik, hogy a jó példa ragadós lesz, és jövőre még több roma család otthonára írhatják ki: Tiszta udvar, rendes ház. Kállaiék portája nem csak a cigánytelepen nyerhetné el a legrendezettebb otthonnak járó címet Negyedszázad a „banda” élén Jászladányon talán nincs is olyan cigány család, mely az ősei között ne tudhatna legalább egy híres muzsikust. Mind között a legnevesebb azonban Rácz (Tuskó) László volt, aki zenekarával egykoron még Budapesten a Pilvaxban játszott. Muzsikáját még a rádió is közvetítette. A neves prímás fia, Aladár még ma is gyakran kézbe veszi a hegedűt, és játszik mindenki gyönyörűségére.- A vasbolt legnagyobb rádióját hozták ki a vendéglő kerthelyiségébe. Ott tolongott szinte az egész falu a bömbölő rádió körül- emlékszik vissza Rácz Aladár, vagy ahogy még ma is sokan nevezik, a kis Tuskó arra, mikor édesapja először lépett fel a Magyar Rádióban. Akkor már azonban nemcsak az édesapja, hanem édesanyja is együttest vezetett, mégpedig nőit. Nem csoda, ha Aladár hamar hegedűt vett a kezébe. Tanulgatta is a mesterséget előbb otthon, majd „privátként” az apja zenekarában másodprímáskodó Saki Jenőtől. Mégis úgy tűnt, a középső Rácz fiúból nem lesz muzsikus. A nyolcadik osztály elvégzése Rácz Aladár és együttese tavaly még Ausztriában is húzta a talpalávalót után ugyanis kőművesinasnak íratták be egy szakmunkásképzőhe. — Édesapámmal már elindultunk a szakiskolába. Szolnokon azonban meggondolta magát, és bekopogott velem a Bartók Béla Zeneiskola igazgatójához - meséli Rácz Aladár. — Ekkor nyílt ki a fülem — mondja Rácz Aladár. - A nagybátyám mellett megtanultam, hogyan kell a vendéggel foglalkozni, miként kell a zenekart irányítani. Mindezt alaposan megtanulhatta, hiszen éppen huszonöt esztendővel ezelőtt szervezte meg első Jászladányon úgy tartják, hogy az 1860-as évek körül jelentek meg az első cigányzenészek. Akkor még igazi együttesek nem működtek. Ha valahol vigasságot rendeztek, szóltak egykét cigánynak, jöjjön muzsikálni. A romák pedig húzták a talpalávalót, gyakran nem is pénzért, hanem élelemért. A cigányzenészeknek igazi becsületük csupán az 1920-as, 1930-as évek után lett. A felívelés még a háború után is tartott. Az 1980-as esztendőkben azonban leáldozott a cigányzenekarok napja. Csak remélni lehet, hogy nem végleg. zenekarát. Régen persze könnyebben lehetet zenekart alakítani, hiszen válogatni lehetett a muzsikusok között. Azóta megfogyatkoztak a cimbalmosok, brácsások. Rácz Aladár szerint ez nem meglepő. Eltűnőben vannak azok a helyek is, ahol még élő zene szól. A cigányzenekarokat kiszorította a magnó. Rácz Aladáréknak azonban még mindig van egy törzshelyük Besenyszögön. De fel-fellépnek a szolnoki Hozam Klubban, sőt tavaly még Ausztriában is muzsikáltak egy álló héten át. A muzsikus mégis annak örül a legjobban, hogy a családban nem ő lesz az utolsó zenész. Fiai már vele lépnek fel, nemrég pedig megszületett az unokája. Bár a legifjabb Rácz még csak néhány hónapos, de a füle nyitva van a zenére. „Akármennyire is sír, ha meghúzom a hegedűt, rögtön abbahagyja a zokogást” - mondja csillogó szemmel Rácz (Tuskó) Aladár. ■ FOTÓ: MÉSZÁROS Roma holokauszt Az elmúlt napokban az ország több pontján is megemlékeztek a cigány holokausztról. Budapesten az Országháznál lévő Rákóczi-szobornál gyűltek össze romák és nem romák, hogy közös virrasztással és gyertyagyújtással adózzanak a II. világháború idején kivégzett cigányok emlékének. Nagykanizsa ifjúsági parkjában, az ország első cigányholokauszt-emlékszobránál rendezett ünnepségen pedig az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke is részt vett. Farkas FÍórián kiemelte: óriási a felelőssége mindenkinek abban, hogy soha, sehol teret ne adjon a gyűlöletkeltésnek, a másság elutasításának, s hogy a holokauszt többé ne ismétlődhessen meg. Iskolaszépítő diákok Bár a tanévkezdésig még hátravan néhány nap, a szolnoki Hegedűs T. András Középiskolában — vagy ahogy régen nevezték, a Roma Esélyben — ugyancsak sürögnek-forognak a diákok. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan most is saját kezűleg díszítik, szépítik osztálytermeiket. Botos Olivér, az iskola diákönkormányzatának elnöke A padokat, székeket is a diákok javítják szerint már hagyomány, hogy a szünet utolsó heteiben a tanulók munkához látnak, és a szakemberek mellett segédkezve festik, szépítik az iskolát. A vakáció végét önszántukból áldozzák fel, csupán azért, hogy a kedvüknek, ízlésüknek megfelelően alakítsák ki, rendezzék be az osztálytermeiket. Abba ugyanis sem a tanárok, sem az iskola igazgató nem szól bele. Mányi Etelka augusztus eleje óta serénykedik az iskolában. Osztálytársai közül is többen dolgoztak már. Kinek mennyit enge-FOTÓ: M. J. dett a ideje. Volt, aki egy-két napot, volt, aki heteket. Á lányok jobbára takarítanak, míg a fiúk festenek, vagy épp a padokat javítják. Mindezért - erősítette meg Csilléi Béla igazgató - pénzt nem kapnak a diákok, de azt ígéri, taneszközben a szünetben is szorgoskodók egyike sem fog hiányt szenvedni._____________a Kevesen is sokat tehetnek Az egyiknek sikerül, a másiknak nem.... — szól egy régi sanzon. A dal sajnos megyénk kisebbségi önkormányzatai között még mindig sláger lehetne, hiszen vannak sikeres és számos problémával küszködő képviselő-testületek. Sorozatunkban arra próbálunk választ keresni: az önkormányzatok mit tekintenek sikernek, és mi kell(ene) hozzá. A választások után úgy tűnt, Jászladányon nem lesz felhőtlen a települési és a kisebbségi önkormányzat viszonya. Tavaly tavasszal — mint akkor arról lapunk is beszámolt - igen heves vitát váltott ki a cigány önkormányzat irodájának táblája. Szerencsére sikerült feloldani az ellentéteket, így ma már korrektnek mondható a kapcsolat a két testület között — mondja a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Kállai László szerint amiben tud, segít a falu vezetése. Nemrég például ingyen rendelkezésükre bocsátották azt a területet, ahol emlékművet szeretnének állítani a faluban egykoron élt híres cigány zenészeknek. Kállai László állítja, sokkal több fejfájást okoznak képviselőtársai. Többségük ugyanis nem sokat törődik a kisebbségi önkormányzat ügyeivel. Idén például még nem volt olyan testületi ülés, ahol mind az öt képviselő jelen lett volna. Mindez nem jászladányi sajátosság - véli a az elnök —, más településre is jellemző, hogy egy-két képviselő viszi a vállán a kisebbségi önkormányzatot. Jászladányon azonban ez különösen nagy terhet jelent, hiszen többre igyekszenek vállalkozni, mint évente egy romanap megszervezése. „Ahol tudnak, segítenek” alapon felvállalták például, hogy a falu összes cigány, rászoruló, megfelelő tanulmányi eredménnyel rendelkező gyerekének segítenek elkészíteni, beadni azt a pályázatot, mely révén ösztöndíjhoz juthatnak. Ily módon negyven diáknak segítették az oktatását. De valószínűleg ősszel lesz saját újságjuk is, mellyel a romákat szeretnék ellátni hasznos információkkal. Ősszel pedig ismét szeretnének egy falunapot szervezni, ahol a cigányok és nem cigányok is színpadra lépnének. Kállai László szerint ugyanis sokkal jobban szolgálja a „békés egymás mellett élést”, ha a szokásos romanapoktól eltérően, a falu tehetséges roma emberei mellett a nem cigányok is megmutathatják tudásukat. A kisebbségi önkormányzat elnöke éppen ezért vette sajnálattal tudomásul, hogy igazán egyik alapítvány sem támogatja az ilyen rendezvényeket. Kállai László azonban állítja, amit egyszer kigondolnak, azt előbb-utóbb megvalósítják. Pénzben ugyan nem dúskálnak, bár az állami támogatást a települési önkormányzat majd’ 500 ezer forinttal megtoldotta, ám jól gazdálkodva mindenre juthatnak. A jászladányiaknak pedig van gyakorlatuk a beosztásában, mert ugyan tavaly sem voltak „jobban elengedve”, de hétezer forintot mégis sikerült megspórolniuk. Cigány világ gyermekszemmel A közelmúltban jelent meg a Tiszabőn 1992—1996 között működött Freinet-műhely osztályújságjának, a Palacsintának írásaiból öszszeállított könyv. Az erről szóló cikk megjelenése utáni visszajelzések arra ösztönöztek bennünket, hogy rendszeresen szemelgessünk az írásokból, vagy ahogy a műhelyben nevezték, a szabad szövegekből. Úgy hisszük, nem minden tanulság nélküli az, ahogyan a cigány gyerekek látták a világot. Reggel ideértünk Szolnokra és megebédeltünk és elmentünk a fürdőbe. Tanár bácsi meg elment a lányoknak venni bugyit. A fiúk levetkőztek és szaladtak a vízbe. A tanár bácsi feltett a betonra, aztán a nyakába és a hátára. (Mága Barna) Amikor este lett, mi busszal jöttünk haza, aztán megfürödtünk. Panni meg én táncoltunk, aztán mentünk aludni. Tanár bácsi mesélt egy szép mesét és mi szépen elaludtunk. Amikor reggel volt, felkeltünk nyolc órakor. Panni sokáig aludt és a tanár bácsi megvakarta a lábát. (Mága Erika) Amikor este jöttünk haza a fürdőből, ott volt a Barna apja kocsival, és haza akarta vinni, az anyukája sírt érte. Aztán Barna mondta, hogy nem megy haza, és nem vitték el, és mi nagyon örültünk ennek. Utána mentünk vacsorázni és mákos guba volt, de nagyon rossz. Aztán labdáztunk Tibivel és Barnával. Később danoltunk, aztán aludtunk. (Mága Gabi) Mikor diszkóztunk a nagylányokkal, Lajos, Zoli és Barna csúfolt, én meg sírtam. Gabi nem csúfolódott, és Feri mérges volt. Én nem szóltam neki, hogy már rájuk hagynám. Feri verekedni akart, és már fel is akart állni, de Lajos megelőzte, és már ütött is. Feri nagyon mérges volt, Lajos behúzott neki és összeakadtak. Gabi nem bírta szétvenni őket, és akkor Zoli összeverte Ferit. Aztán bejött tanár bácsi és kinyakalta mind a kettőt, és aztán elaludtak. (Mága Erika)
