Új Néplap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

1997. január 20., hétfő Sport 9. oldal Labdarúgás, MLSZ-Liga teremtorna Tiszafüreden A diósgyőri szurkolók elrontották a hangulatot Szombaton két helyszínen megkezdődött az MLSZ-Liga labda­rúgó-teremtorna. Tiszafüreden négy, Békéscsabán pedig hat csapat lépett pályára a továbbjutást jelentő első helyért. Sörrel-borral locsolkodtak A hazai teremtorna hangulatához szokottak némi meglepetéssel tapasztalhatták, hogy a csarnokhoz közelítve szavalókórus hal­latja nem mindig szalonképes rigmusait. Az előtérben ugyanis piros-fehér sálas diósgyőri „szurkolók” eresztették el magukat, sőt a meccsek alatt is vizespoharakat dobáltak a pályára, és hosszú percekig állt a játék. Rente Ferenc polgármester nem tűrhette sokáig a sörrel-borral locsolkodók garázdálkodásait, tüstént rendőri segítséget kért, hogy elejét vegye a rendbontás­nak. Nehogy felelőtlen emberek elrontsák mások szórakozását és egyben rossz színben tüntessék fel a Tisza-parti kisvárost. Nos, utóbbi ugyan nem sikerült, ellenben a focidélután han­gulatát megmételyezték a minden ízében otromba, agresszív huligánok, akik senkire nem voltak tekintettel, csak hogy akara­tukat ráerőltessék másokra. Jó lenne már határt húzni ott, ahol az embertelen viselkedés már a józanok megbotránkoztatását váltja ki, hiszen a szélsőséges diósgyőriek - hangsúlyozni kell, nem az egész grupp - a rendőri kordon közepén is bátran bele­avatkoztak a rendezésbe. Bizonyára a rend őrei nem kaptak fel­hatalmazást arra, hogy üstökön ragadva egyszerűen kipenderít­sék a rendbontókat. Vajon meddig kell vámunk még? Füreden legalább 1200 ember szorongott, tombolt a Tisza-parti kisváros impozáns sportcsarnokában, ahol az NB Il-es házigazdák, a Keleti-csoport listavezetőjét, a Diósgyőrt és két fővárosi élvonal­beli gárdát, a Vasas CV-t és a Csepelt látták vendégül. Vasas CV-Diósgyőr 5-1 (2-1) vezette: Hajdó, Márton, gólszerzők: Herczeg (12., 27. p.), Juhár (20.), Szilveszter (24.), Mónus (35.), illetve Tábori (19.) Szoros, nagy küzdelmet hozott az első félidő, ám a második an­nál simábban alakult. Az angyalföldiek ugyanis jóval hamarabb ráéreztek a helyi adottságokra, és biztosan nyerték a nyitómérkő­zést. Tiszafüred City-Gas-Csepel 6-11 (4-2) vezette: Herbály, Veres, gólszerzők: Tóth T. (1., 6.), Porkoláb (13.), Kaszonyi (19.), Lugosi (37.), Csillag (38.), illetve Baranyi (9., 10., 29.), Rósa (25., 32.), Jakab (26., 36., 39.), Oláh (27., 32.), Nagy T. (30.) Tóth T. két gyors gólja magabiztossá tette az esélytelenebb pá­lyaválasztót, de Baranyi egy perc alatt egalizált. Szünet után tíz perc alatt „megszórta” ellenfelét a „szigetországi” gárda, és nagy különbségű győzelmét szomorúan vették tudomásul a hazai szur­kolók. Vasas CV-Csepel 7-7 (34) - büntetőkkel 4-5 vezette: Márton, Hajdó, gólszerzők: Váci (2., 25.), Szilveszter (4.), Galaschek (10., 29., 39.), Mónus (23.), illetve Nagy T. (3„ 14., 15.), Bereczki (17.), Oláh (30.), Keresztúri (32., 35.) Az első és a második félidőben egyaránt kétgólos hátrányból fordított a Csepel, ám a rendes játékidőben nem tudta eldönteni a találkozót. A torna legszínvonalasabb mérkőzését a hajrával koro­názták meg a játékosok. A büntetőpárbajt 4-5-re a Csepel nyerte, a Vasasból Sáfár hibázott kapustársával, Bíróval szemben. Csank kispályáról nem válogat Köztudott: a szövetségi kapitány nemcsak szereti, műveli is a kispályás focit. Az indíttatás tehát adott, de a szakembert egyik régi jó barátjának, Albert Csabának, a hazaiak edzőjének vi­szontlátása is Tiszafüredre vitte. Fiatalabb korukban mindket­ten ózdi színekben játszottak. Csank Jánosnak ezúttal a dísz­vendég - feszengett is az öltönyben, nyakkendőben - szerepe jutott. Arra a kérdésre, hogy a kispályás teljesítmények alapján szándékozik-e beválogatni valakit a nemzeti tizenegybe, ha- miskás mosollyal válaszolt:- Nem valószínű, de azért azt hozzá kell tennem, hogy akit itt, a teremben nem zavar a labda, az a nagy pályán is ügyesen bánhat a játékszerrel.- A hasonlóság mellett számos eltérés is van a futball két vál­faja között.- így van, teremben az alacsony súlypontúak állnak valami­vel stabilabban a lábukon. Itt a játékosok gyakrabban kerülnek döntéshelyzetbe, hiszen a nagy pályán jóval több idő áll rendel­kezésre ahhoz, hogy a jó megoldást kiválasszák. És az fel sem tűnhet, ha valaki viszonylag többet spekulál a helyes megoldá­son. Lényeges különbségként kell még említenem azt, hogy a nagy pályán vannak speciális, sok futást igénylő posztok, és az sem elhanyagolható, ott nem lehet folyamatosan sorokat cse­rélni, sok pihenőt nyújtva azzal a játékosoknak.- Melyik együttes tetszett?- Minden gárdában akad három-négy úgynevezett terem­specialista, akik meghatározzák csapatuk stílusát. A kapusok többsége jól véd, és miután a mezőnyben valamennyi együttes teljes erőbedobással küzd, jó hírverése a sportágnak ez a torna. Megítélésem szerint szembetűnő különbség mutatkozik az NB I-es és másodosztályú csapatok között, amit a magam részéről jó jelnek tekintek, nem elfeledve azt, hogy a megállapítás nem kritika a részemről. Horgász-vadász a teremtorna fővédnöke A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke, Iváncsik Imre nem áll a notórius meccsre járók hírében. Inkább a termé­szethez kötődő szabadidős tevékenységeket kedveli, mint a horgászatot, vadászatot és a gombaszedést.- Mindig szívesen jövök Tiszafüredre, s ezúttal összekötöt­tem a kellemest a hasznossal, hiszen a fővédnöki felkérést örömmel vállaltam el. A labdarúgás ugyan nem a legkedvesebb „szakterületem”, de maga a sport mindig érdeklődést vált ki be­lőlem. Úgy gondolom, megyénk egyik legdinamikusabban fej­lődő és további fejlesztést igénylő városa megérdemli a kitünte­tett figyelmet, hiszen gazdasági, idegenforgalmi területen még számos kiaknázható lehetőséggel bír a térség. Azért is fontos ezeknek a mielőbbi hasznosítása, mert a további fellendülés magával ragadhatja a sportot, s ezzel további színvonalemelést eredményezhet.- néder­Női röplabda Extra Liga Agria Computer RC-Jászberényi RK 3-0 (8, 3,1) Eger, 350 n„ v.: Csemák, Szabó JRK: Pesti, Benke, Teron, Illésné, Nazarenko, Kovács. Csere: Tóth, Gergelyfi, László, Sápi, Lukács. Edző: Litkei Gábor. Eger: Fekete, Papizsanszkaja, Akimova, Kalotai, Wolf, Sztankó. Csere: Kurucz. Edző: Janda Attila. Rendkívül alacsony színvonalú mérkőzésen szenvedett nagy­arányú vereséget a jászberényi csapat. Litkei Gábor: - Régen szégyelltem így magam röplabdamér­kőzésen. Janda Attila: - Kötelező volt a győzelem, de sajnálom, hogy a játékkal mi is adósak maradtunk. Női kosárlabda NB I/B Vadkakasok Medicor Debrecen- Szolnoki MÁV SE 67-78 (37,44) Debrecen, 100 n., v.: Pálzsitka, Sztrakuvics Szolnoki MÁV : SZAVERCSENKO 19, Kormány 1, KURUCZ 22, Kovács, TÓTH 24. Csere: Pasek 8, Horváth 2. Edző: Novák Gábor. Az első félidő elején fej fej mellett es­tek a kosarak, szolnoki részről csupán Kurucz és Tóth volt eredményes. A félidő közepétől magára talált vendégcsapat Tóth Kati irányításával biztos vezetést szerzett, melyet végig a félidő folyamán meg is tartott. A második játékrészben harco­san védekezve, támadásban pedig ziccerig játszva, 10 pontos vezetést tudtak szerezni a lányok, és azt végig megtartották. Doki nélkül nem lehet ICE-Lehel—Debreceni AHC 1-3-nál félbeszakadt (0-2. 1-1. . . .) Koponyatöréstől a keresztszalag-szakadásig — avagy salakmotorosok, öklözök, focisták és kézisek a doki keze alatt Diósgyőr-Tiszafüred 3-2 (0-0) vezette: Veres, Herbály, gólszerzők: Bozó (25.), Tóth D. (29.), Tá­bori (32.), illetve Bernáth (27.), Dajka (33.) Kihagyott ziccerek, szaggatott játék, kemény küzdelem, jó ka­pusteljesítmények jellemezték a másodosztályúak rangadóját. For­dulás után a hálók is sűrűn zörögtek, Tábori büntetőjével a borso­diak megszerezték első győzelmüket. Csepel-Diósgyőr 7-6 (2-5) vezette: Hajdó, Márton, gólszerzők: Jakab (5., 25., 27.), Tyukodi (19., 40.), Keresztúri (33.), Rósa (37.), illetve Kotula (12., 18.), Ruskó (15.), Tóth D. (17.), Varga (20.), Nagy S. (35.) A csoportelsőséget eldöntő „derbin” kezdetben egymás hibájára vártak a csapatok. Ez a csepeliek malmára hajtotta a vizet, ám a Diósgyőr parádés sorozatával megnyugtató előnyt kovácsolt a szü­netre. Azt követően azonban megint a „szigetországiak” kereked­tek felül, Tyukodi találatával sikerült a győzelem és a csoportelső­ség kivívása. liszafüred-Vasas CV 8-11 (24) vezette: Herbály, Veres, gólszerzők: Dorcsák (13., 21., 36., 39.), Kalló (18.), Földvári Cs. (33.), Németh (36.), Dajka (38.), illetve Tóth A. (12.), Szilveszter (13., 23.), Juhár (17., 29.), Nyerges (20., 31.), Váczi (24., 35., 39.), Földvári Cs. (40. - öngól) A végeredmény: 1. Csepel 8 pont, 2. Vasas CV 7, 3. Diósgyőr 3, 4. Tiszafüred 0 ponttal. Különdíjak: legjobb kapus: Sáfár Szabolcs (Vasas CV), gólki­rály: Jakab Csaba (Csepel) 6 góllal, legjobb mezőnyjátékos: Váczi Zoltán (Vasas CV) Idén lesz harminc esztendeje, hogy egy fiatal, tettre kész szol­noki orvos feltűnt a megyeszékhely sportpályáin, s pontos diagnózisaival, szakszerű kezeléseivel gyors visszatéréshez se­gítette a megsérült sportolókat. A megyei kórház sebészeti osz­tályának alorvosából - 1968 szeptemberében került az intéz­ménybe - gyorsan, mindössze nyolc év alatt a „Sürgősségi, be­tegfelvételi osztály” vezető főorvosa lett. Doktor Sebestyén Mi­hály - mert hiszen róla van szó - azóta is párhuzamosan végzi két tevékenységét, vezető beosztása, munkahelyi elfoglaltsága ellenére sem lett hűtlen a sportolókhoz, . Atlétika - Idénynyitó verseny Kovács Tivadar 214-gyel kezdett Elkezdődött. Mármint az atlé­ták röpke két hónaposra terve­zett fedett pályás idénye. Az első versenyre a fővárosban, az Olimpiai csarnokban került sor, ahol a helyszínen edzőtáborozó román és jugoszláv sportolók is beszálltak. Amint az várható volt, csúcsformáról szó sem es­hetett, hiszen a szezon első megmérettetésén ritkán fordul elő, hogy valaki egyéni leg­jobbját teljesíti. A kivétel erő­síti a szabályt - tartja a mondás, melyre most is találhattunk precedenst az újpesti Szeme- rédi Eszter személyében. A még junior korú Szemerédi ugyanis országos csúcsot ért el rúdugrásban (414). Az ifjú hölgy nem érte be ennyivel, „nekiugrott” az Európa-csúcs- nak (423 cm) is, melyet igaz át­vitt, de negyedjére, ami miatt nem hitelesíthető. A Szolnoki MÁV-Ideál SE atlétái közül a magasugró Ko­vács Tivadar vitte a legtöbbre a nívós mezőnyben. Az ausztrá­liai ifjúsági világbajnokságon kilencedikként végzett fiatal­ember a nemzetközi „piacon” is jegyzett jugó Zorics mögött a második helyet érte el 214 cen­timéteres eredménnyel. (sl.) Salakmotor- Rögtön az első hét végi ügye- letemen mély vízbe kerültem, hiszen a Mátyás király úti sa­lakmotorversenyen kellett biz­tosítást adnom - emlékezik vissza a kezdeti lépésekre dr. Sebestyén Mihály. - Gyepes, Perényi, Mészáros neve fémje­lezte a viadalt, így nem vélet­len, hogy közel ötezer ember vette körül a pályát. Neves mo­torosok indulása ellenére elég rossz minőségű volt a talaj, kü­lönösen a kanyarokban akadtak kisebb-nagyobb gödrök. Szudi László orvos barátommal a ve­szélyes íveken helyezkedtünk el, mint kiderült, jól tettük. Az egyik motoros nagy sebesség­gel kisodródott, a palánknak ütközött, s koponyasérüléssel azonnal kórházba kellett szállí­tani. így fordulhatott elő az az eset, hogy szemtanúja is voltam a bukásnak, és a sérült pont az én osztályomra, a balesetire ke­rült. Emlékszem, dr. Münich Béla operálta a fiút, én pedig asszisztensként segédkeztem a műtőben. Nyugodtan állítha­tom, az egyik legveszélyesebb, legnehezebb sportba csöppen­tem „zöldfülűként”, a későbbi­ekben a focistáknál már sokkal könnyebb dolgom volt. Labdarúgás- Hogy került a Szolnoki MTE kispadjára ?- Kezdetben eseti felkéré­seknek tettem eleget, majd 1969-ben az akkori elnök, Sári József hivatalosan is kinevezett csapatorvosnak a labdarúgók mellé, de besegítettem az ököl­vívó- és kosarasszakosztálynak is. A hetvenes években meg­pezsdült az élet Szolnokon a foci körül, a város felkarolta az MTE-t, így többször is elkísér­tem idegenbe a gárdát. Táská- nyi gyógyszert, kenőcsöt gyűj­töttem össze, s az évek alatt egyre több rutinra tettem szert. Igyekeztem mindent saját erő­ből megoldani, szinte sohasem adtam tovább sérült játékost. Az edzők és masszőrök remek partnereim voltak, igényelték segítségemet, tanácsaimat. So­kat köszönhetek a labdarúgás­nak, hiszen rajta keresztül let­tem országosan ismert orvos. Több neves játékos, játékvezető fordult meg a kezem alatt, még vidéken is, ellenfélként is kikér­ték véleményemet egy-egy eset kapcsán.- Nyilván akad emlékezetes története a futballpályáról?- Kettő ragadt meg bennem különösen. Bár mindig jó volt a kapcsolatom a bírókkal, azért felugrálós orvos hírében álltam. Egyszer emiatt piros lapot kap­tam, s el kellett hagynom a kis- padot, a fegyelmi bizottság pe­dig két hétre eltiltott a hazai meccsektől. Izgalmas eset volt az a kaposvári osztályozó, mi­kor az NB II-be jutásért játszott a MÁV MTE. Egyetlen kapus­sal érkeztünk a somogyi me­gyeszékhelyre, ráadásul 1-0-s Dr. Sebestyén Mihály szak­tudását hamar elismerték felettesei, már 32 évesen osztályvezető főorvos lett a Hetényi Géza Kórházban vezetésünknél, két perccel az első félidő vége előtt Boros Lukács alhasi sérülést szenve­dett. A szünetet Pádár játékve­zető a kezelés miatt - a hasfalat kellett érzéstelenítenem - meg­hosszabbította, Lukács pedig fordulás után kivédte a hazaiak szemét. Ökölvívás- Nyilván a ring mellett sem unatkozott.- Középiskolás országos bajnokságot rendeztek Szolno­kon, dr. Kövesdi Györggyel felváltva ügyeltünk a kórház­ban és a ring mellett. Minden­nap mérlegelésen és orvosi vizsgálaton estek át a srácok, mégis tragikus baleset történt. Az egyik fiú a selejtezőben zsi­nórban nyert döntő fölénnyel, ám a fináléban őt ütötték ki. Koponyaűri vérzéssel került kórházba, súlyos agykárosodást szenvedett. Mint később kide­rült, eltitkolta előlünk, hogy hat héttel korábban, edzésen ki­számolták. Kézilabda- Már csak egyetlen sportág maradt ki az eddigi felsorolás­ból, ám gondolom, az pályafu­tása csúcsát jelenti.- Hát igen, a kézilabda. Ti­zedik éve, hogy az Olajbá­nyász, illetve Mol KK gárdája mellett tevékenykedem. Mióta a csapat az NB I-ben szerepel, én felügyelek a játékosok egészségére. Meg kell monda­nom, rendkívül sérülésveszé­lyes, durva, szinte háborús sportág, a gyógyulás heteket, hónapokat - mint például egy keresztszalag-szakadás - vehet igénybe. Végigjártam a szamár­létrát, ma már az IHF vala­mennyi orvosi kongresszusára meghívót kapok, a tanácskozá­sok anyagát postázzák szá­momra. Szolnokon még koreai válogatott játékost is kezeltem, melyről a szöuli lapok beszá­moltak. Harminc év távlatában nyugodtan kijelenthetem, a sport veszélyes „üzem”, az edzők és játékosok mellett az orvos felelőssége, hogy a pá­lyákon ne történjen tragédia. Arról már szerényen hallgat a doki, hogy „megkezdte” az utánpótlás szakszerű nevelését, hiszen gyógyszerész végzett­ségű fia egyre sűrűbben tűnik fel a Szolnoki Mol KK gárdája mellett, sőt idegenbe általában egyedül kíséri el a kézilabdás együttest. A ma már 52 eszten­dős főorvos azonban még vál­tozatlanul ott toporog a pálya szélén. Legyen hó vagy sár - mint például a labdarúgóknál -, levegőtlen telt házas csarnok - a kézilabdások rangadóira jel­lemző - vagy éppen hideg bokszterem, a doki nem hiá­nyozhat egyetlen eseményről sem. Remélhetően még hosszú évekig a helyszínen segíti visz- szatéréshez a fájdalomtól eltor­zult arcú sportolókat. (Géléi) Jászberény, 200 n., v.: Vörös, Beck Gólszerzők: Kovács Ákos, ill. Razov, Köllő I., Köllő Cs. Kiállítás: 10 + 10 perc fe­gyelmi, ill. 2 perc Újabb érzékeny sebet kapott az idei szezonban egyébként sem túl acélos jászberényi jég­korongsportág. Történt ugyanis, hogy a debreceniek el­leni összecsapás a második harmad 16. percében félbesza­kadt. Az ok prózai: a vendégek 10-es játékosa, Köllő István egy palánk melletti összecsa­pásnál a jégen maradt. Orvosi segítség pedig nem érkezett, mert nem volt orvos a pályán. A történtek után Vörös játékve­zető természetesen lefújta a ta­lálkozót. A sérült debreceni já­tékost a mentők a jászberényi Erzsébet kórházba szállították. Szerencse a szerencsétlenség­ben, hogy a röntgenfelvétel nem mutatott ki komoly bajt, így Köllő István az éjszaka fo­lyamán csapattársaival térhetett haza. Teljes joggal érthető volt az eset után a vendégek felhá­borodása, hiszen orvos nélkül jégkorongmérkőzést játszani óriási felelőtlenség. Önként adódik a kérdés: vajon hogy aludt az, akinek az orvost kel­lett volna biztosítania? Ide tar­tozik még, hogy az ICE-Lehel egyik utánpótláscsapata nem utazott el idegenbeli mérkőzé­sére, mert nem volt busza. Van tehát gond bőven az ICE-Lehel háza táján. A megoldás ilyen szereplés - 1 győzelem, 7 vere­ség -, és ilyen események után egyre kevésbé látszódik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom