Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-18 / 65. szám
1995. március 18., szombat H é 4 > » ivett. 1 Ü rrnlx 11. oldal Tilos a csók a maffiában A veszély a régi hagyományok megváltoztatására kényszeríti a szicíliai maffiát, a Cosa Nostrát: a bűnszövetkezet vezetői állítólag megtiltották, hogy a tagok ünnepélyesen megcsókolják egymás arcát. A bűnbánó - azaz a hatóságokkal együttműködni hajlandó - lebukott maffiózók számának növekedése miatt a Cosa Nostra több óvintézkedést hozott, de a legnagyobb érdeklődést ennek a legismertebb szokásnak a megtiltása váltotta ki Olaszországban. A maffiacsók eredetéről és jelentéséről komoly értekezések láttak napvilágot. A legelterjedtebb értelmezés az, hogy a csók a megállapodás létrejöttét szentesíti. De vannak, akik ügy vélik, hogy éppen ellenkezőleg: a csók csak arra szolgál, hogy a már elítélt maffiatag figyelmét eltereljék a közelgő veszélyről. (Ez utóbbi nézetet vallják a híres „Keresztapa” című film készítői.) Itáliában a csók ügye két évvel ezelőtt lett országos kérdés. A palermói ügyészség akkor fogalmazta meg először azt a vádat, hogy Giulio Andreotti, aki hétszer is Olaszország miniszterelnöke volt, a szicíliai maffia emberének tekinthető. A vád egyik legfontosabb bizonyítéka egy bűnbánó maffiózó vallomása. Ő azt állítja, hogy Toto Riina, a Cosa Nostra 1993 elején elfogott első számú vezetője egy titkos találkozón többek szeme láttára csókot váltott Andreotti- val. Ha ez a csók megtörtént, akkor annak csak az lehet a magyarázata, hogy Riina emberei előtt bizonyítani akarta: megállapodás jött létre az állam és az antiállam két vezetője között - állítják a szakértők. (Andreotti és Riina természetesen a találkozó létrejöttét is tagadja.) A változások közé tartozik, hogy megszűnt a tagfelvétel nevezetes rítusa is. Ennek során a maffia soraiba újonnan befogadott tag egy szentképet fogott a kezébe, s a képet meggyújtották, jeléül annak, hogy ő is lángok között veszítse életét, ha árulóvá lenne. A hatóságokat a hagyományok és rítusok megváltoztatásánál jobban nyugtalanítja az, hogy a Cosa Nostra immár sokkal nagyobb figyelmet fordít arra: a tagok közül lehetőleg minél kevesebb ismerje egymást, mindenki csak a közvetlen főnökével álljon kapcsolatban. Gózon István MTI-Panoráma Egy kis ízelítő a nagy divatcégek tavaszi-nyári divatajánlataiból. A világhírű divattervező, Yves Saint Laurent tavaszi divata igen meghökkentő, ugyanis vékony csipkeblúz alá rejti a hölgyek kebleit. A teljesen átlátszó blúzok fölé szövetkabátkát rendelt a nagy tervező. Középső képünkön Nina Ricci modellje látható. Ő azok közé a divatdiktátorok közé tartozik, akik a hordható ruhákat tervezik. Nem a bolondos kreációkkal állnak a közönség elé, hanem mindenki számára elérhető ötleteket mutatnak be. Képünkön egy tiszta selyem, mintás kiskosztüm, pöttyös és csíkos variációkkal. A szöuli divatbemutatóról hozzánk érkezett kép azt bizonyítja, hogy egészségesen keveredik az ázsiai stílus az európai ízléssel. FOTÓ: FEB Fedezzük fel színeinket! Mielőtt rátérnénk a színelemzésre, gondolkozzunk el azon, vajon miért van az, hogy szekrényünkben van néhány nagyszerű holmi, amiben remekül festünk és jól is érezzük magunkat, de vannak olyanok is, amiket nem szívesen viselünk, és vannak azok a holmik, amik egy adott pillanatban megtetszettek, de nem tudjuk viselni őket. Vajon miért? Erre a kérdésre kell megtalálnunk a helyes választ. Ehhez ad segítséget a színelemzés. A színrendszert a négy évszakról nevezték el: tavasz, nyár, ősz, tél. Ezzel a rendszerrel sokkal szebbek, csinosabak, magabiztosabbak, határozot- tabbak lehetünk, ami nagyon fontos. Nem kell komoly szabású kosztümökben vagy unalmas színekben járni, illetve olyan ruhadarabokat vásárolni, amelyek csak a helyet foglalják a szekrényben. Határozzuk meg a ránk jellemző évszakot! A négy évszak 12 típust tartalmaz: a tavasz lehet világos, meleg vagy tiszta; a nyár lehet világos, hideg vagy lágy; az ősz lehet lány, meleg vagy sötét; a tél lehet sötét, hideg vagy tiszta. Természetes színeinket nappali fénynél festetlenül, mesterséges hatás befolyásától mentesen határozzuk meg, majd döntsük el, hogy az arcunkhoz illő színekből melyik évszak kínálja a legnagyobb választékot. Különböző színek árnyalatait kell összehasonlítanunk ahhoz, hogy melyik színcsoportba soroljuk magunkat. A javasolt színből egy nagy felületet (sál, kendő, póló) tartsunk az arcunk elé, és vizsgáljuk meg a hatást. Ha a hajunk festett, takarjuk le nyersfehér anyaggal, s csak az arcbőrünkhöz és szemünkhöz próbálgassuk a színeket. Jöjjenek a színek! Halvány és szőke: világos tavasz vagy világos nyár; aranyló és meleg: meleg tavasz vagy meleg ősz; lágy és tompított: lágy nyár vagy lágy ősz; tiszta és élénk: tiszta tavasz, tiszta tél; erőteljes, ragyogó és gazdag: sötét ősz vagy sötét tél; hideg és rózsás: hideg nyár vagy hideg tél. Halvány és szőke: a szőke haj, finom vágású szem és a világos aracbőr jellemzi. A szem valószínűleg lágy kék vagy kékesszürke. , Világos tavasz: élénk korallpiros, teveszőrszín, halvány mohazöld; világos nyár: mély sötétrózsaszín, kakaóbarna, kékeszöld. Arcunk közelében hasonlítsuk össze a következő színeket, és utána döntsük el, hogy melyik csoportba tartozunk. Ugyanígy járjunk el minden esetben. Aranyló és meleg: jellemzője sok-sok szeplő, a haj vöröses, aranyszőke. Meleg tavasz: mangó, középkék, világos élénkpiros; meleg ősz: lazacpiros, jadezöld, vöröses narancs- sárga. Lágy és tompított: ebbe a színcsoportba tartozik sok világos vagy középbama hajú nő, akinek előnyös a melírozás. Lágy nyár: sötét fenyőzöld, tompa fukszia, burgundi vörös; lágy ősz: olívazöld, lazacrózsaszín, mahagóni. Tiszta és élénk: jellemzi a fényesen ragyogó szem. sötét hajszín és a világos bőr közötti éles ellentét. A tompa árnyalatok helyett mindig élénk, színtiszta színeket kell viselni. Tiszta tavasz: meleg pasztellró- zsaszín, színtiszta zöld, színtiszta kék; tiszta tél: fukszia, fenyőzöld, királykék. Erőteljes, ragyogó és gazdag: haja sötét és szeme ragyogó színű barna, mogyoró- barna vagy zöld. Különös kedvenc a fekete. Sötét ősz: lazac- rózsaszín, halvány brackrózsa- szín, terrakotta; sötét tél: bíborvörös, jeges rózsaszín, áfonyakék. Hideg és rózsás: a haj legtöbbször szürke, a szem bármilyen lehet. Az arcbőr semleges, bézs vagy kifejezetten rózsaszín tónusú. Hideg nyár: törtfehér, tompa fukszia, kékespiros; hideg tél: tiszta fehér, fukszia, színtiszta piros. A sorozat következő részében bővebben szólunk a 12 típusról, valamint az egyéni színelemzésről (hajszín, szemszín, bőrszín, rúzsszín stb. alapján), továbbá az unierzális színekről. Pecze Adrienn A sok divatötlet mellett persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nemcsak az öltözésnek, de a vetkő- zésnek is meg van a maga művészete. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Angliában nemzetközi versenyt írtak ki - házi sztriptízre. Címe: Hogyan vetkőzz férjednek vagy szeretődnek? A nyertes - persze, ha akarja - szerződést kaphat valamelyik sztriptízbárban. fotó: feb / Kedves Adám! Tudom, furcsállni fogod a levelet a párnán, de úgy érzem, ha elmondani nem tudom, legalább leírni megpróbálom. Azt, ami foglalkoztat, ami fáj. Nem is tudom, hogy kezdjem . . . Talán az lesz a legjobb, ha belevágok a közepébe. Egy éve már, hogy itthon vagyok Dórival. Olyan örömmel készülődtünk: vajon tényleg a felhőcs- kés tapéta lesz a legjobb, vagy mégis maradjunk a bárányosnál? Meg hogy kék legyen a függöny vagy sárga, mert akkor olyan, mintha egész nap sütne a nap? Aztán elérkezett a szülés ideje, s mint azt megbeszéltük, Te ott voltál velem. Végig. Talán ez volt a baj? Hogy végignézted, amint a feleségedből anya lett? Próbálom megérteni, miért változtál meg annyira velem szemben. Én megpróbáltam jó feleség és jó anya lenni. Egész nap az anyaságot gyakorolom, estére pedig megpróbálok jó feleség lenni. Nem hanyagolom el magam, csinos akarok lenni. Tetszeni akarok. Neked. Aztán ahogy elmúlt az első hónap Dóri születése után, s végre jutott időm gondolkozni, megrémültem: Te csak a gyermekünk anyját látod már bennem, s nem azt a lányt, akit öt éve elvettél. Megrémültem, amikor estéről estére azzal léptél be az ajtón, hogy szervusz, szívem, s adtál egy puszit - a homlokomra. Megrémültem, hogy ezután már mindig így lesz. Hogy végérvényesen vége az éjszakai beszélgetéseknek, a hajnali szeretkezéseknek, az összemosolygásoknak, a játéknak. Vége annak, amit én szerelemnek hívok. Szeretném tudni: hol rontottam el? Szeretném tudni: mit tehetek kettőnkért? Úgy érzem, kicsúszott a lábam alól a föld, pedig azt hittem, rendíthetetlen. Betti Desire és a történelem A marseille-i selyemkereskedő család, a Clary család mindig is nagy tiszteletnek örvendő tisztes polgári család volt. A nemzetség legifjabb tagja, a 15 esztendős Desire naplót kap születésnapjára papájától - ezzel kezdődik a történet. Mit is írhat egy polgárlány a naplójába? ír a családról, nővére férjhezmeneteléről, az ő első szerelméről, csalódásáról. Aztán saját férjéről, annak hivatali gondjairól. S hogy mi az érdekes mindebben? Nos, Desire első szerelme Napóleon volt, férje pedig Jean-Baptiste Bernadotte. Hogy ismerős a Bernadotte név? Nem véletlen: a mai svéd királyi dinasztia ugyanezt a nevet viseli. Desire életét döntően befolyásolja a történelem, amii ma már nagybetűsnek mondunk: az ő mindennapjai királyok és hercegek, udvari intrikák és végzetes szerelmek, politika és politikai csatározások között teltek. Desire nővére, Julie Napóleon fivéréhez ment férjhez - s mint azt a történelemkönyvekből jól ismerhetjük. Napóleon bőkezűen osztogatta a címeket rokonai között, így aztán Julie is volt olasz hercegnő és spanyol királynő, s közben egy végtelenül magányos, örömte- lenül élő asszony. Desiré-nek más sors jutott: ő nem más akaratából lett királynő, a svédek királynője, hanem férje és a svéd nép óhaja nyomán. Hiszen - bár a történelemben oly ritkán fordít! elő - Bernadötte-ot a svédek kérték fel országuk kormányzására. A napló a 15 éves Desire kis- lányos álmaival kezdődik, s egy középkorú asszony koronázásával végződik. Ami pedig a kettő között van: életek, nagyon is emberi jellemű és cselekedetű halandók. Mert azt ugye soha nem szabad elfelejteni, hogy a történelmet emberek csinálják. Annemarie Selinko Desire című könyve erről szól - lete- hetetlen stílusban. Kedves Betti! Meglepődtem, amikor megtaláltam a levelet, sőt, be kell vallanom, hogy az első pillanatban sértőnek éreztem, hogy levélben írod le, ami bánt, s nem szemtől szembe mondod. Aztán elgondokoz- tam, és rájöttem, hogy éppen ez volt a célod. Hogy gondoljam végig én is. Megpróbálom abban a sorrendben megválaszolni a kételyeidet, ahogyan Te írtad. Tehát a szülés. Sokat beszéltünk róla, s úgy döntöttünk, hogy ott leszek Veled. Akkor talán nem láttad, de nagyon féltem, és bizonytalan voltam. Hallottam férfiakról, akik kiábrándultak a feleségükből a szülés alatt, s halottam olyanokról is, akik még közelebb kerültek hozzájuk. Engem megrázott Dóri születése. Szörnyű volt látni, ahogyan szenvedsz, és hogy nem tudtam segíteni. Tehetetlennek éreztem magam. Azt hittem, én mindentől meg tudlak óvni, minden fájdalomtól. Rá kellett jönnöm, hogy nem. És ezt Dóri sem tudta velem feledtetni. Úgy éreztem, meg kell felelnem az elvárásoknak, a Te és a gyerek elvárásainak. Olyan volt, mintha én csak segíteni tudnék, de ténylegesen nem vennék részt semmiben. Mintha Te és Dóri „összenőttetek" volna - 5 nekem nincs ott helyem. Ha végre ágyba kerültünk, nem mertelek beszélgetésre kérni, mert tudtam, milyen fáradt vagy. Hajnalban sem mertelek felébreszteni - ugyanezért. Azt hittem, már nem úgy kellek, mint régen. Nekem mindig olyan természetes volt, hogy csinos és ápolt vagy. De azt hiszem, egy kicsit már zavart, hogy soha nem mered elengedni magad, hogy nem mersz kócosán megjelenni előttem. Furcsa érzés volt, hogy ennyire meg akarsz felelni nekem. Aztán a napokban összetalálkoztam Gyuri feleségével az utcán. Elnyüttnek látszott, karikás volt a szeme és zsíros a haja. Most kócos vagy, és az arcod piros az alvástól. Én pedig fölébresztelek. Gyere, bújj ide hozzám . . . Adám I
