Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-17 / 64. szám

2. oldal Körkép 1995. március 17., péntek A pápa március 15-éről II. János Pál pápa szerdai ál­talános audienciáján pécsi zarándokokat köszöntve megemlékezett március 15. ünnepéről. A pápa magyar nyelven elmondott üdvözle­tét csütörtökön közölte a Vatikán lapja, az Osserva- tore Romano. „Szeretettel köszöntelek benneteket, kedves pécsi zarándokok, országotok mai nemzeti ün­nepe alkalmából. Kérem imámban, hogy a magyar nép ezeréves keresztény ha­gyományának megfelelően haladjon továbbra is a hit, a remény és a szeretet útján. Szívből kívánok nektek és az otthoni testvéreknek ál­dásos nagyböjti időt. Apos­toli áldásommal, dicsértes­sék Jézus Krisztus” - mondta II. János Pál. Rendőri alakulatokra támadtak Bakuban A Gejdar Alijev azerbaj­dzsán elnökhöz hű erők csü­törtökön hajnalban megost­romolták a lázadó különle­ges rendőri alakulatok (OPON) bakui laktanyáját, miután az időközben levál­tott Rovsan Dzsavadov bel­ügyminiszter-helyettes meg­tagadta az OPON lefegy­verzését. Az első jelentések szerint a védők visszaverték a támadást, a kormányerők azonban továbbra is beke­rítve tartják a laktanyát. Incidensek nélküli ünneplés Romániában Doru loan Taracila román belügyminiszter a Rompres hírügynökségnek adott csü­törtök reggeli nyilatkozatá­ban leszögezte, hogy nem voltak negatív következ­ménnyel járó események azokon a szerdai megemlé­kezéseken, amelyekre Erdély egyes városaiban került sor. A romániai magyarság már­cius 15-i ünnepi rendezvé­nyeire vonatkozó megállapí­táshoz a miniszter hozzá­fűzte: egyes szélsőséges elemek vagy sajtószervek pesszimista jóslataira rácá­folva a szóban forgó telepü­lések lakói a tolerancia szel­leméről, állampolgári érett­ségről, kiegyensúlyozottság­ról és bölcsességről tettek ta­núbizonyságot, és ezért forró köszönetét mondok nekik”. Cigányzenekar sikere Brüsszelben Brüsszel legnagyobb kon- certcsamokában - a „Forest National”-ban - tartott elő­adást szerda este a magyar- országi 100 Tagú Cigány- zenekar. A nagy sikerű es­ten - amelyen jelen volt Lő­rinc herceg, II. Albert király kisebbik fia is - egyúttal ünnepélyes formában meg­emlékeztek március 15. év­fordulójáról is. Magyar-paraguayi csúcstalálkozó Göncz Árpád köztársasági el­nök tegnap délelőtt az Ország­ház előtt ünnepélyes külsősé­gek között, katonai tiszteletadás mellett fogadta a meghívására szerda óta hivatalos magyaror­szági látogatáson tartózkodó Juan Carlos Wasmosyt, a Para­guayi Köztársaság magyar származású elnökét. Magyarország és Paraguay segíthet egymásnak abban, hogy kölcsönösen kapcsolód­hassanak azokhoz a nagy gaz­dasági közösségekhez, ame­lyeknek a tagjai. Ezt a Göncz Árpád köztársasági elnök és Juan Carlos Wasmosy para­guayi elnök négyszemközti és plenáris megbeszélését követő sajtótájékoztatón hangsúlyoz­ták. Göncz Árpád szerint ha­zánk társult és reménybeli tel­jes jogú tagként hídszerepet tölthet be Paraguay és az Euró­pai Unió tagállamai között, Pa­raguay pedig - Wasmosy elnök A kormány stabilizációs csomagja ellen Tiltakoznak a pedagógusok A két kultuszminiszter aláírja a magyar-paraguayi kulturá­lis egyezményt fotó: feb szerint - hídfő lehet a „dél-amerikai közös piac”, az úgynevezett Mercosur-csoport többi tagállama, így Argentína, Brazília és Uruguay felé. Délben a két elnök jelenlété­ben Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter, valamint Szent-Iványi István külügymi- nisztériumi államtitkár ma­gyar-paraguayi kulturális meg­állapodást, illetve külügymi- nisztériumi konzultációs meg­állapodást írt alá. Az Európai Unió társult tagországainak Készül a csatlakozási menetrend Néhány elvetélt kezdeménye­zés után immár valóban a befe­jezés küszöbén áll a közép- és kelet-európai országok közös piaci csatlakozásának menet­rendje - írta csütörtöki elemzé­sében a Financial Times. A vezető brit gazdasági-poli­tikai napilap belső vezércikke szerint az Európai Unió április­ban teszi közzé azon kiigazító intézkedéseknek az átfogó listá­ját, amelyeket a hat társult ál­lam - Magyarország, Lengyel- ország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Románia - kényte­len lesz foganatosítani még a csatlakozás előtt. Az úgyneve­zett fehér papírban foglaltak messze túlhaladják mindazon makrogazdasági lépéseket, amelyeket a hatok különböző mértékben eddig megtettek; a dokumentum a teljes banki, jogi, közlekedési és egyéb ága­zatok közösségi normák sze­rinti átalakításának részletes útmutatója lesz. Az elemzés szerint azonban ezzel kapcsolatban alapvető po­litikai kérdések is felmerülnek, elsősorban az: milyen magasra állítsa a mércét az a nyugat-eu­rópai egységes piac, amelyben a teljes jogú tagok alkalmazkodási készsége is komoly kívánniva­lókat hagy maga után. Ezzel együtt kérdés az is, hogy a me­netrend kikövezett utat, avagy akadálypályát jelent-e majd a „szélesebb” Európa felé. Brüsszeli illetékeseket idézve a lap megállapítja: a közösséget annak veszélye aggasztja, hogy helytelen jelzést küld a kelet-eu­rópai országoknak. Ez megteste­sülhet akár túlzottan engedé­keny, akár túlságosan szigorú előírások megfogalmazásában. A Financial Times szerint a most készülő fehér papír óha­tatlanul összehasonlítási lehe­tőséget kínál a tíz évvel ezelőtt összeállított hasonló okmány­nyal, amely akkor az egységes belső piac 1992-re történő ösz- szekovácsolásának menetrend­jét volt hivatva felvázolni. A Összekapcsolódás a világűrben Tegnap összekapcsolódott a Mir űrállomással az orosz­amerikai űrexpedíciót a világűrbe juttató Szojuz TM-21-es űrhajó. Az össze­kapcsolódásra automata üzemmódban került sor moszkvai idő szerint 10 óra 46 perckor. Orosz űrhajóval első ízben re­pült most amerikai űrhajós Norman Thagard személyében, aki Vlagyimir Gyezsurov pa­rancsnokkal és Gennagyij Sztrekalov fedélzeti mérnökkel 80 napot tölt majd a világűrben. Az űrexpedíció az Alekszandr Viktorenko, Jelena Kondakova, Valerij Poljakov hármast váltja fel. Ok március 22-én térnek vissza a Földre. A csapat két tagja is rekordot állít fel. Polja­kov 439 napot tölt egyhuzam­ban a világűrben, Kondakova pedig az első nő, aki 170 napon át tartózkodott fent. A Szojuz TM-21-es űrhajó a Mir űrállomást automata üzemmódban közelítette meg, majd kapcsolódott ahhoz. Gye­zsurov kapitány azonban ké­szen állt a beavatkozásra és a művelet kézi vezérlésű végre­hajtására, ha valami hiba kelet­kezett volna. Legutóbb tavaly szeptemberben volt kénytelen kézi vezérléshez folyamodni A Pedagógusok Szakszervezete nyilatkozatot juttatott el szer­kesztőségünkbe, melyben el­utasítják a március 12-i rendkí­vüli kormányülés döntéseit. Elutasítják azt a módszert, amely az érdekegyeztetést puszta tudomásulvételre kár­hoztatja, és elutasítják a döntés tartalmát is, amely nincs tekin­tettel a lakosság és a munkavál­lalók helyzetére, ugyanakkor ellentétben áll a meghirdetett kormányprogrammal is. A PSZ az elutsításon túl, tag­ságával egyeztetve, megvá­lasztja azokat az akciókat, ame­lyekkel kifejezi tiltakozását a tervezett intézkedésekkel szemben, de amelyek nem ad­nak teret politikai kalandorok­nak. Ezért 1995. március 17-re összehívta a PSZ Országos Ve­zetőségének rendkívüli ülését. Akcióikat az érdekelt szakszer­vezetekkel egyeztetve és együttműködve akarják végre­hajtani. Első lépésként arra kérik in­tézményeiket, hogy a kor­mánydöntések elutasításának jeleként március 17-én, pénte­ken tűzzék ki a kék zászlót. Ké­rik tagjaikat és mindazokat, akik nem értenek egyet a kor­mány döntésével, hogy ezen a napon tiltakozásukat kék szalag kitűzésével jelezzék. A részletek kidolgozása még folyamatban határok nélküli Nyugat-Európa tagjelöltjei ugyanis hozzávető­leg azonos alapokról indultak, Kelet-Európábán azonban aligha lehetne fellelni ilyen kö­zös alapot. A cikkben megszólaltatott kelet-európai diplomaták egyike máris bírálattal illette a készülő okmányt, amely - úgymond - nem más, mint a bi­zonyítási kényszer fordított al­kalmazása, ugyanakkor nem kínál igazi csatlakozási menet­rendet, s nem tesz különbséget az egyes országok között. Ez is mutatja: a tagjelöltek élnek a gyanúperrel, hogy az EU keleti bővítésének programja a ko­rábbi várakozásoknál is sokkal bizonytalanabb alapokon áll. Ha azonban elmaradnak a tar­talmas, komoly viták arról, hogy a csatlakozás milyen ha­tást gyakorol a közösség belső politikájának olyan elemeire, mint például az agrárrendtartás, ez a gyanú csak erősödhet - szögezi le az elemzés. (MTI) Jurij Malencsenko űrhajós, mi­után meghibásodott az automa­tika. Az orosz-amerikai űrhármas a 80 nap alatt 4-5 űrsétát tervez. Ezenkívül számos technológiai, asztrofizikai, biológiai és ovos- biológiai kísérletet hajtanak végre. így például egy inkubá­torban fürjeket keltetnek, és azt vizsgálják, hogy miként fejlőd­nek a fiókák a súlytalanság kö­zepette. A mostani expedíció az amerikai űrrepülőgéppel tér majd vissza, amely az orosz­amerikai űrprogram keretében június 12-én indul két orosz űr­hajóssal a fedélzetén a Mir űrál­lomásra. (MTI) (Folytatás az 1. oldalrólJ) tájékoztatják az érintetteket és a közvéleményt. Ugyancsak na­pirenden kívül a kormány tu­domásul vette, hogy a nemzet- biztonsági kabinet megbízta az illetékes tárcákat, hogy március 20-ig tegyenek javaslatokat a feketegazdaság felszámolását célzó együttműködés javítá­sára. A továbbiakban Csák Elemér kiemelte azt a rendeletet, amely a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályait rögzíti. Az 1996-ban hatályba lépő új jogszabály azt kívánja elérni, hogy elsősorban ne a felvételi vizsgával, hanem a tanulmányok során, belső sze­lekcióval választódjanak ki a felsőfokú tanulmányokra való­ban alkalmas fiatalok. A szabályozás átmeneti ab­ban az értelemben, hogy a ma létező érettségi és felvételi rendszertől jelentős lépést tesz a teljesen szabad beiratkozás felé. A rendelet előírja, hogy alapképzésre több helyre lehet jelentkezni, ezzel egyidejűleg megszünteti a ma érvényes átje- lentkezési rendszert. A felsőok­tatási törvény értelmében az egyetemek, főiskolák már ma is maguk dönthetnek arról, hogy szerveznek-e felvételi vizsgát. A mostani rendelet alapján 1996-tól előre közölniük kell, hogy milyen szempontók sze­rint rangsorolják jelentkezői­ket, tartanak-e felvételi vizsgát. Meg kell hirdetniük azt is, hogy elfogadják-e egy másik intéz­ményben tett vizsga eredmé­nyét. A döntés továbbra is ponthatár alapján történik. A határ felett mindenkit fel kell venni, az alatt viszont senki nem vehető fel. A kormány vita nélkül elfo­gadta Lakos László földműve­lésügyi és Vastagh Pál igazság­ügy-miniszter előterjesztését a kárpótlási törvény módosítá­sára. Az Országgyűléstől kivé­teles és sügős tárgyalást kér a kabinet a törvényjavaslatról, amely három újabb káijpótlási­jegy-sorozat kibocsátását indít­ványozza, sorozatonként 10 milliárd forint értékben. Tör­vényjavaslatot terjeszt a kabi­net a parlament elé az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról szóló törvény módosítására is. Az előterjesztés az Alkotmány- bíróság döntésének megfele­lően pontosítja a hatályos ren­delkezéseket, s így bizonyos megszüntetett nyugdíj-kiegé­szítéseket ismét folyósítanának. A Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslatot szintén be­nyújtják a Háznak. Az előter­jesztés indítványozza a Távköz­lési Alap és a Rádióközlési Alap összevonását, és szabá­lyozza az új Hírközlési Alap működését. Áz alapot a távköz­lési szolgáltatás kiépítésére, fo­lyamatosságának fenntartására, intervenciós és fejlesztési cé­lokra. továbbá a korszerű tech­nológia bevezetésének támoga­tására lehet igénybe venni. A Hírközlési Alap bevételeinek 90 százalékát a távközlési piac fejlesztésére és beruházásra kö­teles felhasználni. Rendeletben állapította meg a kabinet a vásárok és a piacok működésére vonatkozó köz­ponti szabályokat. A július else­jén hatályba lépő intézkedés szerepet játszhat az illegális ke­reskedelem visszaszorításában. A környezetvédelmi minisz­ter előterjesztésére a kormány módosította a levegő tisztasá­gának védelméről szóló szabá­lyozást. Az ülésen elfogadták a közlekedési miniszter előter­jesztését a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló rendelet módosítására. Az új szabályozás egységes szak­mai feltételrendszert támaszt, amelyen belül mindenkinek , egyénileg kell bizonyítania a tevékenységre való alkalmas­ságát és megfelelő jövedelem- termelő képességét. Bevezetik a belföldi közúti árufuvarozói engedélyt, amely 8 évre szól majd. (MTI) Edzéssel fejleszthetők az agyterületek Az edzés ugyanúgy növeli az agy megfelelő részeit, mint az izmo­kat - állapították meg amerikai tudósok. Ahogyan a testi növeke­dés során az agy térfogata növekszik, finom kapcsolatokat létesít az idegsejtek között. A tudósok azonban nem értették, miért fejlő­dik az agy egyik területe jobban, mint a másik. A magyarázat az, hogy az agy képes bizonyos területeinek edzése során hajszálere­ket kifejleszteni. Ha valaki zongorán gyakorol, agyának az a része fejlődik jobban, amely a zenével van kapcsolatban. A washingtoni Duke egyetem kutatói úgy találták, hogy születé­sükkor megvakított patkányok agyának az a része, amely az érin­téssel kapcsolatos, jobban megnövekedett, mint azoknál a patká­nyoké, amelyek látnak. Ez az első bizonyítéka annak, hogy az agy fizikailag is változik bizonyos agyterületek „edzése” következté­ben. Dr. Purves és társai kutatásukat az amerikai Nemzeti Tudomá­nyos Akadémia folyóiratában tették közzé. Közölték, hogy a megvakított patkányok és egerek agyának abban a részében, amely az érintést vezényelte, 20 százalékkal több hajszálér volt ta­lálható. Szent István-szobor Szűrtén Aki átlépi Csapnál (Csop) a magyar-ukrán határt és Ungvár felé tart az országúton, elsőként az ikertestvérként összenőtt két falun - Tégláson és Szűrtén halad át. Illetve, ahogyan eddig ismerték, Ceglovkán és Sztrumkovkán, hiszen ez volt a falvak elnevezése fél évszázadon keresztül, s csak most kapták vissza eredeti nevüket a szinte teljesen magyarok lakta települések. A sors úgy hozta, hogy a községek most ugyancsak a figyelem homlokterébe kerültek. És elsősorban nem a névváltoztatás miatt. Téglás ha­tárában tervezik ugyanis létrehozni Kárpátalján az első szabad gazdasági övezetet, aminek előké­szítése Leonyid Kucsma államfő rendelkezése nyomán most van folyamatban. Ha a tervek megvalósulnak, a szabad gazda­sági övezet feltehetően sokat lendít majd a köz­ségek gazdasági helyzetén, ami jelenleg, akár­csak bárhol is Kárpátalján, igencsak aggasztó. A nehéz gazdasági körülmények közepette nem adják fel azonban az itt élő magyarok a nemzeti kultúra fejlesztésére, identitástudatuk megőrzésére irányuló tevékenységüket. így szü­lethetett meg az a gondolat is a minap, hogy Tég­lás és Szűrte határán a millecentenárium évében állíttassák fel az államalapító Szent István szob­rát, kinek nevét immár egy éve a két falut egybe­kötő főutca is viseli. Az ötlet elindítója az itt élő Tóth Lajos festő, a kárpátaljai képzőművészeket tömörítő Révész Imre Társaság elnöke volt, de rögtön felkarolta ezt a községi tanács is. Persze, ahhoz, hogy az elképzelés megvalósul­jon, sok mindenre van szükség. Mindenekelőtt az illetékes köztársasági szervek engedélyére, és természetesen pénzre. Az ötlet kivitelezésére létrehozott bizottság tagjai bíznak benne, hogy a nehéz gazdasági helyzet közepette is sikerül megteremteni az anyagi feltételeket, s akkor már a szobor elkészí­tése is szóba jöhet, amire Kő Pál ismert magyar- országi szobrászt vagy pedig a szlovákiai Nagy Jánost szeretnék felkérni. Természeti katasztrófák Húszezer áldozat Természeti és ember előidézte katasztófákban tavaly húsz­ezer-ötszázán vesztették életü­ket. Ez a szám 32 százalékkal alacsonyabb, mint 1993-ban - közölte egy svájci biztosítótár­saság. Az anyagi károk összege ez­zel szemben meredeken emel­kedik: világszerte elérte a 18,8 milliárd dollárt. Ez 73 száza­lékkal magasabb az előző évi­nél. Az anyagi károk tetemes ré­sze a földrengésekkel kapcsola­tos: a természeti katasztrófák­ból származó 14,4 milliárd dol­lárnyi kár 72 százalékát a föld­rengések idézték elő - írja a dpa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom