Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-26 / 252. szám

A műszaki kultúra egyik előretolt bástyájaként minta értékű térinformatikai kísérletbe kezdhet az Alföld Rt. Települések együttgondolkodása számítógéppel Az igazgató kötvénykibocsátáson gondolkodik Ártott-e a paprikabotrány a mezőhéki szárítónak? Nem kis sikert könyvelhet el az Alföld Befektetési és Informa­tikai Rt. azáltal, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) térinformatikai célpályázata keretében a „Kistérségek összevont térinformatikai rendszere” (Kötér) címen a megyei önkormányzat által kiírt nyilvános célpályázatát megnyerte. Németh Róbert: Az Alföld-programhoz öt megyére kiterjedő, 780 települést érintő térképi adatbázist fejlesztettünk ki A fűszerpaprika nagyüzemi módon történő ter­mesztését megyénkben - több mint húsz évvel ez­előtt - a mezőhéki Táncsics Szövetkezet kezdte el. A kistermelők háztáji földjén integrálta, szervezte a termelést, és teherautókon, traktorokkal szállította Kalocsára a nyers fűszerpaprikát. Az akkori veze­tők rájöttek, költséges a nyers paprika szállítása, hatékonyabb lenne a szárított, úgynevezett félkész paprikát fuvarozni Kalocsára. Ezért 1978-ban megépítették a paprikaszárítót. Sikerült letelepíte­niük az ország egyik legjobb szárítási szakemberét, Laki Sándort, aki azóta is náluk dolgozik, és a me­zőhéki szárítás atyja. Kezdetben csak a szezonjel­legű munkát - évente maximum 80 napon át a paprika szárítását végezték. A Mezőhék Dry Kft. tevékenysége azonban mára - annak ellenére, hogy sokan még mindig paprikaszárítónak nevezik - jó­val összetettebb. Erről, a paprikabotrányról és a jövő terveiről kérdeztük dr. Draskovits Dénes ügy­vezető igazgatót.- Mi a lényege a pályázat­nak? - kérdeztük Németh Ró­berttól, a szolnoki Alföld Rt. ügyvezető igazgatójától.- Olyan kistérségi települési együttműködést modellezünk a programmal a megye öt körzet- központjában és a megyeházán kiépített központtal, amely a te­lepülések infrastruktúrájának, mezőgazdasági és ipari termelé­sének, turisztikai, környezetvé­delmi problémáinak kezelésére vállalkozik. Az elnyert projekt összértéke 34 millió. Egyik felét az OMFB, a másikat az önkormányzat vállalta. Az öt körzetben minta értékű térin­formatikai kísérletbe kezdhe­tünk, amelynek nyomán a spe­ciális információk felhasználá­sával a települések közötti együttgondolkodás erősödését várjuk. A megye törvényben rögzített területi informatikai feladatainak kísérleti programja is lesz ez a projekt. Az összeg nem túl nagy, ezért csak bizo­nyos térképi rétegekkel tudjuk az egész megyét lefedni, annak ellenére, hogy bizonyítottan visszatérülő típusú befektetés­ről van szó. Van, ahol már ma is közösen finanszíroznak beruhá­zásokat, építenek szennyvíztá­rolót, hulladékégetőt.- Voltak-e versenytársaik?- Bár az OMFB által kiírt egyéb pályázatokon általában 12-15 pályázó verseng, itt „csak” hat pályázat volt érté­Ha valaki bárhol a világon bé­relt bérkocsit vezet, eleve feltéte­lezi, hogy a pedálok ugyanúgy vannak benne elhelyezve, mint az ő saját kocsijában, és hogy a mű­szerfalon található szimbólumok jelentését könnyen meg fogja ér­teni. Nem sokan gondolunk arra a széles körű szabványosítási mun­kára, amely lehetővé teszi, hogy a világ egyik végéről a másikra tele­fonáljunk, faxot küldjünk, vagy például távoli partnerünkkel elekt­ronikus postakapcsolatot létesít­sünk. Mi, fogyasztók, a szabvá­nyosítás eredményeit természe­tesnek tartjuk. Ugyanakkor a szabvány hiánya fel is tud minket dühíteni. Ki ne bosszankodott volna például ami­att, hogy a ruhaméretek nemzet­közi szabványosítása látszólag nem is létezik, az égőt nem tudja becsavarni a lámpába, vagy a tele­fonos távhíváskor az országok kódja a hívó országtól függően más és más? A fogyasztók saját érdekeiket az egyes bizottságok és munkacsoportok szabványosítási munkája során a nemzeti és a re­gionális szabványügyi szerveze­tek útján képviselik. Ezek a szer­vezetek nemzetközi szabványokat dolgoznak ki az ISO, az IEC és az ITU keretei közt. Az ISO szabványügyi tevékenységének műszaki spektruma egyre szélese­dik, de nem terjed ki a villamos­ság és az elektronika területére, kelhető. Ennek oka úgy gondo­lom a projekt egyediségében rejlik. Azt hiszem mellettünk az döntött, hogy minden fővárosi vállalkozónál jobban ismerjük a megyét, hiszen eddig is több te­lepülési és kistérségi projekt megvalósításábap vettünk részt.- A területi előny azt je­lenti-e, hogy cégük a ’92-es megalakulástól kezdve hang­súlyt fektet a települési szerve­ződések és területfejlesztési el­képzelések önkormányzatok felé történő koordinálására?- A pályázat mögött évek kemény munkája rejlik. Több településen, számos fejlesztés­hez, bel- és külterületi problé­mához terveztük még a szüksé­ges térinformatikai alapokat. Eddigi munkáink közül Tisza- szentimre, Törökszentmiklós önkormányzati, és a Jász-Com Rt. telefonhálózat tervezési rendszerét emelném ki. A térin­formatika alkalmazásánál a vég­termék sokszor előre nem látott lehetőségeket nyújt. Az alap- adatbázisból lehet infrastruk­túra típusú felhasználás, igazgatásinformatikai vagy közmű-nyilvántartási és szám­talan egyéb.- Az Alföld Rt.-nek nem csak a megyében, de az országban is futnak térinformatikai alkalma­zásai. Például Csopakon, Har­kányban, Kecskeméten. Meg- rendeléses munkák ezek?- Igen. Csopakon például a amely az IEC-hez tartozik, sem a távközlésre és a rádióösszekötte­tésekre, amelyek az ITU feladat­körében vannak. Ha a biztonság, a kompatibilitás, a megbízhatóság és a minőség nyilvánvalóan döntő szempontok a fogyasztó számára, az sem közömbös, hogy milyen értéket kap cserébe a pénzéért, és ennek megítélésében is segítenek a szabványok. A világszerte al­kalmazott szabványok megterem­tik a nyitott kereskedelem előfel­tételeit, oly módon, hogy a kiala­kult helyzet a gyártók és a fo­gyasztók számára egyaránt ked­vező legyen. A gyártónak előnyt jelent, hogy kisebb ráfordítással elégítheti ki különböző nemzeti piacok igényeit, a fogyasztónak pedig előnyös a szállítók közt kia­lakuló verseny miatt. A szabványok műszaki doku­mentumok alakjában öltenek tes­tet, de céljuk messzemenően hu­mán jellegű, hozzá kívánják segí­teni a társadalmat - és ezen belül a fogyasztót - természetes törekvé­sei eléréséhez. Legyen egy közös nyelvünk a gyors kommunikáció­hoz, és legyen meg a szabadsá­gunk ahhoz, hogy nemzetközi mé­retekben használjuk és cseréljük ki egymás termékeit. Manapság a fogyasztók akkor aggódnak, ha valamire nincs szabvány. A szab­ványosítás és a fogyasztók közös törekvése egy jobb világ megva­lósítása. geodéziai felmérés során közvet­lenül számítógépbe vihető koor­dinátákat állítanak elő, melyeket mi anélkül tudunk a térinforma­tikai rendszerben feldolgozni, hogy papír alapú térkép készülne eközben. E módszer nagy elő­nye, hogy a papírtérképek min­den pontatlansága kizárható vele. így kerül feldolgozásra a bel- és külterület és a teljes közműállo­mány. A harkányi azért speciális munka, mert az önkormányzat kérésére - az üdülőterületet is be­leértve -, a helyi adóztatás opti­mális megoldásán dolgozunk.- Egyéb munkáik?- Az MTA kecskeméti Regi­onális Kutatási Központjának készítettünk az Alföld-prog­ramhoz öt megye 780 települé­sét érintő, térinformatikai, tér­képi adatbázist. Ezt a geográfu­sok, statisztikusok, egyéb kuta­tók jól tudják használni. A Jászság telefonfejlesztésének befejezését követően a települé­sekről nálunk meglévő digitális térképek segítségével jó minő­ségű közműnyilvántartás hoz­ható létre. így azok a települé­sek is hozzájuthatnak közmű-nyilvántartási térkép­hez, amelyeknek jelenleg nincs. Elkészítettük az önkormány­zati ingatlan vagyon kataszter program térinformatikai illesz­tését. A térképi megjelenítést, elemzést, optimális feltételek között lehet végezni. A kutatást és oktatást támo­gató térinformatikai adatbázist építettünk fel több egyetem ré­szére. Szoros kapcsolatunk van a szolnoki Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági Szakközépiskola Vi­lágbank által finanszírozott tér­informatikai oktatási projekt­jével, valamint a budapesti Na­umann János Számítástechnikai Szakközépiskolával. Ez évben értük el közös erőfeszítéssel, hogy a térinformatika önálló szakként az Országos Szakkép­zési Jegyzékbe felvételre került.- Szolnokon végeznek-e térin­formatikaifejlesztést?-Sajnos érdemi fejlesztést eddig nem tudtunk végezni. ..- Ennek mi az oka?-??... e kérdésben a város vezetőit többször megkerestük, eredmény nélkül, pedig a ’89 óta meglévő, több millió forint értéket képviselő digitális tér­kép - nem túl költséges fe­lülvizsgálattal — számtalan célra alkalmazható lenne. Simon Cs. József (Fotó: Mészáros János) Iparosbank alakul A Széchenyi István Vállalko­zási és Befektetési Rt. novem­ber 1-jétől részvényt bocsát ki annak érdekében, hogy 500 mil­lió forinttal emelni tudja tőké­jét. Mindezt azért, hogy a 90 százalékban Iposz-tulajdonban működő részvénytársaság át­alakulhasson az iparosok bank­jává. A részvénytársaság kétféle részvénye jegyezhető az Iposz-tagoknak. Az „A” jelű névre szóló, tulajdonosi rész­vény, mely szavazásra jogosít. A „B” jelű osztalékelsőbbségi részvény, mely az első három évben 17 százalékos hozamot fizet. A részvények jegyzése november 1-jétől december 1-jéig tart, s 108 százalékos ár­folyamon, 10 800 forintért lehet megvásárolni. Mint Rusa Attilá­tól, a Szolnok és Vidéke Ipar­testület ügyvezetőjétől megtud­tuk, a tőkemelés után nem hite­lez azonnal a létrejövő bank. Először folyószámla-veze­téssel, illetve egyéb pénzügyi tevékenységgel segíti majd az iparosokat, a hitelezés várha­tóan csak két év múlva kezdőd­het meg. Egyébként ahhoz, hogy a Széchenyi István Vállalkozási és Befektetési Rt. bankká ala­kuljon, megyénkben legalább 2000-2500 részvénynek kell gazdára találnia.- Miként történt a termékvál­tás?- Az üzem néhány éven belül petrezselyemszárítással is el­kezdett foglalkozni. A német Brückner céggel kötött 10 éves kooperációs szerződés döntően meghatározta a mezőhéki petre- zselyemtermelést. Sehol a vilá­gon nem tudták még megoldani, hogy 160 hektáron 2000 négy­zetméterenként felosztva - amit 800 család művel - egy ilyen kertészeti kultúrát, nagyüzemi módon integrálva vigyenek szá­rítóüzemre. Évente ötször aratják - ka­szálják -, és április végétől no­vember közepéig éjjel és nappal óránként egy pótkocsit hoznak be a szárítóba. A tevékenység intenzitásáról elég csak annyit megemlíteni, hogy 160 hektá­ron a petrzselyemszárítmány árbevétele megfelel 2000 hektár 5 tonnás búza árbevételének! A Nestle, Knorr, Maggi stb. cé­geknek korrekt szállítói va­gyunk, de kiterjedt tengerentúli kapcsolatokkal is rendelkezünk Kanadába, Japánba és más or­szágokba.- Egy időben malátaszárítás­sal is foglalkoztak.- 1986-ban, amikor még 58 százalékos tulajdonunkat ké­pezte a martfűi sörgyár, a terme­léshez nem volt elég maláta. Akkor jött egy „életveszélyes” ötlet, hogy építsünk még egy szárítót. De a zöldség és a ma­láta szárítása között elvben és technikában ég és föld a kü­lönbség. Viszont a kényszer nagy úr, ezért megpróbáltunk „fakéssel lovat nyúzni”. így épült fel a második Binder szá­rító, amelyik az ország legna­gyobb teljesítményű szárítója. A malátaszárításról szerencsére hamar leszoktunk, és gazdasá­gosabb zöldségfélék után néz­tünk.- Ekkor találkoztak a hagy­mával?- A pritaminpaprika- és spe­nótszárítással egy időben, 1988-ban vezettük be a hagy­maszárítást, melynek izgalmas a története. Ugyanis szárít- mánynak a makói dughagymá- ról szaporított kétéves hagyma jöhet csak szóba, a magas, 16-18 százalékos száraz­anyag-tartalma miatt. A magról szaporított egyéves hagymának csak 9-11 százalékos a száraz­anyag tartalma, ami miatt gaz­daságtalan a feldolgozása. Három-négyszáz ember egész napos kézi tisztításos munkáját kell a napi feldolgo­záshoz megszervezni. Ez üte­mezett beszállítást és magas szervezést igényel, mert 35 Cel- sius-fokos napon 8-10 óra alatt lebarnul a hagyma, és abból első osztályú szelet nem készít­hető. Ennek a hagymatermesz­tésnek Makó és környéke az ős­hazája. Ott viszont nem csinál­nak annyit, hogy a nyersexpor­tot, a hűtőipart és szárítóipart ki tudnák elégíteni. Mindezek ellenére „hagy­mafronton” még. mindig az el­osztás uralkodik, A lobby, a pénz, a kapcsolatok határoznak meg mindent. A nagy dolgok egy csendes szobában dőlnek el. Mezőhék úttörő szerepet vál­lalt a kétéves hagyma megyé­ben történő elterjesztésében. Biztos vagyok benne, hogy né­hány év múlva nem a makóiak diktálnak hagymafronton az or­szágban. Annak ellenére, hogy nagyon drága befektetés - mi­nimum 250 ezer forint hektá­ronként -, a haszon sem elha­nyagolható. És ez a megye a magas labdákat nem szokta ki­hagyni. Remélem 20 év múlva a hagymafronton valaki ugyanazt tudja majd konstatálni, amit én a fűszerpaprika vonalon.- Utóbbit változatlanul ne­vezhetjük vezérterméküknek?- A petrezselyemmel együtt, igen. Húsz év alatt elértük, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye lett az ország harmadik, ma már le nem tagadható fűszerpaprika termesztési tájkörzete. Ugyanis ebben a megyében minden négyzetméter paprikát öntözni tudnak. Ugyanez az arány Ka­locsa környékén csak 50 száza­lékos, míg Szeged körzetében csak 30 százalék. Hagyománya van a paprikatermesztésnek, és a minősége is kifogástalan.- Mennyiben érinti önöket a paprikabotrány?- Nem tett jót nekünk. Al­munkban sem gondoltuk, hogy a paprikát testidegen anyaggal hamisítani merészelik, és ezzel kockára teszik esetleg az expor­tot, illetve sok kisembernek a megélhetési forrását. Azt, hogy liszttel hamisítják, mindig is tudtuk, de nem értettük, hogy jön elő a minium? Végig kellett menni egy gondolatsoron, hogy egyáltalán felfogjuk, miért ez­zel hamisították.- Milyen következtetésre ju­tottak?- A leszedett fűszerpaprikát szárítás előtt utóérlelni kell, hogy a cukortartalma lebontód- jon, ami később rögzíti és stabi­lizálja a festéktartalmát. Az utóérlelési szakasz legalább 2-3 hét. A paprikaszezon kezdetén viszont mgindul a feketekeres­kedelemben egy időharc, hogy ki jelenik meg legelőször a friss őrölt paprikával a piacon. Ezért szedés után rögtön le­szárítják, majd megőrlik, és el­adják a paprikát. Ami decem­berben, de legkésőbb januárban már el is veszti a színét és elad­hatatlanná válik. Az íz-, zamat- és béltartalma megmarad, vagy alig csökken, de a színét repro­dukálni kell. Ezért jött elő a szagtalan míniumpor. A jó és igazi paprikát az ex­portőrök úgynevezett rontópap­rikával hígítják a külföldiek számára. Külföldön ugyanis az íz és zamat miatt használják a magyar fűszert, és többnyire nem a színe miatt. Itthon vi­szont a színét nézik a magyar vevők. Ennél gátlástalanabb szemfényvesztést még a horror­filmkészítők sem tudtak volna kitalálni. Félek, hogy sokba ke­rül még nekünk ez a botrány, és a nyolc évvel ezelőtti osztrák borhamisítás jut az eszembe, amit szomszédaink még ma sem hevertek ki.- Mi a véleménye a fűszer- paprika jövedéki termékké nyil­vánításáról?- Támogatjuk, mivel véle­ményünk szerint a feketekeres­kedelmet visszafogja majd. Je­lentős nagyságrenddel nem tud­nak megjelenni a piacon, ne­künk viszont és a kistermelők­nek munkát biztosít. Ami újabb tervekre és fejlesztésekre ösztö­nözhet bennünket.- Vannak ez irányú konkrét elképzeléseik?- Tervezzük a kapor, zeller­gumó, pasztinák szárításának a bevezetését. Szárítónk a szö­vetkezet legdinamikusabban fejlődő területe, amire szükség is van, hiszen 1300 szövetkezeti tagnak biztosít a jelenlegi tör­vények szerint adómentes jöve­delmet. A Közös Piac országaiba be­vezettek egy nemzetközi minő­ségbiztosítási rendszert (ISO szabvány), amit ha két éven be­lül nem érünk el egy tanúsít­ványban, akkor nem szállítha­tunk egy kilogramm árut sem exportra. Ezért minden erőnket az ISO 9002-es szabvány előí­rásai kötik le. Labort kell építe­nünk, rengeteg plusz adminiszt­rációt kell elvégeznünk. A fej­lesztéshez pénz kell, a pénzhez nyereség. A kistermelő minél magasabb egységárat szeretne termékéért kapni, ugyanakkor a szárítónak nyereségesen kell dolgozni. A likviditás és a pénz! - e körül forog minden. Egy bank kétszeres biztosítékot kér, és hatszorosan falazza be a cé­get, mielőtt kihelyezné 30 szá­zalékos kamattal a pénzt. Rá­adásul az átfutási idő két hó­napnál sohasem rövidebb. Ezért azon gondolkodtam, hogy legjobb talán az lenne, ha tagjaink között hirdetnénk meg egy szárító-kötvényakciót. Ez­zel öt százalékkal magasabb kamatot fizetnénk, mint a banki kamat. Ők tulajdonosok, bíznak talán bennünk, és in­kább nekik fizessünk, mint egy kívülálló pénzügyi intézetnek, amelyik előbb „széttép” ben­nünket, és a végén majdhogy­nem könyöradományként örülhetünk, hogy 30 százalékra pénzt kaptunk. Holott ekkora nyereséget nem minden ter­méknél lehet realizálni. Ha tag­jainktól kapnánk kötvény elle­nében ezt a pénzt, az mindig rendelkezésre állna, és hatéko­nyan tudnánk forgatni. Czikkely Anna Dr. Draskovits Dénes ügyvezető igazgató a feldolgozásra váró „paprikatenger” partján Szabványügyi Hivatal Együtt a fogyasztókkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom