Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-14 / 216. szám

2 1994. szeptember 14., szerda Akcióprogram Kairó. A kairói népese­dési világkonferencia záró­napján, tegnap mind a 182 részt vevő ország elfogadta a tanácskozás záródoku­mentumát, az úgynevezett akcióprogramot. Számos, elsősorban muzulmán or­szág azonban fenntartásokat fogalmazott meg, a Vatikán pedig részben hagyta jóvá az okmányt, nem utasítva el a szöveg egészét. A fenntar­tások főként a magzatelhaj­tással, a házasságon kívüli szexuális tevékenységgel, a vallások szerepének nem kellő hangsúlyozásával kapcsolatosak. Békeegyezmény Akosombo. A libériái szemben álló felek vezetői hétfőn békeegyezményt ír­tak alá, amelynek az a ren­deltetése, hogy véget vessen a polgárháborúnak. Az egyezmény a jelenlegi át­meneti kormány megbízatá­sát 1995. október 10-ig ter­jeszti ki, egyúttal ekkorra irányozza elő az általános választások időpontját. Véget ér az átkelés? Havanna. Hétfőn este, röviddel a kubai kormány által adott türelmi idő le­járta előtt a Havanna kör­nyéki tengerpartnak már csak néhány pontján, el­szórtan voltak észlelhetők készülődök, akik házilag készített vízi járműveken akartak illegálisan emig­rálni a szigetországból. Ugyanakkor a nap során több ezren keresték fel az Egyesült Államok havan­nai érdekképviseleti irodá­ját, hogy vízumigényük mielőbbi benyújtásának le­hetőségéről tudakozódja­nak. Horvát-bosnyák tárgyalás Zágráb. Alija Izetbego­vic boszniai muzulmán el­nök hétfő este Zágrábba érkezett, hogy tárgyalást folytasson Franjo Tudjman horvát államfővel - adta hí­rül a Tanjug hírügynökség. A horvát rádió jelentése szerint a felek elsősorban a jelenlegi boszniai helyzet­ről, a boszniai muzulmán- horvát föderációs szerző­désről és a volt Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ-erők mandátumáról tárgyalnak majd. Merénylet Kairó. Turistautat őrző két rendőrt öltek meg hét­főn este Dél-Egyiptomban, feltehetőleg muzulmán szélsőségesek - közölték tegnap hajnalban a hatósá­gok. A Kairótól délre 255 kilométerre, Mínija kor­mányzóság Melavi nevű fa­lujában iszlám radikálisok egy rendőri ellenőrző pon­tot támadtak meg. A rajta­ütés következtében ketten meghaltak, további 23 rendőr megsebesült. Olasz segítség Róma. Az olasz segít­ségnyújtás felújítását és felgyorsítását ígérte Anto­nio Martino olasz külügy­miniszter albán tárgyaló- partnereinek hétfői tiranai villámlátogatásán. Martino azt is felajánlotta, hogy Olaszország — az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet soros elnö­keként - közvetíteni próbál Albánia és Görögország elmérgesedő vitájában. Mostarban marad Belgrád. Muzulmán vé­lemények szerint a Hans Koschnick ellen elkövetett vasárnapi merényletkísérlet újabb bizonyíték arra, hogy a boszniai horvátok ellen­zik a muzulmánok és hor­vátok föderációjáról szóló washingtoni szerződés vég­rehajtását. Az egykori brémai polgármester a me­rénylet ellenére is Mostar­ban akar maradni. Körkép Az önkormányzati választásokról és a házszabályról tárgyalt az Országgyűlés Dögéi Imre a mezőtúri Ilona malomról A nagyvilágban történt Québec mégis önálló lesz? (Folytatás az 1. oldalról) kárpótlásokat, megnehezíti a kárpótlási jegyeiket befektetni kívánó károsultak életét. - Sok idős, kárvallott sorsát ismertem meg - mondta -, akikkel szem­ben megpróbáltuk jóvátenni a jóvátehetetlent, a kifosztást, a rabságot, a Gulág-sorsot. A múlttal - még ha részünk nincs is benne tevőleges - szembe kell nézni, s hiába volt rég, vál­lalni kell a sokat szenvedett emberek kárpótlását. Akar László pénzügyminisz­tériumi államtitkár válaszolt az MDF-es képviselőnek: a kor­mány, a kárpótlás súlyos el­lentmondásait is vállalva, való­ban érdemben be akarja fejezni a kárpótlási folyamatot prog­ramja szerint. Morvái Ferenc (FKGP) az expo ügyében sürgette a kor­mány parlamenti előterjeszté­sét, úgymond: nagyobb lesz a kár a késői szerződésbontások­ból, mintha megrendezték volna az expót. Másodszor a vállalko­zók ellehetetlenítését vetette a „bankárok” szemére, akik a nemzetközileg elfogadott zálog­jog szerint folyósítanak hitelt, s az utóbbi hónapokban megsza­porodtak a végrehajtások a vál­lalkozói szférában. Végre, másfél órai napirend előtti beszélyek után elkezdőd­hetett a tárgysorozat a helyi ön- kormányzati képviselők válasz­tásáról, és ezzel összefüggésben az alkotmánymódosításról szóló javaslat megvitatása. Csabai Lászlóné (MSZP) gyor­sabbnak, költségkímélőbbnek minősítette az egyfordulós vá­lasztást. Torgyán Józsefi FKGP) nívótlan, silány fércmunkának nevezte a beterjesztést, Kalmár Péter (MSZP) a megyei köz­gyűlésre vonatkozó új szabá­lyokat dicsérte, Mádi László (Fidesz) kijelentette, hogy a vál­toztatások mind a legnagyobb párt érdekeit képviselik, s ez az SZDSZ-nek sem kedvez. Jauernik István (MSZP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei képviselő azt bizonyította pél­dáiddal, hogy a változásokat épp az elmúlt négy év tapasztalatai tették szükségessé. Csak az ajánlórendszer miatt 400 bíró­sági ügy keletkezett az előző önkormányzati választások ide­jén. Füzessy Tibor (KDNP) is az elmúlt választást idézte vissza, de azt bizonyította akkori jegy­zőkönyvi példákkal, hogy a kormánypártok most szembeke­rültek akkori nyilatkozataikkal. Balsai István (MDF) a tör­vénymódosítást elfogadhatat­lannak minősítette, s legfrissebb értesülésként közreadta, hogy a kormány hajlik a pártok újbóli egyezkedésére. Az ekkor el­nöklő Kóródi Mária a téma tár­gyalását elnapolta. Délután Gál Zoltán házelnök először Dögéi Imre (FKGP) Jász-Nagykun-Szolnok megyei képviselőnek adott szót, aki a mezőtúri Ilona malom vámőrlé­séért interpellált. Elmondta, hogy a huszonhétezer lelkes Mezőtúron legalább tizenhat- ezer embert érint, hogy az Ilona malomban a vámőrlés megszüntetését tervezik. Egy mázsa búza őrlése ugyanis nyolcszázhetvenöt forintba ke­rül áfával - többe, mint a ter­mény ára. Lakos László föl­dművelési miniszter nem tudta megnyugtatni a képviselőt, a parlament azonban igennel dön­tött. Délutántól estig a házsza­bály-módosításról mintegy há­romórás szavazással döntöttek. S. J. Vállalkozási és foglalkozási szervező kezd dolgozni a megyében Ülést tartott szeptember 8-án a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Cigány Szervezetek Érdekegyeztető Szövetsége. Mint Mozsár István szóvivő kö­zölte, napirenden kívül Lukács Pál elnök ismertette az elnök­séggel, hogy Német Flórián el­nökségi tag megbízást kapott vállalkozási és foglalkozási szervezői munkára. Levélben az alábbi címen lehet érdeklődni: Szolnok, Pf. 222. A megállapodás a cigány- szervezetek érdekegyeztető szövetsége és a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Esély és Szociális Alapítvány között jött létre. Támogatója a megyei munkaügyi hivatal és a megyei önkormányzat. A támogatók biztosítják a megyei foglalkozási és vállal­kozási munkaköröket, melyek közhasznú munkák. Német Fló­rián elmondta, hogy az anyagi támogatást megkapták. Farkas András ügyvezető elnök arról számolt be, hogy Szolnok me­gyéhez hasonlóan másik két ré­gióban is megalakult a cigány- szervezetek szövetsége. így: Nyíregyházán tizenkét, Nógrád megyében pedig hat szervezet­tel. Javaslatot tett az elnökség­nek, hogy alakítsuk meg szol­noki székhellyel a Kelet-ma­gyarországi Cigány Szerveze­tek Szövetségét. Az elnökség egyhangú sza­vazással elfogadta a javaslatot, és az alakuló ülés időpontját 1994. szeptember 24-re tűzte ki. Ennek helye a megyei önkor­mányzat kis tanácsterme lesz. Rendőrfőkapitányi értekezlet A téma a rendőrség jövője és stratégiája Főkapitányi értekezletet tartottak tegnap az Országos Rendőr-főkapitányságon. A Belügyminisztérium saj­tóirodájától kapott információ szerint a tanácskozáson a me­gyei rendőrfőkapitányok, va­lamint az érintett szolgálatok vezetői a rendőrség jövőjével és stratégiájával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Az országos rendőrfőkapi­tány meghatározta azokat a feladatokat, amelyek az előny­telenül változó anyagi feltéte­lek mellett is biztosítják a köz­rend, közbiztonság szinten tar­tását. (MTI) FELEZŐVONALAT FESTENEK. Évente újrafestik köz­útjaink tengelyvonalát. A Közlekedési Minisztérium Közúti igazgatóságának szolnoki festó'brigádja Tisza- szentimrén dolgozott, amikor felvételünket készítet­tük. Fekete Attila akrobatikus ügyességgel szedi ösz- sze a terelőkúpokat. (Fotó: Mészáros) A hétfő estig értékelt szavazatokból ítélve a Parti Québecois nyerte meg a zömében francia ajkúak lakta kanadai tartományban rendezett választásokat. A CBC kanadai televíziós hálózat a kibon­takozó irányzatok alapján szinte biztosra mondta a szeparatista eszméket valló párt győzelmét, ami azt jelenti, hogy a tartományi parlamentben szerzett többség birtokában ők fogják átvenni a kor- mányrudat a liberálisoktól. Az eredmény nem okoz meglepetést, hiszen az előzetes közvé­lemény-kutatások is azt sugallták, hogy a québecieknek elegük lett a liberális párt csaknem tízéves kormányzásából: a nagyarányú munkanélküliségből, az állandósult deficitből, a magas adókból. Változást akartak a tartomány élén, és ezért szavaztak a Parti Qué- becois-ra - nem pedig azért, mert mindenáron támogatják a párt ál­tal hirdetett elszakadási törekvéseket. A törvényhozási választásokkal párhuzamosan a szavazóknak dönteniük kellett a szeparatistáknak arról a tervéről, hogy jövőre népszavazáson nyilvánítsanak véleményt a különválásról. Megfi­gyelők szerint ugyanaz lesz az eredmény, mint az 1980-as népsza­vazáson: a többség el fogja vetni az elszakadást. Ami a számszerű eredményeket illeti, a Parti Québecois a nem hivatalos végeredmény szerint hetvenhét képviselői helyet szerzett a 125 fős tartományi törvényhozásban. Ami viszont a szavazatok megoszlását illeti, diadaluk nem volt olyan nagy arányú, mint ahogy várni lehetett: a Parti Québecois csupán a voksok 45 százalé­kát kapta, szemben a liberálisok által elért 44 százalékkal. A haiti hadsereg ellenállásra készül A haiti hadsereg nem hajol meg az inváziós fenyegetések előtt, hanem ellent fog állni annak - jelentette ki a hadsereg egy magas rangú tisztje hétfőn a port-au-prince-i Radio Métropole-nak. A nyilatkozatához nevét nem adó tiszt provokációnak minősítette az amerikai hajók tevékenységét a közelben, és azt firtatta, miért nem Kuba partjainál köröznek ezek a hajók. Az AFP szerint a ha­iti katonai parancsnokságnak ez volt az első reakciója az amerikai intervenciós fenyegetésre. Hétfőn az Amerika Hangja nevű rádióadó spanyol nyelvű hír­műsorában - amely a Karib-tenger térségében is fogható - meg­szólalt Jean-Bertrand Aristide elűzött elnök is. Elmondta, hogy egyetért az ENSZ Biztonsági Tanácsának azzal a határozatával, mely a katonai beavatkozást is engedélyezi az Egyesült Államok számára. Aristide-ot október 4-én az ENSZ közgyűlése is meghallgatja. Az erről szóló nyilatkozatot hétfőn adták ki az ENSZ New York-i központjában. Christopher Boszniáról Egyoldalú amerikai lépés is lehetséges Warren Christopher amerikai külügyminiszter hétfőn este úgy vélekedett, hogy az európai szövetségesek vonakodása ellenére esetleg elkerülhetetlenné válhat a Bosznia elleni fegyverszállítási tilalom feloldása. Amerikai rádiós újságíróknak nyilatkozva Christopher közölte, hogy Washington a Biztonsági Tanácshoz fog fordulni az embargó beszüntetése ügyében, ha a boszniai szerbek október tizenötödikéig nem fogadják el a közvetítő cso­port béketervét. Ha a testületben az Egyesült Államoknak nem sikerül támoga­tást szereznie az embargó nemzetközi feloldásához, a miniszter közlése szerint Bili Clinton elnök tartani fogja magát ígéretéhez, és konzultációkat kezd a Kongresszussal az esetleges egyoldalú amerikai lépésről.- Mindazonáltal ez még egy kicsit odébb van, és majd az ak­kori helyzetnek megfelelően fogjuk mérlegelni a döntésünket - fűzte hozzá Christopher. A külügyminiszter erős fenntartásokkal vélekedett Slobodan Milosevic állításáról, hogy Belgrád lezárta a szerbiai-boszniai határt. Éppen ezért elengedhetetlenül fontosnak nevezte, hogy a Szer­bia elleni szankciók enyhítése előtt nemzetközi megfigyelők győződjenek meg a határzárlat hatékonyságáról. PANORÁMt * PANORÁMt » * PANORÁMt * PANORÁMt * PANORÁMA * PANORÁMA Vallásos lengyel szervezet fenyegetése Halál az újságírókra! A plébánosok egy része is tüzeli a híveket Egy eddig ismeretlen lengyel vallásos szervezet azzal fenye­gette meg a Wprost, a legnépszerűbb lengyel hetilap újságíróit, hogy elrabolják és kivégzik őket szentséggyalázásukért, kivég­zésük előtt kivágják nyelvüket, levágják jobb kezüket, és meg­vakítják őket. A levelet - számos más erőszakos fenyegetést taralmazó üze­nettel és telefonnal együtt - azt követően kapta a szerkesztőség, hogy a lengyel katolikus egyház vezetői élesen elítélték a lapot, amely címoldalán a sziléziai környezetszennyezés immár halá­los veszélyére kívánva felhívni a figyelmet, a czestochowai szűzanya képét közölte fotómontázsban, amelyen a Fekete Madonna és a kis Jézus gázálarcot viselt. A lengyelek legszentebb szentképét őrző Jasna Góra-i pálos rendi kolostor perjelje ezt olyan szentséggyalázásnak minősí­tette, amihez csak a hitleristák tettei voltak foghatók. Nemcsak Józef Glemp bíboros prímás juttatta kifejezésre felháborodását, és szólította fel a híveket a lap bojkottálására, de ítéletét megis­mételte a lengyel püspöki kar konferenciájának erről hozott ha­tározata is. A lap többször is kifejezésre juttatta, hogy bár nagyon saj­nálja, ha ezzel egyesek vallási érzéseit megsértette volna, de úgy véli, mivel sem szándéka, sem a kép maga erre nem adott okot, nem kíván bocsánatot kérni. A szerkesztőség levelet intézett Glemp bíboroshoz, kérve - találkozzon a lap képviselőivel, mi­vel a plébánosok egy része továbbra is tüzeli a híveket a lap el­len. Kairóban tanácskozik az Arab Liga 1994. szeptember 13-tól 14-ig Kairóban tanács­koznak az Arab Liga külügyminiszterei, előkészítve a szervezet Tanácsának szeptember 14-15. között ugyanott tartandó őszi ülésszakát. Az Arab Liga az arab régió átfogó hatáskörű, központi szervezete, amelynek célja a tagállamok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, politikai lé­péseik egyeztetése, gazdasági, társadalmi és kulturá­lis együttműködésük fejlesztése. Székhelye Kairó. Legfelsőbb döntéshozó szerve a Tanács, végrehajtó és adminisztratív testületé a Főtitkárság. Alapító okmányát 1945. március 22-én Egyiptom, Szíria, Libanon, Irak, Transzjordánia (Jordánia korábbi neve), Szaúd-Arábia és Jemen írta alá. Megerősítésére 1950-ben közös védelmi és gaz­dasági együttműködési szerződést kötöttek, 1962-ben pedig létrehozták az Arab Gazdasági Egy­ség Tanácsát. Ez utóbbi kezdeményezésére 1965-ben életbe lépett az Arab Közös Piac, amely az ipari és mezőgazdasági vámok eltörlését, továbbá az áruk és a tőkék szabad forgalmát irányozta elő. Függetlenségük kivívása után újabb arab orszá­gok léptek be a szervezetbe, legutóbb 1993. szep­tember 21-én az indiai-óceáni Comore-szigetek csatlakozott. A Ligának jelenleg huszonkét tagja van: huszonegy ország és a PFSZ. Az Arab Liga ma is a világpolitika meghatározó tényezője. Békéltető, közvetítő tevékenységével hozzájárul a válságok enyhítéséhez, rendezéséhez, a különböző nemzet­közi fórumokon az arab érdekek markáns képvise­lője. A Liga az elmúlt évben is több, az arab és mo­hamedán világot érintő válság ügyében foglalt ál­lást. Az Arab Liga 1993. szeptember 10-én üdvö­zölte Izrael és a PFSZ történelmi lépését, a kölcsö­nös elismerést. Eszmat Abdel-Megid főtitkár annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a béketárgyalá­sok a többi válságövezetben is a „területért békét” elv jegyében folytatódjanak. A Liga tagállamai ugyanakkor az Izraellel szemben 1951 óta érvénye­sített arab bojkottot még nem szüntették meg, fel­számolásának feltételét a megszállt arab területek visszaszolgáltatásában és a független palesztin ál­lam létrejöttében jelölték meg. A februári hebroni mészárlás után a szervezet fel­szólította az izraeli kormányt, hogy fegyverezze le a megszállt területeken élő zsidó telepeseket. Felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy küldjön ki nemzetközi bizottságot a helyszínre az ügy hátteré­nek a kivizsgálására. (Ez végül meg is történt.) Ugyancsak februárban Líbia bejelentette, hogy kilé­pését tervezi a szervezetből, lehetővé téve ezzel a többi arab országnak, hogy „befogadják Izraelt”. A líbiai vezetés szerint a Liga hűtlen lett az arab szoli­daritáshoz, és lepaktált az ellenséggel. A boszniai háború ellen tiltakozva az Arab Liga élesen elítélte az 1994. február 5-i, a szarajevói pia­cot ért gránáttámadást. Minden lehetséges eszköz felhasználására sürgette az ENSZ Biztonsági Taná­csát, hogy helyreállítsák a békét Boszniában. (A szervezet 1993 augusztusában tízezer dollárt ado­mányozott a térségből Magyarországra menekült muzulmánok megsegítésére is.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom