Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-21 / 144. szám
AMvAMl VAGTOMIGTIÖKSEG A kárpótlásijegy-felhasználás új lehetősége Gyógyszergyári sztárrészvényekkel - indul a portfóliópályázat Kevés olyan vonzó lehetőség kínálkozik a felgyülemlett kárpótlási jegyeik befektetésére, mint az a portfóliópályázat, amelyben 4 gyógyszergyár egyenként 15 millió forint névértékű részvénypakettjét ajánlja egy csomagban az Állami Vagyonkezelő Rt. A 60 millió forintnyi pakettre 80 millió forint a kikiáltási, vagyis az induló ár. A kibocsátást szervező tanácsadó, a Góg Értékpapír Kft. kereskedelmi igazgatója, Bárdi Károly szerint azonban ennél jó néhány tízmillióval magasabb árat kell majd kínálnia annak, aki nyerni akar. A csomag ugyanis igen értékes. Egyik 15 milliós szereplője a Chinoin, amely most 450 százalék körüli árfolyamon cserél gazdát a tőzsdén kívül. A vállalat, amely a francia Samofi többségi tulajdonában van, tavalyi 15,7 milliárd forintos árbevétele után rekordösszegű, 3,17 milliárd forintos nyereséget könyvelt el. A pakett másik szereplője az Egis, Magyarország egyik legújabb gyógyszer- gyára, amely elsőként készül a tőzsdére. Részvényeinek 30 százalékát az EBRD és a Közép-európai Befektetési Társaság birtokolja. Az ÁV Rt. által újonnan felajánlott részvényekből 1 milliárd forintnyit hazai befektetőknek szántak, 1,6 milliárdos értéket pedig külföldi intézményi befektetőknek. A kibocsátási ár 200 százalékos volt, de már most 250 százalékot is megadnak érte a brókerek. A cég Önkormányzatok. szövetkezett ?k. fiovelem! eredményei ugyancsak kiválóak. A másik két gyógyszer- gyár, a Kelet-magyarországi Alkaloida és a Biogal ugyan ma még nem mondhatók az értékpapír-piaci szereplők kedvenceinek, de a gazdasági eredmények jobbak annál, mint amire a piac értékítélete tartja. Jelenleg legalábbis. A privatizációk lezárulása után pedig ezek is tőzsdei szereplők lehetnek. Figyelemre méltó tehát a gyógyszergyári portfólió, amelyre árfolyam-emelkedés reményében érdemes pályázni. A szövetkezetek és az önkormányzatok előnyt élveznek - de csakis azonos ajánlatok esetén. Június 27-én reggel 9 és 11 óra között a budapesti Váci út 9. II. emeletén Góg Értékpapír Kft. irodájában várják a pályázatokat. Pontban 11 órakor lehúzzák a rolót, majd a cég az ÁV Rt. képviselőjével, egy közjegyző jelenlétében bontja az ajánlati csomagokat. Az nyer, aki a legtöbbet kínálja. Azonos ajánlat esetén - önkormányzatok és szövetkezetek élveznek előnyt más befektetőkkel - például a várhatóan élénken érdeklődő brókercégekkel, kárpótlásijegy-befektető társaságokkal vagy egyéb pénzügyi befektetőkkel szemben. Ha több lesz az ő körükből is az azonos ajánlat, akkor a tanácsadó Góg Értékpapír Kft. szóbeli licitre hívja a pályázókat. Azonnal megköti a szerződést a nyertessel, akinek 3 munkanapon belül le kell tenni az asztalra a megajánlott kárpótlásijegy-csomagot, vagyis fizetnie kell. Ellenkező esetben automatikusan a második legjobb lesz a győztes. Amíg a fizetés meg nem történik, addig nem hozzák nyilvánosságra, hogy ki lesz a részvénycsomag új tulajdonosa. Ez a portfóliópályázat egyébként csak az első lépés a befektetésre váró kárpótlási- jegy-tömeg felszívásához. Az ÁV Rt. további portfoliók kialakítását kezdte meg. Amint a tanácsadó Góg Értékpapír Kft. kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, hamarosan várható az úgynevezett márkavédelmi portfólió meghirdetése, amelyben a Pick, a Szegedi Paprika és a Kalocsai Paprika Rt. papírjai szerepelnének. Bárdi Károly szerint ezzel a módszerrel - vagyis az akció folytatásával - rövid időn belül 1,5 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet tudnának felszippantani. Szándékuk szerint döntően az önkormányzatoktól és a szövetkezetektől, amelyeknél a lakáseladások és a földárverések nyomán tömegesen halmozódnak a jegyek. S ezek befektetésre várnak. Gazdasági szereplők száma a rendszerváltozás éveiben 1988 1989 1990 1991 1992 1993 Költségvetési és nem nyereségérdekeltségű szervezetek 28500 31200 38300 43400 48982 53346 Vállalatok és szövetkezetek 9792 9946 10004 9997 9962 9305 Egyéni vállalkozók 290877 320619 393450 510459 606207 688843 Jogi személyiségű gazdasági társaságok 919 5191 19401 42697 59363 76333 Nem jogi személyiségű gazdasági szervezetek 29657 24143 34095 52136 70597 98036 Tallózó Minilapszemle a magánosításról A diósgyőri munkásgyűlés után sem csökkent a bizonytalanság Kérdőjelek a kohászati reorganizációban Már megszületése idején alapos késésben volt a borsodi acélipar reorganizációs programja, ám azóta az is kiderült: a végrehajtás sem megy a leggördülékenyebben, ráadásul jó néhány eddig megoldatlan kérdés is felvetődött, amely bizonytalanná teheti a program sikerét. A diósgyőri munkásoknak - legutóbbi gyűlésük is bizonyítja - megrendült a bizalmuk a reorganizációban, igaz, eredetileg ők a kohó további üzemeltetése mellett tették le voksukat. (Magyar Hírlap VI. 10.) Békési felülvizsgálná EU-társulási szerződésünket Békési László nyilatkozott a düsseldorfi Handelsblatt gazdasági-pénzügyi napilapban. Sürgeti az EU-val kötött szerződés felülvizsgálatát, elveti a forint drasztikus leértékelését, és elengedhetetlennek tartja az adócsökkentést. Mindezek mellett az új kormány a privatizálás meggyorsítását szorgalmazza, és egyidejűleg nem kívánja akadályozni az állami vagyon további lemorzsolódását. (Népszabadság VI. 10.) Allgal galiba, másfél milliárd a tét Négy éve nem talál gazdára a Club Aliga, amely egykor Kádár János kedvenc üdülőhelye volt. A többi volt MSZMP-üdülő is hasonló gondokkal küzd, emellett az amortizáció is nagymértékben sújtja az épületeket. Január elsejével a Kincstári Vagyonkezelő tulajdonába került üdülők sorsa egyelőre bizonytalan. (Kúpé VI. 10.) Régi lendülettel robog a Rába A rendszerváltás négy éve alatt a Rába nehéz küzdelmet folytatott a talpon maradás és reorganizáció érdekében. Az eljárások és piacok keresése a forgalom növekedését eredményezte, így a vállalatóriás eljutott a privatizációig. (Kúpé VI. 10.) Alakulóban a vagyonkezelői szervezet A MÁV Rt. négy, társaságban lévő üzletrészét hirdette meg értékesítésre. A részletekről Sipos István megbízott vezérigazgató tájékoztatta a lapot. Az első négy értékesítés tapasztalatai alapján folytatják a privatizációt, a járműjavítóra is sor kerül. (Világgazdaság VI. 14.) Pénzjegyek biztonsági papírból A pénzjegynyomda a biztonságos és korszerű papírpénzek gyártására 4,2-4,5 milliárd forintos beruházással új nyomdát hoz létre. A papíralapanyagot a diósgyőri papírgyárból, az egyetlen magyar biztonsági papírokat gyártó cégtől szerzi be. Áz ÁVÜ korábbi információi szerint a 179 millió forint jegyzett tőkéjű papírgyár részvényeinek 100 százalékát a pénzjegynyomda vette meg, és kárpótlási jeggyel fizette ki. (Napi Gazdaság VI. 13.) Kárpótlási jegyet is elfogad a Colonia Biztosító Rt. Dr. Csurgó Ottó vezérigazgató-helyettes ismerteti a Colonia megváltozott üzleti stratégiáját, melynek értelmében a mezőgazdasági tartozásokat kárpótlási jeggyel is kifizethetővé tették, illetve olyan új vállalkozói köröket céloztak meg, amelyek elősegítik a magánorvosok és -patikák működését. (Népszabadság VI. 13.) Meghosszabbított részvényjegyzés Július elejéig meghosszabbították a Qaestor Kárpótlási Jegy Befektető Részvénytársaság részvényeinek jegyzését. Az alakuló közgyűlést eredetileg meghirdetett június 21. helyett július 14-én tartják. (Profit VI. 10.) Privatizációs A privatizációval kapcsolatos bármilyen információ beszerezhető az ügyfélszolgálati irodában Szolnokon, a Kossuth tér 4. szám alatt, a Technika Házában. Forrás: Privinfó, MNB, KSH ÍflfÖlTlláCÍÓ Az A VÜ válaszol Munkavállalók helyzeti előnyben Kinek van több információja? Egyik országos terjesztésű napilapunk június 3-i számában Vörös Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének vezető közgazdásza foglalt állást az Állami Vagyonügynökség munkájával és általában a privatizációval kapcsolatban. Véleménye szerint elsősorban több információra van szükségük a munkavállalók képviselőinek. Szerinte ma még általános, hogy az állami cégek dolgozói nem tudják, milyen feltételekkel adják el vállalatukat. Éppen ezért - az információ- hiány miatt - nem tudnak pályázni, s végül kimaradnak a vásárlásból. A probléma részleteiről Halmi Gábort, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettesét kérdeztük.- Valóban létezik ez a jelenség?- Az az igazság, hogy valójában nem értem, Vörös Péter miről beszél. A szükséges információk megszerzése ma már egyáltalán nem jelenthet gondot. Az állandó sajtótájékoztatók, a médiában megjelenő hirdetések, valamint az ÁVÜ ügyfélszolgálatánál kapható információs csomagok az adott vállalat dolgozóit éppen úgy segítik, mint bármilyen más potenciális befektetőt. A cég dolgozói egyébként sokkal jobban kell, hogy ismerjék munkahelyüket, mint egy esetleges külső befektető. Sokkal több információjuk van a cég körülményeiről és lehetőségeiről. Halmi Gábor A vállalatok vezetői egyébként minden esetben hamarabb értesülnek az eladásról, mint ahogy az erre vonatkozó tendert az ÁVÜ kiírja. Mindezt összegezve az a véleményem, hogy az MRP, MBO és más munka- vállalói szervezetek eleve helyzeti előnyben vannak az információk tekintetében. Azt hiszem, a vagyonügynökség nem vonható felelősségre csupán azért, mert a többi pályázóhoz hasonlóan a munkavállalói szervezeteknek sem hajlandó a törvényben előírt adatoknál többet nyújtani.- Jó néhányszor elhangzott már az a vélemény, mely szerint a tender kiírásakor megszabott pályázatbeadási határidő túlságosan rövid. Ennyi idő alatt ugyanis képtelenség az E-hitel- ígérvényt és más szükséges dokumentumokat beszerezni.- A törvényben előírt időtartam a pályázat kiírásától a beadási határidőig 15 nap. Ehhez képest az ÁVU igazgtótanácsa legalább 45, de indokolt esetben 60 napot szokott adni. Mindemellett azt is tudni kell, hogy a vagyonügynökségnek, a beadási határidő előtt legkésőbb tizenöt nappal megjelentetett hirdetésben lehetősége van meghosszabbítani a pályázati határidőt. Az MSZOSZ vezető közgazdászának felvetésével kapcsolatban mindenképpen érdemes megkérdezni a leginkább érintett felet, azaz a munkavállalók képviselőjét. Endrődi Gáborral, a Caola Rt. MRP-szervezetének elnökével is beszélgettünk.- Egyes vélemények szerint, ha egy munkavállalói szervezetszeremé megvásárolni vállalatának bizonyos tulajdonhányadát, akkor az információhiány miatt hátrányban van a többi befektetővel szemben. Ön hogyan vélekedik erről?- Az a helyzet, hogy ha az adott befektető csoport - amely természetesen a dolgozókból is állhat - olyankor szerez tudomást a vételi lehetőségről, amikor a pályázatot kiírják, akkor biztosan nem lesz ideje a formai szempontoknak eleget tenni. Ezzel a problémával azonban nemcsak a munkavállalói szervezetek, de más befektetők is szembesülnek.- Önöknél hogyan zajlott az MRP-kivásárlás ?- Minden vállalat vezetése természetszerűleg hamarabb értesül cége eladásáról, mint azok, akik a hirdetéseket figyelik. Az MRP szervezőbizottsága nálunk még az 1993. márciusi tender kiírása előtt előkészítette pályázatát. A kétfordulós tender második fordulójára már úgy adhattuk be ajánlatunkat, hogy ismertük a többi pályázót is, így olyan vételi ajánlatot tudtunk tenni, amely összhangban állt a többi vásárlóval. Mire az ÁVÜ meghirdette a céget, nálunk már minden készen állt. Ezzel a módszerrel a Caola részvényeinek 15 százalékát vásároltuk ki. Azt hiszem, minden tekintetben elégedettek lehetünk. Újságírók pontoztak Sikeres privatizációk Az Állami Vagyonügynökség 40, privatizációval fogalakozó gazdasági újságírót kért fel, hogy egy kérdőív segítségével válasszák ki az ÁVÜ 1993-as legsikeresebb privatizációit. A visszaérkezett kérdőívek alapján az első díjat a Nyidofer Rt., a másodikat a Caola, míg a harmadikat a Pannónia Hotels kapta. A Nyidofer, a Universal Leaf Tobacco - a dohányipar nagyhatalma - tulajdonában működő nyíregyházi dohányfermentáló cég, melynek megvásárlásával 22 millió dollárt fektettek a magyar dohányiparba. A Caola a dolgozókból megalakult MRP, valamint a Benkő és Társai Kft. többségi tulajdonába került, s ezzel szinte tiszta magyar érdekeltséggel működik tovább. A Pannónia Hotels 51 százalékos tulajdonjogához a francia Accor jutott 7 millió dolláros tőkeemeléssel.