Új Néplap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
6 1993. június 15., kedd Jászsági Extra---Jászberény Á llandó és vándorkiállítás lesz A Hamza-adománv sorsa Együtt a jászberényi otthonban, a régi tárgyak és alkotások között V egetáriánusoknak A Déryné Művelődési Központ évek óta rendezi a vegetáriánus tábort, ahol az ételek elkészítésétől az életmód kialakításáig sokféle kérdésben kapnak hasznos tanácsot a résztvevők. Az Öregerdőn sorra kerülő táborozás június 21-30-ig tart az idén. A könyvtár a gyerekekért A városi könyvtár egész nyáron fogadja a gyerekeket, s változatos programokat szervez számukra. Június 14-én zenés irodalmi vetélkedőre kerül sor, s ezt kéthetente mindig páros héten megismétlik. A Rejtvény Klub sorsolására is kéthetente kerül sor, csak ezt a páratlan heteken rendezik. Számítógépes játékok, videovetítés is várja a gyerekeket, ezeket hetente két délutánon rendezik. Rajzpályázatot is hirdetnek. Bármilyen mesét le lehet rajzolni, meg lehet festeni. Egy normál (A/3) rajzlapon augusztus 15-ig kell beadni. Napközis tábor A TIT Jászsági Szervezete és a Jászberényi Városi Könyvtár közösen szervez nyári napközis tábort általános iskolás gyerekeknek. Az első csoport június 28-tól július 9-ig, a második július 12-től július 23-ig tart. Naponta fél nyolctól fél ötig foglalkoztatják a gyerekeket. Sportvetélkedőket, strandolást, állatkerti látogatást és sok más játékos időtöltést szerveznek számukra. Egy gyermek ellátása egy turnusban 1700 forintba kerül. A szülők jelentkezését június 22-ig várják a könyvtárban. Színházi program A Munkás- és Ifjúsági Ház „színházi busza” június 19-én szombaton 17 óra 30-kor indul a Bundás kút- tól Budapestre. A résztvevők a Vidám Színpadon a „Végre 1 úriasszony” című vígjátékot látják majd. Gyermekhét A református egyház évek óta szervez egyhetes tábort általános iskolások részére. A Thököly út 15. szám alatti gyülekezeti ház és a templom kertje a színhelye a táborozásnak. Idén július 21-től 25-ig foglalkoznak a gyermekekkel, s számos programot biztosítanak részükre. Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika Fotók: Nagy Zsolt és Faragó László Jászberény néhány napja temette el díszpolgárát, Hamza Dezső Ákost, aki jelentős adományt hagyott Jászberényre, a Jászságra. Minderről keveset tud az egyszerű állampolgár, hisz jószerével az adományozóról is alig hallott. A 90 évet, csodálatosan magas kort szellemi frissességben megélt művészt csak egy szűk kör ismerhette. Századunk eme 90 éve különleges sorsot szabott ki Hamza D. Ákosra. Festőművész, filmrendező a nagyvilágban. Párizs, Róma, Sao Paulo, olykor Budapest a lakóhelye. Ám 1985-ben egy levelet ír. Jászberénybe címezi, gyermekkora egyik színhelyére. „Magam részéről apáim emlékére, művészeti életem eredményét ajánlom fel Jászberény városa és a Jászság javára!" Felvetődik a kérdés: hol van hát ez az adomány? A választ Tálas László, a megyei múzeumi szervezet igazgatója adja, aki a Hamza Alapítvány kuratóriumának elnöke is.- A Hamza-házaspár 1985 után úgy határozott, hogy hazatelepül. Mégpedig a Jászságba, mivel Ákos bácsi rokonai, édesapja, nagyapja innen származik. Az akkori megyei tanács egy jelentős összeget biztosított Jászberénynek, hogy megfelelő lakóhelyet teremtsünk számukra. A megvásárolt ingatlan, a Gyöngyösi út 7. számú ház alkalmas arra, hogy majdan egy Hamza-múzeum itt létrejöhessen.- A festmények hol vannak? A Jász Múzeumban volt egy kiállítása 1987-ben, aztán idén egy a Gyakorló Általános Iskolában. Most, a művész halála után kinek a birtokában van a hagyaték?- Ha tulajdonjogilag vizsgáljuk a kérdést, akkor a megyei önkormányzat tulajdonát képező házban, amely a megyei múzeumi szervezet működtetésében van. De úgy is mondhatom, hogy a Jász Múzeum egy külön épületében. A házaspár 1989 tavaszán települt haza. Hamza Lehel Mária, Ákos bácsi felesége - aki maga is egy különleges művész — 1992-ben egy felajánlást tett. Ötezer dollár alaptőkével létrehozta a Hamza Alapítványt. A célja az volt, hogy Hamza D. Ákos műveiből egy állandó kiállítás jöjjön létre. Az alapítvány kamat- jövedelmeit lehet pillanatnyilag felhasználni, ami nem jelentős összeg. Mária asszony azonban jelezte, hogy az alaptőkét később 50 ezer dollárra kívánja emelni. Ekkor már jelentős ösz- szeggel lehet majd gazdálkodni. Az állandó kiállítás kialakítására lehet majd ezt felhasználni. Ugyanakkor a működtetés, a ház fenntartásának költségei a megyét, a múzeumi szervezetet terheli valószínűleg. Mindezt a jelenlegi finanszírozási rendszerek ismeretében mondom. Pillanatnyilag ez látszik valószínűnek.- Az alapítvány kuratóriumának elnöke Ón hogyan lett?- Ákos bácsi kívánsága volt. A hazatelepülés kapcsán sokat leveleztünk. Ő kérdezte, hogy van-e közöm ahhoz a Tálas Istvánhoz, aki az édesapjával Jász- ladányhan jó barátságban volt. Tálas István az én nagyapám. A kuratóriumban egyébként a jászsági városok polgármesterei, a Jászok Egyesületének vezetője, a Jász Múzeum igazgatója van, továbbá a brazil nagykövet s egy művészettörténész.- Most mi lesz az alapítvány teendője?- Elképzelésünk szerint egy állandó kiállítást hozunk létre a Gyöngyösi út 7.-ben. Ez Ákos bácsi művészi munkásságát reprezentálná. Filmes tevékenységének is szánnánk teret ott. Ezt megtervezni, kialakítani lesz először a dolgunk. Ehhez idő kell. A kiállítás koncepcióját ki kellene találni, a kivitelezést megcsináltatni. Ehhez egy pályázatot is szükségesnek tartok kiírni. Az állandó kiállítás részeként minden alkotás nem mutatható be. Van egy halvány elképzelésem, hogy egy vándorkiállítási anyagot is össze kellene állítani. Mivel Ákos bácsi kifejezett szándéka szerint Jászberény és a Jászság javára adta képeit, a Jászság többi településein is be lehetne ezeket mutatni. Végakaratát így teljesíthetnénk leghívebben.- Tulajdonképpen hány műalkotásról van szó?- Pontos számot nem tudok mondani. Leltár szerint tételes átadás-átvétel nem történt. Ákos bácsi egy levelében 200 képet említ. Többször érkeztek festmények Magyarországra. Torinóból 40, majd 117 vagy 120 Dél-Amerikából. Ákos bácsi Jászberényben is dolgozott, születtek alkotások, tehát 200 körül lehet a számuk.- Mikor tekinthetjük meg a Hamza állandó kiállítást?- Erre pontos dátumot nem tudok mondani. Hamza Lehel Máriának az a ház az otthona, ezt figyelembe kell vennünk. Az alapítvány kuratóriumának össze kell majd ülni, s a koncepciót kidolgozni. Egyelőre ez, amit tennünk kell. Idézet Hamza Dezső Ákos 1985-ben kelt leveléből: „Egyetlen kérésem lenne csak: mindenféle művészeti hagyaték értékét az idő határozza meg. A művész halála után néha csak évtizedek múlva tud az utókor biztos ítéletet formálni. Ezért kérem, várják meg, s a képek számára is biztosítsák ennek az időnek zavartalan elmúltát. Bár bennem határozottan él a remény, hogy képeim -főleg a fiatalok körében - már előbb is igaz barátokra találnak.” Nos, reméljük, hogy ez a vágya is teljesül Hamza Dezső Ákosnak! Kiss Erika A városháza hírei Magyar siker Hellászban Magyar kórus német operaénekesekkel . .. magyar operett német szöveggel . . . görögországi bemutató hatalmas sikerrel... Röviden így lehetne bemutatni a jászberényi Székely Mihály Kórus görögországi vendégszereplését. De hogy az olvasó számára is érthetővé váljon a dolog, egy kicsit tömörebben: Görögország és Spanyolország az a két közös piaci tagállam, ahol gazdaságilag rendet tudtak teremteni, az elvárt EG-nívót meg tudták valósítani. A gazdasági felzárkózás kitűnő példája: Spanyolország az elmúlt esztendőben megrendezte az olimpiát és a világkiállítást. A gazdasági arculatváltást sikerült nagy léptekkel jó irányba előmozdítani, de a kulturális élet formálása valahogy mindig a háttérben maradt. Külső segítséggel és önerőből is a próbálkozik ez a két - történelmi múltban igen gazdag - ország az európai művészetek kincseiből átvenni. A külső segítség egyik gyakorlati példája Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigeten, Selianitika üdülőcentrumban létesített művészeti tábor, melynek érdekessége, hogy elsősorban német művészeti műhelynek ad otthont, biztosít továbbképzési lehetőséget, festői környezetben. Amatőr és profi előadók egyaránt részt vesznek a tábor által kínált kurzusok programjain, ahol kulturális rendezvényeket biztosítanak a görög városok részére. Május 24-e és június 6-a között rendezték meg az ének kulturális napokat és versenyt. A selianitikai rendezvényre - melyet a berlini opera kiváló szólistái szerveztek - a Székely Mihály Kórus is meghívást kapott. Az énekkar egyetlen nem német ajkú csoportként vett részt a műhelymunkában. A kulturális napok fő programja Lehár Ferenc: Víg özvegy című operettjének rövidített változatban történő bemutatása volt. Ezt a művet gyakorolta a kórus a tábor kurzusain belül, több napon keresztül. (A magyar csoport és a magyar operett furcsa módon - a szervezőktől függetlenül - Görögországban talált egymásra.) Három helyen, az otthont adó Selianitikában, Pátrában az egyetemi színpadon és a történelmi Olympia színházban ismerhette meg a görög közönség a magyar művet, német nyelven. A táborban rendezett énekversenyen a jászberényi énekkar tagjaiból alakult kvartettek és szólisták - „Kodály tanítványaiként” művészi kategóriához közel álló tudásszintjükről - adhattak számot. A verseny zsűribizottsága nem akarta elhinni, hogy a magyar éneknégyesek a kórus tagjaiból csak spontán alakultak. A színvonalból ítélve arra gondoltak, hogy ezek a kis együttesek már több éve profi kategóriában együtt dolgoznak. A magyarok elismerését hűen tükrözi, hogy az énekkar még erre az esztendőre meghívást kapott önálló görög- országi hangversenyekre! Molnár Károly A Székely Mihály Kórust ünnepelték Rákóczi nyomában Szlovákiában A Pro Patria Szövetség berkein belül 1989 őszén alakult meg Jászberényben a 3. sz. Jászkürt hagyományőrző csapat. Az általános iskolás korú gyermekeket tömörítő szervezet hazánk követésre méltó hagyományait kutatja, ápolja. A ’48-as emlékhelyek felkeresése, sokféle vetélkedő és próbatétel teszi izgalmassá a szervezet hétköznapjait. Idén először - az önkormányzat anyagi támogatásával - külföldre utaztak. Új mozgalom kezdődött idén, melynek neve: Pro Patria zászlók nyomában. A Rákóczi-sza- badságharc nevezetes helyszínei pedig Szlovákiában vannak. A negyvenfős gyermekcsapat először Borsiba, II. Rákóczi Ferenc szülőházához látogatott. Itt koszorút helyeztek el a szabadsághős mellszobránál. Útjuk ezután Kassára vezetett. A dómot is megcsodálták, ami önmagában is művészeti kincs. 1906 óta azonban itt nyugszanak Rákóczi hamvai az altemplomban, amit szintén felkerestek a gyerekek. A kétnapos út során a szlovák karszt legszebb völgyét, a Szádelőt végiggyalogolták. Krasznahorka, majd Rozsnyó következett, ahol egykoron a Rákóczi-tallérokat verték. A szabadságharc színhelye volt Sárospatak is. Patakon is megfordultak a jászberényi gyerekek, már csak azért is, mivel a Pro Patria Szövetségnek itt van egy bázisa, ahol az éjszakát is el lehet tölteni. A szlovákiai úttal a gyermekszervezet idei tanévre meghirdetett programja lezárult, ősszel új programok várnak rájuk. Holnap, azaz szerdán 15 órától tartja soros ülését a városi közgyűlés. Nagyon sok, rendkívüli jelentőségű téma szerepel a napirenden. Közel egy éve határozott a képviselő-testület arról, hogy a megyei víz- és csatornaművektől különváltan, saját maguk üzemeltetik a vízműveket. Ez még mindig nem vált valóra, mivel a VCSM-ből kiváló részek vagyona fölött hosszas vita folyt. A különböző egyeztetések és kompromisszumok sorozata talán végre lezárul. Erre alapozva kidolgozták az önálló vízművek üzemeltetési formájának koncepcióját, ami most a testület elé kerül, amiről hat- rozniuk kell a képviselőknek. A második nagy jelentőségű téma lesz az általános rendezési terv (ÁRT) koncepciójának elfogadása. Napirendre kerül az intézmények átvilágításáról szóló jelentés, s döntenek a megtakarítások és pótbevételek realizálásához szükséges intézkedésekről. Szintén rendkívül fontos az önkormányzat vagyoni helyzetét számba vevő jelentés. A vagyoni helyzet fel- térképezése alapja annak, hogy majd novemberben rendeletet alkothasson a város vagyonáról. Az igen hosszú napirendi lista tartalmazza továbbá a Jász Múzeum gyűjteményeinek tulajdoni rendezését, a kultúrpark, a Gyermekek Háza, a Munkás- és Ifjúsági Ház igazgatóinak megbízását. Ismét napirendre tűzik a múlt heti rendkívüli ülésen „elvérzett” orvosi műszer működtetési költségére kért összeg sorsát. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenysége jól ismert hazánkban. Magyarországon is kiépült a szervezeti rendszer, mely nélkülözhetetlen a hatékony munkához. Mégis, ahogy a térképre nézünk, az Alföld jelentős része, a Jászság fehér foltot jelent, azaz itt nincsenek helyi szervezetek. A segítségnyújtás nem kerülte el e vidéket. Jászberénybe 1988 óta rendszeresen érkeztek adományok. Helyi szervezet létrehozása is felmerült természetesen úgy két éve. Akkor ez valamiért nem valósult meg. Idén újabb kapcsolatfelvétel történt az ön- kormányzat és Kozma atya között. Mára már reálissá vált a jászberényi szervezet megalakítása, a Máltai Szeretetszolgálat szervezeti és működési szabályzatának megfelelően. Ez utóbbi azt takarja, hogy egy hívő, vallását aktívan gyakorló világi vezetőt kellett választani. Ezt dr. Bérezés Anna személyében találták meg, továbbá egy lelki vezetője is van a szervezetnek, Sólyom József esperes, úr. A máltaiak elvárása, hogy a helyi erők összefogására keli támaszkodniuk. Az elvárás teljesítése valószínűleg már nem lesz nehéz. Az önkormányzat szociális és vallásügyi bizottsága biztosított 100 ezer forintot számukra. A működéshez helyet is találtak a Tűzoltóság Jákóhalmi úti épületében. Itt, szintén a tűzoltók kétkezi közreműködésével egy raktárépületet felállítanak, hogy az adományok tárolását is biztosítani tudják. A szeretetszolgálat új bázisa
