Új Néplap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-25 / 120. szám
1993 . május 25., kedd Sport 11 Gyárfás: „Rózsa nem veszhet” Az elmúlt hétvége medenceparti úszószenzációját a Reuter hírügynökség szállította, azt kürtölve világgá, hogy a magyar mellúszó világbajnok és világcsúcstartó Rózsa Norbert a jövőben ausztrál színekben folytatja pályafutását. Az MTI munkatársa a Magyar Úszó Szövetség elnökét, Gyárfás Tamást kérdezte: mi a véleménye e tervről?- Elöljáróban hadd szögezzem le, Rózsa Norbert, nem veszhet el a magyar úszás számára! A maga területén ő „egyedi érték”, aki itthon a szerény feltételrendszer közepette - amit lehetett - megkapott. Sikereiben „benne van” mesterének, Széchy Tamásnak a munkája vagy a számára biztosított uszoda, az itteni viszonyokat tekintve a maximális felkészülési lehetőség. Ezzel együtt úgy fogom fel, Rózsának nincs tartozása, nem adósa a magyar úszósportnak, de azt neki is éreznie kell: nem biztos, hogy ugyanazt meg tudja ismételni másutt, amit idehaza, magyarként, elért. Azt is gondolom, senkire sem haragudhat anynyira, hogy ezért örökre el kellene menekülnie. Szükségünk van erre a 21 éves fiatalemberre, mint ahogy neki is szüksége van Széchy Tamásra, aki felkészítette, és arra a háttérre, amelynek révén világklasszissá érett, mégha ott Perth-ben, ahol a vb-aranyait is nyerte, jobbak a feltételek. Az elnök így folytatta:- Szükségesnek tartom, hogy Rózsa Norberttel mielőbb személyesen is találkozzunk. Ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, tőle kell egyenes választ kapnunk és nem újságokon keresztül. A legjobb az lenne, ha edzője, Széchy Tamás utazna ki hozzá. Őt most nem tudjuk nélkülözni, amikor javában tart a felkészülés a nyári Európa-bajnokságra. Elképzelhető, hogy én utazom hát el Perth-be. Azt sem tartom kizártnak, hogy az ausztrál sajtó túlzásáról van szó. Az újságírók esetleg azt mondatták el vele, amit hallani akartak, vagyis korántsem biztos, hogy végleges a válasza, miszerint a magyar színeket ausztrálra kívánná felcserélni. Atlétika Róka duplázott E hét elején rendezik Szolnokon, a Véső úti pályán a megyei diákolimpia harmadik korcsoportjának küzdelmeit. A 7-8. osztályos lányok és fiúk versenyére szűkebb hazánk minden tájáról érkeztek csapatok. Az első napon az egyéni számokat bonyolították le. A mezőtúri gárda egyik tagja, róka Róbert kiemelkedő teljesítménnyel két számban is - 400 méteres futás és kislabdadobás - az élre tudott kerülni. Az országos döntőn a mostani aranyérmesek fogják képviselni Jász-Nagykun- Szolnok megyét. Győztesek, fiúk-lányok: távolugrás: Faragó József (Jászszentandrás) 555 cm, Oláh Judit (Szolnok, Belvárosi ált.isk.) 518 cm, magasugrás: Karanczi Tamás (Törökszentmiklós, Kölcsey ált. isk.) 155 cm, Lázdi Zsuzsanna (Mezőtúr, Rákóczi ált. isk.) 140 cm, súlylökés: Kővágó Zoltán (Szolnok,Belvárosi ált. isk.) 12,78 m, Török Krisztina (Mezőtúr, Rákóczi ált. isk.) 10,09 m, kislabdadobás: Róka Róbert (Mezőtúr, Rákóczi ált. isk.) 89 m, Keskeny Tímea (Szolnok, Mátyás király ált. isk.) 61,84 m, 100 m: Faragó József (Jászszentandrás) 21:3, Ölbaum Emese (Szolnok, Rákóczi ált. isk.) 12:9, 400 m: Róka Róbert (Mezőtúr, Rákóczi ált. isk.) 57:1, Ladányi Renáta (Szolnok, Eötvös ált. isk.) 69:9, 1500 m: Berecz Lajos (Mezőtúr, Rákóczi ált. isk.) 4:44, Csömör Edina (Szolnok, Eötvös ált. isk.) 5:41:9, 4x100 m: Kisújszállás, Arany J. ált. isk. 50:4, Törökszentmiklós, Kölcsey ált. isk. 54:6 SZS Kővágó Zoltán biztosan nyerte a súlylökést Labdarúgás A forduló megyei válogatottja Az első csapat: Szarvák (Tiszajenő) - Bukhnicz (Tószeg), Földvári (Tiszafüred), Szilágyi (Tószeg), Pomázi (Szászberek) - Vadkerti (szolnoki Vegyiművek), Bezzeg (Szászberek), Kiss T. I. (Jászalsószentgyörgy), Szatmári (Tiszafüred) - Konka (Újszász), Gólya (Jászalsószentgyörgy) A második csapat: Varga (Kisújszállás) - Jenei (Tiszajenő), Hellenpach (Martfű), Balázs (Tiszajenő), Gál (Tiszafüred) - S. Nagy (Kisújszállás), Bálint (Vegyiművek), Viola (Újszász), Kátai (Jsz.györgy), Benedek (Martfű), Kondria (T.füred). A forduló játékosa: Gólya András (Jászalsószentgyörgy) A forduló játékvezetője: Molnár (Szolnoki Vegyiművek - Üjszász) Gólya András Kerékpár A Szolnoki Cukorgyár kerekesei versenyről versenyre járnak. Május 19 és 21 között Németországban szerepeltek öt fős gárdájukkal, ellenfeleik között a németeken kívül szlovén, cseh, orosz, bolgár, szlovák csapatok voltak. Az első napon 65 kilométeres háztömb körüli versenyen indultak Erfurtban. Ezen Lauk Andrus harmadik lett, míg Steigl Gábor a negyedik helyen futott be. Másnap 216 kilométeres távot kellett leküzdeniük a bicikliseknek országúton. A cél előtt ötven kilométerrel a tizenöt főből álló élboly meglépett, köztük volt Lauk is. Végül a szolnoki kerekes a nyolcadik helyezést érte el. A zárónapon ismét kritériumverseny volt, ezúttal a közeli Weimarba rándult át a mezőny. A szakadó esőben lezajló harminc körös száguldás végén Molnár Péter másodikként ért célba, harmadik csapattársa, Lauk lett, őket szorosan követte Unó Kivivali. Alig tértek vissza Magyarországra a Cukorgyár büszkeségei, másnap már ismét rajthoz álltak, Szigetszentmiklóson vettek részt az első alkalommal megrendezett Mazda Kupán. Maul Péter harminc másodperces előnnyel végzett az élen, csapattársát, Molnár Pétert megelőzve. Győzelme egyben azt is jelenti számára, hogy június 3-tól tíznapos körversenyen fog szerepelni a magyar válogatott színeiben Ausztriában. A serdülő lányok a haladókkal együtt indultak. Ivánfi Brigitta három percet vert a teljes mezőnyre a 42 kilométeren. Nem sok pihenőt kapnak a Cukor versenyzői, szerdán már Pakson indul a teljes csapat háztömb körüli versenyen. Utána Szlovákiába utaznak a felnőttek, a Kassa-Tátra kétnapos országúti viadalon indulnak. Mindkét napon 156 kilométeres távot kell legyőzniük az ellenfeleken kívül. SZS Sakk A jászjákóhalmi művelődési ház adott otthont annak a csapat- és egyéni versenynek, amelyet a Jászberényi Tanítóképző Főiskola szakosztálya kezdeményezett és a jászjákóhalmi Lila Kuckó presszó támogatott. A versenyzési lehetőség mellett cél volt a sakkbarátság elmélyítése is. Végre sor került egy olyan találkozóra, amelynek nemcsak a győzelemre való törekvés kölcsönzött alaphangulatot. Az ifjúsági verseny megszervezése után Jászjákóhalma ismét tanújelét adta annak, hogy komolyan be akar kapcsolódni a megye sakkéletébe. A csapatverseny esélyese Újszász és Jászjákóhalma volt. Több győzelmével Újszászak sikerült az első hely megszerzése. A hétfordulós egyéni villámverseny nagy küzdelmet hozott. Schrancz mester, Varga és Hőgye fej, fej mellett haladtak. Az utolsó fordulóban dőlt el a helyezések kérdése, Varga Schrancz felett aratott győzelmével megérdemelten nyerte el az első helyezéssel járó díjat. A verseny befejezését követően baráti beszélgetőre került sor, amelyen többen is foglalkoztak a megyei sakkélet helyzetével és az előrelépés lehetőségeivel. Elmondták, hogy a munka színvonalának javítása érdekében egyre égetőbbé válik a megyei sakkszövetség közgyűlésének összehívása, az elnökség fiatalokkal történő felfrissítése. A csapatverseny eredménye: 1. Újszász 8,5 pont (Varga, Molnár, Hőgye, Gulyás), 2. All. Stars Jászjákóhalma 7 pont, 3. Tanítóképző Főiskola II 4,5 pont. Egyéni: 1. Varga László 5,5, 2. Hőgye Imre 5,5, 3. Schrancz István 4,5 pont. Ivkovics még egy évig Szolnokon marad, Berkics Franciaországba készül A szolnoki kosárlabdaszurkolókat ezekben a napokban nem is igazán az Olajbányász Magyar Kupa mérkőzéseinek eredményei foglalkoztatják, hanem sokkal inkább a jövő évi csapat kialakításának gondjai, problémái. Több játékosnak ugyanis lejár a szerződése, és bármennyire szeretné az egyesület, rendkívül nehéz gazdasági helyzete miatt nem képes valamennyiüket megtartani. Az elmúlt esztendőben tizenöt profi státuszú kosarasa volt a klubnak, ám ezt a keretet őszre tízre kell redukálni. Nehezíti még a helyzetet az is, hogy éppen a „sztároknak”, azaz az eddig legjobban fizetett játékosoknak a szerződése válik érvénytelenné. Közülük az egyikkel, az idegenlégiós Sztojan Ivkoviccsal hétfőn megszületett az újabb megállapodás, ezek szerint 1994. május 31-ig meghosszabbították szolnoki .jogosítványát". Nem akármilyen kérőket kellett a Tisza-parti vezetőknek überelni, az osztrák Toshiba Klosterneuburg és a bajnok St. Pölten 700.000 schillinges (tíz hónapra) ajánlatát „fejelték” meg Balogh Lászlóék. Természetesen a piros-feketék ajánlata nem készpénzben értendő, hiszen nincs ma Magyarországon egyetlen olyan egyesület sem, mely ennyit tudna fizetni bármilyen szintű sportolóért. Több magánvállalkozó segítségével azonban sikerült megteremteni azokat a feltételeket, amelyek már maradásra bírták a Westel play off legjobbját. Nem ilyen egyszerű a helyzet Berkics Lászlóval. Hat évvel ezelőtt ő volt az első válogatott játékos, aki vidékre szerződött, azóta már számosán követték példáját. Rendkívül sokat köszönhet neki az Olajbányász (A-csoport, bajnoki cím, ezüstérem), s ezt a szurkolók is átérzik, nem véletlenül nevezték el „Királynak”. Ehhez hasonló szeretet talán egyetlen magyar kosarast sem övezett az elmúlt esztendőkben. Most mégis elképzelhető, megválik tizenhármas mezétől, egy francia másodosztályú együttessel tárgyal, ügyére azonban csak a Magyar Kupa-sorozat befejezése után kerül pont. (G.J.) ---------JXi 1. W3YONKF.ZKLOI KÖNYVVIZSGÁLÓ ÉS TANÁCSADÓ RT. 5008 SZOLNOK FAZEKAS M. U. 5* TELEFON 56 373-280 L.U.2 •Ili A profiknál az aláírást kézfogással is szentesítik Az égiekben bízik az „esőkirály” Senna magabiztos és elégedett Túl az 1993 évi Forma 1-es világbajnokság első negyedén, Ayrton Senna a számára kedvezőtlen előjelek ellenére szoros versenyben van régi riválisával, Alain Pros tud. Brazíliában, majd Donington Parkban bemutatott nagyszerű teljesítményével a háromszoros világbajnok újra bebizonyította, hogy versenyzőként nincs igazi ellenfele a száguldó cirkusz mezőnyében. Azonban az, hogy a Williams-Renault-ok technikai fölényét kihasználó Prost csak kevéssel áll előtte a pontversenyben, még magát Sennát is váratlanul érte. Munkatársunk, Tóthmátyás Tibor beszélgetett a Forma 1 sokak által kedvelt vagy agyonszidott, első számú sztárjával. Az 1993-as szezon előtt senki sem várta, hogy a világbajnoki pontversenyt négy futam után Ayrton Senna vezeti majd a Marlboro-McLaren-Forddal. Ön mennyire bízott ebben?- Egyáltalán nem bíztam benne. Amit az első három futamon elértünk - két győzelem és egy második hely - az adott körülményekhez képest szinte hihetetlen. És Imolában lehetőségünk lett volna arra, hogy egy újabb második helyet szerezzünk, de az aktív felfüggesztés hidraulikája elromlott. Nagy kár, hiszen így hat nagyon fontos pontot vesztettünk el. A világbajnokság azonban még korántsem fejeződött be, még sok minden történhet.- Mennyire szokatlan Önnek egy olyan autóval versenyezni, amelyik egyelőre messze van a legjobbtól?- Valóban nagyon furcsa érzés. Bár nem teljesen új, azért még szokatlan.- Donington Park után a nemzetközi sajtó egyöntetű lelkesedéssel írt Önről. Boldoggá teszi a siker?- Persze. Ott, akkor a teljesítmény előtt emelt kalapot a sajtó, akár kedvelt, akár nem, csak jót lehetett írni rólam. Olyan előadást látott a közönség azon a pályán, amelynek rajtam kívül tulajdonképpen nem volt több szereplője.- Szokott arra gondolni, hogy a követező verseny talán még jobb lehet?- Igen. Hinni kell benne. Ez nagyon fontos része annak, amiből az ember a lelkierejét meríti. Különösen fontossá válik akkor, amikor néhány műszaki problémát egymagám nem tudok megoldani. Valamire mindig szükségem van, ami tartja bennem a lelket és nem engedi, hogy lemondjak a vágyról, amely a győzelem felé hajt. Néhány alkalommal már előfordult, hogy nem a végeredmény motivált, de olyankor is az volt a célom, hogy a maximumot hozzam ki magamból.- Ha önmaga ellenfele lenne, mit tenne azért, hogy legyőzhesse Ayrton Sennát?- Nagyon nehéz feladat volna... Őrült harc lenne, az biztos. De hogy sikerülne-e...?- Mennyivel jobbak azok a motorok, amiket a Benetton használ, mint amit a McLarenbe építenek?- Legalább harminc lóerővel erősebbek, ez Silverston-ban hét-nyolc tized másodpercet jelent körönként.- Mennyi esélyt lát arra, hogy a következő versenyen legyőzik a Williemseket?- Rendes körülmények között óriási lesz az előnyük, talán nem akkora, mint Imolában, de azért éppen elég a győzelemhez. Megint az esőben, vagy valamilyen váratlan fordulatban reménykedem. Sosem tudni előre, mi történik majd a pályán... Ragó Senna és a »Játékszer” F.E.
