Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-18 / 39. szám
8 Kultúra — belpolitika 1993. február 18., csütörtök 'Éljen belőle, aki kiszámította" Mennyi a létminimum? Napjaink gyakran szereplő fogalma a - létminimum. Az a tükör, amely a számok szigorú bázisán, a valóságot legjobban megközelítve mutatja be, hogy a társadalom bizonyos csoportjai miként élhetnek. Úgy is mondhatnánk, hogy milliók helyzetének tükre, amelyben meglátható, hogy a létminimum nagyonis létező vonalán, vagy valamivel fölötte és alatta mennyi pénzből élhetnek meg a társadalom tagjai. E számítások jelzései, tendenciái fontos mutatói az egész társadalom állapotának, kiinduló bázisai a nélkülözhetetlen teendők meghatározásának. Mivel sokak számára távolinak, elvontnak tűnnek a létminimum és a vele kapcsolatos közlések, arra kértük Varga Alajosnét, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjét, avassa be az olvasót az említett fogalom alapismereteibe. Ami napról napra elég Mit kell érteni a létminimum fogalmán?- A szakemberek a létminimum fogalmán a társadalomban elfogadható szükségletek kielégítéséhez minimálisan felhasználható javak és szolgáltatások összességét értik, számokban kifejezve és a mindenkori fogyasztói árakon számolva. Jellemzőjeként pedig elmondható, hogy nagyon szerény fogyasztási nívót képvisel és keretei csak alapvető szükségletek kielégítésére nyújtanak lehetőséget, csupán a napról napra elegendőt. Akkor is csak úgy, ha a család, amelyben az élet zajlik, fegyelmezett, okos beosztással él. Amennyiben váratlan kiadás, vagy jövedelemcsökkenés következne be, még ez a fogyasztás is kevesebb lenne. Kiadások három területen- Miből tevődnek össze létminimum-számítás tételei és hogyan követhetők ezek változásai?- A kialakult számítási rendszerben az emberek kiadásait három területre vonjuk össze. A megfigyelt háztartások többezres száma olyan, hogy minden tekintetben az egész lakosságot reprezentálják. Ezek körében figyeljük az élelmiszerfogyasztást, a lakásköltségek, valamint az egyéb szükségletekre fordított kiadások alakulását. Ezeknek a költségeknek az összessége alapján lehet aztán kimutatni az egy főre jutó létminimum értéket, amelyet aktív koruakra, gyermekekre és nyugdíjasokra számítunk át, egy háztartásra és egy személyre, városi, illetve falun élőre kategorizálva. Az élelmiszerkosarat és normáit, a létmínimumszárhítások egyik fontos fejezetét az Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet szakemberei állították össze, a magyar szokásoknak és az előbb említett kategóriáknak megfelelően. Az élelmiszerkosárban nemcsak több, mint 100 féle élelmiszer szerepel, hanem ezekből a napi átlagfogyasztás mennyisége és tápértéke, valamint e termékek ára. A kutatók normaként a mérsékelten aktív életmódot folytató személy 2700-2800 kalórai fogyasztását ajánlották figyelembe venni. A 14 éven aluli gyermekek élelmiszerjegy osztása ennek 78, a nyugdíjasoké 88 Százalékát teszi ki. Ehhez jönnek még a lakásfenntartás és az egyéb kiadások tételei és a három fogyasztói főcsoport együtt adja az egy főre számított létminimum értéket. E modul-értékekből kiszámítható bármilyen háztartás-típus létminimuma, legyen az városi, községi, gyermekes, gyermektelen, aktív, inaktív háztartás. Csaknem két és félszer annyi kell- Van-e egységes, a létminimum meghatározására szolgáló, nemzetközi számítási rendszer?- Nincs, ilyesmi nem alakult még ki, csupán több-kevesebb hasonlóság van egy-egy ország számítási módszere között. Annyi, hogy megközelítő öszszehasonlításokra alkalmasak. De nálunk is vannak a mi módszerünktől eltérő létminimum számítási utak. Ilyen például a közismert Újpesti Családsegítő Központé, ahol 20-30 százalékos eltérés is előfordul a mi általunk számított értékektől. Ez persze nem azt jelenti, hogy az újpestieké rossz, hanem azt, hogy azok lokális jellegűek, a helyi és nem országos méretekre érvényesek, más módszerrel készülnek.- Nézzünk meg néhány számot, amelyek megmutatják, hogy miként változott a hivatalos létminimum az 1989. év havi átlagához képest 1992. decemberére, két átlagkategóriában.- Abban a családban, amelyben két aktív korú felnőtt és két gyermek szerepel, 1989. havi átlagában városban 4170, községben 3890 forint nettó jövedelem kelett egy főre a létminimumhoz. Három évvel később, 1992 decemberében már 9770, illetve 9180 forintra emelkedett ez a határ. Mindezeket a számításokat a KSH negyedévenként a "Fogyasztói árindex füzetek, Infláció-Létminimum című kiadványban jelentek meg. Az MTI-Press megkérdezte: Akkumulátor tol vaj ok okozták 11 pörbölyi gyermek halálát? A pörbölyi gyerekek tragédiája nagy valószínűséggel elkerülhető lett volna, ha működik a közút-vasút kereszteződésében a fénysorompó, s megálljt parancsol az iskolásokat szállító busz vezetőjének. De nem működött, már jónéhány nap óta, mert valakik ellopták a berendezés áramforrásául szolgáló akkumulátort.- Könnyen hozzáférhetők ezek az akkuk? Félezer akkumulátornak lába kelt-A tolvajok megtalálják a módját, hogy egyszerűen és gyorsan kiszereljék őket. Megfelelő szerszámokkal felszerelkezve, és persze gépkocsival odahajtva nem sok időbe telik, míg tettüket végrehajtják - állítja Galántai Ferenc, a MÁV szóvivője, hozzátéve: - A korábbi híradásokból már ismert tény, hogy tavaly közel félezer akkumulátornak kelt lába, s idén is már a százhoz közelít az ellopott mennyiség. Ilyen nagy tételt nem tudunk azonnal és folyamatosan pótolni, most sincs már a raktáron egyetlen akkumulátorunk sem. Csak azt teheti a MÁV, hogy az ország 6096 közút-vasút kereszteződését - amelynek közel egyharmada, pontosan 1854 egyedül fénysorompóval védett - rangsorolja. Vagyis a veszélyesebbnek ítélt helyeken cserél előbb, a többi pedig vár a sorára.- A Bátaszékhez közeli tragikus ütközés milyen átjáróban történt?- Egy majorból vezet át az út a sineken, tehát igencsak kisforgalmúnak számító kereszteződés. Ami természetesen nem mentsége az emberi mulasztásoknak, amelyek tényszerűen bizonyíthatók e szörnyű eset után.- Nem lehetne csatolt, s így ellopható áramforrás nélkül, hálózatról működtetni a fénysorompókat? Az újabb fajta drága- Ezek jelentős része a pusztán, lakatlan területeken lévő kereszteződésekben van elhelyezve. Oda elvinni az elektromos hálózatot, és egyenirányítani az áramot, transzformálni a feszültséget - ez nem szóbajöhető megoldás. Sokkal inkább az lehet, ha olyan akkumulátorokkal váltjuk föl a jelenlegieket, amelyek más célra, például gépkocsihoz nem használhatók. Kísérleti "zselés" akkunk - amelyből egyelőre 50-et tudtunk rendelni - már ilyen. Speciális töltőberendezés kell hozzá, ha az autó generátorára kapcsolnák, szétrobbannának a cellái. Csakhogy ezek az áramforrások tízszer annyiba kerülnek, így tömeges elterjedésük egyelőre nem várható.- Mit tehet még azért a MÁV, hogy a fénysorompók működjenek? Betörésbiztos tárolószekrények- Kísérletezünk betörésbiztosnak mondott tároló-szekrényekkel. De sajnos nemcsak mi, hanem a tolvajok is. Mi tagadás, ők látszanak nyerőnek, mert az első ilyen szekrényünket éppen a napokban bontották meg a Nyírségben. Több eredményt várhatnánk az ilyen lopások bírósági megítélésének szigorításától. Azaz egy olyan törvénymódosítástól, amelynek alapján e lopások nem szimpla ügynek, hanem a közlekedés szándékos veszélyeztetése bűntettének minősülnének, s aszerint is ítélkeznének a tettesek fölött. És amit oly sokszor elmondunk: a gépjárművezetői kultúra javulása is érezhető eredményre vezethetne! Hiszen a tavalyi 132 olyan balesetből, amikor a gépjárművek a közút-vasút kereszteződésében ütköztek a vonattal, csak 4 ízben lehetett a MÁV hibáját kimutatni. Végtelenül fájdalmas, hogy a mostani tragédia ez utóbbiak sorába is illik. Hiszen mind a busz, mind a mozdony vezetője megszegte a közlekedés jól ismert szabályait - a tolvaj csak a baj lehetőségét teremtette meg. (MTI-Press) schöffer A bőség zavara Tiszafüreden Két értékes tárlat látható egy időben a városban A megyei képző- és iparművészek társaságának kezdeményezése nyomán 1992-ben kezdődött el egy kiállítássorozat. Ennek célja a megyénkben élő művészek bemutatása, műveik megismertetése egy szélesebb közönség előtt. Az elképzelés megfelelő támogatást kapót a megyei és a kiállítást rendező városok önkormányzataitól. Karcag, Mezőtúr és Jászberény után így jutott el a tárlat Tiszafüredre, ahol február 11-től tekinthető meg. A helyi polgármesteri hivatal 40 ezer forint támogatást nyújtott a művelődési háznak, mely kimondva-kimondatlafiul a bőség zavarával küzdött, hiszen megfelelő kiállítóterem híján nem tudta az összes rendelkezésükre bocsátott anyagot bemutatni az érdeklődőknek Javukra válik azonban, hogy a kényszerűségből adódó feladatukat jól oldották meg. A megyénket reprezentáló tizenkilenc művész alkotásai igazi esztétikai élményt nyújtanak a látogatóknak, melyhez - igény szerint - a kultúrház dolgozói szakszerű tárlatvezetést is biztosítanak. Aki febrár 24-ig eljön ide, ízelítőt kaphat a népi paraszti stílusirányzatokból, az alföldi táj szeretetéből, alapokat szerezhet a modernebb kifejezésmód értéséhez, megismerkedhet egy még újszerűnek ható művészi nyelvezettel. De az a művészi hitvallás a legfontosabb talán, melyről Dési Huber István így írt: „Áz élmény, ha az ember hű marad az érzelmeihez, mindig indulatba megy át, s ez az indulat, ha őszinte, mindig abba a talajba ereszti gyökereit, onnan szívja nedveit, melylyel tudva-tudatlanul egynek érezzük magunkat, s melynek kifejezése ösztönös vágyunk.” A megye művészei - úgy hiszem - erről adtak most tanúbizonyságot Tiszafüreden. A szervezők munkáját dicséri, hogy már nagyon sokan - főleg iskolákból, intézményekből - birtokában vannak ennek az élménynek. Sokan elmentek a Kiss Pál Múzeumba is, ahol szinte azonos időben nyitottak meg egy másik kiállítást, „Kortárs festészet” címmel, melynek anyagát a szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményéből Zsolnay László művészettörténész állított össze. Úgy hiszem, hogy ez a szó legnemesebb értelmében vett „művészi konkurencia” most igazi értékteremtő a városban, hiszen aki szabad idejéből néhány órát erre a kiállításra is szán, az betekintést nyerhet Somos Miklós és Szurcsik János művén keresztül a hódmezővásárhelyi iskola szín- és formavilágába, megcsodálhatja Holló László expresszív hatású, karakteres gondolatokat életre keltő, széles ecsetkezelését, Vén Emil és Béres Jenő kompozícióit, Óvári László absztrakciókba hajló képét, Lacza Márta konstruktivizmusát, Breznay József dekoratív felfogású szimbólumait. Összehasonlíthatjuk a közérthetőbb alföldi iskolát a szentendrei művészek modernségével, melyhez Kántor Andor finom színezetű posztimpreszszionista alkotása is segítséget nyújt. A kiállítás színvonalának emeléséhez feltétlenül hozzájárult Sváby Lajos, abádszalóki születésű festőművész is, a hatvanas évek végén festett képeivel, melyeken még a mélyebb tónusú színvilág dominál. Azoknak, akik egy kis vidámságra vágynak, nyugodtan ajánlhatom Berki Viola gazdag, naív bájjal fűszerezett, derűs színvilágú festményeit. „Időben, térben minden az enyém, amit élénken el tudok képzelni” - írta Mednyánszky László 1916-ban. Ehhez a gondolathoz a legjobb adalék a Kiss Pál Múzeum kiállítása. Március végéig mindenki személyesen is meggyőződhet erről. P.M. A múzeumban látható kiállítás képeiből A művelődési házban a megye képzőművészeinek munkái láthatók Szakmai támasz parasztembereknek 'Népfőiskola a törökszentmiklósi Székácsban Hogyan lehetne a szövetkezetek szétesése,t M agrárágazat válsága miatt tánácstalanná váló parasztembereknek szakmai támaszt nyújtani? A fogas kérdésre a törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Szakközépiskola tanárai adtak igen rokonszenves választ. A múlt századi Tessedik Sámuel-féle népfőiskolát eszmei elődnek tekintve ez év január 8-án életre hívták a Székács Agrár Népfőiskolát. Az alapító okiratot nyolcvanketten írták alá, s jórészük péntekenként rendszeres hallgatója az első, úgynevezett újrakezdési kurzusnak. A program magas szintű szakmai tudást, széleslátókörűséget és tiszteletreméltó felelősségtudatot árul el összeállítóiról. A vállalkozás feltételeivel, adózási szabályokkal, hitelezési, kereskedelmi formákkal, sőt még a környezetvédelemmel is foglalkozik a tanfolyam. Résztvevői ősszel szakosodhatnak, aszerint, hogy az állattenyésztéshez, a biogazdálkodáshoz vagy a mezőgazdasági gépesítéshez vonzódnak-e jobban. A népfőiskola teljesen ingyenes helyszíne a tapasztalatcserének. Áki előadója, az vastapsot kap. (Köszönetért dolgozik így Kerek Béla igazgató, Kozma Mihály igazgatóhelyettes, Varga János szaktanár, Serfőző István közgazdász, Budai Ferenc gyakorlati oktató, Pilár György igazgatóhelyettes, Török András tanár.) Áki hallgatója, az díszes oklevelet vehet át. Néhányukat megkérdeztük, vajon miért ültek be ismét az iskolapadba, s kisdiákként miért jegyzetelnek oly szorgosan? Karakas Tibor, 60 éves:- Én azért jöttem ide, hogy tanuljak még valamit, mert már vállalkozni nem fogunk, hiszen nyugdíjasok vagyunk. Ózv. Nagy Józsefné, 83 éves:- Van hét holdam, most talán a kárpótlási jegyre kapok még hetet. Kíváncsi vagyok, hogy a mostani politikában mint beszélnek, hogy beszélnek, nagyjából mihez tartsuk magunkat. Kardos József, 66 éves:- Az apám is ebbe az iskolába járt tanácsot kérni még a háború alatt, a fiam itt végzett, most üzemmérnök, az unokám is itt tanul. Hát én is idejöttem, hátha énrám is ragad még valami. Visszakaptam 34 holdat, kezdeni kéne valamit. Az emberek olyanok, mint a kavics, csiszoljuk egymást, és minél tanultabb emberek közt vagyunk, annál jobban csiszolódunk. Pádár Ferenc, 26 éves:- Akik ide járnak, nálam korosabbak, de ők még jól ismerik a környékbeli földeket, felhasználom az ő tapasztalataikat. Az előadások is nagyon hasznosak. Sajnos, aki most földhöz jut, nemigen rendelkezik a vállalkozáshoz szükséges ismeretekkel. Az iskola vezetői az anyagi forrás biztosítására alapítványt kívánnak létrehozni. Távolabbi céljuk az, hogy a Székácsból agrárcentrumot kovácsolnak. Nagyszabású terveiknek csak egy része a népfőiskola. Pályázat útján szeretnének kiépíteni egy talaj- és tejvizsgáló, valamint egy ökológiai laboratóriumot, melyek tájékoztató jellegű szolgáltatást nyújthatnának a környék gazdáinak. Szintén a parasztoknak kedvez majd, ha a gépparkot - méltányos áron - használatba vehetik. Vállalkozik az iskola arra is, hogy összefogja a mezőgazdasági szakembereket. Ebben nagy előrejutást jelent majd az áprilisi Székácsgazdanapok. Kerékgyártó Éva
