Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-07 / 237. szám

u 1992. OKTÓBER 7. Gazdasági tájoló A magyar piac nem érdektelen Pályázhatnak a kereskedők - de mikor?... Hosszú lejáratú hitel, világbanki forrásból Suomi szolnoki szemmel „Dombon álló csűr’ ’ - ez ajelentése Riihimäki város nevének. Szolnok finn testvérvárosa helyén ugyanis a vasútépítés idején még csak egy fából ácsolt csűr állt. Ma vasúti csomópont, 25.000 lakosa van, faipara, üvegipara, gép­ipara fejlett, mind az öt finn nagybank nyitott a városban fiókot, a vállalkozók szövetsége pedig 800 vállalkozót tart nyilván. Az önkormányzat maga is vállalkozó-szellemű, hiszen részvénytársaságot szervezett egy ma már világ­hírű hulladékégetőmű építésére. A kisvállalkozások élénkítésére pedig ipar­telepet működtet. A nemrég ott járt szolnoki gazdasági delegációt gazdag programmal várták a riihimäki vendéglátók. Északi tapasztalaikról a küldöttség vezetője, a Szol­nok városi önkormányzat költségvetési bizottságának tagja, dr. Mrena István, az OKHB-igazgató írt beszámolót az Új Néplapnak. A szovjet piac összeomlása a fin­neknél is gazdasági válságot okozott. A két éve kezdődött recesszió min­den gazdasági mutatóban tükröző­dik. A munkanélküliek aránya 1989-ig 2 százalék körül volt, 1991-ben 12 százalékra ugrott és 1992-ben már 13-15 százalékkal számolnak. A II. világháború óta először 1991-ben csökkent az adófizetők száma Riihi­mäki városban. Az évtizedek óta ma­radvánnyal záró költségvetés az idén már deficites. Az önkormányzat mellett korábban 47 bizottság, illetve különféle társadalmi szervezet mű­ködött. Ezek számát fokozatosan csökkentették, jövőre már csak 6 ma­rad - a recesszió miatt. Ugyanakkor az egyes bizottságok a korábbinál nagyobb hatáskört kaptak. A szociá­lis bizottság például 120 millió már­káról dönt (2 MdFt) és az esetleges többletbevétellel is szabadon gazdái - kodik. Finn barátainknak komoly gondot okoz a gazdasági válság, amelyből ők is a piacváltásban és a piacképes vállalkozások élénkítésében látják a kiutat. Az Európai Közösséghez való csatlakozás reményében nagy fi­gyelmet fordítottak arra, hogy meg­szavazzák-e a franciák a maastrichti megállapodást. Ipari falu Finnországban 14 évvel ezelőtt születtek a vállalkozások élénkítését szolgáló törvények, ezek alapján Ri­ihimäki város is kidolgozta vállalko­zói politikáját. Részvénytársasági formában létrehozott egy vállalkozá­si központot, amely a város és a vál­lalkozók között tartja a kapcsolatot. Kölcsönt nyújt, vagy garanciát vállal a bankkölcsön felvételéhez. Üzlethe­lyiséget ad bérbe, illetve közvetíti a telephelycseréket, ha a vállalkozás már „kinőtte” a korábbi üzemcsar­nokot. A már jól működő vállalkozó­kat felkéri, hogy tapasztalataikat át­adva segítsék a kezdőket. Jelenleg 200 vállalkozóval áll kapcsolatban a részvénytársaság. Tanácsadást szervez a kezdő vál­lalkozóknak, elvégzi az üzleti tervek elemzését, felméri a piaci lehetősé­geket, minősíti a vállalkozó alkal­masságát, és megszervezi a tovább­képzéseket. A tanfolyami költségek egy részét a központ átvállalja. Pénz- beni támogatást közvetlenül nem ad, de a felsoroltak révén el tudja érni a város, hogy az új vállalkozások be­indításával, illetve eddig máshol mű­ködő üzemek letelepítésével munka­helyek létesüljenek, és az adófizető polgárok száma és jövedelme emel­kedjen. A város a vállalkozói központon keresztül 32 millió finn márka alap­tőkével létrehozta az ún. ipari falut. Az önálló üzemcsarnokokból álló te­lepen kedvezményesen bérelhetnek vagy vásárolhatnak a vállalkozók üzlethelyiséget közművesítve. A részvénytársaság igazgatóságá­nak Esko Hanninen polgármester az elnöke. Kapcsolataink bővítése A több mint 20 éves testvérvárosi kapcsolat kezdetén a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szerve­s Újra kevesebb állást kínálnak A közeljövőben újabb világban­ki program keretében juthatnak kölcsönhöz a hiteligénylők. Ez az új hitelforrás illeszkedik a koráb­ban megszokott világbanki formá­ba: az adott keretből egy kijelölt terület gazdálkodói juthatnak fi­nanszírozási lehetőséghez. Jelen­tősége a konstrukciónak, hogy le­hetővé teszi a kereskedők (kis- és nagykereskedők) forrásellátását, ellentétben a korábban a terme­lőszférát preferáló programokkal. Az elmúlt hetek eseménye volt a Világbank és a magyar pénzügyi kormányzat közötti szerződés: a világszervezet 100 millió dolláros, a kereskedelem fejlesztésére fordí­tandó hitelkeretet biztosít a ma­gyar állam részére. A program hi­vatalos célja a hatékony termékpi­acok és piaci mechanizmusok megteremtése, a marketing, a ke­reskedelem és a forgalmazás terü­letén működő vállalkozások új te­vékenységeinek beindítása, piaci alkalmazkodóképességük növelé­se, az áru útjához kapcsolódó tevé­kenységek - csomagolás, raktáro­zás, szállítás, készletgazdálkodás és ellenőrzés - korszerűsítése. A program keretein belül fejleszthe­tő a nagykereskedelem, a kiskeres­kedelem, az áruraktározás, a cso­magolás, az anyagmozgatás és a szállítás, a készletgazdálkodás és az ellenőrzés, valamint az e tevé­kenységekhez kapcsolódó szol­gáltatások. Az igénybevevőkkel kapcsolat­ban semmiféle jogi kikötés nincs, azaz ugyanúgy pályázhatnak ter­mészetes személyek, mint jogi személyiséggel bíró gazdálkodók. A pályázónak a fogyasztási cikkek és összetevőik előállításával és forgalmazásával kell foglalkoz­nia; ezen belül az alapanyag-ter­melő, gyártó, élelmi­szerfeldolgozó és forgalmazó vál­lalkozás, franchise cég, fuvarozó, marketing társaság, bróker, árufor­galmazó és egyéb a logisztikai fo­lyamatot fejlesztő és fogyasztási cikk forgalmazását elősegítő vál­lalkozás nyújthat be pályázatot a mostani hitelkeret terhére. A hitelből bármely világbanki tagországból (beleértve Magyar- országot is) származó gép, beren­dezés, a kereskedelmet szolgáló épülethez vásárolt építőanyag, for­góeszköz (készlet), konzulensi és egyéb szolgáltatás, munka finan­szírozható. Az áruk, szolgáltatá­sok megvásárlásánál igazodni kell á világbanki előírásokhoz, misze­rint áruk esetén 1 millió USD felett versenytárgyalás kiírása kötelező, ezalatt a beszerző normális keres­kedelmi gyakorlatával összhang­ban vásárolható meg a kívánt cikk. Munkák esetén az értékhatár 500 ezer USD, túllépésekor verseny- tárgyalás a követendő út. A hitel futamideje maximálisan 10 év lehet, ezen belül 3 esztendő a türelmi idő (ezalatt csak a kama­tot kell fizetni). Mint látható, a köl­csönfelvétel igen kedvező lehető­séget nyújt a forgóeszköz-finan­szírozására, hisz hosszú időn át le­het gazdálkodni az elnyert hitelke­rettel. Talán a fenti jellemvonás a leg­fontosabb és legelőnyösebb tulaj­donsága e világbanki kölcsönnek. Korábban a hosszú lejárat mellett a kedvező kamatozás is csábíthatta az igénylőket. Mára ez már veszí­tett jelentőségéből, hisz a piacon akár 28-30 százalékos kamatért le­het forráshoz jutni. Ez pedig nem sokkal több a világbanki hitellel kapcsolatban előrejelzett 24-25 százaléknál (ez a refinanszírozási kamatlábak csökkenésével párhu­zamban mérséklődhet). Visszatér­ve az előző gondolathoz, ennél fontosabb a lejárat időpontja, mert épp olyan finanszírozási lehetősé­get teremt meg ezáltal az új világ­banki program, mely eddig a ban­kok forrásszerkezete miatt hiány­cikk volt a pénzpiacon: a hosszú futamidejű hitel lehetőségét. A pályázónak legalább a fejlesz­tés értékének 20 százalékára saját erővel kell rendelkezni; köny- nyebbségként saját erőnek minő­sül a projektbe bevitt vagyonérték is. A hitelfedezetre a kereskedelmi bankok előírásai érvényesek. A hi­telpályázatokat is a programban részt vevő (a cikk születésekor még kilétük nem ismert) kereske­delmi bankokhoz kell benyújtani, akik az elbírálást végzik; 300 ezer USD értékhatárig elegendő az egyszerűsített kérelem, míg afelett részletesebb üzleti tervet kell összeállítani. Ezeket a feltételeket megismer­ve viszonylag kedvező hitellehe­tőségként értékelhető a világbanki Termékpiac-fejlesztési Program. Talán többen tudnak belőle forrás­hoz jutni vállalkozásuk fejleszté­séhez. A témához tartozik, hogy a hi­telközvetítésben részt vevő ban­kok sajnos még nem rendelkeznek a refinanszírozási keretekkel: az elosztás várat magára. így aztán nem tudni, mikor fogadhatják be a pénzintézetek az első pályázato­kat. ifj. Valkó Mihály Jász-Nagykun-Szolnok megyében szeptember hónapban 34 és félezer munkanélkülit regisztráltak, a növe­kedés másfél százalékos az előző hó­naphoz képest. A munkanélküliek száma a szolnoki, a jászberényi, a karcagi és a törökszentmiklósi körze­tekben a legnagyobb. A munkanélkü­liségi ráta 15,8 százalékos, amellyel változatlanul a negyedik helyen ál­lunk a megyék között. A munkanélküli pályakezdők lét­száma szeptemberben mérsékelt, mintegy 2 százalékos csökkenést mutatott, jelenleg 3132-en várnak az elhelyezkedésre.A megye munkae­rőpiacán a „látható” munkaerőke­reslet korábbi hónapokban tapasztalt növekvő tendenciája visszafordult. A bejelentett érvényes álláshelyek szá­ma 353-mal kevesebb volt a mérés időpontjában, mint augusztusban. A szeptemberben nyilvántartásban szereplő 1805 üres álláshely mintegy 40 százalékát a szolnoki körzet mun­káltatói jelentették be a munkaügyi központnak. A legkevesebb - 50 alatt volt - a munkaerőigény a kunszent­mártoni és a jászapáti körzetekben. Az állásajánlatok 16 százaléka szellemi munkakörökre, 84 százalé­ka fizikai munkakörökre irányult, zete megállapodást kötött a Riihimä- ki-Hyvinkää Kereskedelmi Kamará­val, melynek keretében kölcsönös lá­togatásokra került sor. A vállalkozók üzleti kapcsolatá­nak elősegítése érdekében szüksé­gessé vált a piaci lehetőségek közös feltárása. Az egyes vállalkozók fo­gadtatásában, a bizalom megterem­tésében Magyarországon is, Finnor­szágban is nagy segítséget jelenthet az önkormányzati tisztségviselők, az érdekképviseleti testületek és más társadalmi szervezetek közreműkö­dése. A KONE lift- és darugyártó világ­cég, amelyhez a Közgazdasági Tár­saság partnere segítségével jutott el a delegáció, bővíteni szeretné ma­gyarországi tevékenységét, és ma­gyar alkatrészgyártókkal is szívesen tárgyalna. A hulladékégetéssel és - feldolgozással foglalkozó EKO- KEM Részvénytársaság vezér- igazgatója, Juhani Syrjämäki úr - aki egyben a kereskedelmi kamara elnö­ke is - szintén üzleti kapcsolatokra törekszik Magyarországon. Még hitel is lenne A Finnországból származó gépek és berendezések vásárlására lOOmil- lió dolláros hitelkeret áll a magyar vállalkozók rendelkezésére, amely­ből eddig csak 40 millió dollárt hasz­náltunk fel, pedig e lehetőség 1993 februárjában megszűnik. Közösen kell keresni e kedvező kamatozású hitelkonstrukciókihasz­nálásának lehetőségeit. Az Arto Lapiolahti úrral, a riihi­mäki városi tanács elnökével és Sep- po Keskiruokanen alpolgármester úrral folytatott beszélgetés szerint szívesen vennének olyan rövid cég- információt, amely segíthetné a part­nerkeresést. Ennek formájában rövidesen meg kell állapodnunk. Az idegenforgalom területén konkrét megállapodás is született az IBUSZ területi igazgatósága és a VENTURA utazási iroda között tár­sas és egyéni utazások szervezésére. ezek az arányeltérések eddig is jel­lemzők voltak. A legtöbb munkaerőt (800 főt) az ipari tevékenységek igé­nyelnek, számottevő az építőipar és a kereskedelem igénye, 80-80 fő körü­li. Nincs munkaerőkereslet a mező- gazdaságban, a megyében mindössze néhány főre jelentettek be igényt. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségein a következő üres álláshelyekre lehet még jelentkezni: Kirendeltség Fizikai munkakörök Szellemi munkakörök szakma üres szakma üres állás­állás­hely hely Szolnok 56/373-233 varrónő 159 ügynök 40 autóbuszvezető 14 kőműves 16 szoc. gondozó 15 kindertojás­összeszerelés 100 beton, betonelemgyártó 20 Jászberény 57/11-258 • varrónő 98 üzletkötő 11 lakatos, hegesztő 9 tanár 3 Karcag 59/12-885 varrónő 41 kindertojás­összeszerelés 20 Kisújszállás 59/21-357/27 varrónő 50 21-755 Mezőtúr varrónő, cipő­felsőrészkészítő 40­kubikos 17 játékkészítő 60 Tiszafüred varrónő 11 üzletszervező 20 58/51-322 géplakatos, 5 hegesztő Törökszentmiklós varrónő 15 üzletkötő 10 asztalos 24 konyhalány 6 elektroműszerész 5 Kunszentmárton varrónő 17­Jászapáti asztalos 5 •­Kunhegyes 59/26-546 varrónő 20 óvónő 5 asztalos 14 pedagógus 4 lakatos-hegesztő 8 anyagmozgató 40 Martfű 56/50-049 varrónő 4­Munkaerőpiac 1992. szeptember Körzet Álláshelyek Álláskeresők Regisztrált munka­Aktív Regisztráltból Munka­nélküliek a/ eszközzel pályakezdők nélk. támogatottak ráta »zárna változás száma változás száma vált. száma vált. száma vált. % fő +,- c/ fő +»- c/ fő +»- c/ fő -4 ,-c/ fő +,-c/ 1 .Szolnok 712-451 8395 + 124 8227 +138 121-20 968 +56 12,4 2.Jászberény 257 +60 4524 + 11 4417-11 99 + 19 353 +23 13,3 3.Karcag 89-7 4955 +8 3694 +11 316-10 311-25 25,1 4.Kisújszállás 73-23 1381 +38 1224 +27 147 +3 155 +6 12,8 5. Mezőtúr 168 +54 3247 +91 . 3108 +64 109 +4 238-16 19,8 ó.Tiszafüred 53 + 15 2794 +43 2530-2 230 +29 188-11 25,8 7.T.miklós 155 +2 3603 +135 3438 + 125 147 +6 283-13 18,1 8.Kszt.márton 25 +5 2191-11 2002-39 170 + 17 186-53 16,1 9.Jászapáti 30-18 1524-34 1477-39 42 +5 91-18 14,8 lO.Kunhegye? 189 +31 2679 +203 2592 +208 75 +3 163 +3 25,7 11.Martfű 54-21 1838 +43 1726 + 14 109 +27 196 ' -10 10,0 12.Összesen 1805-353 37131 +651 34435 +496 1565 +83 3132-58 * 15,8 a/ aktív eszközzel támogatottak nélkül b/ átképzésben résztvevők, közhasznú és egyéb támogatott foglalkoztatás c/ változás az előző hónaphoz képest 11 Hétről hétre Gazdasági hírmorzsák Gyorsan nő a belföldi államadósság A belföldi államadósság az idei esztendő végére várhatóan eléri a 2136,7 milliárd forintot. A múlt esztendő végen a belföldi állam- adósság 1835,9 milliárd forint volt, és 1990. december 31-én még csak 1357,2 milliárd forintot tett ki. Kedvező hitel a földművelőknek Együttműködési keretszerző­dést kötött a Békés Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Válla­lat, valamint a Békés Megyei Ta­karékszövetkezeti Szövetség a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó kedvező hitellehető­ségről. A szerződés eredménye­ként a tíz békési takarékszövetke­zet a talajművelést és az őszi ka­lászos gabonák időben való elve­tését segítve hitelt nyújt, amely­hez a mezőgazdasági termelő ka­mattámogatást igényelhet, illetve állami garanciavállalás mellett hitelt vehet fel, amelyet így mind­össze hét százalék kamat terhel. Nem reagál az olajpiac az Öböl menti feszültségekre A jelentős nyugati haditengeré­szeti jelenlét, az iparilag fejlett országokban felhalmozott kő­olajtartalékok növekedése és amiatt, hogy olajberendezések közvetlen fenyegetésnek nincse­nek kitéve, az olajpiacon október elején nem mutatkozott hatása a Perzsa (Arab)-öböl mentén ki­újult feszültségeknek. Gigantikus orosz repülő­gép a TU tervezőasztalán Hat év múlva már próbarepü­lést tehet az az új, gigantikus, földrészközi személyszállító re­pülőgép, amelynek tervezésén a Tupoljev orosz tervezőintézet és az Aviastar nevű orosz rész­vénytársaság dolgozik. A két­emeletes repülőgép 13.500 kilo­métert lesz képes megtenni le­szállás nélkül 750 utassal a fedél­zetén, és várhatóan már 1998-ban a levegőbe emelkedik. Díjemelés a Panama-csatornán Az úgynevezett útpénzt 9,9 százalékkal emelték a Panama- csatornán. A panamai hatóságok rendelkezése értelmében ezentúl hajótonnánként 2,21 dollárt kell lerónia annak, aki a csatornán ke­resztül kíván haladni, tonnánként 1,76 dollárt pedig annak, aki áru­val megrakodva kel át rajta. ✓ Átalakuló termelőszövet­kezetek Fejér megyében A Fejér megyei téeszek negye­dében megtörtént az átalakulás. A 64 közös gazdaság közül eddig 16 választotta ismét a szövetke­zeti formát, s új alapszabály alap­ján, új vagy újra választott veze­tőséggel dolgozik tovább. A 23 ezer téeszgazdából eddig mint­egy 1.900 jelentette be a kilépési szándékát, mintegy ezren csopor­tosan válnak ki a régi gazdaság­ból, s kezdenek munkához kft.-k- ben vagy új típusú szövetkezet­ben, 900-an egyéni gazdaként akarnak a jövőben boldogulni. A Gazdasági tájolót szerkeszti: V. Szász József

Next

/
Oldalképek
Tartalom