Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-29 / 204. szám

2 Hazai körkép 1992. AUGUSZTUS 29. Merényletek a Vajdaságban Belgrád. Ismeretlen tettesek két pokolgépes merényletet haj­tottak végre péntek hajnalban a Vajdaságban, de szerencsére em­beréletben nem esett kár. J ugoszlávia-értekezlet London. Szerbia utolsó, igaz, csak szóbeli figyelmeztetésével csütörtökön este befejeződött ta, nemzetközi Jugoszlávia-konfe- rencia londoni szakasza - a mun­kát a jövő héten Genfben bizott­ságokban folytatják. Rakétatámadás Kabul. Az afgán kormány el­len lázadó szélsőséges funda­mentalista Gulbuddin Hekmatjar csapatai pénteken rakétasoroza­tot zúdítottak a kabuli repülőtér­re. Ennek következtében kigyul­ladt egy repülőgép, amely csa­ládjukkal együtt orosz diploma­tákat szállított volna el az ost­romlott afgán fővárosból. Újabb összecsapások Rostock. Háromezer rendőrt vezényeltek Rostockba, hogy megfékezzék a fajgyűlölők hét­végére várható megmozdulásait; a rendőrség feltevése szerint ezek összecsapásokhoz vezet­hetnek a jobboldali bandák,-, aj anarchisták és a baloldali csapót­tok között. Hat elnökjelölt Bukarest. Hat jelölt indul a szeptember 27-i romániai parla­menti és elnökválasztásokon az államfői tisztségért. Az elnökvá­lasztási kampány pénteken kez­dődött hivatalosan Romániában, miközben a parlamenti választá­sok kampánya immár félidejéhez érkezett. Fegyverkereskedők rács mögött Bonn. Horvátországi illegális fegyverkereskedőkből álló cso­portot leplezett le a baden-würt- tembergi tartományi rendőrség. Az egész Németország területére kiterjedő fegyverkereskedelem­ben való részvétellel 40 személyt gyanúsítanak. Mao-láz Kínában Csaknem 16 esztendővel a „nagy kormányos”, a Népköz- társaság megalapítójának halála után valóságos Mao-láz árasztot­ta el Kínát. Mao Ce-tungot iste­nítő filmek és tévésorozatok töl­tik be tévékészülékek millióinak képemyűjét az óriási birodalom­ban. A Nankingi Egyetem előtt egy utcai standon Mao-jelvények mellett, Mao-sapkák, Mao-ver- seskötetetek és Mao-arcképes póló ingek kaphatók. A legtöbb taxi visszapillantó tükrén, sőt a kocsi slusszkulcsán is Mao-emb- léma fityeg. Csökken a megbetege­dések száma (Folytatás az 1. oldalról) A betegek között jelentősen csökkent az elsődleges terjesztő okozta fertőzésből eredhető megbetegedések aránya, és a csa­ládon belüli, betegkömyezetben közvetlenül, úgynevezett kon­takt úton bekövetkezett fertőzé­sek száma nőtt meg. A járvány során megyeszerte bevezetett megelőző intézkedé­sekkel a másodlagos fertőzőgó­cok további tömeges megbetege­dést robbantó hatását eddig sike­rült megakadályozni. A Hágai Nemzetközi Bíróság elé kerül a bősi vízlépcső ügye? (Folytatás az 1. oldalról) után sem közeledtek az álláspon­tok, A szakmai együttgondolkodás nem indulhatott meg, mert a bősi vízlépcső építésének felfüggesztem sáré' irányuló magyar kérést - a szükséges vizsgálatok zavartalan­ságát biztosító racionális mini­mumfeltételt - a cseh és szlovák fél következetesen elutasította, majd idén nagy erőkkel megindult - a Duna elterelését is magába foglaló - ideiglenes megoldás, az úgyneve­zett C-változat végrehajtása. A dokumentum ezután leszöge­zi: a magyar kormány továbbra is a nemzetközi joggal összhangban kí­vánja rendezni a két ország közötti konfliktust, ezért javasolja a vita pártatlan fórum elé bocsátását. En­nek értelmében kezdeményezi: a két ország kormánya együttesen terjessze a Hágai Nemzetközi Bíró­ság elé a bősi vízlépcső C-változat szerint megvalósításából fakadó vitát, és közös megegyezéssel kérje a nemzetközi bíróság döntését. Juhász Judit a sajtóértekezleten azt is közölte: szeptember 9-én egynapos hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezik Vladimir Meciar szlovák-miniszterelnök. ’ \ Más témára áttérve Juhász Judit •vázlatosan ismertette az augusztus 28-ától életbe lépett, a tartósan ál­lami tulajdonban maradó ingat­lanokról szóló törvénycsomagot. A szóvivő rámutatott: a kormányren­delet részleteit az Állami Vagyon­ügynökség sajtótájékoztatóján is­mertetik. A csütörtöki kabinetülésen ezen­kívül módosították a közúti határ- átkelőhelyek helyzetének javításá­ról szóló kormányhatározatot. En­nek értelmében megtárgyalták a magyar-román határon Méhkerék és Szalonta, valamint Battonya és Tornya között megnyitandó új nemzetközi személyforgalmi átke­lőhelyek kérdését, amelyek meg­nyitásáról Boross Péter belügymi­niszter szeptember 1-jén tárgyal Bukarestben. A tervek szerint ezen átkelőhelyeket legkésőbb decem­ber 31-éig megnyitják. Boross Pé­ter ezenkívül várhatóan aláírja a személyek átvételéről szóló ma­gyar-román egyezményt - közkele­tű nevén „toloncegyezményt”. A kormány csütörtöki ülésének napirendjén szerepelt a Szabad­ságharcokért Alapítvány is, amely­nek létrehozását az év elején hatá­rozta el a kabinet. Az alapítvány célja az 1945 után és 1956 után jogtalanságot és törvénytelenséget elszenvedett személyek megsegí­tése. beállítják az egyik vágóhidat Fogyó állomány - emelkedő húsárak Vészesen csökken az állatál­lomány - adta tudtul nemrégiben a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, amelyből az is kiolvas­ható, hogy még nem vagyunk a mélyponton, tehát az apadás to­vább folytatódik. S így nem ne­héz megjósolni, hogy ismét drá­gul a hús. Mindenesetre, hogy biztosak legyünk a dolgunkban, a napok­ban megkerestük Dóra Lászlót, a Solami Húsipari Vállalat keres­kedelmi igazgatóhelyettesét, aki ugyancsak megerősítette, hogy valóban lényegesen kevesebb a sertés, mint egy évvel korábban volt. S emiatt az idén előrelátha­tólag a tavalyi mennyiségnek csupán 60 százalékát tudják fel­vásárolni és levágni. Ebből kö­vetkezik, hogy a vállalat komoly kapacitáskihasználási gondokkal küszködik, amit az is jelez, hogy a két - így a szolnoki és a kispesti - vágóhídjukon hetente mind­össze 1800-2000 sertést dolgoz­nak fel. Holott ezt a mennyiséget korábban naponta levágták. S mi­vel az állatállomány nagyarányú csökkenése tovább folytatódik, a cég vezetői úgy határoztak, hogy két héten belül valamelyik vágó- hídjukat - vagy a szolnokit vagy pedig a pestit, ezt még nem dön­tötték el - leállítják a költségmeg­takarítás érdekében. A csökkenés bizonyítékául íme néhány adat: míg a megyei hús­ipari vállalatnál tavaly az év első hét hónapjában 186 ezer sertést dolgoztak fel, addig az idei esz­tendő hasonló időszakában mindössze 132 ezret. Ahogy apad az állomány, úgy nőnek a felvásárlási árak. Ezt bizonyítja az is, hogy még egy bő hónappal ezelőtt jó minőségű élő sertést kilónként 72-76 forintért lehetett venni, ma viszont már 87-88 fo­rintot is elkérnek érte. Tehát a felvásárlási árak emel­kedése, az egyéb - így például a szállítási - költségek növekedése, a csomagoló- és adalékanyagok drágulása arra kényszeríti a vál­lalatot is, hogy drágábban adja termékeit. így előreláthatólag szeptember második hetében át­lagosan 8 százalék körüli áreme­lést terveznek. Ezen belül a mar­hahúsok 3-3,5 százalékkal, a hús- készítmények 5-10 százalékkal, a szalonnafélék 10 százalékkal kerülnek majd többe. Ennek megfelelően egy kiló sertéscomb vagy karaj 15-20 forinttal drágul, a párizsi kilója pedig 10-12 fo­rinttal lesz magasabb. Csurka ébresztőt fúj az MDF-ben (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor az sem tagadható, hogy az időpont és időtartam meghatározásakor már érezhe­tők voltak azok a párton belüli és kormányzati problémák, ame­lyeket Csurka rendszerbe sze­dett. Ezenkívül már a tervezés időszakában nyomatékot adott a tanácskozásnak az, hogy nagyjá­ból félidőben vagyunk, és a kor­mánypártnak elemeznie kell azt, hogy mit tett, mit mulasztott el, új programját milyen alapgondo­latok mentén határozza meg.- Kézenfekvő a kérdés a ta­nácskozás előtt: mi a véleménye a megyei elnöknek Csurka István tanulmányáról?- Az a vélemény, amit most mondok, egyrészt a sajátom, másrészt a tagság spontán „szon­dázásának” eredményét tartal­mazza. Minősítés nélkül: a tanul­mány lényege, hogy ébresztőt fúj az MDF-ben, ami azt jelenti, ki kell lépni a beletörődött, defen­zív állapotból. Ilyen szempont­ból jó időben jelent meg a dolgo­zat. Két alapvető kérdésben egyetértek Csurkával. Az egyik a paktum ügye. Hosszan, alapo­san kifejti a szerző a kompro­misszum igen kemény hátrányait az MDF-re nézve. A másik: of- fenzívebb, határozottabb kor­mányzásra és pártpolitizálásra van szükség. Persze mindez nem zárja ki a kompromisszumkész­séget és a kiegyezési hajlandósá­got a nemzeti önzés mentén - akár a volt nómenklatúra azon tagjaival is, akik azonosulnak a nemzeti célokkal.- Mi az, amit kifogásol a tanul­mányban?- A miniszterelnök betegségé­vel kapcsolatos dolgokat érez- térrt'tápiíítdt’lárinak. Erről' persze lehel és kell gondolatokaPvälta- ni, de hem biztos, hogy ifyeó for­mában. De éppen ezt a passzust vonta vissza Csurka István.- Elképzelheti), hogy a sorok ren­dezése helyett a választmányi ülés éppen'az ellentéteket mélyíti tí?‘- Kizártnak tartom, hogy ez kö­vetkezzék be. Bár három nagy szellemi áramlat van jelen a párt­ban, a népi-nemzeti vonal olyan erős, hogy képes az MDF egysé­gének megőrzésére. Egyébként én is tervezek hozzászólást, nagyjából azt mondom el, amit most megfogalmaztam. Akkor jövök haza elégedetten a gyűlés­ről, ha az rendezi a felmerült problémákat, és önbizalmat, ön­becsülést ad a tagságnak. Berki Dúl a tejháború (Folytatás az 1. oldalról) szerződésszegésével szűkebb hazánk kis- és nagytermelőit egyaránt kilátástalan helyzetbe sodorta. De vajon hogyan vélekednek a nyári ár bevezetésének követ-r, kezményeiről a megyei szarvas­marha-tenyésztési választmány vezetői? - kérdeztük a minap Pesti Gyulát, a jászberényi Kos­suth Tsz elnökét, Dékány Ist­vánt, a Teszöv munkatársát és dr. Cserjés Imrét, a Palotási Á. G. igazgatóját.- A nyári ár bevezetésével a tej 14 forint 64 filléres literenkénti megyei felvásárlási átlagára 14 forint 4 fillérre csökkent, miköz­ben az önköltség literenként 15 és 20 forint között mozog - mondta Dékány István. - A ter­melő sehol nem tudja érvényesí­teni a rázúduló pluszköltségeket, de ez sajnos minden mezőgazda- sági terméknél így van. Vélemé­nyem szerint ez az árcsökkentés a szolnoki tejipar üzletpolitiká­jának a csődje, mert egy feltéte­lezett piacra, a fővárosra alapoz­va bővítette a termelést. Ezt az is bizonyítja, hogy a környező me­gyék tejipari cégei nem csökken­tették a felvásárlási árat, sőt egyes megyékben emelték. A megye termelői - legyen szó kis­agy nagytermelőről - teljesen ki^z'ölgáltatott helyzetben van- rtafc Az utóbbi két évben a bolti tej fogyasztói ára körülbelül húsz százalékkal nőtt, míg a fel- vásárlási ár csak 7,8 százalékkal. ■Biztos vagyok benne, hogy nálunk az idén 17 forint felett- lesz egy liter tej önköltsége, álta­lános költségek nélkül - vette át a szót dr. Cserjés Imre, az egyik legnagyobb tejtermelő cég, a Pa­lotási Állami Gazdaság igazga­tója. - Hogy eddig nem csökkent drasztikusan a tehénlétszám, csak annak tudható be, hogy a húsipar nem bírta vágókapaci­tással. Akik eddig még kérdője­lesen foglalkoztak a tehénvágás gondolatával, most már azok is döntöttek, több ilyen gazdaság­ról tudunk. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az aszály miatt növekedni fognak a takar­mányok önköltségei, a csökkenő állatállomány pedig eleve meg­emeli a fajlagos költségeket.- A termelők ismerik a szolno­ki vállalat helyzetét, és tudják, hogy a nyári ár bevezetésének ektív okai ia vannak * össze- pzte Dékány István. * De sérel­mezik, hogy a tejipar 100 millió forintot költött beruházásra, és ennek egy részét a mai helyzet­ben a termelőknek nem áll mód­jában finanszírozni. Követeljük ezért a takarékossági intézkedé­seket a tejiparnál is, és az árrend­szer felülvizsgálatát! Nos, azt hiszem, a fentiekhez alig lehet mit hozzáfűzni. Talán annyit, hogy most már - a szak­emberek szerint - a minőségi te­jet adó tehénállomány tizedelése is megkezdődött, s az eddigiek­nél szigorúbb tejminősítési rend­szer októberi bevezetése tovább gyorsítja a tehénvágás ütemét. Ennek a folyamatnak a követ­kezményei pedig beláthatatla- nok. A megoldás kulcsa pedig nem a termelők, de nem is a fel­dolgozók kezében van. Laczi Zoltán .. nem vagyunk az MDF vazallusai.. Konfliktusok helyett stabilitást! Deák András, a KDNP megyei szervezője pártja politikájáról, céljairól A Kereszténydemokrata Nép­párt háza tájáról ritkán érkeznek olyan hírek, amelyek felkeltik a közvélemény érdeklődését. Úgy látszik azonban, a KDNP-ben sem konfliktusmentes az élet. A napokban nyilvánosságra került egy olyan irat, amely a párt inté­zőbizottságának ma és holnap Szombathelyen tartandó ülésére készült, és többek között felveti az MDF-től és a kormányzástól való fokozatos távolodás gondo­latát, ezzel összefüggésben Sur­ján László elnök visszahívását a miniszteri posztról. Az esetről Deák Andrástól, a KDNP me­gyei szervezőjétől kértünk véle­ményt.- Egy magánvélemény került nyilvánosságra - mondta Deák András. - Én úgy látom, hogy a kormánykoalíción belül mi nem vagyunk az MDF vazallusai, ha­nem önálló erőt képviselünk. Ér­telmetlennek tartanék mindenfé­le szembefordulást a koalíciós partnerekkel, hiszen nem lehet cél a kormányzás megbolygatása ebben a rendkívül nehéz helyzet­ben. A KDNP-től különben is idegen a pozíciók hajhászása. Sokan nem látják, hogy igazá­ból milyen nehéz helyzetben is vagyunk. A politikai erőknek a stabilitásra kellene törekedniük, és nem a konfliktusok szítására. A nyilvánosságra került iratok­ban felvetődött Surján László visszahívása is a kormányból. Véleményem szerint az a párt, amely rendkívül nagy súlyt he­lyez a szociális kérdésekre, nem mondhat le a lehetőségről. Ezen túlmenően az elnöki és a minisz­teri poszt nem zárja ki egymást. Azt, hogy lehet-e a kettőt egy­szerre csinálni, azt Surján László és szűkebb munkatársi köre tud­ná megmondani. Az irat gondolatkörében a párt irányvonalának módosítása is szerepel. Úgy látom, erre nincs szükség. Legfeljebb még mar­kánsabban kell képviselni a szo­ciális kérdéseket, és határozot­tabban kell szorgalmazni az egyének tulajdonhoz jutását - fe­jezte be véleményét Deák And­rás. BI. Egy nyáron át... Orgonahangverseny Szolnokon Habár az eseményekben gaz­dag megyei koncertszezon a vé­ge felé közeledik, a rendező szer­vek: a Nemzeti Filharmónia és a megyeszékhely Városi Művelő­dési Központja még mindig tar­togatott egy utolsó fogást, valódi csemegét az orgonahangverse­nyek immár stabilnak mondható közönsége számára. Az előre meghirdetett program szerint csütörtökön este egyetlen kon­certen három, orgonára és zene­karra írott versenyművet hallgat­hattak meg a Belvárosi nagy­templomban az érdeklődők. A három koncert - az elhang­zás sorrendjében: Händel D- moll (Op. 7. No. 4.) versenymű­ve; J. Haydn kompozíciója, a C- dúr orgonaverseny (Hob. XVIII/L), végül F. Brixi F-dúr koncertje - a barokk, illetve a klasszikus zene kiemelkedően szép alkotásainak mondható. Az elhangzott darabok szerzői közül legkevésbé ismert F. Brixi cseh komponista (1732-1771) a prá­gai székesegyház karmestere, aki korai halála dacára bámulatra méltóan gazdag életművet ha­gyott az utókorra; száznál több mise, oratórium és requiem, há­rom orgonaverseny és megszám­lálhatatlan egyházzenei mű őrzi tehetséges szerzőjének emlékét. A csütörtöki hangversenyen el­hangzott F-dúr orgonaverseny - e sorok írójának egyik legkedve­sebb zeneműve - arra figyelmez­tet, hogy a nagy nevű komponis­ták mellett sok esetben méltatla­nul mellőzöttek zenéje igazi kin­csesbánya mindazok számára, akik szeretnek felfedező utat ten­ni a zeneirodalom ismeretlenebb tájain is. A hangverseny főszereplője: Kovács Endre orgonaművész visszatérő vendége megyénk ze­nei életének; nevét gyakorta ol­vashatni a jótékony célú koncer­tek előadóinak sorában. Az orgo­naversenyek előadásában ezúttal Báli József karmester és a Szol­noki Szimfonikus Zenekar tagja­iból alakult kamaraegyüttes vol­tak Kovács Endre partnerei. S noha esetenként - mindenekelőtt a rendkívüli hőség, és a kevés próbalehetőség eredményeként - egy-egy tétel karakterét nem si­került igazán megtalálnia a fellé­pő művészeknek, s ha helyen­ként ugyanezen okoknál fogva áldozatul esett néhány motívum, ez a koncert egészében szép szín­foltja volt a nyári hangver­senyszezonnak. Sz. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom