Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

8 Sportextra 1991. MÁRCIUS 2. A szupererősségű linaresi férfi sakk­verseny 4. fordulójában a német színek­ben versenyző Artur Juszupov játszmája függőben maradt a spanyol Miguel Illes- cas ellen. Juszupov mégis megőrizte ve­zető helyét, mert a világbajnok Garri Kaszparov világossal is csak döntetlenre játszott az indiai Viswanathan Anand- dal. A 4. forduló eredményei: Kaszpa­rov (orosz) - Anand (indiai) döntetlen Speelman (angol) - Karpov (orosz) dön­tetlen Short (angol) - Ljubojevics (jugo­szláv) 1:0 Illescas (spanyol) - Juszupov (német) függő Szalov (spanyol) - Bel- javszkij (ukrán) döntetlen Timman (hol­land) - Barejev (orosz) 1:0 Ivancsuk (uk­rán) - Gelfand (fehérorosz) 1:0 Az állás: Juszupov 3(1), Kaszparov 3, Beljavsz- kij, Gelfand 2.5-2.5, Karpov, Ivancsuk, Timman 2-2, Illescas 1.5 (1), Anand, Barejev, Ljubojevics, Szalov, Short 1.5- 1.5, Speelman 1 pont. Kétnapos tanácskozást szervez március 4-5-én az OTSH testneve­lési, diák- és szabadidősport főosz­tálya a megyei sportigazgatóságok sportszakemberképzéssel foglal­kozó munkatársai, valamint a sportoktatói tanfolyamok vizsga- bizottságait működtető felsőokta­tási intézmények testnevelési tan­székvezetői részére. A csillebérci Gyermek- és Ifjúsági Központban sorra kerülő tanácskozáson a résztvevők tájékoztatást kapnak a testnevelési és sportmozgalom idő­szerű kérdéseiről, megvitatják az iskolarendszeren kívüli sportszak­emberképzéssel összefüggő felada­tokat, továbbá a tanárképző főis­kolákon folyó edzői szakképzés megújításának lehetőségeit. Az albertville-i téli ötkarikás játéko­kon az olasz sportolók 14 érmet, négy aranyat, hat ezüstöt és négy bronzot gyűjtöttek. Úgy tűnik, az Olasz Olimpiai Bizottság vezetői elégedettek ezzel a mérleggel, hiszen máris azt fontolgat­ják, hogy jelentősen emelik a medál­szerzőknek járó anyagi elismerést. Az egyik, önmagát megnevezni nem kívánó szakember úgy nyilatkozott, hogy a jövő hónapban kerül terítékre ez a téma, s ha létrejön az egyezség, akkor a négy évvel ezelőttihez képest hozzávetőleg 50 szá­zalékkal növelik a jutalom összegét. A jelenleg érvényben levő tarifák szerint az aranyérmeseket fejenként 50 millió líra (41.660 dollár), az ezüstérmeseket 25 millió (20.830 dollár), a bronzérme­seket pedig 15 millió (12.500 dollár) líra illeti meg. A Nemzetközi Autósport Szövetség (FISA) úgy döntött, hogy meghosszabbítja a sport­kocsi-világbajnokság nevezési határidejét. Eredetileg január 31-ig kellett benyújtani a jelent­kezéseket, de addig csak 21 rész­vételi szándéknyilatkozat érke­zett be. A szövetség vezetői azt szeretnék, ha újabb érdeklődők csatlakoznának a nem túl népes mezőnyhöz. A csapatok is egy­hangúlag így foglaltak állást, s ennek szellemében a nevezési határidőt korlátlan ideig kitol­ták. Ugyancsak változás a ko­rábbiakhoz képest, hogy a ver­senynaptárt is bővítették, nem nyolc, hanem kilenc futam alap­ján dől el a világbajnoki cím sor­sa. A budapesti Petőfi Csarnokban ren­dezték az első magyar flipperbajnokság döntőjét a Monte-Carlo Játékautomata Üzemeltető Kft. támogatásával. A nők végküzdelmében vidéki sikerek szület­tek, míg a férfiaknál a fővárosiak bizo­nyultak a legjobbaknak. - Eredmények: nők: 1. Mendler Mária (Baja) 12.125.220 pont 2. Borina Imréné (Tata) 7.796.440 3. Vancsik Attiláné (Tata) 5.310.140 férfiak: 1. Zsemlye Ferenc (Budapest) 2.074.897.440 pont 2. Derzsy Gergely (Budapest) 699.828.650 3. Bárány Sándor (Buda­pest) 692.700.401. Birkózás 61. Szabadfogású OB Túrkevén Közeledik a májusi kaposvári sza­badfogású birkózó Európa-bajnokság, így érhető, hogy a fogásnem hazai or­szágos felnőtt bajnokságán mindenki beleadott apait-anyait. Színvonalas, óri­ási csaták folytak Túrkevén, s a megje­lent kétezer)!) néző tanúsíthatja, jó ötlet volt a kisvárosba hozni a 61. bajnokság küzdelmeit. A Magyar Birkózó Szövet­ség a rendezés odaítélésével egyszer- smitjd a helyi kiváló nevelőedző, Kiss Kálmán hosszú, eredményes tevékeny­sége előtt is tisztelegni kívánt. Természetesen a szurkolók többsége a 52 kg-os küzdelmeket figyelte különö­sen, hiszen itt birkózott az Európa-baj- nok Bíró László, a túrkevei birkózás „nagy öregje”, aki 11. szabadfogású bajnoki címéért küzdött az FTC színei­ben. Két hete Kalocsán már megnyerte a kötöttfogásúak bajnokságát, így most a duplázás lehetősége is fennállt. A 68 kg-osok között jelentkezett egy másik veterán, Orbán, aki néhány hete arról beszélt, hogy a 62 kg-ban próbálja meg kivívni a válogatottságot, ám most egy súlycsoporttal feljebb is győzni tudott. Két remek kötöttfogású világklasszis is szőnyegre lépett. Farkas Péter, a kétsze­res világbajnok csupán a versenyzési lehetőség miatt rándult át a számára ide­gen szabadfogás műfajába. Neki túl sok sikert ez a szombat nem hozott, a három­szoros vb-aranyérmes Komárominak (ezúttal a 100 kg-ban mérlegelt) azon­ban igen, hiszen egészen a döntőig ve- rekedte magát. Ott azonban sérülés mi­att nem állt ki csapattársa, az egykor szintén Túrkevéről indult Kiss Sándor ellen. A 100 kg-os sportoló manapság már az FTC-Műfémszer együttesében birkózik, de a keviek természetesen még mindig magukénak érzik őt. Kissnek igen nagy ellenfelet kellett legyőznie a fináléba kerüléshez, az ifjúsági világ­bajnok Gelénesi próbálta útját keresz­tezni. Csatájuk kettős leléptetéssel vég­1. Biró László (FTC-Műfémszer), 2. Nyíri B. László (Diósgyőri Birkózó Club), 3. Horváth László (Haladás VSE); 57 kg: 1. Nagy Béla (Csepel), 2. Juhász László (BVSC), 3. Tihanics Ti­bor (Vasas); 62 kg: 1. Schmidgunszt László (Csepel), 2. Márkus Rudolf (FTC-Műfémszer), 3. Balogh János (Szegedi VSE); 68 kg: 1. Orbán József, 2. Elekes Endre (mindkettő Csepel), 3. Szabó (alul) moccanni sem tud Bíró László szorításában. Fotó: Mészáros ződött, de „kedvezőbb haladványpont- jai miatt” ennek a hazaiak kedvence örült jobban. Végeredmény - 48 kg: 1. Marosvöl­gyi János, 2. Óváry László (mindkettő BVSC), 3. Pillik József (Csepel); 52 kg: Pólyák Imre (Kecskeméti SC); 74 kg: 1. Mészáros István (Csepel), 2. Berecz Sándor (Diósgyőri Birkózó Club), 3. Lakatos Győző (Diósgyőri Birkózó Club); 82 kg: 1. Dvorák László (BVSC), 2. Lőrinczy Attila (Szondi SE), 3. Irinyi István (Diósgyőri Birkózó Club); 90 kg: 1. Tóth Gábor (Csepel), 2. Bacsa Péter (Szondi SE), 3. Márkus Csaba (Szegedi VSE); 100 kg: 1. Kiss Sándor, 2. Komáromi Tibor (mindkettő FTC-Műfémszer), 3. Robotka István (Csepel Autó); 130 kg: 1. Gombos Zsolt (BVSC), 2. Valentényi Sándor (Duna- ferr), 3. Glázer József (Csepel). r Totó A verseny kezdete előtt rövid esélylatolgatásra kértük fel a túr­kevei birkózás „atyját”, Kiss Kálmánt, vajon ő kire voksol a győzteseket illetően. Mivel a mester már jó néhány éve a sport­ágban „él” - több neves verseny­zőt nevelt ki a magyar birkózás­nak -, gyorsan kötélnek állt, sőt ahhoz is hozzájárult, nyilvános­ságra hozhatjuk favoritjainak névsorát. Tehát szombaton a rajt előtt ők voltak a „nyerők’ ’: Pillik, Bíró, Nagy B„ Schmidgunszt, Orbán, Nagy J„ Dvorák, Tóth G„ Kiss S., Gombos. Az esti eredményhirdetéskor tízből nyolcnak a nyakába akasz­tották az aranyérmet. Nem rossz arány. Lehet, hogy Kiss Kálmán ért a birkózáshoz?! (gj) V ________________J K ereső Csabának Tiszta a lelkiismerete zött a melegítés után, mikor megtudta, hogy két sorral fogunk játszani. Sze­rencsére a Havrán Peti fia a közelben tartózkodott, így vele éppen megvolt a szabály által előírt tizenöt játékos.- Igen, de Bató és társai arra hivat­koznak, a román válogatottnak az ő terhűkre nyújtottál segítséget Antal szabálytalan szerepeltetésével. Itt a hangsúly nem azon van, hogy az a válogatott román, henem hogy nem magyar.- Erről az a véleményem, aki felve­szi a Lehel HC mezét, annak tudnia kell küzdeni a jászberényi csapatért, függetlenül attól, ki honnan jött vagy merre tart. Nekem tiszta a lelkiismere­tem, a szabálytalanságért vállalom a felelősséget, de úgy gondolom, vala­Donikával sosem volt baja az edzőnek Csütörtökön késő este véget ért a Lehel HC számára az 1991-92-es OB I-es jégkorongbajnokság. A kék-fehé­reknek ezúttal a bronzérem jutott, amelyet egyesek fintorogva, elégedet­lenül vettek tudomásul, de aki ismerte a csapat körülményeit, az megtapsol­ta kedvenceit az Álba Volán elleni, cseppet sem sima mérkőzés után. Ott mindjárt melegében a találkozó után Kereső Csaba edzőt, a legilletékeseb­bet arról kérdeztük, összességében milyen évadot mondhat magáénak a Lehel HC?- Leginkább a Golgotához tudnám ha­sonlítani az elmúlt bajnokságot a mi szem­szögünkből nézve. Elsősorban a pénzte­lenség nyomott agyon bennünket. Tudva­lévő, hogy saját hitelre kétmillió forintot vettem fel, másként nem tudtuk volna együtt tartani a játékosokat, akik munka- nélküliként játszották végig az évet. Foly­tathatom a felkészülés alatti jéghiánnyal, aztán felszerelésünk olyannyira elhaszná­lódott, hogy az utolsó meccsen Kulikov- nak már botot sem tudtam adni. Mindezek ellenére úgy érzem, tavalyhoz képest ma­gasabb színvonalon adtuk elő a játékot, ám az aranyérmes esztendőhöz képest elma­radtunk.- Mivel magyarázható az a tény, hogy a cél, a döntőbe jutás sokak várakozásával ellentétben nem valósult meg?- Egyértelműen és kategorikusan kije­lentem: a Magyar Jégkorong Szövetség aknamunkája miatt. Tagjai a zöld asztal mellett ülve eldöntötték még úgy decem­ber közepén, hogy manővereiket az FTC- UTE 101 nap páros mérkőzés létrejöttének irányában végzik.- Saját munkád mennyire játszott közre a „csak” bronzéremben?- Hát igen. Szakmai szempontból tudá­somnak legfeljebb ötven-hatvan százalé­kát adtam. Elsősorban azért, mert folya­matosan nekem kellett foglalkozni a szer­vezéssel, beszerzéssel, a csapat ügyes-ba­jos dolgaival, kötéltáncot jártam sok eset­ben az életben maradásunkért. Egyszerűen nem maradt elég energiám, mire kiértem az edzésre, nem voltam elég friss, képtelen voltam megújulni.- Január óta mendemondák keringenek az öltözői hangulatról. Arról, hogy a csa­paton belül széthúzások vannak, néhányon nemigen fogadják el utasításaidat. Ha mást nem, csupán az Antal-ügyet felemlít­ve kérdezem, van alapja a híresztelések­nek?- Sajnos igen. Az oka egyszerű. Néhány játékosnak nincs önértékelése, s miután ebben a játékban is muszáj különbségeket tenni, jönnek a sértődések. Tipikus példája ennek a volt csapatkapitány, Bató, aki most legutóbb hitvány módon visszaöltö­mennyi ukrán es erdélyi játékosunk edzésmunkája és mérkőzésteljesítménye például szolgálhat bármelyik helyi hokis- tának. Bató nemcsak nálunk „betlizett” például az UTE ellen, hanem azt megelő­zően Szeles Dezső szövetségi kapitány is panaszkodott rá visszaesett formája miatt.- Hogyan tervezed jövődet és a csapa­tét, meddig szól a szerződésed?- Méghogy nekem szerződésem. Ugyan. De a kérdésednél maradva azt kell modjam, egyszerűen nem tudok rá vála­szolni, mert elképzelni is nehezen tudom, mi lesz. Ha a városon belül hamarosan nem tudunk összeszedni egy jelentősebb összeget, mondjuk legkésőbb március vé­géig, akkor széthullik a csapat. Végezetül szeretném megköszönni segítőimnek ál­dozatos munkáját, amelynek köszönhető­en becsületből végig tudtuk játszani a baj­nokságot. A szurkolóknak pedig azt, hogy kitartottak mellettünk az utolsó pillanatig. Az interjúban két alkalommal is el­hangzott Bató András excsapatkapitány neve. Természetesen a szót neki is megad­tuk, ám a máig népszerű „Acél” nem kí­vánt élni a lehetőséggel, de megígérte, ha elérkezettnek látja az időt, szívesen el­mondja saját véleményét a történtekről. (néder) Krasznai Kriszti 25 pontjával a mezőny legeredményesebbjének bizonyult Női kosárlabda, NB I. B-csoport Rájátszás a 13-20. helyért A harmadik találkozó dönt Szolnoki MÁV MTE-TFSE 64-62 (34-34) Szolnok, 50 n., v.: Pázsitka, Bukta Szolnok: Szalai 10, Szőcs 4, Czeglédi 22, Krasznai 25, Telepovszki. Csere: Harmath 3/3, Janik. Edző: Hegedűs Mária. TFSE: Bíró 10, Kovács T. 10, Edelé- nyi 14/3, Klucsik 4, Szakáll 13. Csere: Balogh 5, Baráth, Fekete 6. Edző: Boros Gábor. Feldobásnál a MÁV MTE hozta el a labdát, mégis a TF szerezte az első kosarat, amelyre Czeglédi azonnal válaszolt. A folytatásban a vendégek ragadták maguk­hoz a kezdeményezést, és tízpontos előnyt szereztek. A hazaiaknál tíz percnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egyenrangú partner­ként álljanak fel. Játékukból hiányzott a küzdeni tudás, ezzel szemben annál több volt a hiba, kevesebb a dobás, nem beszél­ve a pontokról. A fél idő hajrájában cserék­kel próbálkozott Hegedűs Mária, ami si­keres húzásnak bizonyult, így az első fel­vonás után azonos pontszámmal vonultak öltözőbe a csapatok. A második félidőre a MÁV MTE elfe­lejtette addigi „taktikáját”, és rákapcsolt. Sokáig fej fej mellett haladt a két ellenlá­bas, de egy újabb hullámvölgy 14 pontos előnyhöz juttatta az egyetemistákat. Az utolsó néhány percben a szolnokiak ledol­gozták hátrányukat, és drámai küzdelem­ben megszerezték a vezetést. A TF még megpróbálkozott egy dobás­sal, amely sikerrel is járt, de ezt a bírók időn túlinak értékelték. A döntés tehát a harmadik mérkőzésre maradt. Albert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom