Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-26 / 225. szám

N 2 Körkép 1991. SZEPTEMBER 26. Zsófia királyné Budapesten Zsófia spanyol királyné Göncz Árpád köztársasági el­nök meghívására magánláto­gatásra tegnap hazánkba érke­zett. Kíséretében van Iréné hercegnő, a királyné húga. s Uj Polonez Varsó. Varsóban megkezd­ték a hazai gyártású Polonez Citroen dízelmotoros változa­tának árusítását. A Caro nevet viselő modell alaptípusának ára mintegy 7000 dollár. A Citroen BX autóból ismert, csaknem kétezer köbcentis motor segítségével 140 kilo­méteres végsebességet ér el, átlagos fogyasztása 7,5 liter száz kilométerre. Lenin-szobrok Kárpátalján Kárpátalján, akárcsak az egész országban, folyamatban van a Lenin-szobrok eltávolí­tása a közterületekről. Van, ahol nagy cécóval emelik le a szobrot a talapzatáról, máshol csendben, szinte nézőközön­ség nélkül történik minden. Az ukránok és magyarok lakta Técsőn viszont a lakosok egy csoportja megakadályozta a szobordöntést. A RUH ukrán népi mozgalom vezetőit a rendőröknek kellett megvéde­niük a felbőszült tömegtől. Hasonló összetűzés volt az ugyancsak técsői járási Hani- csi községben is. Vád a Vatikán ellen A jugoszláviai háborúval kapcsolatos vatikáni magatar­tást bírálta Gianni de Michelis olasz külügyminiszter. Azt megérti - mondta az II Sabato című hetilapnak adott nyilat­kozatában - hogy az egyház érdekelt egy nagy létszámú katolikus közösség érdekei­nek védelmezésében. „De mi­lyen érdek fűződhet egy vallá­si háború kirobbantásához?” - fűzte hozzá. Joaquin Navarro- Valls vatikáni szóvivő szerint „igen kényes kérdésről lévén szó”, csak a nyilatkozat teljes szövegének ismeretében fejti ki részletesebben álláspontját. Labdarúgó Eb-selejtező Szovjetunió - Magyaror­szág 2-2 (1-1) Gólszerző: Salimov (1 Les­ből) 38. p.; Koncelskis 50. p.: illetve: Kiprich a 17. és 84. percben. Cél: a kisemberek és a családjuk boldogulása Beszélgetés Nagyivánban dr. Zsíros Gézával, a Független Kisgazdapárt . Békés megyei országgyűlési képviselőjével- Zsíros úr! Milyen ember Ön? Nem úgy értettem, hogy jó vagy rossz, inkább arra lennék kíván­csi: robbanékony, netalántán ki­egyensúlyozott, esetleg nyugodt?- Nem tudok egyetlen szóval válaszolni, hiszen adódik olyan helyzet, amikor hol az egyik, és előfodul, hogy a másik viselke­désmódra van szükség. Ma pél­dául már a harmadik előadáso­mat tartottam, és hiába mutat este fél tízet az óra, nem fáradtam el, mert a szemben ülők minden rez­düléséből sejtettem, velem van­nak. Közbeszóltak, éreztem: ve­szik a lapot, ezért könnyebb volt szót váltanom velük.- Milyen a viszonya dr. Tor­gy án Józseffel?- Korábban sem ettünk, és ma sem eszünk egymás tenyeréből. Ugyanakkor tudjuk mind a ket­ten: béke kell, és nem egymás lelkivilágával foglalkozni. Ellen­felek maradtunk, de nem ellensé­gek. Hiszem és vallom, hogy el­jön majd az én időm is, amelynek az egyik érdekes jele, hogy felke­rültem a húszas népszerűségi lis­tára. Éz őszintén szólva megle­pett, ugyanakkor jól is esett, el­végre én most sem vagyok, de korábban sem voltam semmiféle párt- vagy állami vezető.- Miképpen ítéli meg a Kisgaz­dapárt elnöksége és a képviselő­testület közötti egyezséget?- Ez olyan kompromisszum eredménye, amelyik a normális politizálást segíti. *- Ha tanár lenne, nagyon igaz­ságosan döntve hányast adna a kárpótlási törvényre?- A lehetőségekhez képest öszességében négyest, a lehető­ségeken kívül kettest. Azért, mert ami a földet illeti, itt egy mennyiségig - ha bonyolultan és kacifántosán is - teljes lesz a kár­pótlás, viszont ugyanez más terü­leteken aligha mondható el.- Nem fél attól, hogy a földek egy része nem az ettől megfosz- tottakhoz kerül vissza, hanem a szerencselovagok, újgazdagok vagy régebbi gazdagok kezébe?- Ez benne van a pakliban, hi­szen ez nem reprivatizáció, ha­nem kárpótlás. Márpedig ha kár­pótlás, kit így, kit úgy érint. Mi­vel a kisgazdák a kisembereknek és a családjaiknak a boldogulását tűzték ki célul, mindent megte­szünk, hogy ne legyenek új föl­desurak, de zöldbárók sem. Az erre számítókat el kell keseríte­nem, mert a törvény biztosította lehetőségekkel élni fogunk visszaszorításuk érdekében. Ugyanakkor ez a párt és személy szerint én sem mondtam le a tel­jes reprivatizációról. Most ennyi sikerült...- A licitálás nagy megrökönyö­dést váltott ki.- Én is ugyanezt tapasztaltam, hiszen a licittől, azaz az árverés­től az emberek jobban félnek, mint az ördög a tömjéntől. Mégis vallom, ha összefog egy telepü­lés, falu lakossága, a most még sokat szidott licit előnyére is vál­hat. De csak akkor, ha a kárval­lottak előre megegyeznek abban, hogy egy-egy táblában ki hol kéri vissza a földjét, és nem egymás ellen, hanem közösen licitálnak.- Szükebb hazájában, Békés­ben miképpen halad a kárpótlás?- Ne vegye dicsekvésnek, de jobban, mint Önöknél. Úgy lá­tom, errefelé sok a tévhit. Az, hogy aki visszakéri a földjét, el­veszíti a nyugdíját, ami kacsa. Mások pedig a nagy adóval fe­nyegetik a leendő kisparasztokat. Kérem, ne hagyják magúkat fe­nyegetni.- Szinte szó sincs ebben a tör­vényben a falu, a falvak, a közsé­gek földjéről. Holott kistelepülé­seken ez fontos segítség lenne az önkormányzatoknak.- Ha ezt a földet valaha az ott élő állampolgárok adták össze - legyen szó legelőről, szántóról, erdőről -, ezt mindenképpen kér­jék vissza. A pontos adatokért keressék fel a földhivatalokat, le­véltárakat, ha pedig nincs pontos kimutatás, akkor is adják be az igényt. Majd a határidő letelte után pótolják a szükséges irato­kat.- Hogyan tovább, Zsíros úr?- Két hónapra előre minden egyes napom foglalt. Járom az országot: ide, a Hortobágy szélé­re például Nádudvarról érkez­tem. Bevallom, óriási élményt je­lentett a puszta, amelyet isten­igazából először láttam. Holnap, vasárnap pedig már Pécsett vár­nak, miközben este tízkor még pár órai autózásra tartózkodom az otthonomtól.- Éppen ezért nem is faggatom tovább, és köszönöm az interjút. D. Szabó Miklós Uj hatáskörök az önkormányzatoknál (Folytatás az 1. oldalról) megjelentek rendelkezésére. Felhívták a figyelmüket, hogy a döntéshozatal folyamatában minden esetben meg kell jelen­nie a környezettel való helyes gazdálkodásnak. Nem nélkülöz­hető a hatásvizsgálat sem. A kör­nyezeti károkozók ellen együtte­sen kell fellépniük az önkor­mányzatoknak, nem elképzelhe­tetlen a feladatok társulásos for­mában való elvégzése sem. A szakmai napok délelőttjein a környezetvédelem szakterüle­teivel - zaj-, légszennyezettség mérésével, szennyvízelvezetés­sel, -tisztítással - ismerkedhettek az önkormányzati vezetők, átte­kinthették a jelen állapotot. A délutánok a konzultációra, az aktuális kérdések megtárgyalá­sára adtak lehetőséget. A hat me­gyéből érkezett csaknem 80 kép­viselő konkrét kérdésekben is kérte a szakhatóság véleményét, különös tekintettel a leendő ön- kormányzati rendeletek megal­kotására. Summázatul megfo­galmazták, hogy jó gazdái kí­vánnak lenni a hatáskörük alá eső területeknek. És ez mind­annyiunk közös érdeke is. Olyannyira, hogy a környezet­védelmi felügyelőség az együtt­működés mellett szigorúan vizs­gálni is fogja a kitűzött célok megtartását, az említett szem­pontok figyelembevételét. Petre Roman nem tárgyalt a tüntetőkkel Bányászok a kormány- székház körül ESTE SZÉTVERTÉK A TÖMEGET A Zsil völgyéből tegnap vo­natokon Bukarestbe érkezett mintegy nyolcezer bányász, akik követeléseiket Petre Ro­man miniszterelnöknek akar­ták átadni. Egy csoportjuk, be­leunva a várakozásba, be akart hatolni az épületbe, de néhány perc múlva kiszorították őket. Ezután a bányászok és a hozzá­juk csatlakozott helybeliek egy része Molotov-koktéllal és kö­vekkel támadta az épületet, be­verve az ablaküvegeket. A földszint egy részét sikerült fel­gyújtaniuk. Az épület közelében felgyúj­tottak egy kompresszort. A kormányszékházból könny­gázgránátokkal igyekeztek tá­vol tartani a támadókat. A bányászok dühét az váltot­ta ki, hogy Petre Roman mi­niszterelnök nem volt hajlandó kijönni a kormány székháza elé, hogy ott meghallgassa kö­veteléseiket. A térre egy kenyérszállító kocsi érkezett a délután folya­mán, s kenyeret hozott a tünte­tőknek. A téren tartózkodók között az a hír terjedt el, hogy Máramarosból is bányászok in­dultak Bukarestbe. Este, röviddel a sötétség be­állta előtt a közeli utcákban fel­vonult rohamrendőrök szétver­ték a kormány székházát ost­romló bányászok és a bukares­tiek tömegét. EIWCCDMÉMWES l UWl UAt lK ! kunszentmártoni Pannónia Szó'rmegyárban 1991. szept. 27-én 14-17 áfáig szept. 28-29-én 8-12 óráig y.-osÁRENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHATÓK-HPI-FÉRFI IRHA, PANNOFIX, VADBOR BUNDÁK. RENDKÍVÜLI ÁRENGEDMÉNY: BAKFIS IRHABUNDÁK, HÖRCSÖG BUNDÁK ÉS KESZTYŰK ESETÉBEN. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk! #>4/VNÓN»4 szt)iPMf.c,mr> Kunszentmárton, Tisza kürti út 2. Előrelépés a védekezésben Szolnoki Olajbányász - BK VSDS Zilina 76-47 (34-25) Szolnok, 2500 n„ v.: Roth, Söl­ler (mindkettő osztrák) Olajbányász: Hosszú 5, Abel- janov 12, Tóth Z. 6, Berkics 19, Tóth A. 17/15. Csere: Horváth 5/3, Jáhni 4, Mérész 6/6, Bódi 2, Csécsei. Edző: Rezák László. Zilina: Brokes 2, Bystron 16/12, Kacsvara 13, Sietek 6, Konecny 2. Csere: Pankas, Lo­bodas 2, Faith 6, Golian. Edző: Iljasko Bohdan. Kipontozódott: Brokes a 31., Konecny a 36. percben. Az eredmény alakulása: 5. p.: 9-5, 10. p.: 16-11, 15. p.: 28-15, 25. p.: 44-32.30. p.: 53-34,35. p.: 66-45. A megszokottnál kevesebben voltak kíváncsiak a Tisza-partiak második Szuper Liga-fellépésére. A kérdés csak az, a vasárnapi gyengébb játék, avagy a futball­mérkőzés tévéközvetítése tartotta otthon a sportbarátokat, bár az iga­zi Olaj-rajongók most is hangot adtak jelenlétüknek. A hazaiak a sérült Zsarkov és Kmézic nélkül is újabb győzelemre készültek, ami végül a vártnál lényegesen köny- nyebben született meg. Úgy indult a találkozó, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Már a 10 másodpercben Berkics révén vezetést szerzett a piros-fe­kete legénység, és még az első perc letelte előtt Hosszú is betalált. A hazaiak szemmel láthatóan jobban odafigyeltek a védekezésre ezút­tal, ennek eredményeként sok lab­dát elhalásztak, ám a támadások befejezésébe még mindig több hi­ba csúszott. Tóth Zoltán próbálta mozgásba hozni a döcögő szolno­ki gépezetet, s mivel a centereket igencsak kiszorították a palánk alól a vendégek, kinti dobásokra kényszerültek a „kisemberek”. Amint sikerült a szoros védőőri­zetből lélegzethez jutniuk Berki- cséknek, azonnal átvették a pont­gyártást a bedobóktól. Egyre job­ban elbizonytalanodtak a zsolnai­ak, előkészítetlenül szórták el a ne­hezen megkaparintott labdát, így fokozatosan nőtt hátrányuk. A második félidő elején végleg döntésre vitte a dolgot az Olajbá­nyász, mind futógyorsaságban, mind lendületben ellenfele fölé nőtt. Tóth Attila legszebb napjait idézően dobálta a triplákat, Ber­kics pedig zsákolásaival hozta tűz­be a közönséget. A találkozó utol­só negyedében a saját nevelésű fia­talokat is mély vízbe dobta Rezák mester, Mérész, Bódi és a mind­össze 16 éves Csécsei Roland mél­tóképpen helyettesítette a sztáro­kat, ügyes támadásvariációik után jogosan zúgott a vastaps. A lefújás előtti pillanatokban a B-közép már a belgrádiak elleni kupamérkőzésre hangolt: „Resz­kess, Partizán!” - harsogták önfe­ledten az Olaj-hívők. S még ha csak álom is a továbbjutás egy ju­goszláv csapattal szemben, azért a labda gömbölyű, minden elképzel­hető a keddi összecsapáson. (gj) SOLAMI UJ HAGYOMÁNY!!! Húsipari Vállalat Szolnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom