Új Néplap, 1991. március (2. évfolyam, 51-74. szám)

1991-03-21 / 67. szám

1991. MÁRCIUS 21. Az Uj Néplap Szolnokon 5 Séta a felvételik körül Zavarok vannak a felvételi rendszerben - ezzel a mondat­tal lehetne jellemezni azt a helyzetet, amely a középisko­lákban és köröttük kialakult. Természetesen e zavartól leg­inkább a szülők vannak za­varban. Nem értik a rend­szert, nem tudják, mit kell tenniük. A középiskolai felvételik­nél ezután is a gyerek tanul­mányi előmenetelét és jellem­zését kell figyelembe venni. Az iskolák által tartott felvé­teli szelekciós lehetőséget biztosít. Szolnokon a szakkö­zépiskolák és a speciális kép­zést nyújtó gimnáziumok je­lezték, hogy élni kívánnak e lehetőséggel. Problémát jelent, hogy a felvételről az iskolák kapnak tájékoztatást, és a szülők nem. Az önkormányzat sze­rint fel kell vállalni, hogy minden intézmény a szülőt is értesítse, fölvették a gyerekét vagy sem. Tájékoztatni kell őket a felvételi menetrendjé­ről is. Ez azonban már csak a következő tanévben valósul meg. Az idén viszont még a fél­információk között őrlődhet­nek a szülők, bár némi segít­séget ad az önkormányzattól kapott tájékoztatás. Április 30-a és május 15-e között le­het fellebbezni, ha valakinek a gyerekét nem vették föl. A fellebbezések elbírálása a május 15-ét követő két hét­ben történik. A fellebbezést abba az intézménybe kell be­adni, ahonnan az utolsó eluta­sító határozat érkezett. Az viszont már most látha­tó, hogy körülbelül száz tanu­lónak nem lesz helye Szolnok középiskoláiban. Számukra más településen ajánlanak to­vábbtanulási lehetőséget, és szinten tartó képzést biztosí­tanak az újabb felvételiig. V___________________ Rendhagyó énekórákat terveznek Egy hónap, kétszáz tag Február elsején nyitották meg a megyei könyvtár hang- és vi­­deotárát Szolnokon. A részlet vezetője, Tóth Etelka tájékoz­tatása szerint eddig kétszázan iratkoztak be hozzájuk. A két­száz forintos klubtagsági díj be­fizetése után tagok ingyen köl­csönözhetik a kazettákat. Mivel a hétfő szünnap, kedden bonyo­lítják a legnagyobb forgalmat, van úgy, hogy a beiratkozottak fele betér az intézménybe. A já­tékfilmek mellett az iskolák által használt oktatófilmek, nyelvlec­kék is megtalálhatóak a kataló­gusban. A helyben hallgatáshoz és hanghordozó-kölcsönzéshez hatezer lemez és kétszáz kazetta áll rendelkezésre. Az érdeklő­dők zenei kézikönyveket, lexi­konokat is forgathatnak a muzsi­ka hallgatása közben. Az intézmény dolgozói fel szeretnék venni a kapcsolatot a város és a megye ének- és zene­tanáraival. A Verseghy-terem kiválóan alkalmas rendhagyó énekórák, zenei rendezvények tartására. Kiállításokat szervez­nek az évfordulókhoz, valamint a hét zeneművéhez. Segítséget nyújtanak a betérőknek műsora­ik zenei, prózai anyagának összeállításához.-b-A minőségi munka jele A Jendrassik György Gépipari Műszaki Szakkö­zépiskolában a Ganzvill Ansaldo Rt.-vel közösen első ízben szerveztek az MSZ 799 szerinti minősí­tett hegesztőképzést. Az intézményben tartják az elméleti, a Ganzban pedig - hegesztőminősítő bá­zison - a gyakorlati foglalkozásokat. A 40 órás tantermi oktatáson anyagismereti, balesetvédelmi, hegesztés-technológiai ismereteket sajátítanak el a szakemberek. A megyében egyedül itt Szolnokon folytatnak ilyen színvonalú képzést, de a megyeha­táron túlról érkezők sem sajnálják a 28 ezer forint tandíjat, amely egyébként az országos átlag alatt van. Jelenleg tizenhat gyakorlattal rendelkező he­gesztőszakmunkás vesz részt az egy hónapos kur­zuson. Egy részük vállalatoktól érkezett, a többie­ket kft.-k küldték vagy egyéni vállalkozók. A vizsga hasonlóan a képzéshez, elméleti és gyakorlati részből áll. Az utóbbin ötvözetlen acél­ból meghatározott méretű próbatestet kell kialakí­tani függőleges és vízszintes pozícióban. Az elké­szült darabokat a Hegesztő Minősítő Bizottság vizsgabiztosa úgynevezett anyagkönyvi számmal látja el, mely adatait számítógépen tartják nyilván, és igy nyomon követhetőek. A vizsgán nemcsak szemrevételezéssel döntik el a munka minőségét, a varratokat röntgenkészülékkel is ellenőrzik, és filmen dokumentálják. Csak az a hegesztés a jó, mely megfelel a magyar és a nemzetközi szab­ványoknak is. Az elméleti és a gyakorlati vizsga sikeres elvégzése után a résztvevők egy acélbeütő bélyegzőt kapnak, melynek tulajdonosa jogosult fokozott követelményű acélszerkezetek varratai­nak hegesztésére. Fenti képünkön a gyakorlati vizsgán a csúcs­­technológiát képviselő KEMPPI C02-védőgázos ívhegesztő-berendezéssel végzik. Az oktatásra, a kultúrára, a segítésre Három alapot hoz létre az önkormányzat A tervek szerint három nyílt alapot hoz létre Szolnok városa. A kulturális alap, amelynek indulótőkéje 500 ezer forint, a város zenei, irodalmi, képzőművészeti, tánc- és színházművészeti tevékenységé­nek támogatására szolgál. Az oktatási alap -1 millió forintos indulótőkével - a nyelvoktatást, a művészeti és természettudományos nevelést, a deviáns gyerekekkel való foglalkozást, az etnikai kisebbség oktatását segíti. A szociális alap indulótőkéje 7 millió forint. Céljai között szerepel a mozgás-, látás-, hallás-, értelmi sérültek támogatása, a perifériára szorultak segítése (népkonyhával, menedékhellyel, olcsó konyhával, stb.). Áthidaló segítséget lehet nyújtani az alappénzéből azoknak, akiket önhibájukon kívül veszélyeztet az egzisztencális és mentális leszakadás. Támogatni lehet a társadalmi zavarokkal küszködőket, és azokat is, akik törekszenek az együttélés toleranciájára. Az alapok nyíltak lesznek, tehát bárki - magánszemélyek és válla­latok, kft.-k - csatlakozhat, felajánlhat pénzt. Mindhárom alaphoz szakemberekből álló kuratóriumot hoznak létre, amelyek a támogatások odaítéléséről döntenek. Kockázat nélküli együttműködést ígérnek Egyik sem áll Az idősebb szol­nokiak fülében is­merősen cseng a név: Áldásvíz. Egé­szen az ötvenes éve­kig ilyen feliratú pa­lackban került for­galomba a Tisza Szálló gyógyvize. Pávai Vájná Ferenc geológus 1926-ban hozta felszínre a jel­legzetes, más ter­málvízzel össze nem keverhető „ál­dást”, s rá két évre már be is fejeződött a Hegedűs Ármin tervezte szál­loda és gyógyfürdő építése. Szolnok város precíz, mutatós és nem utolsósorban gazdaságos üzemeltetésű létesítményt ren­delt az akkor közismert építész­től. Hogy ez utóbbi kívánalmat mennyire vette komolyan a ter­vező? Erről az a több tonna acélt magába foglaló tartályszerkezet árulkodik, amely az épülettől alig húsz méternyire található. Negyven éve nem használják, hogy mire is szolgált annak ide­jén, ma már alig tudják a Tisza­­parton sétálók. Szennyvíztároló­nak, városi gáztartálynak titulál­ták a „jól értesültek”, miközben a szerkezet vaslelke szigorúan őrizte a titkot. Pedig ez a titok egy teljesen egyszerű és találé­kony megoldást takar. A mélyből jövő meleg vízzel gáz érkezik a felszínre, amit eb­ben a tartályban felfogtak. Gáz­motorokat működtetve generáto­rokat forgattak vele, melyek a szálloda lámpáit, meleg pultjait és tálalórészeit látták el áram­mal. A kiszolgált görgős monstrum a Víz- és Csatornamű Vállalat eszközállományába tartozik, és mint megtudtak, nulla könyvelé­si értékű. Ipari műemlék jellege A képviselő egyik legfontosabb lépése lenne miatt legalább egy táblát megér­demelne, bár az is igaz, hogy hasznosításáról jobb fantáziájú vállalkozó hosszasan tudna be­szélni. Két-három éve a tanács kereskedelmi osztálya is kacér­kodott a gondolattal: kialakít itt egy zenepavilont. Hasonló 1944- ig juttatta felejthetetlen élmé­nyekhez a hallgatóságot a Dam­janich uszoda gyepszőnyegén. Az idegenforgalmat is kedvező­en befolyásoló elképzelést akkor valószínű a közelben háttal álló Lenin vétózta meg. Azóta zene­pavilon és szobor azonos sors­ban osztozik: egyik sem áll. Soma A PHARE-segélyprogram egy azok közül, melyek külföldi tőke bevonásával ösztönzik a ki­bontakozó demokráciák fejlődé­sét. Nagy részük a gazdaság kü­lönböző egységeit célozza meg. Másképpen: a hazánkba irányuló befektetések több, különböző profilú pályázó között oszlanak meg. Az előbb említett, és az Európai Közösség Bizottsága ál­tal létrehozott program nem is­meretlen a szolnoki vállalatok előtt sem; néhány közülük már igényelt támogatást vagy hitelt fejlesztéseikhez. Külön-külön, egymástól függetlenül: ez a pá­lyázatok megszerzésének a tipi­kus módja jelenleg. Ritkán fordul elő, hogy komp­lex programokkal közösen je­lentkezik több hazai szervezet. Szinte egyedi az olyan helyzet, amikor egy önkormányzat, an­nak vonzáskörzete, esetleg egy régió pályázik így. Petronyák László országgyűlési képviselő vetette fel először azt a külföldi partnerek körében is támogatott ötletet, miszerint a pályázat sike­resebb lehet, ha összetett, több vállalatot és önkormányzatot érintő fejlesztési programmal áll elő. Mint arról már tájékoztattuk olvasóinkat, Szolnok Megyei Jo­gú Város Önkormányzata is ér­deklődik a PHARE iránt. Az országgyűlési képviselő nemrég szolnoki tisztségviselők és a me­gyei önkormányzati hivatal szakemberei előtt ismertette el­képzeléseit. Elmondta, hogy az önkormányzatok számára nincs kockázat, mert az elfogadott rö­vid, a cselekvések vázát tartal­mazó pályázatok kidolgozását, részletes tervek elkészítését a brüsszeli bizottság finanszíroz­za. Ha ötletét Szolnok magáévá tenné, akkor a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztériu­mában - mint képviselő - az itt élők számára kedvező döntés megszületéséig, annak valóra váltásáig pártfogolná az ügyet. A közvetítő szervezet jó nemzetkö­zi kapcsolatainak köszönhetően pedig bízni lehet a végleges ha­tározatot hozó brüsszeli bizott­ság egyetértésében. Megjegyezte, ez lenne képviselői megbízatásának egyik legna­gyobb eredménye. Más város vagy régió nem je­lentkezett hasonló elképzelések­kel. Az előbbieken túl ez is növe­li a szolnoki esélyeket. A program komplexitása lé­nyegében azt jelenti, hogy nem­csak a privatizációt vagy a mun­kahelyteremtést, az okatást, eset­leg az iparfejlesztést támogatná önmagában, hanem olyan meg­oldást alakítanának ki a végleges programban, melyben a felsorolt célcsoportok akár több ponton is találkoznának. A múlt évben kevés pályázat érkezett a minisztériumba, ám az idei keret már túl van terhelve. A szolnoki és a megyei önkor­mányzat, valamint a nagyobb vállalatok vezetői most vizsgál­ják, valóban olyan szép-e ez az „EK-menyasszony”. Ha igen, akkor PHÁRE - az időért. Sz. Z. Mozdonymatuzsálemek Oszolnokon VASÚTI SKANZENT ALAKÍTANAK KI Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója a kö­zelmúltban tájékoztatót tartott a Magyar Állam­vasutak helyzetéről, a. jövő néhány elképzeléséről. Hangsúlyozta, hogy bő évtizede a negatív fejlődés jellemzi a céget. Ugyanis 1980- 82 táján olyan kormányzati elképzelés született, amely értelmében a MÁV önfenntartó lesz. Eb­ben a filozófiában csak annyi a téves, hogy a világon ilyen vasút sehol sincsen. Mindezek kö­vetkeztében a magyar vasutak 1986-tól fokoza­tosan leépültek, hiszen 120 milliárdos fejlesztés maradt el. Noha időközben drasztikus áremelé­sek is történtek, a helyzetet tovább rontotta és jelenleg is rontja, hogy a fuvaroztatók napjaink­ban már mintegy 7 milliárd forinttal tartoznak a MÁV-nak. Sajátos az is, hogy a vasútnak 70 ezer teherva­gonja van, holott 45-50 ezer elég lenne. Ugyanis ebből az állományból mintegy 10 ezer darab se­lejtes, és ez 190 kilométer hosszúságú vágányt foglal el. A személykocsik száma négyezer, de közülük csak 220 alkalmas a külföldi forgalomra. A közeljövőben 75 olyan utasszállító kocsit szán­dékoznak vásárolni, amelyek 200 kilométeres sebességet is bírnak, és klímaberendezéssel fel­szereltek. Az elképzelések között szerepel az is, hogy a vasúti dolgozók közismert egykori fe­gyelmét szeretnék visszaállítani, egyúttal az em­beri kapcsolatokat javítani. Ami a mi megyénket illeti, a vezérigazgatótól azt is megtudtuk. hogy az országos vasúti skan­zen székhelye az Ószolnoki pályaudvar lesz. Erre a néhány vágányra nemcsak az összes fellelhető mozdonymatuzsálemet összegyűjtik, de itt majd korabeli raktárak, javítóműhely, kocsik is várják az érdeklődőket. D. Sz. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom