Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)
1990-12-13 / 211. szám
Néplap 14 1990. DECEMBER 13. A TUDOMÁNY VILÁGA _________________________________________________________________________________________________/ a Állatok idomítása Éva, a kétéves rókaasszony és Emma, a hároméves liba Reinhard Fischer hamburgi idomár állatseregletében. Hétvégi ügyeletek Elképesztő, amit olykor cirkuszi állatok „tudományából” láthatunk, akár mozgástechnikában, akár abban, ahogy például a félelmetesen morgó oroszlánok a törékeny testű artistanő halk szavára tüzes karikákon ugrálnak át. Vagy hörögve, vicsorogva tátja ki a száját a legnagyobb hím, és az idomítónő feje a hatalmas fogak közé hajlik. Vajon mi a titka az állatok idomításának? Régen az idomítást sokan - teljesen alaptalanul - kizárólag hipnotikus erőnek tulajdonították. Ma már tudjuk, hogy az idomítás nem más, mint az állatok „tanítása”, azaz annak megszoktatása, hogy meghatározott ingerekre meghatározott mozdulatsorokkal válaszoljanak. Az idomító ismételt szabályossággal alkalmazott utasítására - mint ingerekre - végrehajtott mozdulatok ugyan az állatnak természettől fogva sajátjai, de azokat szabad életében (ha vadon befogott állatról és nem fogságban felnevelt egyedről van szó) sohasem végezte az adott sorrendben, illetve azokat olyan ingerek, mint az idomító utasításai, sohasem váltották ki. Noha az idomítás során kiépített tevékenységet az állat a szabad természetben rendszerint nem hajtotta volna végre, egyes állatfajok esetében mégis előnyösebb vadon befogott egyedekkel dolgozni, mint fogságban felneveltekkel. Az állat vadsága, fékezhetetlensége ugyanis nincs fordított aranyban tanulási készségével, azaz nem a legvadabbnak tartott állatot lehet a legnehezebben idomítani. Az idomító által megkívánt mozdulatok, illetve mozdulatsorozatok kiváltására többféle tanítási Régi testben új szervek Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy 36 éve új korszak kezdődött az orvostudományban. Bostonban Murray professzor egy 22 éves fiatalembert operált meg. Ikertestvére egyik egészséges veséjét ültette az ő beteg veséi helyére, ezzel 9 évvel hosszabbította meg az életét. Innen számítjuk a szerv és szövetátültetések kezdetét. 1990-ben, 36 év elteltével Murray professzor Thomas doktorral megosztva kapta meg az Orvosi Nobel-díjat. Thomas doktor az első sikeres csontvelőátültetés elvégzéséért érdemelte ki e kitüntetést. A díj csaknem kilenc évtizedes történetében ritkán fordult elő, hogy gyakorló orvosokat jutalmazzanak e legmagasabb tudományos elismeréssel. Nézzük át röviden,hol is tart ma a szervátültetés, milyen szerveket, hogyan és mivel tudunk helyettesíteni! Az első pótolt szerv a vese volt, ma már több ezer ember él pótvesével. Persze nem elhanyagolható szempont, hogy a vese páros szerv, így a többi szervhez képest könnyen jut a beteg a pótszervhez. A szívátültetések mindig a közvélemény figyelmének középpontjában álltak. 1967-ben, Fokvárosban végezte az első sikeres szívátültetést Barnard professzor. Az új szíves 55 éves férfi 18 napig élt a 25 éves, balesetet szenvedett lány szívével. 18 nap elteltével az új szívet kilökte a beteg szervezete. A második pótszíves 594 napig élt. Azóta több százan kaptak másik szívet. Sikeres műtéteket hajtottak már végre májjal, léppel, hasnyálmiriggyel is. A rettegett betegség, a vérszegénység egyes fajtáit ma már tudjuk csontvelőátültetéssel gyógyítani. Ebben az esetben a műtét menete igen egyszerű: a csontvelőt adó (donor) csípőcsontjának szivacsos állományából kiszivattyúzzák a csontvelőt, és a bemódszert is alkalmaznak. A legrégibb az úgynevezett „parforsz” tanítás. Ez esetben az állatot fenyítéssel kényszerítik a megkívánt produkcióra. A legkevésbé jó „technika” ez, mert a sok büntetés félelmet, gyűlöletet, majd agreszsziót válthat ki az állatból - a nagyragadozók esetében ennek következtében történik a legtöbb szerencsétlenség. A másik, viszonylag kevéssé eredményes módszer, ha az idomító biztatással valósággal „kikényteg vénájába közvetlenül adják be. Az érpályába juttatott csontvelősejtek a vérrel eljutnak a beteg csontvelőbe, ahol szerencsés esetben megtelepednek, és szaporodásnak indulnak. Ha jobban meggondoljuk, ma már csak az agy átültetését nem kísértelték meg, de reméljük, hogy ezt a jövőben sem fogják megpróbálni. A szervátültetések sikere azon múlik, hogy a beteg szervezete el tudja-e sajátjaként fogadni az új szervet. A test számára idegen szövetek ellen rövid időn belül védekező reakciók indulnak, ami előbb-utóbb az idegen kilökődéséhez vezet. Ez ellen kétféleképpen védekezhetünk, vagy olyan donort keresünk, akinek az úgynevezett antigénjei megegyeznek, vagy legalábbis nagyon hasonlítanak a betegéhez, vagy a beteg védekezőrendszerét (immunrendszerét) gátoljuk. Sajnos, ez utóbbi esetben a beteg védtelen a külső fertőzésekkel szemben is, így egy egyszerű nátha is végzetes lehet számára. Végül néhány szót kell ejtenünk a kérdés etikai oldaláról is. Az átültetéshez biológiailag élő szervekre van szükség, ez pedig az életfontosságú szervek estében (szív, máj, hasnyálmirigy) csak az élet és halál határmezsgyéjén álló emberből nyerhető. Annak eldöntése, hogy a mérleg nyelve visszavonhatatlanul a halál felé billent, nagyon felelősségteljes és nehéz kérdés. A végső megoldást műanyagból készült emberi szervek jelentenék, de ezek alkalmazásától sajnos még nagyon messze vagyunk. Dr.Buczkó Krisztina A nukleonok kvarkszerkezete A nukleonok azok az eleminek tekintett részecskék, melyekből az atommagok épülnek fel. Korábban a kísérleti vizsgálat számára az volt a nagy szó, hogy az atommag nukszeríti” a mozdulatot, és azt rendszeresen jutalmazza, ha elmarad, mindig bünteti. Ez az eljárás azért nem eredményes, mert az ilyen „tanulás” könnyebben felejtődik. A legjobb eljárás, ha az idomító az állat önként végzett mozgását szabadjára engedi, és a céljainak megfelelő akciót jutalmazza. A jutalomnak döntő jelentősége van az állatok „tanulásában”. Tanulásuk mozzanatai közül ugyanis legfontosabb az úgynevezett „beváló akleonokból tevődik össze. Még korábban, épp a 19. és 20. század fordulóján Ernest Rutherford - aki mellesleg szintén Nobel-díjat kapott 1980-ban vizsgálatai elismeréséül - azt mutatta ki, hogy az atomnak parányi és igen kemény, rendkívül tömör magja van. Az atom belsejéről lépésről lépésre kiderült: az eleminek tekintett képződmény maga is szerkezetet mondhat magáénak. Rutherford kísérletében a radioaktív bomlástermékek közül az úgynevezett alfa-részeket használta, hogy a centiméter billiomodrészének tizedrészénél alig nagyobb atommagot megismerje. Az atommagra futó és onnan jellegzetesen szétszóródó alfa-részek szórásképét megfejtve felismerte, hogy mekkora az atommag. Az az atommag mely már akkor radioaktív bomlásokban vett részt, jeléül annak, hogy van szerkezete. Hiszen belőle alfák, elektronok (béták) és fotonok (gammák) látszanak kibújni. Később kiderült, hogy neutronok, neutrínók és nagyobb törmelékek is kiléphetnek ebből a struktúrából. Idők folyamán, Hofstadter kísérleteiben nagy energiájú elektronok szóródásának jellegzetességéből derült ki, hogy a magban milyen a protonok elhelyezkedése (a töltéseloszlás), milyen a neutronok és a protonok eloszlása (a tömeg és a mágneses tulajdonság eloszlása). Ahogy fejlődtek a technika nyújtotta lehetőségek, olyan nagy energiájú elektronnyalábokat is elő tudtak állítani, melyek képesek a centiméter billiomod részének megfelelő finom részletekre érzékenyen reagálni. Ehhez a stanfordi (USA) Lineáris Gyorsító laboratóriuma szolgáltatta a mintegy milliárd elektronvolt energiájú elektronok nyalábját. Rutherford alfái néhány millió elektronvolt energiát hordoztak, Hofstadter nukleonszerkezet-vizsgáló elektronjai már 600 millió elektronvoltosak voltak. t A most Nobel-díjjal koronázott mérések 20 milliárd elektronvoltos ció”. Ez az állatna): a helyes, az idomító által megkívánt mozdulata, amelyért jutalmat vagy dicséretet kap. A jutalmazás erősíti meg az állatban a mozdulat helyességét, hiszen az ő sok-sok próbálkozás, tévedés után véletlenül tette meg. A helyes mozdulatot azután sokáig rendszeresen gyakoroltatják vele, míg a kívánt cselekvés annyira meg nem szilárdul benne, hogy azt parancsra többé-kevésbé hiba nélkül végrehajtja. energiát voltak képesek mozgósítani! A kísérletet végző Jerome Friedmann, Henry Kendall és Richard Taylor a szóráskép kiértékelésekor arra a következtetésre jutott, hogy a proton belsejében igen nagy számú (elemibb!) részecske szorong, melynek töltése összemérhető a protonéval. A proton, mint a jellegzetes nukleon, és a többi nukleon reakcióképességeiből mások már megsejtették ezeket az elemibb képződményeket (ezeket kvarkoknak nevezzük), melyek az elemi töltés egyharmad és kétharmad részét hordozzák. A kvarkok a nukleonokba „be vannak börtönözve”. Szabad kvarkot még nem tudtak azonosítani a fizikusok. A kvark-kutatásban, ami az anyag alapvető szerkezeti és dinamikai törvényeit vizsgálja, már évtizedek óta részt vesznek magyar kutatók is. Dr.Abonyi Iván Aki áfonyát eszik, jobban lát Pilóták vették észre először, hogy valahányszor áfonyát ettek, a látásuk élesebbé vált. Brit kutatók megállapítása szerint a növények kék, ibolya, vörös színezékanyagai csakugyan lassítják recehártyánk látóbíborának elbomlását, s ezáltal javítják szemünk látóképességét. Az antociánnak nevezett növényi színanyagok különösen az áfonyában, a szederben, a vöröskáposztában és a cseresznyében fordulnak elő nagy mennyiségben. Az antociánok vegyileg rokonai annak a béta-karotinnak, amelyből a máj az A-vitamint termeli, s amelyre a látóbíbor képződéséhez van szükség. De az A-vitamin a látóbíbort nem óvja meg attól, hogy fény hatására lebomoljon. Ezt a folyamatot csak a szóbanforgó növényi színezőanyagok lassítják. Orvosi ügyelet Az ügyelet ideje: 1990. december 15-én (szombaton) 07 órától 1990. december 17-én (hétfőn) 07 óráig tart. Szolnokon szombaton az alábbi szakrendelések fogadnak betegeket a kórházi telephelyen: Baleseti-általános sebészet a sürgősségi osztályon. Nőgyógyászat a nőgyógyászati ambulancián. Belgyógyászat: sürgős esetben a központi körzeti orvosi ügyeletén, illetve táppénzes felülvéleményezés a kórház sürgősségi osztály belgyógyászati rendelőjében. Központi körzeti ügyelet: Hősök tere 2-4., tel.: 33-373. Gyermekorvosi ügyelet: Móra F. u. 9., tel.: 36-215. Fogorvosi ügyelet: A Hubay úti rendelőben szombaton és vasárnap 08-tól 17 óráig; 17 órától másnap reggel 08 óráig a kórház szájsebészeti osztályán (Vörös H. u. 39-41.) történik a betegek ellátása sürgős esetekben. Szolnoki terület: Martfű: Tisza Cipőgyár üzemorvosi rendelője, Lenin u. 1. Tiszaföldvár: 15-én: dr. Király F., Kossuth u. 46.; 16-án: dr. Nagy M., Kossuth u. 131. Besenyszög: dr. Elbakour Afif, Damjanich u. 4. Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly: dr. Molnár A., Tiszasüly, Kiséri u. Újszász: dr. Ördög L., Damjanich u. 14. Jászberényben szombaton 07- től 12 óráig működő szakrendelések a kórház-rendelőintézetben: sebészet, fogászat, röntgen, laboratórium. Központi körzeti ügyelet: Thököly u. 13., tel.: 12- 226. Gyermekgyógyászati ügyelet: szombaton és vasárnap 09-12, valamint 15-18 óráig. Jászberényi terület: Jánoshida: Központi ügyelet: Fő u. 4L Jászapáti: Központi körzeti ügyelet: Beloiannisz u. 6., tel.: 57. Karcagon a szakrendelés megszűnt! Körzeti ügyelet: Széchenyi sugárút 27., tel.: 222. Kisújszállás: Központi körzeti ügyelet: Nyár u. 7., tel.: 105. Mezőtúron szombaton működő szakrendelések: Fogászat: 08- tól 11 óráig (Kossuth u. 7-11.); Gyermekgyógyászat: 08- tól 10 óráig (Dózsa Gy. u. 19.). Központi körzeti ügyelet: Kossuth u. 7-11. Törökszentmiklós: Központi körzeti ügyelet: Kossuth u. 126. Fegyvernek: Központi körzeti ügyelet: Felszabadulás u. 128/a. Törökszentmiklósi terület: Kengyel: dr. Lengyel Gy„ Rákóczi u. 26/a. Kunszentmárton: Központi körzeti ügyelet: Mátyás kir. u. 21/a. Kunszentmártoni terület: Cibakháza: dr. Maczkó P., Szabadság u. 23/a. Tiszafüred: Központi körzeti ügyelet: Nefelejcs u. 4., tel.: 11- 463. Kunhegyes: Központi körzeti ügyelet: Dózsa Gy. u. 4. Túrkeve: Központi rendelő: Kálvin tér 4. ✓ Állatorvosi ügyelet Jászberényi kerület: Alatytyán, Jásztelek, Jánoshida, Jászboldogháza, Jászalsószentgyörgy: dr. Maczkó S„ Jászalsószentgyörgy, Fő u. 51. Jászapáti, Jászivány, Jászszentandrás: dr. Galambos S., Jászapáti, Hunyadi u.; dr. Rózsi G„ Jászszentandrás. Jászárokszállás, Jászágó, Jászdózsa: dr. Kovács P„ Jászárokszállás, Deák F, 1. Jászdózsa, Jászladány, Újszász: dr. Kertész O., Jászkisér, Dobó u. 25. Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Pusztamonostor, Jászjákóhalma, Jászfényszaru: dr. Kabács J., Jászberény, Báthori 13. Jászsági Állami Gazdaság, Jászberény: dr. Szabari G., Jászberény, Jókai u. Karcagi kerület: I. körzet: Tiszafüred, Tiszaszőlős: dr. Kriston M„ Tiszafüred, Vásárhelyi u. 5. II. körzet: Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszabura, Tiszaroff: dr. Baranyi G., Tiszaroff, Dózsa 58. III. körzet: Kunhegyes, Kenderes, Tiszagyenda: dr. Kulcsár T., Kenderes, Lenin 7. IV. körzet: Kunmadaras, Tiszaörs, Tiszaigar, Nagyiván, Tiszaszentimre, Tomajmonostora: dr. Pintér A., Tiszaszentimre, Mikes K. u. 1. Karcag város: nagyüzemben dr. Térjék I., Karcag, Kátai G. 45/b; városban dr. Jenei L., Karcag, Varró u. 23. Szolnoki kerület: Besenyszög, Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly: dr. Böhmer L„ Tiszasüly, Béke u. 1/2. Kengyel, Tiszatenyő: dr. Rucz I., Kengyel, Kossuth 137. Fegyvernek, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő: dr. Kerekes E., Fegyvernek, Felszabadulás u. 150. Zagyvarékas: dr. Harka Ö„ Zagyvarékas, Fekete L. u. 53. Szolnok város: Szolnok: dr. Kis F., Szolnok, Vörösmező 73. Szajol: dr. Major A., Szajol, Zalka M. 24. Rákóczifalva, Rákócziújfalu: dr. Vissi F., Szolnok, Vörösmező 223. Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenő, Vezseny: dr. Boné L„ Szolnok, Dózsa Gy. 18. Törökszentmiklós, Tiszapüspöki: üzemi és városi körzet: dr. Gál I., Törökszentmiklós, Április 4. u. 3. Kunszentmártoni kerület: I. körzet: Cibakháza, Tiszaföldvár, Martfű: dr. Soós P„ Tiszaföldvár, Kossuth 139/a, tel.: 155. II. körzet: Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszaug, Tiszasas, Csépa, Szelevény, Cserkeszőlő: dr. Boross G„ Tiszakürt, Rózsa F. u. 10/b. III. körzet: Kunszentmárton, Öcsöd, Mesterszállás, Mezőhék: dr. Farkas E., Kunszentmárton, Killián ltp. O. ép. 13., tel.: 534. Kisújszállás: dr. Bemáth I., Lenin u. 18. Túrkeve: dr. Pilikta R„ Széchenyi u. 12. Mezőtúr, Kétpó: dr. Matuska L„ Mezőtúr, Szabadság 9., tel.: 435. Gyógyszertárak Szolnokon szombaton a Fehérkereszt gyógyszertár tart nyitva 8-tól 14 óráig; ugyanott hétfő reggelig ügyeletet tartanak. Mezőtúron december 14- től 27-ig a Kossuth téri gyógyszertár tart nyitva munkanapokon 8-tól 16,45-ig; ügyeletkor, szombaton 8-tól 12-ig. Karcagon a Horváth F. u. 1-ben lévő, Kisújszálláson a Kossuth u. 12. szám alatti, Tiszaföldváron a belterületi, Tiszafüreden a Baross u. 26-ban lévő, Törökszentmiklóson a Felszabadulás u. 2. szám alatti, Túrkevén a Széchenyi u. 1-ben lévő gyógyszertár tart ügyeletet szombaton és vasárnap. Állandó ügyelet éjjel-nappal, a hét minden napján: Jászárokszállás, Rákóczi u. 1. Jászberény, Lenin tér 2., Kunszentmárton, Kossuth u. 4., Martfű, Lenin u. 3., Szolnok, Beloiannisz u. 5. Hét közben éjszakai ügyelet - hét végén nappali ügyelet (8,00-18,00): Jászapáti, Petőfi u. 6. Nobel-díj 1990
