Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-18 / 164. szám
10 1990. OKTÓBER 18 A TUDOMÁNY VILÁGA Repülhet-e még? Beszélgetés Magyari Béla kiképzett űrhajóssal Magzatvíz-diagnosztika Régebben a szülésznek csak a szülés alatt volt módja a magzatvíz vizsgálatára. Ma már azonban a magzat állapotát, fejlődését, esetleg rendellenességeit sok vonatkozásban jól tükröző környezetét - a magzatvizet - terhesség alatt is, akár többször is megvizsgálhatják. A peteűr funkciójának gondolata nem új, hiszen már a XVIII. században végeztek - a sok magzatvizet elvezetendő - szúrcsapolást a hasfalon át. A peteűrbe való behatolás történhet a hasfalon vagy a hüvelyboltozaton át. Ezt az utat elsősorban a korai terhességben, az előzőt pedig szinte kizárólag az előrehaladott terhességben választják. A terhesség második felében nyert magzatvíz-mintavétel célja: genetikai tájékozódás, esetleg örökletes vagy más betegségek felderítése. A beavatkozásnak csak igen ritkán fordulhat elő anyai, magzati szövődménye. A LEGIDŐSEBB LEPKE 1980. május 26-án Farkas Bertalan a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén elindult a világűrbe. Az első magyar űrhajós tartaléka - Magyari Béla kiképzett űrhajós - pedig a Földön maradt. Mi történt az elmúlt tíz év alatt Magyari Bélával?- Hogyan látja mai szemmel a tíz évvel ezelőtti űrrepülést, és mit jelentett ez Önnek, hiszen nem Ön, hanem Farkas Bertalan repült akkor?- Tíz év után is azt tudom mondani, hogy nagyszerű élmény volt részt venni azon a kiképzésen. Jó volt látni azt, ahogyan az alatt a nyolc nap alatt Berci minden feladatot végrehajtott. Ez a repülés sokat hozott a magyar tudomány "konyhájára". Az űrrepülés előtt két év állt rendelke- zésre a különböző tudományágaknak arra, hogy a kísérleti műszereket megtervezzék és elkészítsék. így fejlesztették ki az orvosbiológiai kísérletekhez a "Balaton" műszert. Szintén ebbe a sorozatba tartozott a később világhírűvé vált "Pille" dózismérő. Ez azóta is fenn van a világűrben a Mir űrállomáson, sőt Sally Ride, amerikai űrhajósnő elvitte az űrrepülőgépre is. Az űrrepülés során anyagtechnológiai kísérletek is szerepeltek. Azt vizsgálták, hogy különböző fémek hogyan olvadnak be, és különböző kétalkotós rendszerek hogyan kristályosodnak mikrogravitáci- ós környezetben. A kísérletek másik része a félvezető gyártással volt kapcsolatos. Voltak erőforráskutatási programok is. Úgy érzem, hogy nagyon hasznos volt ez a program, és sajnálom, hogy nem volt még egy, és most sincs. Sajnos egy ilyen űrrepülés meglehetősen drága mulatság. Ettől függetlenül Magyarország továbbra is részt vesz az űrkutatási programok előkészítésében. Egy szép példa erre az, hogy a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen fejlesztenek egy olyan űrkályhát, amely 1500 C-fokot fog elviselni, 50 centiméter lesz az átmérője és 30 centiméter hosszú kísérleti anyagokkal (úgynevezett próbatestekkel) lehet majd kísérleteket végezni.- Jelentett-e valaha is hátrányt az, hogy nem Ön, hanem Farkas Bertalan repült?- Nem, soha nem volt ebből hátrányom. Például, amikor visszaérkeztünk Magyarországra, mindketten megkaptuk azt a lehetőséget, hogy nappali tagozaton elvégezzük a Budapesti Műszaki Egyetemet. Mind a ketten becsületesen végigjártuk az öt évet, és gépészmérnöki diplomát szereztünk. Semmivel sem kezeltek bennünket másképpen, mint bármelyik egyetemi hallgatót. A közlekedési karon kezdtünk. Itt három évet tanultunk, majd ezután szakosodtunk. Én az anyagtechnológia felé, Berci pedig a fotogrammetria irányába tanult tovább. Itt a képzés már sokkal speciálisabb lett. A tananyag is olyan volt, amelyre egy további kutatási tevékenységet lehetett alapozni. így lettem én anyagtechnológus. Végül is gépészmérnöki diplomám van, de az utolsó két évben elsősorban az anyagtechnológiával foglalkoztam.- Itt kanyarodjunk vissza az előző kérdéshez: mi történt még Önnel az elmúlt tíz év alatt?- Elmondom dióhéjban. Amikor 1980-ban megjöttünk, akkor - természetesen - az emberek nagyon kíváncsiak voltak ránk. Hét-nyolc hónapot azzal töltöttünk, hogy jártuk az országot. Ez nagyon nehéz időszak volt, de mégis jó, mivel sok érdekes emberrel ismerkedtünk meg, 1981- től 1986-ig elvégeztük a műszaki egyetemet. Ezután lehetőséget kaptunk a tudományos kutatásra. És itt térek vissza az anyagtechnológiához. Ezért rendszeresen járok a Miskolci Nehézipari Égyetemre, ahol most fejezem be a kandidátusi értekezésemet.- Mi ennek a lényege?- Kétalkotós, tehát alumínium-réz ötvözet kristályosodása mikrogravitációs környezetben. Itt felhasználtam azokat a kísérleteket, amelyeket Farkas Bertalan végzett el világűrben.- A polgári életben eltelt tíz éve. De mi történt önnel a honvédség kötelékében?- Századosból azóta alezredessé léptem elő. Farkas Bertalannal együtt egy különleges állománykeretbe kerültünk, ami azt jelenti, hogy mi már parancsnoki vagy egyéb komolyabb katonai beosztásba nem kerülünk.- Repül-e még vadászgépen?- Én mindig nagyon szerettem repülni. Három éve volt egy szívizom-gyulladásom, ami miatt teljesen eltiltottak a repüléstől. Van viszont jó hírem is, hogy a legutóbbi orvosi vizsgálatok szerint a szívem már teljesen egészséges.- Akkor ismét repülhet?- Nagyon szeretnék, de ... Utoljára a betegségem előtt ültem vadászgépen.- Bertalan is rendszeresen repült?- Bertalan nem. Őt hatalmi szóval eltiltoták.- Ezzel az intézkedéssel szeretnék megelőzni a Gagarinéhoz hasonló balesetet?- Igen, ez valószínűleg így van. Bertalan már nagyon sok fórumon kérte "rehabilitálását", de nem kapta meg.- Van-e azért valamilyen más kapcsolata a repüléssel, például a sportrepüléssel?- Kacérkodtam a gondolattal. 1980-87 között minden évben egy hónapot repülhettem harci repülőgépen, MIG-21-esen. Ez 25-30 órát jelentett. Edzésben akartam maradni, hogy ha lett volna újabb magyar űrrepülés, akkor jelentkezhessek. Ahogy látom: az elkövetkező években nem valószínű, hogy újból magyar ember legyen a kozmoszban.- Lát-e valós esélyt arra, hogy az évezred hátralevő éveiben ismét lesz magyar űrhajós?- Talán 1995 után lesz rá lehetőség. De ha ma valakinek van mondjuk 10 millió dollárja, akkor maszek alapon is repülhet. (Persze ezt csak a tréfa kedvéért mondtam.) Ennél egy kicsit magasabb összegért már az amerikai űrrepülőgéppel is utazni lehet.- Tehát a GLAVKOZMOSZ ennyire üzleti alapokra helyezte az űrrepüléseket?- Igen. De én remélem, hogy az INTERKOZMOSZ megmarad azokon az alapokon, hogy ha én azt mondom: itt van egy program, a hozzá való műszer és az űrhajós, akkor - kölcsönösségi alapon - repülésért nekem nem kell majd fizetni. Például a franciák így repültek. Az osztrákok viszont nem tudták ezt nyújtani, így nekik fizetni kell az űrutazásért.- Mik a jövőbeni tervei?- Most ősszel fejezem be a kandidatúrát. Úgy érzem, hogy nekem is váltanom kell... Orha Zoltán A tűzijátékok eredete A tűzijáték valószínűleg a kínaiaktól származik, akik a fekete lőport (a faszén, salétrom és kén keverékét) már a VIII-IX. században ismerték és ünnepi alkalmakkor hangos petárdákat durrogtattak. Európában a fekete lőpor használata a XIV. század elejétől kezdett elteijedni. Londonban 1487-ben például egy sárkány okádott tüzet a Temzén, Erzsébet koronázási napján. Négyszáz éven keresztül a fekete lőpor volt a petárdák legfontosabb alapanyaga. A XIX. században azonban kilépett a kisipari állapotból. A világkiállításokon épp úgy kezdték bemutatni, mint más termékeket. A kémia, a robbanóanyagok gyors fejlődésnek indultak, megjelent a piacon a nitro- glicerin, nitrocellulóz, és növekedett a színezőanyagok tárháza is. Az angliai Durham egyetemének fizikusai a képen látható gammasugár-teleszkópokat telepítenek a Föld több helyén. Ezekkel a laboratóriumokkal kívánnak a kozmikus sugárzás eredetének megfejtéséhez közelebb jutni. A kozmikus sugárzás minden irányból éri a kozmoszból Földünket, ezt már az évszázad eleje óta tudjuk. A kozmikus sugárzás összetételét illetően az a hitünk igazolódott be, hogy mindenféle elemi és atomi részek érkeznek benne, ezt mutatják a műholdra, űrszondára és a Holdra telepített detektorok. A föld- felszíni észlelést az bonyolítja, hogy a Föld légkörét elérő kozmikus részecskék a légkör atomA világ eddig ismert legősibb lepkéjének maradványára Londonban bukkantak rá, magában a természettudományi múzeumban. A 180 millió évvel ezelőtt élt lepkének a szárnyára egy rovarkutató talált rá, amikor a múzeum kőzetgyűjteményének jaival ütközve másodlagos (sze* kundér) részecskesokaságot keltenek, annál inkább, minél nagyobb az eredeti (primér) kozmikus részecske energiája. Ez az energia egyes esetekben akkora is lehet, mint egy teniszlabda mozgási energiája 100 km/óra sebesség esetén. Ez az energia a teniszlabda esetében is óriási, hát még mekkora, ha egy parányi, mindössze százmilliomod centiméter méretű atomi részecskére koncentrálódik. Az ilyen nagy energiájú kozmikus részek a légkörben másodlagos részecskék záporát idézik elő. Az első reakciókban, ütközésekben még mindig igen nagy energiájú szekundér réegyik mésztartalmú agyagpaláját kettétörte. Az addigi "csúcstartó" az a 40 millió éves lepkemaradvány volt, amelyet annak idején a Szovjetunióban találtak. Az alaki jegyek alapján a két rovar egymásnak közeli rokona lehetett. szecskák keletkeznek, melyek még maguk is elég nagy energi- ájúak - szóval lavina-folyamatról van szó, mely a földfelszínen kiterjedt légizápomak nevezett Jelenséget hozza létre. Ezt a nagy energiával indított záport rendszerint olyan csillagászati képződmények, mint például a Centaurus-A jelű rádióforrás, a Rák, illetve a Vitorla csillagképben lévő pulzár, a Herculesben lévő röntgenforrás felől érkező elsődleges részek váltják ki, bizonyos időközönként. A felszínen ezek a gammakitörések egy harminc négyzetméteres felületen is mindössze 30- 50 részecskét jelentenek évente! Ezért nincs is kilátás e jelenség egyszerű műholdas vizsgálatára! Durhamiak ötlete: akiterjedt zápor másodlagos gammarészecskéinek gyűjtése és regisztrálása gömbhéj mentén elhelyezett kis gömbtükrökkel a gömbközépponti detektorhoz fókuszálva. A számlálóberendezés lelke a kis konténer-házikó, amely automatikusan működik. A méréshez sok derült, hold- fénymentes éjszaka kell, hogy a részecskék forrásának irányát 7,vnagy biztonsággal meg lehessen állapítani. Ezért nem Angliában, hanem kevésbé ködös-felhős területekre telepítik a gammasu- gár-teleszkópot (Afrika, Dél- Amerika, Közép-Amerika, Közel-kelet). AJ. Kozmikus sugárzást vizsgáló teleszkóp Gammasugár-teleszkóp Képes technikatörténet (3.) Tojásóra Az első zsebórák a XVII. században jelentek meg, és ezek piciny szerkezetükkel készítőiktől rendkívüli precizitást követeltek meg. Előbb "tojásóráknak" nevezték ezeket, mert alakjuk tojáshoz hasonlított. Az itt közölt képünk Jean-Baptiste Duboule zsebóráját ábrázolja, amelyet "Nürnbergi tojás"-nak is neveztek. Érdekessége, hogy a középen látható, fedéllel védett számlapja teljesen megegyezik a korunkbeli zsebórákéval. K.A. A "Nürnbergi tojás” nevű zsebóra, melyet a drezdai Staatlicher Mathe- matikalisch-Physikalischer Salon gyűjteményében őriznek Pszichiátriai esetek? Képrombolások századunkban 1990. április 8-án délelőtt gyanús látogató érkezett az amszterdami Rijk Múzeumba, aki nem akarta letenni felöltőjét a ruhatárban és ennek ellenére a tömegben felsurrant az egyik terembe. Itt van kiállítva Rembrandt világhírű festménye, az "Éjjeli őrjárat". A harminc év körüli férfi megállt a kép előtt és spraykészülé- kével hirtelen vöröses folyadékot spriccelt a képre. Szerencsére gyorsan kiderült, hogy kénsav a támadófolyadék, két teremőr lefogta a betolakodót, egy harmadik pedig vegyi anyaggal fél percen belül semlegesítette a képre spriccelt kénsavat. így zajlott le a legutóbbi támadás az "Éjjeli őijárat" ellen, pontosabban a harmadik ebben az évszázadban. Az első világháború alatt egy cipész hasogatta meg ezt a képet elkeseredésében, mert nem talált munkát. 1975-ben pedig egy holland egyetemista "isteni sugallatra" egy tucat késszúrást ejtett a képen. A késsel történő hasogatáso- kat, karcolásokat viszonylag könnyebb helyreállítani, a kénsav azonban teljesen elpusztíthatja a képet. Szerencsére gyorsan közbeavatkoztak, így sikerült a képet megmenteni. A képzőművészeti alkotások pusztításának, rongálásának nagyon hosszú a története. 1972- ben Michelangelo Pietáját kalapáccsal támadta meg egy férfi, a Szűzanyára mérte az ütéseket. "Jézusnak nem lehetett anyja" - magyarázkodott a fanatikus támadó a kihallgatás során. 1914- ben a "Vénusz a tükör előtt" című gyönyörű festmény kapott zsebkéses szúrásokat egy prűd feminista részéről. 1979-ben a müncheni képtárban egy látogtó Dürer alkotásait rongálta meg; 70 százalékos kárt okozva a "Mater Dolorosa" és 50 százalékos kárt okozva a "Krisztus elsiratása" című képekben. A francia Didier Chattier pszichiáter és pszihoanalitikus tíz Az "Éjjeli őrjárat" restaurálása éve foglalkozik a képrombolással kapcsolatos orvosi, pszichikai és elmegyógyászati kérdésekkel. Chartier szerint pszichi- átriailag nehezen magyarázhatók az elkövetők indítékai. A motivációk változatosak, és a képrombolókat a legtöbb esetben nem lehet elmegyógyászati esetként felfogni. E.I.
