Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-11 / 9. szám

1990. JANUÁR 11. Néplap 5 A kilométerfaló kamionos Mi leszel, ha nagy le­szel? - rémlik fel gyermekkoromból a jól ismert kérdés, amely után illő ko­molysággal jöttek a megf óntoltabbnál megfontoltabb vála­szok. Hogy az egyko­ri tűzoltókból, kato­nákból és vadakat te­relő juhászokból há­nyán lettek közterü­let-felügyelők, par­kettások vagy adóel­lenőrök, azt csak a jó­isten tudja. D.Kiss Miklós gyerkőckorától kamionsofőrnek készült, ő azon kevesek egyike, akiknek sikerült valóra váltani gyerekkori álmu­kat.- Apró srácként vettem észre, hogy a Tisza szálló előtt parkoló külföldi autócsodák finom vo­nalvezetése hidegen hagy. Míg a Marx parki barátok egy turbó Porschét bámultak opálos tekin­tettel, addig én legtöbbször egy hatalmas kamion mellett topo­rogtam, ezer kérdéstől feszítve. Valahogyan kinyomoztam, mik a feltételei annak, hogy ilyet ve­zethessen az ember, és titkon ké­szülődtem. Ez abból állt, hogy vasasszakmát tanultam, estin le­érettségiztem, és megszereztem a hivatásos jogosítványt. Ehhez a seregben még hozzájött a busz- a nagy- teher- és a nehézpótko- csi-engedély. Hároméves sofőr- ködés után huszonkét éves fejjel jelentkeztem a Hungarocamion- hoz, ahol kezdetben budapesti . telephelyeken szereltem, és bel- '•szolgálati munkát végeztem.- Melyik volt az első utad?- Szerencsémre egy év után - emberhiányos időszakban - megkaptam az első "nagy" fel­adatot: Közel-Kelet, Bagdad. Ez tulajdonképpen egy új, tartály- szerelvényes MAN kocsi leszál­lítása volt, ami után Damasz­kusziról jöttünk haza repülővel.- Elfért volna az a bizonyos zabszem?- Az igazság az, hogy semmi veszély- vagy félelemérzetem nem volt. Ma már tudom, hogy ez a tudatlanságom számlájára írható, hisz egy kezdő azt sem tudja, milyen problémák adód- hatnak.Az első években erre a környékre jártam - Irak, Irán, Szíria, Líbia - és minél többször teljesítettem ezt az utat, annál óvatosabban vezettem. Ezeknek a közel-keleti szállításoknak a legveszélyesebb része Törökor­szág, ott a közlekedési morál a béka ... alatt van. A végtelensé­gig erőszakosak, elsőbbségnél az az egyetlen szabály a döntő, hogy melyik autó eleje áll előbb. Az utakat nem tisztítják, ezért télen jégpályához hasonlóak, és amikorra azon az öt-hat hegyen átjut az ember - negyven tonná­val a háta mögött - igencsak megizzad.- Előfordult már, hogy kicsú­szott alólad a korcsolya?- Nem volt még semmilyen balesetem, de lépten-nyomon ta­lálkozunk felborult vagy kiégett roncsokkal. ’88-ban az egyik szolnoki kollégám egy olyan alagútban vesztette életét, ahol két, kerozint szállító, török kami­on hibájából lángtengerré vált minden. Egyébként a fáradt, túl­hajszolt pilóta legnagyobb ellen­sége az elalvás, amiből rengeteg baleset származott már.- A televízió T.I.R. sorozatát nézve csupa izgalmas, esemény­dús a fülkében ülő két kamionos élete. Valóban?- Talán két részt láttam belőle, és csak mosolyogtam a mesés történeteket. A valóság sokkal szürkébb, és nemcsak azért, mert én egyszemélyes járaton dolgo­zom. A filmen valami játéknak tűnt ez a munka, míg valójában nagyon kemény, óriási kitartást igénylő, folyamatos hajtás az egész. Az utóbbi években - Spa­nyolország és Nagy-Britannia kivételével - Európa összes or­szágát bejártam, még Afrikába - Tuniszba - is szállítottam, de az elsuhanó út menti fákon kívül nem sok mindenre emlékszem. Pihenésre sincs idő, nemhogy városnézésre.- Feleséged és két kisgyerme­ked van. Szoktál-e hozni "vásár­fiát” külföldről?- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. De gyorsan hozzáte­szem, nincs semmilyen gyűjtési szenvedélyem, és a lakásunk sem különbözik más magyar csa­ládokétól. Amikor hazajövök és kipakolok a kamionból, sokan nem tudják, hogy a szatyrok nagy része szennyes ruhákkal, mosatlan edényekkel van tele. Azt szoktam mondani, ha valaki irigyli ezt az életet, az ne legyen rest, üljön be a Mercedesbe, és induljon!- Márciusban jubilálsz, immár tíz éve járod a "mások által kije­lölt utat". Miért kedves számodra ez a munka?- Ez olyan, mint egy hosszan tartó szerelem, amelyben önálló­nak, függetlennek és fontosnak érzem magam. Azt hiszem, még jó néhány évig semmi sem tudja pótolni azt a kellemes bizsergető érzést, amit az úton, vezetés köz­ben érzek. Somogyi L. Szusszanásnyi pihenő, a török Kizil hegy csúcsán r Lelki dolgaink "Á Testközelben Reggel van. Kinn esik az eső, pörgeti a szél a falevele­ket. Munkába menet tolongva a buszon, az ülésen nyakát nyújtva egy gyerek (miközben próbálna kinézni az abla­kon) kíváncsi, vajon mi történik odakint az utca forgata­gában? Mások álmosan, türelmetlenül ülve, esetleg lábu­kat a levegőben lóbálva, vagy éppen az ülést taposva, sáros lábbal sírdogálnak, miközben anyjuk szúrós tekin­tetét kell kiállniuk, aki az ülés mellett, emberek hadától összepréselve inti morcosán gyermekét "ne bőgj"! Elgondolkodom. Kismamák, anyukák panasza cseng fülemben: "Kevés idő jut a gyerekre" - mondják gyakran. Én talán ekképpen fogalmaznék: - ezzel szerencsére nem vagyok egyedül - annyi idő van a gyerekre, amennyit rászánunk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy terveznünk kell időt a gyermeknevelésre. A mindennapi események köz­ben a buszon is "foglalkozhatunk" gyermekeinkkel. Hálás befektetésnek bizonyul ez az idő. Ölbe véve, testközelbe engedve, hogy kiláthasson a busz ablakán, kérdéseivel halmozza el, vagy irányítsa figyelmét a járdán levő embe­rekre, akik esernyőt tartva fejük fölött munkába igyekez­nek, az iskolatáskát cipelő gyerekekre, hulló falevelekre, szél ringatta kopasz faágakra, közlekedő járművekre, vagy éppen arra, hogy miért kell a jelzőlámpa piros jelzé­sénél a busznak megállnia. Mennyi minden újat tanulhat a gyermek, amire mind-mind szüksége lesz, amikor majd önállóan közlekedik. Dr. Parádiné Gyepessy Rózsa pszichológus mmjKOR\ -UNLÍnXOtJ J Az új év első Tinitükörjében a legfrissebb levelezőnk kapja ez­úttal az ajándékutalványt. Sza­kács Dániel (Szolnok, Ady E.u.l6.VII/8.szám alatti lakos) olvasónk hazai könnyűzenei ajánlata a következő: 1. Boldog karácsonyt (Soltész Rezső), 2. A szeretet ünnepén (Soltész Rezső), 3. A szabadság vándorai (Dem- jén Ferenc), 4. Adj helyet magad mellett (Bi­kini), 5. Álmodj királylány (MHV), 6. Csak neked (Zoltán Erika), 7. Maradj meg nekem (Anita), 8. Ábrándos szép napok (Dolly Roll), 9. Csaó (Step), 10. Legyek jó (Bikini). Érdemes megnézni külföldi tippjeit: 1. Lambada (Kaoma), 2. Cherish (Madonna), 3. Tears in the rain (Robin Beck), 4. Wunder gescheh’n (Nena), 5. But seriously (Phil Colins), 6. Stronger (Cliff Richard), 7. Steel Wheels (Rolling Sto­nes), 8. Bad (Michael Jackson), 9. The best (Tina Turner), 10. Losing my (Liza Minneli). Honvédkollégium felvételi előtt Egy igazán ingyenes iskola A jövő tanévtől teljes lesz Szol­nokon a Magyar Néphadsereg 10. számú Középiskolai Honvédkollé­giumának mind a négy évfolyama. Szeptembertől profilt módosíta­nak. A repüléssel kapcsolatos előképzés és a tanulók ilyen irányú orientálása immár nem egyedüli és központi cél, hanem egy választási lehetőség a sok közül. A kollégium alapvető feladata, hogy lakóit felkészítse a főiskolai, egyetemi továbbtanulásra. Olyan felsőoktatási intézmények felé próbálják irányítani a tanulókat, melyek elvégzése után majd a had­sereg kötelékébe lépnek. Elsősor­ban tehát a katonai főiskolák vár­ják őket. Ezt akár szó szerint is lehet értelmezni, mert a katonai kollégiumot végzett tizenéveseket részesítik előnyben, a más iskola­típusból jelentkezőkkel szemben. Ez igaz például - jónéhány fiatal álmára - a Killián György Repülő Műszaki Főiskolára; továbbá nyit­va áll a kapu a "civil" felsőoktatási, valamint a külföldi tanintézetekbe jelentkezők előtt is. A profilmódosítás nem jelenti azt, hogy veszni hagynák a három év alatt felhalmozódott szellemi­szakmai tőkét. Önállóvitorlázórepülő-klub mű­ködik, melynek a köztársaság űr­hajósa, Farkas Bertalan mérnök- ezredes az elnöke. Bizony kevés tizenöt-tizenhat éves gyerek dicse­kedhet azzal, hogy ő már egyedül irányított vitorlázórepülőt. A má­sodik és a harmadik évfolyamból ezt már ötvenen elmondhatják ma­gukról. Akik megfelelnek a szigo­rú orvosi előírásoknak, magasabb kategóriába léphetnek. Mindezek mellett azonban februártól nem felvételi követelmény a repülésal­kalmasság. A közeli lakótelep Széchenyi István Gimnáziumába járnak a ta­nulók, az oktatás egyeztetett tan- terv alapján történik. A matemati­ka-, fizika- és a nyelvi képzésen van a fő hangsúly. A katonaság várja az utánpót­lást. Ez érződik a tanulók anyagi támogatásában is. Akit ide felvet­tek, annak minden, oktatással, szállással, ellátással kapcsolatos, költségét a néphadsereg fedezi, sőt a negyedik év végéig ugyancsak ingyen tehetik le a B-kategóriás gépjárművezetői vizsgát is. A 4,3-es kollégiumi átlag biztató a továbbtanulás szempontjából. Bizonyára lesznek olyanok, akik­nek nem sikerül a felvételi vizsga. Nem kell félniük attól, hogy nem tudnak elhelyezkedni - tudom meg Szaniszló Attila századostól, a kol­légium igazgatójától. Vagy a gim­náziumi fakultációnak vehetik hasznát, vagy kétéves tiszthelyet­tesi képzésre jelentkezhetnek, s utána hivatásos katonák lehetnek. Hamarosan itt van a középisko­lai felvételi jelentkezések benyúj­tásának ideje. Január 20-ig lehet jelentkezni a honvédkollégiumba. Az érdeklődőket és a jelentkezőket részletesen tájékoztatják a február 24-25-i felvételi követelmények­ről. Elöljáróban csak annyit, hogy magyar nyelv és irodalomból, va­lamint matematikából kell írásbeli vizsgát tenni. Ekkor az általános iskolai törzsanyag ismeretére, ezt követően a szóbeli elbeszélgetésen a tanulók általános műveltségére kíváncsiak a tanárok. Mivel fő cél­ját tekintve katonai pályára előké­szítő kollégiumról van szó, nem érdektelen a felvételi bizottság szá­mára az sem, hogy a fiataloknak milyen elképzeléseik vannak a pá­lyát, a jövőt illetően. Szurmay Z. A jászsági Demiszben A POLITIZÁLÁS ISKOLÁJA A KISZ életében a tavaszi kong­resszus nehéz volt, a Demisz szü­letése sok fájdalommal járt. Most már a január végi második orszá­gos küldöttgyűlésre készülnek a tagszervezetek. A jászsági Demisz is megtartotta számvetését, új ki­lenctagú ügyvivői testületet vá­lasztottak, alapszabályt és progra­mot dolgoztak ki. Mindez miért olyan fontos? - kérdeztem az ügy­vivőket a Demisz-irodában.- Szerintem - mondja Pócz Já­nos, az ügyvivők elnöke - azért, mert végre tisztázódtak a sorok. Kialakult, hogy kik tartanak ve­lünk. A KISZ-ben közel kétezer fiatal volt nyilvántartás szerint Jászberényben, s a környező köz­ségekben. Most így öt-hatszáz tag­ra számíthatunk. Ők azok, akik a Demisz irányvonalát vállalják, rendezvényeinken aktívan részt vesznek. A hatókörünk azonban ennél is sokkal szélesebb.- Röviden: mit akartok elérni?- Pártoktól független, a fiatalok érdekeit felvállaló, azt képviselő szervezet vagyunk. Országos dol­gokban is véleményt akarunk nyil­vánítani, de itt a Jászságban szeret­nénk markáns politikai irányvona­lat kialakítani. A jelenlegi pártok programjaiból a fiatalok mind ki­maradtak. Ezért nekünk kell érde­keink képviseletének megtalálni a megfelelő színteret. Két nagyon fontos dolog vár ránk. Az ország- gyűlési képviselői választásra már keressük saját jelöltünket. A ta­nácstagi választásokra is gondo­lunk. Szeretnénk, ha az önkor­mányzatban is ott lennének képvi­selőink.- Az ügyvivői testület új forma a Demiszben. Ezt miért hoztátok lét­re?- Gyors és rugalmas szervezet legyen a miénk, ezt akartuk - veszi át a szót Szabó Csaba ügyvivő. - Korábban a szövetségi tanács ne­hézkes volt. Nem lehetett máról holnapra, egyik óráról a másikra összehívni őket, gyors döntést hozni. A kilenc ügyvivő már képes erre. Ez egy szervező, irányító mag is, amely kapcsolatot tart a külön­böző csoportokkal. S a szervezeti felépítésünk annyiban is változott, hogy politizáló tevékenységünket teljes egészében megszüntettük a munkahelyeken és az oktatási in­tézményekben. A Demisz-csopor- tok területeken szerveződnek, iga­zodva a tanácstagi körzetekhez. Egyéni tagként is lehet hozzánk csatlakozni, csoportosan is, sőt új dolog, hogy pártoló tagokat is szí­vesen fogadunk.- Nem látom tisztán, hogy a De­misz párt lett, vagy ifjúsági szerve­zetként működik?- Olyan társadalmi szervezet, amely a választások időszakában pártként működik. A politikai helyzet most ezt kívánja - veszi át a szót ismét Pócz János. - De ha­gyományos tevékenységeinket is végezzük. Szabadidős, sport- és kulturális rendezvényeinket szere­tik a fiatalok. Nagyon sokan ezt tartják számon, ezért jönnek kö­zénk. A politizálásnak sokféle színtere van, nem lehet senkire azt rákényszeríteni. Nem lehet csak politizálni. Sok akciónk volt az el­múlt hónapokban. Ruhagyűjtés az erdélyi menekültek javára, az ele­sett, rossz körülmények között élő fiatalok felkutatása, támogatása. Programunkba Pataki Andrea ügy­vivőnk javaslatára bevettük, hogy a város környezetszennyező ténye­zőinek felkutatásába bekapcsoló­dunk, s igyekszünk a megoldásban is közreműködni. Amikor legutóbb "zenés-táncos szórakozóhelyek" után kutattunk a megyeszékhelyen, bizony vegyes, talán lehangoló benyomás alakul­hatott ki az olvasóban. Valószínű sokan maguk is úgy érzik, az össz­kép valóban olyan, mint ahogy mi láttuk. Elég a dzsungelhangú szombat este jobb sorsra érdemes tizenéveseinek műsora után azokra a diszkóbelépőt váltott fiatalokra gondolni, akiknek napfényből ed­digi életükben sajnos csak kevés jutott. Nos, a mozaik így áll össze. Ki­csit szürke. Mégis vannak színes elemei. Sikeresek például a MÁV Csomóponti Művelődési Ház Klub 200 elnevezésű rendezvényei. De­cember elsején pedig a tiszaligeti Aranylakatról lehullott a régi zár, Moment néven új táncos hely nyílt. Úgy látszik - nevükhöz illően - gyorsan népszerűek lettek. Múlt szombaton este kilenc és hajnal há­rom között közel ezren szórakoz­tak itt. Lehet, korábban is váltottak ennyien belépőt, a javulás azonban nem a mennyiségen, hanem a szín­vonalon érezhető. Hagyjuk az új berendezést, a zene- és fénytechni­kát. Ezek nélkül máshol sem bol­dogulhatnának. Sokak számára en­nél jóval lényegesebb, hogy ne kelljen tartaniuk részeg, kötekedő, Búd Spencer-rajongóktól. Több mint hatszázan váltottak- Markáns irányvonal kialakítá­sára törekszik a Demisz országo­san. Nekünk itt a Jászságban jó a pozíciónk - vélekedik Muhari Ist­ván. - Nagyon sokat változtunk mi magunk is az elmúlt hónapokban. Nem erkölcsi szinten, hanem tuda­tunkban. A gazdasági helyzetet másként ítéljük meg. Világlátá­sunk is formálódott. Most a politi­kai képviseletnek kell erősödni a Demiszben.- Létérdekünk - szól Pócz János-, hogy az önkormányzatban részt vegyünk, hogy lehetőségünk le­gyen a fiatalok érdekeinek érvé­nyesítésére. Nekünk itt kell megfe­lelnünk ennek az igénynek. Ügy gondolom, a Demisz a helyi politi­zálás iskolája lehet. Ezt sokféle módon akarjuk megvalósítani. S az is fontos: a fiatalok velünk tarta­nak, például gyertyát gyújtani a ro­mániai áldozatok emlékére, vagy épp egy jó diszkóba. S ha komoly dolgokról esik szó, akkor is együtt vagyunk. Kiss Erila klubtagsági igazolványt. Rend­szeresen szeretnének idejárni, kö­zülük nem kerülnek ki rendbontók, de azok köréből sem, akik belépőt vettek. A láthatólag agresszív, ittas embereket már az ajtóban kiszűrik, így kívánja az üzleti érdek is. Stabil vendégkört kívánnak kialakítani, olyanokból, akik újból megjelen­nek, akik fogyasztanak. Ha a du- hajkodók bejöhetnének, akkor őket veszítenék el. Az árakra is igaz az, ami a fenti helyiség hangulatára: csak igénye­seknek! Kétségtelen, érdemes még idejében eldönteni, hogy valame­lyik talponállóban jobb ízű az ital, vagy a táncosnők műsora mellett. A Hangulatkarbantartó Kft. - a diszkót és az épületet működtető csoport - szeretné gazdaságosab­ban kihasználni az egyszer már jobb napokat látott létesítményt. Karácsonykor nyitott a földszinti rész. A metróállomásra emlékezte­tő "tinitermet", a diszkót, átmeneti megoldásként használják. A jövő, a haszon, és az adó kérdése csak, hogy mikor valósulnak meg az el­képzelések. Szórakozáson - jobb híján sajnos - legtöbben kizárólag a diszkót ér­tik. Ha már így van, akkor legalább ebben legyünk igényesek. Sz.Z. MOMENT DISZKÓBÁR Hangulatkarbantartók a Tisza-híd lábánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom