Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-06 / 55. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 6. 3 A múlt év nyarán tért át gázfűtésre a Szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet kunszentmártoni üzeme. A fűtést, illetve az üzem jelentős gőzszükségletét két kazán biztosítja. Fotó: TKL Egyelőre csak a javaslatnál tartunk Tisztázandó kérdések a Kuncsorba határába tervezett hulladékkezelőről (2.) Miután csokorba szedtük, mi lehet, ami a tervezett komplex hulladékkezelővel kapcsolatos kérdőjeleket, bizonytalanságot, ellenérzést, tiltakozást szüli — és tisztáztuk, hogy még messze nem vagyunk a legközvetlenebbül érintett szakhatóság — a Közép-Tiszavidéki Környezet- védelmi és Vízügyi Igazgatóság állásfoglalásának birtokában, ismerkedjünk meg azzal a munkával, amelyet a Mélyépterv végzett. A kiválasztás előzményei A megrendelő tehát a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium. A négy dél-alföldi megye — Bács-Kiskun, Békés, Csong- dár, Szolnok —, amelyek veszélyes hulladékát alapvetően a hulladékkezelő befogadni lenne majdan hivatott, mindaddig egyetlen fillért sem költött a komplexumra. Ahogy írtuk, az előzetes vizsgálatokat, a tervezői munkát a —központi — Környezetvédelmi Alapból finanszírozza a minisztérium. A tervező vállalat, a Mélyépterv budapesti, négyes irodájának osztályvezetője, Komlós Csaba, a következőkkel kezdte mondanivalóját: — Nem titok, hogy a minisztérium elvárása a tervezés gyors megvalósulása. Ám a Kuncsorba mellé elképzelt hulladékkezelő esetében nem arról van szó, hogy a politika akar valamit és azt ráerőlteti a lakosságra, annak akarata ellenére! Nem! Egyelőre a beruházási program javaslatánál tartunk, szó sincs eldöntött beruházásról ! A tervezés megelőző lépéseit ismerjük, így a hely kiválasztásának előzményeit is. A Dél-Alföldön tucatnyi területet megvizsgáltak, ez tűnik legalkalmasabbnak. Tudjuk, hogy magas a talajvíz. Ám ez a talajvíz magasság másutt is jellemző az Alföldön. Kérdés, találunk-e ilyen körülmények között megfelelő, biztonságos módszert. Ezek után a tervező részletesen ismertette, mit kellene majd tudnia a hulladékkezelő komplexumnak. Először is: szükség lehet a beérkező anyagok fizikai, kémiai előkezelésére, tömörítésére, darálására, préselésére, esetleg víztelenítésére. Az égető — úgynevezett kiségető — napi kapacitása bő három köbméter. Mit égetnének? Olyan anyagokat, amelyek általában hagyományos tüzelőberendezésben — kazánban — engedélyezetten elégethetők. Például olajfelszívó anyagokat, zsírsavat, szennyezett fűrészport olajjal, festékkel szeny- nyezett ruhát, olajsarat, gyantamaradékot, papírzsákot, aktív szénhulladékot stb. A dolog lényege, hogy nem égetnének például állati eredetű, illetve kórházi hulladékot, fertőző, valamint fokozottan tűz- és robbanás- veszélyes anyagot. Hogy milyen kazánban, arra többféle variáció elképzelhető. Tároló és lerakó — Mit bocsát az égető a levegőbe? — érdeklődtem. — Olyan tisztított'füstgázt, amely káros légszennyezést nem okoz — hangzott a válasz. A komplexum másik egysége az átmeneti tároló lenne. Évente kétezer köbmétert fogadna be, és azért átmeneti, mert öt évre helyeznének el különféle anyagokat földszintes raktárépületben, hordókban vagy konténerekben. Mi szükség rá? Vannak olyan anyagok, amelyeknek későbbi hasznosítása lehetséges. Magyarul: hulladékok, de tartalmaznak — értékes, csak importból beszerezhető — hasznosítható alkotó elemeket, csakhogy különválasztásuknak ma még nincs könnyen, gyorsan, olcsón alkalmazható hazai technológiája. De bízunk benne, hogy lesz. Másrészt átmenetileg tárolnák az olyan hulladékokat, amelyek hazai ártalmatlanításának gazdaságos módszerét még nem találták ki, ebbe a kategóriába tartoznak például a műanyagok, az ólomiszapok, a cinkoxid, a szennyezett fűrészpor stb. A végleges lerakó tervezett befogadóképessége 3 ezer köbméter évente, 25 éven keresztül. Utána lezárják. Mi kerülne oda? Égetéssel nem ártalmatlanítható, veszélyes hulladékok, például víztelenített iszapok, üvegpor, festékiszapok stb. Mi nem kerülhet be? Radioaktív, fertőző, nagy szervesanyag-tartal- mú, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyag még a telepre sem. A lerakóban az anyagok nagyobb részét hordókban tárolnák, kisebb részét — a tervezők mostani javaslata szerint — a talajra épített rekeszelt, kettős szigetelésű vasbeton medencében helyeznék el. Semmit sem süllyesztenek a földbe, hiszen magas a talajvíz. A vasbeton medence aljzat- illetve falvastagsága 30 centiméter lenne. Végeredményben mind a hordós lerakó, mind a vasbeton medence sajátos, 4—5 méter magas, kunhalomhoz hasonló füves dombot alkotna, ha megtelik. A hulladékkezelő területét megfelelő tisztítás nélkül szennyezett csurgalékvizek és szennyvizek nem hagyhatják el. Kérdés: mi volna a biztosítéka annak, hogy a komplexumba valóban csak az engedélyezett anyagokat szállítják be? Válasz: az objektumban önálló laboratórium működne, így pontosan ellenőrizhető volna, melyik szaklabor által minősített, bizonylatolt szállítmánnyal mi érkezett. Üjabb kérdések: Szolnok megyének milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy a hul- ladékkezlő komplexum éppen a megyében valósuljon meg? Hídvégi Péter, a megyei tanács környezet- és természetvédelmi titkára legalább négyféle előnyét látja itteni megvalósulásának. Az első, hogy jól ellenőrizhető, biztonságos létesítmény birtokába juthatunk. A megye üzemeinek, vállalatainak nem érdekük, hogy „csaljanak”, uram bocsá eltitkolják veszélyes hulladékaikat. Másodszor: ha tervezett helyén • épülne meg a komplexum, a megyei cégek a jóval rövidebb szállítási távolságot „nyernék”. Harmadszor: a komplexum munkahelyteremtő beruházás, öt- ven-hatvan különböző képzettségű szakember juthatna benne munkához segédmunkástól értelmiségiig. Végül negyedszer: megvalósulása mindenképpen a környék infrastrukturális fejlődését garantálja, hiszen út, telefon, telex a munkásokat munkába és hazaszállító autóbusz- járat kell stb. Garancia a biztonságra De hát van-e garancia arra, hogy a köznyelv szerinti „méregtemető” nem okoz feltartóztathatatlan kárt a talajban, a vízben? A Mélyépterv javaslatában: „a feltételek pontosítása és szigorú megkövetelése lehet garancia a vízvédelmi előírások teljesítésére, egyben a veszélyes hulladékkezelő komplexum biztonságos üzemeltetésére.” Egri Sándor Következik: Kiegészítő műszakivédelem szükséges. CIBAKHAZÁN, SZOLNOKON Diákok Damjanich nyomában flz 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékeztek Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 140. évfordulója alkalmából országos vetélkedőt hirdetett a Cibakház! Általános Iskola A Damjanich nyomában — Előre! .,A haza minden előtt” versenyre harmincegy úttörőcsapat nevezett be. A kisdiákok eredeti dokumentumok másolataival, saját maguk készítette korabeli katonaruhákkal, tárgyakkal vettek részt a vetélkedő első fordulóján. A tárgyakból kiállítás nyílt október 6-án Szolnokon, s a zsűri, valamint a közönség szavazatai alapján választották ki azt a tizenhárom csapatot, amely továbbjutott a másod k fordulóba. Ugyanaznap korán reggel a cibakházi iskola tantestülete elültetett a nagyKózség- ben tizenhárom aranytűjét, az aradi vértanúk emlékezetére. Az emlékparkot szombaton délelőtt avatták fel az országos verseny második fordulójának nyitányaként. A szép. bensőséges hangulatú ünnepség után/a kaposvári, nagykőrösi, móri, szentesi, miskolci, simontornyai, váci. ostffyasszonyfai, debreceni, szolnoki, jászberényi, kunhegyesi és a házigazda cibakházi iskola diákjai játékos vetélkedőn mérték össze ismereteiket a száznegyven évvel ezelőtti történelmi eseményekről. A nemes versengésbe i a Kunhegyesi Kossuth Üti Általános Iskola csapata végző t az első helyen. Második lett a Nagykőrösi Petőfi Sándor nevét viselő iskola, a harmadik helyezést pedig a Simontornyai diákok vehették át. A cibakházi gyerekek a negyedik helyet szerezték meg. A történelmi források tanúsítják, hogy Damjanich János hadosztályával Cibakházánál kelt át a Tiszán, s más csapatokkal. köztük Vécsey hadosztályával március 5-én megütközött a Szolnokot megszállva tartó császári katonákkal. A korabeli leírások szerint a nyolc óra tájban ^kezdődött ütKÖ- zet 11 órára az osztrákok vereségével már véget is ért. A dicsőséges tavaszi hadjárat első sikeres ütközetének évfordulóján a szolnoki és a városkörnyéki iskolák úttörői tegnap felelevenítették a csatát. A történelmi hitelességnek megfelelően korhű sapkákban, ruhákban reggel nyolc órakor három helyszínen, az indóházoái. a Gólya ABC-nél és a szarida- szőlősi elágazásnál gyülekeztek az ifjú „katonák”. Majd az „ellenséget” üldöző útvonalon a Damjanich-szobor- hoz vonultak, ahol „ jelen Cibakházán emlékparkot avattak az aradi vértanúk emlékére Az országos vetélkedő győztesei, a kunhegyesi diákok átveszik az első díjat tást” tettek a tábornoknak, az emlékmű talapzatán elhelyezték a tiszteletadás virágait, s ezt követően a Zagyva-gáton folytatták útjukat Damjanich nyomában a Malomzugig, ahol a csata véget ért. A hosszú gyaloglás után sem fáradt kisdiákoknak a Ságvári Körúti Általános Iskola tanulói felelevenítették a 140 évvel ezelőtti események főbb mozzanatait. Tábortüzet gyújtottak, majd egy koszorút dobtak a Zagyvába az ütközetben meghalt katonák emlékére. Tizenegy óra tájban befejeződött tegnap is a „csata”, s Damjanich ifjú ..katonáit” az úttörőházban, akár csak 140 éve, babgulyással várták ebédre. A „gulyáságyúnál” a Fürst Sándor laktanya katonái szorgoskodtak, ebéd után pedig lovasbemutatúva’, sportbemutatóval szórakoztatták a „harcosoka:”. Volt filmvetítés, korabeli dalok tanulása, s átadták a Damjanich katonái címmel meghirdetett pályázat díiair is. A pályázatra több száz verset, prózai alkotást, történ el- mi tárgyú elbeszélést, rajzot küldtek be a gyerekek. A történelmi tárgyú írások között Pettendi Piroska, a Költői úti iskola tanulójáé bizonyult a legjobbnak. A prózában Páter László, a Délibáb úti iskola diákja végzett az első helyen, míg a versírók között Bakondi Edina, a Csanádi körúti iskola tanulója állhatott a dobogó legfelső fokára. A rajz kategóriában Szigligeti Andrea. az Abonyi úti és Győrf- fy István, a zagyvarékasi iskola diákja vehette át az első díjat. A Néplap megkérdezte: ^Magánosoknak, közületeknek, mit nvűit a Hungária? A Hungária Biztosító sloganje — Gondoskodunk, tehát vagyunk — közismert a lakosság körében. Sokan azonban nem ismerik, hogy a HB tevékenységi köre milyen széles körű, hogy legfőbb üzletpolitikai célkitűzései között egyaránt szerepelnek a jogi és magánszemélyek vagyonbiztosításai, személybiztosításai, felelősségbiztosításai és a viszontbiztosítási kockázatok vállalása. E szolgáltatások közül mit érdemes kiemelni? Például: mi jellemzi az új vállalati és lizingbiztosítást? — kérdeztem Török Zoltántól, a Hungária Biztosító megyei igazgatójától. — Azt hiszem túl terjedelmes választ adnék, ha most a vagyonbiztosítási formák mindegyikét felsorolnám, így csak címszavakban, biztosítási lehetőségeink több lábon állnak, a gazdálkodó szervek alapvagyonbiztosítására és a kiegészítő biztosításokra épülve speciális vagyonbiztosítási igények kielégítésére is készen állunk. Vállaljuk a vállalati, szövetkezeti, polgári jogi társulások és magánvállalkozók vagyontárgyainak összes kockázatra kiterjedő biztosítását, a biztosított helyett megtérítjük az általa gyártott, értékesített vagy szervizeit termékek által okozott károkat. — Hogyan értékeli a lakossági vagyonbiztosítás jelenlegi helyzetét? — Kínálatunkból népszerűnek bizonyult a kisiparosok és kiskereskedők vagyonbiztosítása, a magán- vállalkozók összetett vagyonbiztosítása, valamint a fuvarozói árukár felelősségbiztosítása. Külön meg kell említenem a lakásbiztosításunk új formáját — a mind jobban — keresett — Hungária Otthon Pluszt, amely kár esetén az új értéken való biztosítás lehetőségét kínálja partnereinknek. — A biztosításokat hogyan érintette a személyi jövedelemadóról szóló törvény? — A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény elsősorban a személy- biztosításokat érinti. Konkrétabban: e törvény kimondja, hogy a biztosítási jogviszony alapján kapott összeg adómentes, kivéve a lejárat előtt megszűnt tízéves vagy annál hosszabb tartalmú életbiztosításból származó jövedelmet. Fontos tudni azt is, ugyanez a törvény lehetőséget ad arra, hogy a nyugdíjbiztosítások és a tízéves vagy annál hossz&bb tartalmú életbiztosítások naptári évben befizetett biztosítási díjának 20 százalékát maximum 7200 forintot az adózó a fizetendő adóból levonhat. Ilyen biztosítás például a haláleseti, a vegyes, a gondoskodás, a kockázati, a hitelfedezeti, a nyugdíjkiegészítő, az életjáradékbiztosítás, a Hungária járadékbiztosítási kötvény. — A vállalkozói adóról szóló törvény ad-e bizonyos kedvezményt? — Igen a vállakózás költségei között számolható el az olyan élet- és balesetbiztosítás díja, amely a vállalkozó adóköteles tevékenységével összefügg, akár saját, akár a vállalkozás tagjai részére kötötte a biztosítást. Természetesen a kifizetett biztosítási* térítés adómentes. — Berta —
