Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-16 / 13. szám
I« Kulturális kilátó 1988. JANUÁR 16. A népi kultúra emlékeinek háza flz első civilizációk és a 18. század A szerkesztő műhelyében Készülőben két irodalmi lexikon Bemutatjuk a Magyar Néprajzi Múzeumot Beszélgetés Péter Lászlóval, Szegeden Az 1891—96 között épült Néprajzi Múzeum főhomlokzata (Fotó: K. S.) „Kiállításunk a gyarmatosítás előtti világ tizenkilenc életformáját mutatja be a kezdetleges zsákmányoló hordáktól az öntözéses földművelést folytató régi állam- alakulatokig. Dokumentumaink egy része régészeti lelet, többsége pedig kutatók, utazóki által az elmúlt száz évben gyűjtött néprajzi tárgy. Példáink jó része ugyanis azt jelzi, hogy az életformákat a sajátos természeti körülményekhez való alkalmazkodás hozta létre, vagy tartotta fenn... A példaként kiválasztott népek életmódjának és társadalmi szerkezetének bemutatásával felvázolhatjuk az emberiség fejlődésének fő állomásait az őskortól az archaikus civilizációk kialakulásáig.’' Egy kívül — bár éppen most tatarozzák — és belül egyaránt lenyűgözően szép épületben, Budapesten a Kossuth téren, a Parlamenttel szemben található a Magyar Néprajzi Múzeum. A millennium idején Hauszman Alajos tervei szerint épült műemléképületben szinte észrevétlenül múlnak el egymás után a látogatók számára az órák. Nem véletlenül, hisz az emberiség és a magyarság néprajzának állandó és időszaki kiállításokon itt bemutatott tárgyai, emlékei között sétáló emberek számára valóban megáll az idő. Itt van mindjárt Az őstársadalmaktól a civilizációkig című, a bevezetőben idézett állandó gyűjtemény, amely az ausztráliai, afrikai őslakóktól a mexikói, perui Kolombusz előtti indián társadalmak életmódjáig kiséri végig az emberiség legkorábbi történelmét. Hozzá kell rögtön tennünk, sehol másutt nem látható szemléletességgel, mondhatni illúziókeltéssel és maximális A Budapesti Tavaszi Fesztivál felkérésére a Magyar Zeneművészek Szövetsége a Zeneműkiadóval és az In- terkoncerttel közösen 1981 óta eddig hat alkalommal hirdetett meg nemzetközi zeneszerző versenyt. Az elmúlt évben a zsűri a 27 országból érkezett 143 vonósnégyesre írt pályamű közül második díjjal jutalmazta Oleg Gotskosik svéd, harmadik díjjal Corrado Vitale olasz zeneszerző pályaművét, melyet hanglemezen jelentet meg ebben az évben a Zeneműkiadó, s melyet a Pesti Vigadó kamaratermében március 26-án ad elő az Éder vonósnégyes. A nemrégiben megnyílt új múzeumok, kiállítótermek közül figyelmet érdemel a Pácini Kastélymúzeum, ahol a Bodrogköz néprajzából mutatnak be reprezentatív válogatást. Kópházán horvát nemzetiségi néprajzi kiállítás nyílt, Zircen az agrár- műszaki emlékek gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók. A magyar népi kerámiák legszebb darabjai között ott vannak a karcagi, tiszafüredi és mezőtúri fazekasok munkái is. Képünkön egy túri könyvbutella 1878-ból Januárban is több bemutató előadás lesz a budapesti színházakban. Az Operaházban Purcell Dido és Aeneas, valamint Vajda Mario és a varázsló című operáját tűzik műsorra, a Várszínházban Illyés Gyula Lélekbúvár, a Tháliában Dióhéjban Moliére Gömböc úr, Radnóti Miklós Színpadon Kár- Páti Péter Szingapúr, végállomás című darabját mutatják be. A könyvújdonságok között találhatjuk Zoltai Dénes Az esztétika rövid története című kötetét, amely az esztétikai gondolkodás fejlődésének történetét összegzi a kezdetektől a jelenkorig. Ugyancsak a Kossuth kiadónál jelent meg Benke József Az arabok története, valamint Kazimir Károly Es mi lesz a színházzal? című könyvé. muzeológusi, tudományos korrektséggel, hűséggel. (Az sem véletlen tehát, hogy látogatásunk idején két középiskolás osztály is munkálkodott itt lelkesen, egy- egv igazi, mondhatni korhű történelem órán). Az első emeleten sütő-, főzőedényeket, kancsókat, korsókat, tányérokat, kályhacsempéket mutat be a Magyar népi kerámiák című kiállítás, ahol szűkebb pátriánk, Szolnok megye népi fazekasságának legszebb régi és mai darabjait is őrzik. A múzeum restaurátorainak aprólékos precizitással és nagy szakmai hozzáértéssel legutóbb elkészült munkáit — a két múlt századi ládát — mutatja be az egyik lépcsőfordulóban látható tárló, amely mellett a múzeum könyvtárának nemzetközi kapcsolatait reprezentáló összeállítás jelzi az intézmény széles körű nyitottságát. A 18. századdal találkozik, aki mostanság ellátogat a Néprajzi Múzeumba. Ebből az időből valók az önálló tárlaton bemutatott magyar- országi parasztábrázolások; a felvilágosodáskori Magyarország kultúráját, társadalmát, és az akkor élő emberek életmódját ismerhetik meg egy másik, méltán nagy sikert aratott kiállításon. S ugyanezt a kort idézik a földszinti tárlóban elhelyezett, még a télhez, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó népies képek és szobrok, gyermek Jézusok. B. J. A játék és az ünnep címmel a tervek szerint ezév májusában nyílik meg a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum új állandó kiállítása. Ugyancsak Bács- Kiskun megyei hír, hogy az ott élő művészek szokásos év eleji kiállítását a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban tekinthetik meg az érdeklődők február 4-ig. Gidon Kremer hegedűművész és Martha Argerich zongoraművész koncertezik január 16-án, kedden este a Budapesti Kongresszusi Központban. A hónap zenei életének kiemelkedő eseménye lesz az MRTV Szimfonikus Zenekarának 22-i és 24-i zeneakadémiai koncertje, illetve ugyanitt, 29-én az olasz Andrea Lucchesini zongoraestje. A Bethlen Gábor Alapítvány támogatására felajánlott képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítás a gödöllői galériában'. Kétnaponként jár be Sző- regről Szegedre, a Somogyi Könyvtárba a postájáért Péter László, ö az, aki ma az egész magyar írótársadalommal levelez, hiszen két irodalmi lexikont is szerkeszt. A Ki kicsoda a hazai irodalmi életben? című kortárs lexikont a Magvető Kiadó jelentgti meg, előreláthatóan 1988 végén, az Üj magyar irodalmi lexikont pedig az Akadémiai Kiadó adja az olvasók kezébe valamikor a kilencvenes évek elején. — Kérem, szóljon a készülő két lexikon előzményeiről! — A Ki kicsoda? megjelenését az írószövetség kezdeményezte néhány évvel ezelőtt. Elkészítését Tóth Béla József Attila-díjas író, a Somogyi Könyvtár igazgatója vállalta, a szerkesztéssel engem bízott meg. — Ezek szerint ezt egyedül készíti? — Igen. Tapasztalatom, hogy nálunk nem tudnak lexikont csinálni. Bőbeszédűek, fölösleges dolgokat közölnek, lényegeseket elhallgatnak, oktalanul nagybetűs szedésűek, és így tovább. Szeretném megmutatni, miképp kell lexikális tömörséggel, praktikus rövidítésekkel, lényeges és pontos adatokkal lexikont szerkeszteni. — Gondolom, gondok akadnak bőven. — Vitám van többek között a kiadóval. Azt szeretnék, ha az 1959 óta elhunyt „jelesebb” írók, költők is bekerülnének. Ezt nem vállalom. Ellene szól jónéhány érv. A Who’ s who? (Ki kicsoda?) műfaji követelménye, hogy csak élőkről szól. Támadási felületet nyújtanék, hogy ki „jeles” író, költő. Az elhunytak adatainak megszerzése, ellenőrzése leküzdhetetlen feladat elé állítana. Különben is fölösleges, hiszen készül az Oj magyar irodalmi lexikon, ott helyet kapnak élők és már eltávozottak. — Az utóbbi hónavokban számos jelentős alkotónk Neves iskolája révén — melyet 1531-ben alapítottak — a reformkorban a „ Dunántúl Athénjeként” emlegették Pápát: ez idő tájt koptatta az ősi kollégium padjait Petőfi Sándor és Jókai Mór is. Rajtuk kívül itt diákoskodott Ballagi Mór nyelvész, Beöthy László író, Thaly Kálmán, a kuruckor neves kutatója, a kortársak közül Tatay Sándor, Lőrin- cze Lajos, Csoóri Sándor és Nagy László. 1952-ben szűnt meg az egyházi tulajdon és irányítás, de a hajdani református kollégium épületében ma hunyt el. Velük mi lesz? — Megdöbbentő élményeim is vannak. Csontos Sándor októberben még reszketeg betűkkel aláírta a róla szóló cikket, s pár napra rá eldobta magától az életet. Elhunyt közben Ba- ránszky Jób László, Bajomi Lázár Endre, Garai Gábor, hogy csak néhány jelentős alkotót említsek. Ők már csak az Új magyar irodalmi lexikonban kapnak helyet. — Hogy halad a munka? Visszaérkeznek-e a korrigálásra küldött szócikkek? — Most a H betűnél tartok. A megírt szócikkeket azonnal elküldöm az érdekeltnek, kérve, hogy korrek- túraszerűen javítsa, pótolja. Sajnos nem mindig értik meg kérésemet. Volt, aki eltette emlékül a küldött kéziratot, volt, aki átgépelte a maga kénye-kedve szerint, nem törődve a helyesírással, rövidítéseimmel vagy a lexikon következetességéhez, egységéhez szükséges szigorú szerkezettel. — Egyéb bonyodalmak? — Egy író törölte az 1953- ban kapott József Attila- díját, mert annak idején Tito-ellenes művéért kapta, s ezt megtagadja. Ehhez joga van ám József Attila- -díja tagadhatatlan irodalomtörténeti tény, el nem hagyható a lexikonból. Azok óhaját sem tudom méltányolni, akik visszautasították szerepeltetésüket. Ahhoz joguk van, hogy ne válaszoljanak irodalmi munkásságuk azonban „közügy”, így ki nem hagyható. Akadnak, akiknek kevés művük van. őkl azt kérik, soroljam föl a műveiket közlő antológiákat, folyóiratokat. Ez terjedelmes és semmitmondó volna, csak a jelentősebb szerkesztett és fordított művek kapnak helyet. A lexikonban szereplés feltétele az önálló mű, akkor is, ha magánkiadásban jelent meg. — Ügy tudom, a korszerű technikának nagy szerepe van a lexikonkészítésben .. . — Igen, a számítógépes adattárolás után a József is működik a dunántúli református egyházkerület pápai gyűjteménye, amely könyvtár, levéltár, múzeum is egyben, s amelynek anyaga az iskola alapításától napjainkig folyamatoson gyarapszik. Az 1848—49-es szabadságharcig mindenekelőtt hagyatékok, adományok gyarapították, a kiegyezés után már tudatos volt a könyvtár fejlesztése: a teológiai, csillagászati, szépirodalmi, matematikai, természettudományi, illetve jogtudományi művek kaptak helyet a gyorsan bővülő gyűjteményben. A könyvtár és a levéltár Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumának gazdasági munkaközössége közvetlenül nyomdai szedést készít az én lemezeimről, erről a nyomda a kívánt példányszámban állíthatja elő a kiadványt Ezzel jelentősen meggyorsítható a kiadás. — Hol tart az Üj magyar irodalmi lexikon szerkesztése? — Ennek kiadását az MTA Irodalomtudományi Intézet, illetve Klaniczay Tibor akadémikus kezdeményezte. A munkát az Országos Tudományos Kutatási Alap fedezi. Ezzel sajnos elkéstünk, kevesebb pénzt kaptunk, és nagysokára. Az előkészületek is több időt igényeltek, mint ahogy terveztük. Az alapos előkészítés viszont a gyorsabb haladás föltétele. — Kikkel tart kapcsolatot és milyen szempontok alapján készülnek a kéziratok? — Mindenekelőtt a szerkesztőkkel dolgozom, akik egy-egy irodalmi korszak felelősei: Vízkelety Andrással, Kovács Sándor Ivánnal, Németh S. Katalinnal, Csűrös Miklóssal, Pomogáts Bélával ; Kecskemétről Orosz Lászlóval; Szegedről Vörös Lászlóval. A címszavakat előre láthatólag 100—150 munkatárs írja, egységes szempontok alapján. — Milyenek az ellenőrzési lehetőségek? — A szócikkszerzők nem elégedhetnek meg a korábbi lexikonokkal. Kötelességük a forrásig visszanyomozni, földeríteni az adatokat. Kiváltképpen a névírást, a születési és halálozási adatokat kell ellenőrizniük. A lexikonból lexikonba vándorló hibákat ki akarom küszöbölni. Minden címszónak lektora lesz. aki a nem megfelelő kéziratot visszaadhatja a szerzőnek, de ugyanezt megteheti természetesen a korszak szerkesztője és a főszerkesztője is. A megszerkesztett. nyomdakész kéziratot 1989 végén kell az Akadémiai Kiadónak benyújtanom. P. Z. legrégebbi dokumentumai, kincsei nagyobbrészt Tóth Ferenc református püspök adományaként kerültek az archívumba: az oklevéltár egyebek mellett az 1269— 1525 közötti időkből IV. Béla, IV. László, III. András, Zsigmond, Hunyadi Mátyás és Szapolyai János okleveleit őrzi. Nagyértékű kincsük Vergilius 1401-ből való Ge- orgiconja, s egy 15. század eleji gótikus pergamen kódex. A régi magyar könyvtár állománya csaknem hatszáz kötet. A 18. századi anyagból kiemelkedik Bőd Péternek Kolozsvárott 1749- ben írott Szépen fénylő korona című halotti beszéde. Megtalálható itt az 1848—49- es forradalom idejéből a pápai nemzetőrök névsora, és öt Kossuth-levél. A 17. századi jegyző- és anyakönyvekből megismerhetjük a régi várost, a végvári életet, a református gyülekezet hányatott sorsát, száműzetését Mária Terézia idején. A fentieken kívül egy 1176 darabos magyar éremkollekciót — I. István dénárjától Ferenc József érméig — is magáénak mondhat a gyűjtemény; emellett görög—római éremgyűjtemény is van. Említésre méltó a plakát és fényképkollekció, melynek különösen gazdag része az I. világháborús anyag. A múzeum — amely az ótemplomban található — régi térítőkét, edényeket, kancsókat, tálakat, templomi berendezéseket és a népi festészet remekeit mutatja be. ________________- b. j. ö sszeállította: Bálint Judit Jókai Mór bírálata egy ön képzőkön dolgozaton, 1846ból -..................................................— ■ Egy eredeti Jurta. Részlet az egyik állandó kiállításból Könyvtár, levéltár is egyben A pápai gyűjtemény kincsei
