Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-06 / 235. szám
✓ I 1987. OKTÓBER 6. ' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP —i . ................................................................................................................................................................................................................................................................ 5 N yitány a 21. századhoz m Kiállítások, múzeumi órák Ránki Györgynél 80. születésnapja előtt Zenei életünk kiválósága, Ránki György, a Kossuth-dí- jas művész és világszerte ismert komponista csak október 30-án ünnepli 80. születésnapját, mi már most köszöntjük. Az új évad számos meglepetést tartogat vele kapcsolatosan a közönség részére. A meglepetés lényege: az idős művész legújabb munkáinak bemutatása szerzői estéken a Zeneakadémián, a Fészek Klubban, a rádióban és színpadon. Kodály Zoltán tanítványa volt a Zeneakadémián 1926 és 1930 között. Jóval később Párizsban folklórtanulmányokat folytatott előbb André Schaeffnernél, majd Londonban is. Zeneszerzőként sikeresen először a film területén mutatkozott meg. Ki ne emlékezne olyan kísérőzenéire, mint amilyeneket a Körhinta, az Édes Anna vagy a Pár lépés a határ című filmekhez komponált. Sokoldalúságának bizonyítéka a műfaji változatosság. Opera? Musical? Szimfónia? Kamarazene? Oratórium? Vokális művek? Versenyművek? Valamennyiben tudott remekelni. Bizonyíték erre Madách Imre drámai költeményének, Az ember tragédiájának zene- drámaváltozata: az Andersen meséje nyomán Károlyi Amy szövegére írt remek munkája, a Pomádé király új ruhája vagy az Egy szerelem három éjszakája című színpadi munkája Hubay Miklós—Vas István librettójára. Ki győzné mindet felsorolni! Erre tudunk válaszolni: a közelgő születésnap alkalmából ugyanis a Zeneműkiadó angol nyelven jelenítette meg Ránki György Illyés Gyula posztumusz könyvét kézbevenni akkor is örömteli és izgalmas, ha eleve tudjuk, hogy ez a mű töredékes. A szerző élete során több önéletrajzi jellegű regényt írt. (Regényt tehát, s nem önéletrajzot.) Ezek közé tartozik a hetvenes évek végéről a Beatrice ap- ródjai, amely az 1919 ősze és lSlZl tavasza közti időszakot dolgozta fel. E mű folytatásául kezdett íródni A Szentlélek karavánja. Egy interjúban Illyés a következőket mondotta e korszakról: „ .. . a magyar nép XX. századot legsors- döntőbb esztendeiről, ahol minden nagy bajunknak a forrása van, a szellemi élet nem adott méltó ábrázolást. Nem tudjuk, hogy mi történt, értve úgy, hitelesen nem tudjuk, mert hisz még történetileg se tudjuk világosan: mi is történt a magyarsággal 191» és 1925 között. Erre én is izgatottan kíváncsi voltam é^ — vagyok." A személyes érdekeltség tehát nemcsak életrajzi, hanem szellemi is. A részvétel és a felelősség, a felelősség tudatos részvétel hatja át Illyés könyvének sorait, amelyekben természetesen nemcsak a több mint hatvan évvel ezelőtti történések vannak jelen, hanem az a hatalmas horda- ' lékanyag is, amelyet az azóta is görget magával. Illyés műve annyira kéziratosán maradt ránk, hogy Száraz Györgynek nemcsak szöveggondozói, hanem szerkesztői munkát is kelle'tt végeznie. Illyés ugyanis nem folyamatosan írta művét. Kidolgozott egyes részlet-eA Zeneműkiadó kiadványának címlapja Ránki György portréjával (Fotó: KS) valamennyi opuszának .jegyzékét, s eljuttatta a világ minden tájára. A zeneszerző tevékenysége csakugyan bámulatra méltó, beleértve az 1987-ben megalkotott legfrissebb munkáit. Ezekről az idén komponált alkotásokról beszélgettünk Ránki Györggyel, és arról is faggattuk, mi a véleménye saját életművéről. — Az utóbbi kérdésre talán úgy tudnék felelni, hogy nyilván kétféle igénynek szolgáltam különböző kompozícióimmal — válaszolta friss hangján Ránki. — Egyrészt népszerűbb rétegbe tartozó zenét ds írtam, mint amilyen például a Lúd apó meséi 1985-ből, az igényesebb vonal pedig a történelmi tablóké, a szimfóniáké, a kamaramuzsikáé. Ami a kérdés első felét illeti, közölhetem, hogy a nyáron fejeztem be legújabb, kórusra két, olykor több változatban is, másokról csak vázlatos feljegyzéseket készített. Így a mű mai formájában olyan, mint egy szakavatottan helyreállított középkori műemlék: vannak ép részei, ezeket az építész jelzésszerűen „kiegészítette”, s így képet alkothatunk magunknak az egészről is. Félreértés ne essék: Száraz György nem szöveget írt, ■ „csak” szerkesztett, s ezzel nemcsak elolvashat óvá, hanem befogadhatóvá is tette ezt a töredékes művet. A regényhős fiatalembernek — és nemzedéktársainak — legnagyobb közéleti gondja ebben az időben a forradalmár-lét hogyanja volt: „Megvolt a szent bizonyosságunk, hogy mienk a holnap, akár milyen is a távlata, egyelőre. Mert akármiken is át, végül' a jó győz." S ebben a szellemben döntenek a társadalmi akció mellett. Illyés itt beszél először részletesebben arról a röplap-akcióról, amely csoportjuk leghíresebb tevékenysége volt, s amelynek következtében menekülnie kellett a letartóztatás elől. Igen érzékletes képet kapunk arról is. hogy milyen jelentős hatással volt rájuk a bécsi emigrációból Lukács György, s arról is. hogy milyennek látta egykor és később az író a filozófust. A hangsúly mégsem a személyeken van. Amint a szerző maga írta, könyve „Elsöso- ron: eszmék — hitek és hiedelmek — története.” S bár szándékfalanul, de erősíti ezt a mű töredékes volta is. V. G. és zenekarra írt művemet. Címe: Nyitány a 21. századhoz. Alcíme: Bábel tornya. Ez századunk esztelen túl- építkezésére, nyelv- és fogalomzavaraira céloz. A nyitány fuga-tétele pedig a természet, társadalom és történelem ezredfordulóra remélt megújulását igyekszik ábrázolni. Mondanivalóját a kórus tolmácsolja: agape, alleluja. Ez a görög szó nemcsak az egyetemes sze- retetet jelenti, de magába foglalja az emberszeretetet is, a 21. századra utalva: „Láték új eget, új földet...” Ezt a munkámat október 18- án a Zeneakadémián mutatják be. Még egy, számomra nagyon kedves eseményről is beszámolhatok. Születésnapomon, tehát október 30- án a Fészek Klub lesz a színhelye szerzői estémnek. A Bartók vonósnégyes akkor adja elő most elkészült új kvartettemet. — Színházban milyen Ránki-művet hallhatunk majd? — Az 1987/88-as évad második felében Operaházunk balettkara bemutatja azt a balettkomédiát, amelyet jóval korábban, pontosabban 12 évvel ezelőtt Wies- badenben játszottak először. A címe: Varázsital avagy a halászok háborúja. Egy Zo- la-novellából született. Közelgő 80. születésnapja alkalmából hadd idézzük most a hazai zenetudomány értékelését Ránki György művészetéről: „Zenéjének az érzékletesen plasztikus, a sablont messze kerülő, mégis világos és közérthető nyelvezet ad egyéni színt és ízt”. — K r— Gárdonyban Felavatták Erdei Ferenc szobrát Hétfőn Gárdonyban, a Hazafias Népfront üdülőjének parkjában felavatták Erdei Ferenc szobrát, Rajki László művész alkotását. Az ország demokratikus és haladó erőit egyesítő Márciusi Front makói kiáltványa megjelenésének fél évszázados évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen ott voltak a népfrontmozgalom vezetői — köztük Kállai Gyula, az országos tanács elnöke és Pozsgay Imre főtitkár. Márton János, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke ünnepi beszédében a parasztpolitikus, társadalomtudós munkásságát, a szövetségi politika érdekében kifejtett tevékenységét méltatta. Hasonmás kiadásban Nekcsei biblia A magyar lovagkor leggazdagabban díszített, a megrendelőjéről Nekcsei bibliának elnevezett kódex hasonmását jövőre megjelenteti a Helikon Kiadó. A washingtoni Kongresszusi Könyvtár gyűjteményében őrzött, festett és írott remekművet Károly Róbert kincstárnoka, Nekcsei Demeter az 1300-as években készíttette, valamelyik általa emeltetett templom részére. A művelődéstörténeti dokumentum méreteit tekintve a legnagyobbak közé tartozik, s a harmadik olyan emlék, amely fennmaradt az Anjou-korból. A kötetek másolói, illetve képeinek festői minden bizonnyal firenzei, sienai, illetve bolognai műhelyekben tanultak, a nagyméretű iniciálék és a lapszéli képek a szentek életéből és a bibliából vett jeleneteket ábrázolnak, vastag aranykeretbe foglalva. Illyés Gyula: A Szentlélek karavánja Hitek és hiedelmek Jubiláló műemlékvédelem Szolnok megyében szeptember 28-án, A Közép-Tisza- vidék késői neolitikuma című régészeti tanácskozással, és az ehhez kapcsolódó kiállítással nyílt meg a múzeumi, műemléki és honismereti hónap rendezvénysorozata, melyben tudományos ülések, kiállítások, múzeumi órák és előadások egyaránt szerepelnek. A kiállítások jelentős része, régészeti, illetve néprajzi témájú. A Damjanich János Múzeum közművelődési termében a nyírbátori múzeum anyagából válogatott hadtörténeti emlékeket, régi fegyvereket tekinthetnek meg a látogatók október 26-ig. A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban tegnap délután nyitották meg az őslények a szolnoki Tisza-tájon című kiállítást, a jászberényi Jász Múzeum október 9-től a Galgamente népművészetéből ad ízelítőt. A karcagi fazekasok közül Kovács László legújabb munkáit mutatja be a Györf- fy István Nagykun Múze.um, a mezőtúri Fazekas Múzeumban október 6-tól Gonda István, a Népművészet Mestere állítja ki sajátosan dekoratív stílusú edényeit. A természettudományok kedvelői számára Ásványok világa címmel két kiállítás is nyílik a megyében. A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum október 15-től mutat be válogatást a Természettudományi Múzeum gyűjteményéből, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban október 8-tól látható a debreceni Déri Múzeum kétszáznál több darabból álló ásványtani kollekciója. A múzeumi hónap alkalmából képzőművészek is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. A túrkevei Finta Múzeumba tizenegy fiatal szentendrei alkotó hozta el munkáit, tárlatuk október 18-ig tekinthető meg. Lacza Márta és Dékány Ágoston képeit a szolnoki Technika Házában állították ki. Októberben a megye minden jelentős múzeumában lesznek múzeumi órák, előadások. Témájuk igen sokféle: szó lesz egyebek mellett a jászsági műemlékvédelemről, (Jászberényben, október elsején), a rokon népek költészetéről' (Karcagon, október 26-án), három város és Mezőtúr kapcsolatáról (Mezőtúron, október 7- én), az odorvári Hajnóczy- barlangról (Tiszaföldváron, október 22-én), Szolnok megye népművészetéről (Szolnok, október 14-én). A múzeumi hónap egyik “ legjelentősebb eseménye lesz az október 24-én a Jász- apátin megrendezett honismereti nap: a szakkörök, a Tájak-Korok-Múzeumok mozgalomban résztvevők, és a nem hivatásos gyűjtők találkozója. Ebből az alkalomból a művelődési házban népi díszítőművész szakkörök munkáiból nyitnak meg kiállítást, ezt követően adják át a megyei néprajzi és hely- történeti pályázat díjait. Ebben a hónapban emlékezünk meg arról is, hogy harminc éves múltra tekint vissza hazánkban az intézményes műemlékvédelem. Az évfordulóra készült az a fotókiállítás, melyet Nagy László képeiből válogatva rendeztek meg Szolnokon, a Technika Házában, Szolnok megye műemlékei címmel, s melyet október 30-ig tekinthetnek meg a látogatók. Ötödik születésnapjára Mezőtúron Megvesszözik a Képújság magánhangzóit Gonda István kerámiái, /ígotha Margit és Rékassy Csaba kiállítása Anyanyelvűnk harcos védelmezői okkal kifogásolták, hogy a tévé Képújságja sok millió, a dekóderrel vehető teletexadása sok ezer nézőnek rontja a rövid és a hosszú hangzók iránti érzékét. A svéd ábécé betűit használja, nincs hosszú í-je, ó-ja, ő-je. ú-ja, ű-je. A Képújság szerkesztősége most ötödik születésnapján — értékes ajándékul — megvesszőzi a rendetlenkedő magánhangzókat. A fordulatról a Képújság szerkesztőségében elmondták, hogy elkészült az új szövegszerkesztő berendezés, amely már tud hosszú hangzókat is adni. Hozzá kell tenni, hogy valójában csak félfordulatról van szó. A dekóderes adás kétszáz oldalán továbbra is marad minden a régi. Gonda István, a Népművészet Mestere kerámiáiból nyílik kiállítás ma délután fél ötkor Mezőtúron, a Túri Fazekas Múzeumban. A decemberig nyitva tartó kiállítás bizonyára sok érdeklődőt vonz majd nemcsak Mezőtúron, az alkotó szülővárosában, hanem máshonnan is, hiszen Gonda István a hazai fazekasság egyik kiemelkedő tehetsége. 1972-ben, húszévesen nyerte el a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetést, három évvel később első díjat kapott a Gerencsér Sebestyén pályázaton, s ezzel szinte egyidejűleg vehette át a népi iparművész címet. Majd két évvel ezelőtt a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült. Pályája kezdetén az erdélyi, köröndi fazekasság hagyományai hatottak munkásságára. Ezt követően a bakonyi kerámia ihlette meg, majd az utóbbi évtizedben a reneszánsz hatás érződik munkáin. Kaucsói megformálásában szerencsésen ötvözi a klasszikus hagyományokat újszerű ötleteivel. A kancsókon kívül tányérokat, tálakat, étkészleteket is láthatunk a ma nyíló kiállításon, amely hétfő kivételével naponta 10—12 és 15—17 óráig várja az érdeklődőket. Ugyancsak ma nyílik kiállítás Agotha Margit Mun- kácsy-díjas és Rékassy Csaba Munkácsy-díjas érdemes művész grafikusművészek alkotásaiból a Mezőtúri Kiállítási Csarnokban. A tárlatot november 8-ig nézhetik meg az érdeklődők. Salgótarjánban található az európai* vonatkozásban is igen ritka földalatti bányamúzeum, amelyet több mint húsz éve nyitottak meg egy megszüntetett régi bányában. A 280 méteres József-lejtősakná ban mutatják be a szén keletkezését, a különböző vágatblztositásokat, a múltban! és jelenlegi széntermelés módjait, a különféle munkaeszközöket (Fotó: Rigó Tibor —^KS) Múzeum a föld alatt
