Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 16. Kommentár Esély a rendezésre Igazi meglepetést aligha jelenthetett, mégis jóleső megnyugvással fogadható az a Kabulból érkezett jelentés, amely szerint az afgán kor­mány újabb fél évvel meg­hosszabbította a fegyveres harcot vívó ellenzéki erők­nek felajánlott egyoldalú tűzszünetet. Az előjelek, az előzetes nyilatkozatok ugyan kétségtelenül arra utaltak, hogyha a kormányzatnak feltett szándéka az év elején meghirdetett, s az azóta is állhatatosan követett nem­zeti megbékélési politika folytatása márpedig a fegy­vernyugvás határidejének mostani kiterjesztése logi­kusan illeszkedik ehhez az irányvonalhoz —, mégis fennállt annak veszélye, hogy a kormányellenes ge­rillacsoportok meg-megújuló támadásai nem teszik-e le­hetetlenné a geszutértékű tűzszüneti javaslat megis­métlését. A kabuli bejelentés tehát eloszlathatta ezeket az ag­gályokat. Mi több, az a koa­líciós indítvány, amelyet szintén Nadzsib pártfőtitkár terjesztett elő rádió- és tévé­beszédében, világosan jelzi: a hivatalos kormányzat ko­molyan veszi a hatalom megosztására tett javaslata­it, s változatlanul várja az ellenzéki vezetők pozitív vá­laszát e kezdeményezésre. Az eddigi felelet a jórészt pa­kisztáni területről tevékeny­kedő ellenforradalmi csopor­toktól általában a merev elutasítás volt, ám Nadzsib bejelentése épp ezt az ellen­állást van hivatva áttörni. A pártfőtitkár — most' először — konkrét miniszteri posz­tokat ajánlott fel a korábbi rendszer egyes politikusai­nak, törzsi, vallási és üzle­ti személyiségeknek. Nem vitás tehát, hogy a kabuli kezdeményezés újabb esélyt kínál a rendezésre, ar­ra, hogy az évek óta tartó véres konfliktus közelebb jusson a megoldáshoz. Két nyitott kérdés marad ezek után, ami a jelek szerint a kibontakozás lehetőségét el­dönti. Az egyik az ellenzéki erőket támogató külföldi kormányzatok, mindenek­előtt az Egyesült Államok és Pakisztán reagálása, hiszen a külső segítség esetjeges csökkenése nyilvánvalóan növelné az ellenforradalmi csoportok kompromisszum­készségét. A másik pedig az e csoportokon belül zajló küzdelem kimenetele; azok az áramlatok kerülnek-e fe­lül, amelyek a kabullal korlátozott együttműködést, vagy azok, amelyek a to­vábbi határozott elzárkózást hirdetik? Az ugyanis sajnos tagadhatatlan, hogy az el­lenzék számos képviselője épp azért utasítja el az is­métlődő kabuli gesztusokat, mert szemük el " koránt­sem e hatalom részleges megosztása, hanem annak teljes megszerzése lebeg. Szegő Gábor Egö pokollá változóit Karacsi város központja Több mint százra emel­kedett a pakisztáni Karacsi - ban elkövetett robbantásos merénylet halálos áldozatai­nak száma — jelentette az AFP hírügynökség kórházi forrásokra hivatkozva. Ugyanezen források mintegy kétszáz sérültről számolnak be. A hivatalos közlemény sze­rint a pakisztáni nagyváros­ban kedden a délutáni csúcs­időben fél órán belül négy pokolgép robbant. A robbanások következté­ben több ember bent rekedt az égő lakóházakban, ugyan­akkor az épületek teteje az utcán parkoló autókra zu­hant. Több gépkocsi felrob­bant, vagy kigyulladt, s Ka­racsi zsúfolt központjai rö­vid idő alatt égő pokollá változott. Szerdán újabb pokolgép robban a város buszpálya­udvarán, de szerencsére ez­úttal a merényletnek nem voltak áldozatai. A sofőr ugyanis észrevette, hogy au­tóbuszában pokolgépet he­lyeztek el, s még idejében fi­gyelmeztetett a várható rob­banásra. A tettesek kiléte továbbra is ismeretlen. Viszont tény, hogy Karacsiban és egész Pakisztánban gyákoriak a hasonló merényletek. Leg­utóbb július 5-én, Ziaul Hakk hatalomra jutásának tizedik évfordulóján Lahorban rob­bant pokolgép. A lahori me­rényletnek hét halálos és ötven sebesült áldozata volt. Több mint 100 halálos és kétszáz sebesült áldozata volt a pakisztáni Karacsiban a keddi véres bombamerényieteknek. A képen: az egyik színhely a robbanás után. (Telefotó — KS) Honecker az NSZK-ba utazik Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke Helmut Kohlnak, az NSZK kancellárjának meg­hívására szeptember 7. és 11. között hivatalos látoga­tást tesz a Német Szövetsé­gi Köztársaságban — jelen­tették be szerdán este Berlin­ben. ItlUlS 22-től Kuvaiti tartályhajók amerikai zászlók alatt A kuvaiti tartályhajókat július 22-én helyezik ame­rikai zászlók alá. Erről tájé­koztatta az amerikai tör­vényhozás vezetőit a was­hingtoni kormányzat négy tekintélyes tagja: George Shultz külügy-, Caspar Weinberger hadügyminiszter, William Crowe tengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke és Frang Carluoci nemzetbiz­tonsági főtanácsadó. Az Egyesült Államok és a gazdag öbölbeli olajhatalom megállapodása értelmében 11 kuvaiti tartályhajóra von­ják fel majd a cs.il lagos-sá- vos amerikai nemzeti lobo­gót, s terjesztik ki rájuk az amerikai hadihajók nyújtot­ta fegyveres védelmet. BUDAPEST Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte Thorsteinn Palssont-t Izland miniszterelnökévé történt kinevezése alkalmá­ból. Várkonyi Péter külügy­miniszter ugyancsak távirat­ban fejezte ki jó kívánságait Steingrimur Hermannsspn új izlandi külügyminiszter­nek. ÜJ-DELHI lemondott az indiai köz­ponti kormány egyetlen mu­zulmán tagja. Mufti Mo­hammad Szajeed idegenfor­galmi miniszter kedden Rad- zsiv Gandhi miniszterelnök­nek irt lemondó levelében azzal vádolta a kormányt, hogy nem tesz eleget az et­nikai-vallási zavargások megfékezése érdekében. PEKING Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerdán Pekingböl egynapos látogatásra Nan- kingba érkezett. A program szerint megtekinti a. Jengce- hidat, felkeresi Szun Jat- szen mauzóleumát, majd ta­lálkozik a tartományi kor­mány képviselőivel. Kohl csütörtökön Tibetbe utazik. BELGRAD A jugoszláv szövetségi sta­tisztikai intézet felmérése szerint a politikai bűnözés csak 0,2 százalékát teszi ki az országban elkövetett ösz- szes bűncselekménynek. Ta­valy 296 ítéletet hoztak po­litikai bűncselekmény elkö­vetéséért, 47-tel többet, mint 1985-ben. Leggyakoribb poli­tikai bűncselekmény az el­lenséges propaganda folyta­tása és a nemzeti önérzet megsértése. ALGfR A Nyugat-Szahara függet­lenségéért harcoló Polisario Front fegyveresei hétfőn több mint négyszáz marok­kói katonát tettek harckép­telenné a Rabat által bekebe­lezett egykori spanyol gyar­mat középső részén. A tá­madásról a front Algériában nyilvánosságra hozott közle­ménye számolt be. amely szerint a Polisario katonái nagymennyiségű marokkói fegyvert is megsemmisítet­tek. WASHINGTON A washingtoni képviselő­ház jóváhagyott egy törvény- javaslatot, amelynek értel­mében 1988-ban 8,1 milliárd dollárt keltenének katonai fejlesztésre, de ugyanakkor megkurtította azt az össze­get, amelyet a Reagan-kor- mányzat csillagháborús kí­sérletekre igényelt. TASKENT Taskentben. Üzbegisztán fővárosában megkezdődött a párttagok már korábban be­jelentett minősítése. Az ak­ció célja a városi pártszer­vezetek sorainak megtisztí­tása, a tagságra méltatlan személyek eltávolítása a pártból. Franciaország—Irán Elmérgesedő viszály Kedden este újabb inci­denssel folytatódott a diplo­máciai csatározás Franciaor­szág és Irán között. Az isz­lám főügyész vádat emelt kémkedés, szökésben lévő el­lenforradalmárok támogatá­sa és kábítószerrel, devizá­val és régiségekkel való il­letéktelen kereskedés címén Paul Torri teheráni francia konzul ellen, és kihallgatás­ra megidézte. A francia külügyminiszté­rium nyomban erélyesen cá­folta az iráni vádat. Azzal gyanúsította az iráni hatósá­gokat, hogy a koholt váddal mesterségesen ellenpárt akarnak teremteni Vahid Gordzsi párizsi ügyéhez. Mint jelentettük, egy pári­zsi vizsgálóbíró a tavaly szeptemberi párizsi merény­lethullámmal kapcsolatban megidézte tanúként az iráni nagykövetség tolmácsát, Gordzsi azonban azóta nem hajlandó elhagyni a nagy- követség épületét. Az iráni fél a diplomá­ciai immunitással indokolja Gordzsi magatartását, a francia fél azonban azzal ér­vel, hogy Gordzsi nincs dip­lomáciai státusban. A tehe­ráni francia konzul ellen­ben ilyen státusban van, te­hát az 1961-es bécsi kon­venció szerint nem köteles idegen ország igazságszol­gáltató szervei elé állni. A hét végén az iráni ha­tóságok nem engedték tá­vozni Teheránból a francia nagykövetség két, nem dip­lomáciai státusban lévő al­kalmazottját. A francia kül­ügyminisztérium magyará­zatot kért erre a lépésre. Ezek a kisebb nagyobb tű­szúrások most már minden­naposak a francia—iráni vi­szonyban. Jacques Chirac francia miniszterelnök a múlt héten egy lapnyilatko­zatban presztízskérdést csi­nált Gordzsi bírósági kihall­gatásálból, és kilátásba he­lyezte, hogy Párizs kész akár a diplomáciai viszony meg­szakításáig is elmenni. Módosítások a javaslatban Teherán nem fogadja el a BT-határozatot Teherán nem fogja tiszte­letben tartani az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának készülő határozatát, amely tűzszü­netre fogja felszólítani az egymással 7. éve harcoló Iránt és Irakot. Ezt Irán ENSZ-képviseleténék szóvi­vője jelentette ki kedden. Egyben megismételte azt az iráni álláspontot, amely sze­rint a BT részrehajló volna Irak javára. A készülő BT-határozat az eddigieknél erélyesebben szólítaná fel tűzszünetre a hadban álló feleket, és fegy­verszállítási tilalmat, rendel­ne el a tűzszünetet, megsér­tő ország ellen. A határozat­tervezetet a BT öt állandó tagja: a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Kína Franciaország és Nagy-Bri- tannia dolgozta ki. A vita a jelek szerint a jövő hét vé­géig elhúzódhat, mert a BT 5 el nem kötelezett tagja bi­zonyos módosításokat java­sol. Ez az öt ország — Ar­gentína, Kongó, az Arab Emírségek, Ghana és Zam­bia — egymás körött már egyetértésre jutott a módosí­tási indítványokban, úgy­hogy diplomaták szerint van esély arra, hogy a BT a jövő hét folyamán szavazzon a határozatról. Tűzriadi a Grand Hotelben A brightoni Grand Ho­telben, az angol tenger­parti üdülőváros luxusszál­lodájában keddre virradó­ra megszólaltak a riasztó- csengők, tüzet jelezve II. Hasszán marokkói uralko­dó lakosztályában. A fülsiketítő hangjelzésre az uralkodó vendégei a fo­lyosóra menekültek, a tűz­fészek után kutató sze­mélyzet azonban később megállapította: a lakosz­tályt betöltő sűrű gomo­lyag azokból az edények- vből árad, amelyekben a király vendégeivel töm­jént füstölt. Az érzékeny szerkezet a jelek szerint képtelen volt különbséget tenni a közönséges és meg­szentelt füst között. A hi­vatalos látogatásra Angli- • ába érkezett marokkói uralkodó kedd éjszakára maga és 180 főnyi kísérete számára a luxusszálloda három emeletét bérelte ki. Árengedményes konyhabútorvásár Karcagon, a Dómus bútorboltban A Madaras! út 49. sx. alatt. A kis- és nagy lakásokba egyaránt alkalmas modern, színes elemes, konyhabútorok, szövet- és bőrbevonatú étkezősarkok Július 20-a és 27-e között 10 százalék árengedménnyel kaphatók. (9056) DOMUS Lengyelország A turizmus árnyoldalai A főszezon beköszöntével megszapo­rodtak a turizmus árnyoldalairól szóló hírek a lengyel sajtóban. A spekulációellenes társadalmi bi­zottság felmérése szerint immár a leg­magasabb kategóriába sorolt szállodák­ban és éttermekben is gyakran megká­rosítják a vendéget, bővül a hiánycik­keik illegális kereskedelme, térjed az udvariatlanság, a szervezetlenség, ren­detlenség, a piszok. Nem tartozik a ritkaságok közé, hogy helyhiányra hivatkozva a szállodák el­küldik a vendégeket, miközben jócs­kán van még üres szobájuk. A sopoti „Grand” szállóban is így tettek az el­lenőrökkel, bár — mint kiderült — 57 üres szobájuk volt. Varsó két nagymúl­tú szállodájában, a Grandiban és a Fórumban az alkalmazottak másfél év alatt nem kevesebb mint öt tonna — a lengyel kiskereskedelemben hiány­cikknek számító — kávét vettek meg és adtak tovább busás felárral, ahe­lyett, hogy a vendégek kiszolgálására gondoltak volna. A wroclawi Wroclaw szálloda 10 portása kitartottság miatt került összeütközésbe a törvénnyel, míg a krakkói ,.Krak” hotel dolgozói ellen összesen 152 bűncselekmény mi­att folyik eljárás. A bizottság megálla­pítása szerint a szállodák osztálybeso­rolása és a szolgáltatások minősége kö­zött nehéz összefüggést találni. Az év első negyedében ellenőrzött 169 ven­déglátóipari egység közül csak hatnál (3 százalék) nem találtak szabálytalan­ságot az ellenőrök. A tapasztalatok szerint azonban nem csak a személyzettel, hanem a vendé­gekkel, a turistákkal is sok a gond. Ta­valy a hatóságok 2500 esetben indítot­tak eljárást a szállodai dolgozók és a vendégek ellen. 8 ezer szabálysértést követtek el a hotelekben,, amelyekben egyébként tavaly 300 körözött bűnözőt tartóztattak le. Lengyelországban 1986- ban 12 800 bünetőeljárás indult a vám- és devizatörvényeket „rosszul ismerő lengyel turisták” ellen. E „turisztikai” statisztika szerint a Lengyelországba látogató külföldiek között is akadnak a törvényekben — finoman szólva — járatlanok. Tavaly jugoszláv állampol­gárok ellen 815, NSZK állampolgárok ellen 465 esetben indult eljárás. Ha­sonló kellemetlenségben volt része 189 magyar és 102 csehszlovák turistának is. A lengyel turizmus gondjai azonban nem maradnak az ország határain be­lül. A legújabb kellemetlen bír sze­rint a jugoszláv vámosok a magyar— jugoszláv határt átlépő lengyelektől minden különösebb ellenőrzés nélkül dollár-letétet kérnek az általuk beho­zott árukra való tekintettel, aikik ezt nem fizetik ki, visszafordulhatnak. Az ok: egyes jugoszláv városokat' valóság­gal elárasztott a Lengyelországból szár­mazó legkülönfélébb áru. Ám a követ­kezmény még nem éppen a várt: a tényleg üzleti szándékkal érkező „tu­risták” szó nélkül leteszik a 100 dol­lárt, a tapasztalatlan, vagy igazi turis­ták viszont kénytelenek hazamenni. Változatlanul rossz szemmel nézik a lengyel turistákat Svédországban, ahonnan az év elején tömegesen utasí­tották ki az utcai árusításon kapott lengyeleket. Valószínűleg a svéd leg­felsőbb bíróság elé kerül annak a len­gyel turistának az esete, aki kézitusá­ba keveredett a svéd vámosokkal, és akit már másodfokon is rövid börtön­re ítélt a svéd bíróság. A belföldi turizmus alacsony színvo­nalát a lengyel szakértők azzal ma­gyarázzák, hogy a gazdasági reform egyelőre megállt az éttermek és a szál­lodák ajtajában, hiányzik az egészsé­ges verseny, a kellő érdekeltség, gyen­ge az áruellátás, elhasználódtak a be­rendezések, a felszerelések, nagy a tisztességtelen úton, munka nélkül sze­rezhető jövedelmek csábítása. A ked­vezőtlen külföldi tapasztalatokat is alapvetően a nehéz belső gazdasági helyzetre, a hiánypiacra vezetik visz- sza. Ennek ellenére egyre többször — legutóbb a lengyel Szejm-ben is — a kiutazók nagyobb ellenőrzését is szor­galmazzák azért, hogy ne kaphassanak útlevelet az egyáltalán nem turisztikai célból külföldre vágyók. Továbbra is gazdasági akadályai vannak annak, hogy a lengyel turisták az eddiginél na­gyobb valutaellátmánnyal Eiíhessenek útra. A .engyel turisták nem szívesen látott „kereskedelmi tevékenységének” a fő oka változatlanul a pénzszűke. Zsebesi Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom