Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

12 Házunk tája 1987. MÁJUS 23. Az ágyazás fortélyai Az ágynemű levegőztetése javítja az alvást A fűtési évad alatt sokan annyira vigyáznak a lakás melegére, hogy szinte nem szellőztetnek, nehogy a helyisé­gek kihűljenek. Van, aki az ablak közelében tartott növé­nyeit félti a kintről beáramló hidegtől, és nem a lakott szo­bában szellőztet, hanem távolabbról enged be az alvásra is használt szobába némi friss levegőt. Csacsi rímek Kosztolányi Dezső, címben szereplő verssorozatából idézünk egy kétsoros humoros versikét. Levél­petrezselyem a kiskertben Az elővetemények betaka- . rítása után felszabaduló zöldiségágyásainkat jól hasznosíthatjuk levélpetre- zselyen (Petroselinum hor- tense) termesztésével. A le­vélpetrezselyem igen kere­sett, dúslombú, dekoratív zöldségnövény, főzéshez ki­váló, de felhasználható hi­degtálak, szendvicsek díszí­téséhez is levelében sok a C-vitamin. Kedvelt fajtája a Moha- fodrozatú, amelynek rövid, erősen elágazó gyökere van; lombozata dús, tömött; le- vélzete halványzöld színű, erősen fodrozott. Középhosz- szú tenyészidejű, öntözés nélkül is jól terem; hajtás­ra is alkalmas. Vetéshez gondos, kert- szerűen elmunkált talajt igényel, 1 négyzetméterre 2 g vetőmag elegendő. Jól kel a vetésünk, ha az ágyaso­kat gondosan hengerezzük, mert a talaj tömörítésével megvédjük a magvakat a kiszáradástól. Kelés után óvatosan öntözhető! Amikor a gyökerek elérték a ceruzavastagságot, a lom­bozat szedhető, de csak a teljesen kifejlett levelek egyharmadát tépjük le a tő­ről, mert ellenkező esetben a tövek növekedése vonta- tcttá válik. A leszedett zöldet csomóz­va értékesíthetjük. Dunsztos meleg időben előfordulhat, hogy egy kel­lemetlen gombabetegség — a szeptóriás levélfoltosság (Septoria petroselini) — támadja meg növényeineket. A leveleken kisebb, kerek, barna, később középen ki­fakuló határozott szegélyű foltok keletkeznek. Ekkor Cuprosan Super D-vel vagy Recin Super-rel permetez­hetünk 0,3 százalékban. Jelentősen növelhetjük a zöld-tömeget, illetve a lom­bozatot, ha Wuxal levéltrá­gyát használunk. A Wuxal levéltrágyát a vegetáció tel­jes időszakában kipermetez­hetjük, de növényélettani és cnkonómiai meggondolások alapján a fiatal növények fejlődési szakaszaiban cél­szerű alkalmazni. A legjobb eredményt, a fokozott haté­konyságot általában a vege­tációs periódusonként 3—6 alkalommal végzett perme­tezés biztosítja. A permetlé töménysége 0,1—0,2 száza­lék között változtatható, en­nél nagyobb koncentráció már felesleges. Csökkent­hetjük a vízmennyiséget, ha a tápoldat egyenletes el­osztását kellő pontosságú adagolással és permetlé fi­nom porlasztásával biztosí­tani tudjuk. A zöldség-ter­mesztésben jól alkalmazha­tó az öntözővízzel együtt többszöri kijuttatás során, 0,02 százalékos töménység­ben. A Wuxal mindenféle per­metezőgéppel, szórófejjel ki­juttatható, a legtöbb nö­vényvédő szerrel keverhető, egy menetben kipermetez­hető. A Wuxal kedvező élettani hatását hatóanyagkompo­nenseinek harmonikus ará­nya teszi lehetővé, összeté­tele: nitrogén 9 százalék, foszforpentoxid 9 százalék, kálumoxid 7 százalék, vala­mint mikroelemek: vas, mangán, bór, réz, cink, nikkel, kobalt, molibdén és külölnböző növekedésiszabá- lyozó és gyökérképző ser­kentő anyagok. Összeállította: Rónai Erzsébet Az éjjel elhasznált leve­gő kiáramlásának, a frissel való cserélődésének hiánya az ilyen otthonba belépve az első lélegzetvételkor tet- tenérhető. Az alvásra is használt helyiséget ugyanis megüli a test kipárolgását magába vett ágynemű sza­ga. A kipárolgás nem mos- datlanság következménye, hanem a testet beborító bőr mintegy két millió verejték­mirigyének oxigéncseréje.1 Nappal a test szabadabban szellőzik, így aki nem izza- dós, észre sem veszi bőre állandó párolgását. Az ágy­nemű pamut vagy műszálás huzata, az alatta levő sűrű- szővésű angln, azon belül pedig a toll viszont a körül­burkolt testtől felmeleged­ve az alvás órái alatt va­lósággal átitatódik a termé­szetes kipárolgástól, a bőr kilégzésétől. (A toll is ettől göbösödik, áll össze a pár­nákban.) Mindebből következik, hogy felkelés után a pap­lant, takarót, dunyhát, ván­kosokat alposan fel kell ráz­ni, teljes kihűlésükig több­ször is megforgatva nyitott ablakhoz tenni, s csak azt követőleg szabad össze­rakni, letakarni. Az ágyne­mű meglévegőztetése a következő belefekvésnél kedvez a bőr oxgiénfelvé- telének, javítja az alvás esé­lyeit. Ha van a háznál tarta­lékban párna, paplan, aján­latos időnként felváltani ve­le a használatban levőt, hogy az utóbbi „magához térjen”, az előbbi kikerüljön a tartó­A munkahelyi, a közleke­dési és a leginkább növekvő otthoni balesetek során szer­zett sebek elsődleges ellátása igen sokszor hibásan, elégte­lenül történik. Ennek követ­kezménye lehet, hogy elhú­zódik a seb gyógyulása, meghosszabbodik a táppén­zes időszak, s az esetleg ki­alakuló működéscsökkenés egész életen át zavarhatja az egyént a napi munkájá­ban. Mindez indokolja, hogy nagyobb gondot fordítsunk az elsősegélynyújtásra. Bármi okozza a sérülést és vágott, roncsolt, harapott, repesztett stb. seb keletke­zik; szennyezettnek kell te­kinteni. B szennyezett seb A seb környékét zsíroldó szerrel (szappannal, ha na­gyon olaios ultrával) óvato­san. de alaposan meg kell tisztítani, majd maga a seb ts bő folyóvízzel kimosható anélkül, hogy belenyúlnánk! Különösen fontos ez vidé­ken. ahol több óra. sokszor napok is eltelnek, amíg szakorvoshoz kerül a sérült. ból, ládából, szekrényből a friss levegőre. Ami az ágynemű felveré- • sét illeti, az akár torna is ler hét. Kis terpeszállásban előrehajolva, a párna két csücskét nyújtott karral megfogva emeljük a fejünk fölé, majd a tollat rázzuk át az egyik oldalról a má­sikra és vissza. Ezután még fejünk fölé is feldobálhat­juk néhányszor, ami a pár­nán kívül jót tesz a váll-, a kar-, a derékizmoknak is. A huzat tisztára cserélésé­ben — ha csak egy váltásnyi ciha van is — két hétnél több idő ne teljen el. Akkor pedig azaz ésszerű, ha a szennyes reggel kerül le a párnáról, paplanról, a tisz­ta pedig csak este kerül fölé, és a közbe eső órák­ban „meztelenül” szellőz­nek a darabok. A gombos paplanok a rá­juk gombolható paplanle­pedővel együtt nagyjából A horzsolt seb az egyetlen kivétel, amely puha, tiszta, steril gézlapokkal, folyó ivó­víz alatt óvatos dörzsöléssel a szennyeződéstől — fekete pontok vagy foltok — meg­tisztítható. Ezzel az elgeny- nyesedést meg lehet akadá­lyozni. Az ivóvízben is vannak baktériumok, de aránytala­nul kisebb számban, mint a földben, a gépolajban, a fű­részporban stb. A sebből a szennyeződést azért kell mi­nél hamarabb eltávolítani, hogy a szervezet fertőződé­sét megakadályozzuk, vagy lehetőleg csökkentsük. fl vérző seb Artériás, vénás és hajszál- eres vérzéstípusok ismere­tesek. Mindhárom a vérző sebre helyezett kötéssel csil­lapítható, leszorítani is e he­lyen kell. Ha kismértékű a vérzés, a seb ivóvizes kitisztítása után tiszta, száraz — nem mindig van steril — ruhát tegyünk a sebre, és a kötést olyan erővel húzzuk meg, hogy a vérzés éppen megszűnjön. kimentek a divatból. Most a dunyhahuzat járja. A pap­lan dunyhahuzatba bújtatá­sának az az előnye, hogy az addig szabadon hagyott közepet megvédi a bepisz- kolódástól. A huzatot pedig könnyebb kimosni, mint a paplant tisztíttatni. A duny­hahuzatnak megvan a hátrá­nya is. A szintetikus köny- nyű, vékony paplan síkos borításával, éjjel forgoló- dás közben széltében-hosz- szában összecsúszik a huzat­ban, amelyet vékonysága folytán nem is tölt ki tel­jesen. Ezen a hibán ki le­het fogni. Egyik módja az, hogy a paplan négy sarká­ra felvarrjuk a bogár-kapocs nagyobb változatának hur­kos felét, a kampóját pedig a huzat belső sarkaiba varr­juk, és cseréléskor a két fe­let egymásba akasztjuk. Ennél is kevesebbet kell ügyeskednünk, ha a huzatot kívülről a négy sarkon jól záródó biztosítótűvel erősít­jük a paplanhoz. A gombok leszakadása, eltörése okozta bosszúságo­kat pedig úgy küszöbölhet­jük ki, hogy ezek helyére kis karikákat varrunk, és ezekbe, meg a gomblukakba vezetett pamutszalaggal kötjük be a nyílásokat. Nyerges Ágnes Nagyobb mértékű vérzés esetén nyomó kötést alkal­mazzunk. A seb folyó ivóvi­zes kitisztítása után a sebre tiszta gézlapot tegyünk, majd a sebnél valamivel na­gyobb, puha, mégis tömött, rugalmas, összehajtogatott gézlapokat, így tamponáljuk a vérzést. A kötést itt is olyan erővel kell meghúzni, hogy a vérzés éppen meg­szűnjön. Ha egészen nagyfokú a vérzés, puszta kézzel bele kell nyúlni a sebbe és két ujjal összenyomni a vérző eret. Ezzel a vérzés útját le­het állni, míg a szaksegítség megérkezik. E nem szokvá­nyos mozdulattal a sérült életét menthetjük meg. Kimondottan helytelen a sebtől a szív felé elhelye­zett. rendszerint vékony, durva, merev anyaggal (drót, gumicső, ékszíj, fada­rab segítségével megtekert ruhadarab) megkísérelt vér­zéscsillapítás. Ezek egész életre maradandó idegkáro­sodást okozhatnak, vérfo­lyást, a vénás ér torlódását, a vérzés megindulását, nagy­fokú vérveszteséget. VÍZSZINTES: 1. Közel­keleti ország. 8. Ritka férfinév. 12. A versike első sora (Zárt be­tű: E.) 14. Ború egynemű betűi. 15. Művészet idegen szóval. 16. ízeltlábú állat. 17. Nőstény disz­nó. 19. Európai főváros, népe nyelvén. 21. Tisztesség, becsü­let. 22. Mindenes! 23. Kerti szer­szám. 24. Vad. kusza, sűrű nö­vényzet. 26. Latin kötőszó. 27. A pince része! 28. Gyötör. 29. Dunakeszihez csatolt település lakója. 31. Biztatószó. 32. Vonós hangszerek kelléke. 33. Cimba­lomszerű finn népi hangszer. 35. Balkezesek. 37. Sportág. 39. Ap­róra tört kövek tömege. 41. Már kissé öreg. 42. Keresni kezd! 43. Francia forradalmár, orvos, tikus budai vidék volt. 46. Kül- újságíró (Jean-Paul.) 44. Román- földi mulatóhely. 47. Nyújt. 49. Tömítőanyag, a kárpitosok használják. 50. A bányatérség felső határterülete. 51. Területi Egyeztető Bizottság. 53. Világhí­rű spanyol énekes volt (Miguel). 54. Francia város, a Pas-de-Ca- lais megye székhelye. 55. Festő­művész (Mór, 1828—1899.) 57. ...de France: történelmi vidék a Szajna mellékén. 58. Becézett női név. 59. Hangtalanul nóta! 63. Élemedett korú. 67. Görög város Thesszáliában. FÜGGŐLEGES: l. Olasz szobrász és éremkészitő (Fran­cesco. (1420—1502.) 2. Szovjet re­pülőgéptípus. 3. „A nemzet csa­logánya” (Lujza). 4. Indiai vá­ros. híres műemléke a Tadzs Mahal mauzóleum. 5. A pilla­nat vége! 6. A Tervhivatal ne­vének rövidítése. 7. Napimádók. A sebekre tiszta, száraz — steril — fedőlapot helyez­zünk! Sürgősségi sebellátás kor a sebre, vagy bele seb- poit szórni nem szabad! A sebpor ugyanis akadályozza a szakorvost a seb kiterjedé­sének, mélységének megíté­lésében, abban, hogy felis­merje az idegen testet. A sebport tehát a kezelés so­rán mindenképpen el kell távolítani. Igen sokan véde­keznek azzal. hogy azért szórtak a sebbe porokat (fe­héret, sárgát stb.), mert azt találták otthon, ijedtükben, vagy hogy a géz ne ragadjon bele. (Bele fog ragadni!) A sebbe beszáradt géz folyó víz alatt fellazítható és így könnyen, fájdalommentesen eltávolítható, naponta cse­rélhető. Annak megítélése, hogy egy sebre mikor és a számtalan sebporokból me­lyiket lehet alkalmazni, az orvos feladata. Bz égési sérülések Tűz, forró víz vagy bár­milyen anyag is okozza az égési sérülést, a legelső teen­dő: a sérült részt hideg víz­zel le kell hűteni. Ez a fáj­dalmat csillapítja és az égett felület nagyságát js lényege­sen csökkenti. Ha csak bőr- Dír alakul ki nincs szükség 8. Hallásra képtelen. 9. Disznó­szállás. 10. ... VM, fővárosi sportegyesület. 11. Ilyen hordó is van. 12. Nobel-díjas angol fi- ziológus, a vitaminkutatás elin­dítója. 13. Széria. 18. Pezsgő- gyártásáról híres olasz város. 20. Község a Zagyva völgyében. 21. A mondat része! 24. Kritizál. 25. Amerikai űrhajós (John Hersshel.) 28. Keres. 29. Kato­nai szállítóoszlop, névelővel. 30. Belül falaz! 32. Légvonat. 34. Sokszoros bajnok úszónő volt (Ilona). 35. Komárom megyei község. 36. Két ellentétes irány­ba. 38. Elveszett holmiját igye­kezett megtalálni. 39. Hazafele! 40. A monopóliumok egyik faj­tája. 42. Kongói tartomány, ér­cekben gazdag vidék. 43. Vége a sakkpartinak. 45. Torbágy társközsége. 46. Futball-labda, a' focisták szóhasználatával. 48. A versike befejező sora (Zárt be­tű: O.) 49. Igazi nevén, máskép­pen. 50. Üde. 52. Aszód melletti községből származó. 54. Becé­zett Anna. 56. Két égtáj rövidí­tése. 58. Levegő, ismert görög szóval. 60. Forróság. 61. Lombos növény. 62. Mutatószó. Beküldendő: a vízszin­tes 12. és a függőleges 48. számú sorok megfejtése május SO-lg. Költészet -s- festészet című, május 9-i rejtvényünk helyes megfejtése: A festészet néma költészet, a költészet vak festé­szet. Könyvutalványt nyertek: Józsáné Fehér Ibolya Alattyán, ■Takus Zoltán Jászárokszállás és Bakó Klára Szolnok. (Az utal­ványokat postán küldjük el.) gyógyszeres kezelésre, kötö­zésre. A hólyagosodással je­lentkező úgynevezett másod­vagy még erősebb égések Után is első feladat a hideg vizes hűtés, majd a sérült részeket tiszta — steril — anyaggal fedni, védeni kell a felülfertőződéstől. Az égést szenvedett bőrfe- lületre zsírt, tojásfehérjét, vagy egyéb népi gyógyszere­ket nem szabad tenni! A hó­lyagok — bullák — megnyi­tása a szakorvos feladata, mert könnyen elfertőződhet, bőrgyulladás, később pedig durva hegesedés keletkezhet, amely nemcsak csúnya, de a végtagok mozgását is akadá­lyozhatja. Ne feledjük! A sebet folyó ivóvizzel ki kell mosni, a száraz, tiszta fedőkötés felrakása után hat órán belül szakorvoshoz kell fordulni! Ha a seb vérzik, a seb területében nyomókötést kell alkalmazni és mielőbb szakorvoshoz fordulni! A pontszerű, az alig látható, igen apró sebek nagyon ve­szélyesek: a tetanusz megbe­tegedés még ma, a megbíz­ható gyógyszerek birtokában is. sok esetben halállal vég­ződik. És végül: a sérült vég­tagokat felkötéssel, rögzítés­sel nyugalomba kell helyez­ni. Dr. Jánosi Gábor Mielőtt orvoshoz fordulunk 8 sebek befedése Hogyan lássuk el a sebet, a sérülést? MÁJUS 25—30-IG „Bácska napok” a Domusban A Bajai Bútoripari Vállalat termékeiből Szekrénysorok, kárpitozott garnitúrák, hálószoba-garnitúrák NAGY VÁLASZTÉKBAN! Előjegyzóses és minta utáni értékesítés OTP-ügyintézés!

Next

/
Oldalképek
Tartalom