Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-18 / 65. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 4 TARTALOMBÓL: Együtt lélegezni a településsel A tévé képernyője előtt Thália a Tisza partján A cél ugyanaz marad Terítéken a megye és Szolnok közlekedése Havasi Ferenc Szolnok megyében Látogatás a Vegyiművekben ás a szövetkezeti sörgyárban — Aktíva a megyei pártbizottságon Tegnapi munkanapját Szolnok megyé­ben töitötte Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Havasi Ferencet Szolno­kon, a megyei pártbizottság székházában Majoros Károly, az MSZMP Szolnok Me­gyei Bizottságának első titkára és Bereczki Lajos, a Szolnok Megyei Tanács általános elnökhelyettese fogadta. A Központi Bizottság titkára ezután Ma­joros Károly, Bereczki Lajos, valamint Si­mon Józsej, a megyei pártbizottság titkára és Földesi István, az MSZMP KB munka­társa kíséretében a Tiszamenti Vegyimű­vekbe látogatott, ahol Varga Sándorné, az MSZMP Szolnok Városi Bizottságának el­ső titkára, Szalay László, a vállalat vezér- igazgatója, Szilágyi Gyula, a vállalat üze­mi pártbizottságának titkára és Szikszói Ferenc, a TVM vállalati tanácsának elnö­ke fogadta. Elénk eszmecsere a Tiszamenti Vegyiművekben tett üzemlátogatáson. A résztvevők: (bal­ról jobbra) Havasi Ferenc, Szalay László, Szikszai Ferenc, Majoros Károly és Varga Sán­dorné A vállalat tanácskozóter­mében Varga Sándorné kö­szöntötte a KB titkárát és kíséretét, majd a TVM ve­zérigazgatója tartott tájékoz­tatót a Vegyiművek kollek­tívájának időszerű gazdasági feladatairól. Az 1850 dolgozót foglalkoztató nagyüzem ta­valyi termelési értéke 4,2 milliárd forint volt, árbevé­telarányú nyeresége 10,2 szá­zalékos. A TVM bevételeinek több mint 40 százalékát hozó foszfor műtrágyájára len­ne vevő, a vállalat keres­kedelmi partnerei az előzetes tárgyalásokon az üzem egész évi termelését lekötötték, ám az év eltelt időszakában meg igen kevés konkrét megrendelés érke­zett, a fizetőképes kereslet ma igen kicsi. Márpedig, ha a mezőgazdasági üzemek vá­sárlási kedve, pénzügyi hely­zete csak közvetlenül a szu­perfoszfát felhasználási idény előtt javul , a Vegyi­művek rövid idő alatt nem lesz képes pótolni a kereslet híján eddig le nem gyártott, ki nem szállított termék- mennyiséget. Ez azt jelenti, hogy az itthon is elkészíthe­tő foszforműtrágyából beho­zatalra kényszerül az ország. A vezérigazgató elemezte a válallatnál készülő termé­keknek — a kénsavnak, a kriolitnak, a mosószernek, a porfestéknek — az ország gazdaságában játszott szere­pét, Súlyát, majd a Vegyi­művek gazdasági helyzetéről szólott. Elmondta, hogy — mert az általánosan érvé­nyes árképzési szabályok szerint jogos — áremelési törekvéseiket néhány im­portot pótló termékük eseté­ben a központi hatóságok nem engedték meg érvénye­síteni, nyereségük jelentős részét (tavaly mintegy har­madát) adják esetenkénti, központi, úgynevezett inter­venciós támogatások. Ez — a támogatások bizonytalan­sága mellett — azért is rossz, mert a felületes szemlélőben és a válalalti kollektívában is azt a látszatot kelti, hogy a TVM nem megfelelő haté­konysággal dolgozik. Pedig hatékonysági gazdasági mu­tatóik a hasonló nagyüze­mekkel összehasonlítva jók, az egységnyi termeléshez fel­használt anyag- és energia- mennyiséget jelző számok pedig nemzetközi összeha­sonlításiban is kiállják a pró­bát. A vezérigazgató részletesen szólott a vállalatnál végzett műszaki fejlesztő, termék- szerkezetet megújító munká­ról. Elmondta, hogy tapasz­talataik szerint az utóbbi időben a tevékenységek kül­ső feltételei érezhetően ja­vultak: rugalmasabbá vál­tak a műszaki fejlesztési alap képzésének, felhasználá­sának szabályai, kedvező az is, hogy az újítási díjakat ma már költségként lehet el­számolni és nem az érdekelt­ségi alapot terhelik. A po­litikai légkör is kedvez a műszakiak tevékenykedésé­nek, mindinkább érzik a tár­sadalom életében játszott fontos szerepüket. Ezeknek a kedvező változásoknak gya­korlati eredményre váltásá­hoz a műszaki fejlesztés vál­lalaton belüli szervezetét is megfelelően kell alakítani. Szalay László őszintén be­szélt anról is, hogy a vállalat évenként beruházásra for­dítható mintegy 130 millió forintnyi érdekeltségi alap­ja igen jelentős összeg, meg­felelően jövedelmező fej­lesztési célt választva az összeg négyszeresét-ötszö- rösét kitevő hitellel is kiegé­szítenék a bankok. A megfe­lelően gazdaságos nagy be­ruházást azonban most még nem sikerült a TVM-nek megtalálnia. ■, A vezérigazgató tájékozta­tója után Szilágyi Gyula szá­molt be a vállalat 400 párt­tagot számláló 11 alapszer­vezetének és pártbizottsá­(Folytatás a 3. oldalon) A Központi Bizottság titkára Faragó Jánosnak, a Vegyimű­vek mosószer üzemében dolgozó gépésznek a véleményére is kiváncsi volt Nemzetközi ellenőrzőrendszer Szovjet javaslat Genfben EGK - Magvarorszái Külügyminiszteri tanácsülés A közös piaci tagországok külügyminiszterei kedden hajnalban Brüsszelben befe­jezték hétfőn kezdett tanács­ülésüket. Leo Tindemans belga kül­ügyminiszter szóvivője azt a tájékoztatást adta, hogy a miniszterek egyebek között meghallgatták a Közös Piac bizottságának jelentését a Magyarország és az ECK kö­zötti kereskedelmi-gazdasági együttműködési egyezmény­nyel kapcsolatos tárgyalások előkészítéséről, s a jelentést tudomásul vették. A szóvi­vő kijelentette: egy későbbi tanácsülésen remélhetőleg meghozhatják a döntést, hogy megadják a felhatal­mazást a bizottságnak az EGK és Magyarország kö­zötti kereskedelmi és gazda­sági egyezményről folyta­tandó tárgyalásra. A Szovjetunió kedden ja­vasolta, hogy hozzanak létre egy olyan nemzetközi ellen­őrző rendszert, amely meg­akadályozná, hogy bárki bár­miféle fegyvert juttasson a világűrbe. A javaslatot az ENSZ égisze alatt, 40 ország részvételével folyó genfi le­szerelési konferencián ismer-* tette Jurij Nazarkin, a szov­jet küldöttség vezetője. A szovjet javaslat értel­mében nemzetközi felügye­lőséget kellene létrehozni, amely minden olyan objek­tumot ellenőrizhetne, ahon­nan űreszközöket lehet fpl- bocsátáni, sőt a testület el­lenőrző hatásköre kiterjedne a felbocsátó eszközökre is. A valóságban ez azt jelentené, hogy bármilyen űreszköz felbocsátása csak a. nemzet­közi ellenőrző testület hely­színi felügyelete alatt tör­ténhetne. Nazarkin egyide­jűleg javasolt egy olyan nemzetközi egyezményt is, amely megtiltaná békés cé­lú nukleáris objektumok tá­madását. Az új szovjet javaslat sze­rint tehát nem lenne sza­bad a világűrbe juttatni ra­kétaelhárító fegyvereket, to­vábbá olyan űrrendszereket, amelyekkel földi vagy lég- térbeli célpontok semmisít­hetek meg, sem olyan fegy­vereket, amelyekkel viszont világűrben objektumokat le­het támadni, akár a földről, akár a levegőből, akár a vi­lágűrből. A nyugati h írügynökségek Nazarkin bejelentéséből ki­emelik: a javaslat újabb jele annak, hogy a Szovjetunió számára a helyszíni ellenőr­zés nem jelent problémát, ha arról van szó, hogy ilyen módon ténylegesen meg le­het akadályozni a fegyver­kezési hajszának a világűr­re való kiterjesztését. Vóleménycsere A kölcsönös érdekekről K kormány elnöke befejezte vidéki látogatását Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Miniszterta­nács elnökének kétnapos Békés megyei programja kedden aktívaértekezlettel folytatódott. Az MSZMP Békés Megyei Bizottságának székházéban megtartott ta­nácskozáson Szabó Miklós első titkár körvonalazta á 420 ezer lakosú megye 1987- re megfogalmazott gazdasá­gi feladatait. Szót kért a tanácskozáson Lázár György is. Elöljáró­ban tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a me­gye párt- és társadalmi ve­zetőinek, a Békésben élők­nek és dolgozóknak. A to­vábbiakban elismeréssel szólt a két nap alatt szer­zett tapasztalatairól, ame­lyek szerint az országrész­ben élők gondolkodó köz­szelleme is biztosíték arra, hogy képesek és készek a feladatok megoldására. A szocialista építés mai időszakának jellemzője, hogy a korábbinál is jobban meg­nőtt a társadalmi tényezők szerepe, mindennél fonto­sabb, hogy mozgásba len­dítsük a társadalomban, a kisebb-nagyobb kollektí­vákban rejlő tartalékokat — hangsúlyozta Lázár György. Délután Lázár Syörgy sze­mélyes tapasztalatokkal is gyarapította a megyéről szerzett ismereteit Elsőként felkereste a mintegy 2500 dolgozót foglalkoztató Bé­késcsabai Kötöttárugyárat A program befejezéseként a több mint tíz éve alakult Békéscsabai Állami Gazda­ság tevékenységével ismer­kedett a kormány elnöke. Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének és Beck Tamás­nak, a Magyar Kereskedel­mi Kamara elnökének veze­tésével a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Kamara vezetői kedden megbeszélést tartottak a két szervezet együttműködésének időszerű kérdéseiről. 1987-ben különös hangsúlyt helyeznek a gazdaságirányí­tás továbbfejlesztésére, meg­különböztetett figyelmet for­dítva a keresetszabályozás korszerűsítésére, a munkahe­lyi demokrácia fejlesztésére, az új vállalatirányítási rend­szer működési tapasztalatai­nak értékelésére. A kétszer­vezetnek a_ jövőben erősíteni kell a vállalati kollektívák és a vállalatvezetés érdek- képviseletét annak érdeké­ben, hogy tevékenységük összhangba kerüljön a ve­lük szemben támasztott kö­vetelményekkel. A közgazdasági változásokhoz igazítják munkájukat Tizedik közgyűlését tartotta az Agroooop Részben a közismert idő­járási gondok, részben pedig a közgazdasági szabályozás hatásai miatt az Agrocoop Állattenyésztési és Takar­mány termelési Rendszer te­vékenységébe tartozó ágaza­tok — a takarmánygazdál­kodás, a szarvasmarha-, a juh- és a lúdtenyésztés — egyike sem számított az el­múlt évben igazán sikerága­zatnak. Hogyan sikerült a partnergazdaságok korábbi­nál nehezebb gazdálkodási feltételei közepette megfele­lő színvonalon kielégítenie azok igényeit, tevékenységé- ' ben önmagát megújítania működésének tizedik eszten­dejében-a Zagyvarékasi Bé­ke Tsz gesztorságával műkö­dő rendszernek? Erről adott számot az idei elképzelések ismertetésére is hivatott teg­napi közgyűlés, amelyen részt vett és felszólalt Bu­gán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese is.. Az állattartás és a takar­mánygazdálkodás ésszerű összehangolását, a jövedel­mező termék előállítást 114 mezőgazdasági nagyüzemben koordináló rendszer növény­termesztési osztálya által kidolgozott, cirokfélékre ala­pozott takarmánytermeszté­si technológia jól bevált. A korszerű tenyésztési, tartási és takarmányozási technoló­giák mind szélesebb körű el­terjesztésének köszönhető, hogy a taggazdaságokban — a szarvasmarha állomány csökkenése ellenére és a megyei átlagnál nem na­gyobb fajlagos takarmány­felhasználás mellett két százalékkal nőtt a tehenen- kénti tejtermelés. A mennyi­ségi növekedés a minőség javulásával is párosult: a megyei 57 százalékos arány- nyai szemben az Agrocoop pairtnerüzemeiből 1986-ban értékesített tej 78 százaléka első osztályú volt. Az országosan válságága­zatnak minősült juhászat eredményeit a partnerkörben többek között 600 tenyészkos beszerzésével, ötven nagy­üzem 2820 apaállatának mi­nősítő vizsgálatával és 24 ezer anyajuh vemh ess égvizs­gálatával javították a rend­szer szakemberei. Sikeres volt a gazdaságok lúdágaza- tainak termelés-fejlesztésé­ben való közreműködésük is. A közgyűlésen elhangzott idei elképzelések közül fi­gyelemre méltó, hogy továb­bi 500 hektáron valósul meg a gyepterületek öntözése, amely tavaly hektáronként 2,7 tonnás többlettermelést eredményezett. Üjabb 15' tag­gazdaságiban csaknem ezer hektáron kerül sor a gyep­gabona váltó bevezetésére. Szorgalmazzák a taggazda­ságokban az egyedi ketreces borjúnevelési technológiát, mert ahol azt már bevezet­ték, a fertőzési lánc meg­szakításával 4 százalék alá sikerült szorítani á borjúel­hullást. Azt, hogy a szarvas- marha-, a juh- és a barom­fi tartás közgazdasági feltéte­leinek kedvező alakulását minél jobban kihasználhas­sák a partnerüzemek, töb­bek között az állatállomá­nyok genetikai képességének javítását, a költség és ener­giatakarékos szálas- és tö­meg takarmány-termesz­tést, valamint a gazdaságo­sabb termékelőállítást segítő tervező, műszaki és közgaz­dasági szolgáltató tevékeny­ségének bővítésével segíti elő 1987-ben az Agrocoop.

Next

/
Oldalképek
Tartalom