Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-29 / 305. szám
1986. DEOEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Am egyiknek sikerül, a másiknak nem Előfordul, hogy néha az embert — ugyanúgy mint a vadászkutyát — az orra vezeti nyomra. Hiszen Szolnokon, ott ahol a Keskeny János út a szélesebb Ady Endre útba torkollik, régi disznótorok illatát, meg tömény füstszagot hoz felénk a szél. Így aztán nekünk sem kell sokat keresgélnünk, gyorsan rátalálunk az alacsony meny- nyezetű házra. A kiskapu nyikorogva adja meg magát, s nyújt bebocsátást számunkra. Hangos jónapottal köszönünk, de válasz nem érkezik. Csak az előszobában ugrándozó kutyák vad csaholása hallatszik. Kis idő múlva idősebb férfi lép be a kapun, hóna alatt jókora fonott kas gömbölyödik, telve különféle finomságokkal. Látszik rajta, hogy nem először jár itt. — Biztos az udvar végében van a házigazda — igazít útba a bennfentesek biztonságával a jövevény. Bekecsbe öltözött asszony jön elénk. — Ne haragudjanak, hogy megvárakoztattam magukat — tessékel beljebb az előszobába Pintér Sándorné — de ilyenkor a két ünnep között tengernyi a munka. Így nincs sok időm a beszélgetésre — teszi hozzá a miheztartás végett, s a kapu felé bólint, amelyen éppen akkor lép be egy újabb kuncsaft. Unszolásunkra azonban mégis kötélnek áll. — Már huszonöt éve foglalkozom húsfüstöléssel. Édesapám hentesként dolgozott, s itt Szolnokon a Fehérkereszt patika mellett lévő húsbolt volt az övé. Tőle tanultam a szakmát, mert mesterség ez a javából — bizonygatja és sorolja a tennivalókat. — Például egyáltalán nem mindegy, hogy milyen áru alá, milyen fából és mekkora tij^et rakunk. Mert bizony a fát is meg kell válogatni, legjobb a tölgy, a bükk meg az akác. S az sem lényegtelen, hogy meddig tartjuk füstön a szalámit, a kolbászt, a sonkát, vagy a szalonnát. Innen elmozdulni sem lehet, mert ha beraktuk a füstölőbe az árukat egy teljes napig benn kell hagyni azokat, s éjjel is meg nappal is rájuk kell nézni. Szóval nagy figyelmet kívánó feladat ez, mert könnyen eltolhatjuk a ránkbízott finomságokat... és kilónként hét forintba kerül a tartósítás... Beszélgetésünk közben sűrűn nyílik a kapu, s mikor az udvarra lépünk már tömör emberkaréj fogad bennünket. Lenn az udvar végében máris indul az átvétel, s az egyik helyiségben gyorsan szaporodnak a füstölésre váró hófehér szalonnák, a pirosán gömbölyödő sonkák, a katonás rendben sorakozó kolbász kilométerek. Ugyanezt nem mondhatja el Baráth István, akinek húsfüstölője ugyancsak Szolnokon, a Tulipán út végén található. — Tavaly februárban építettem fel ezt a két épületet — bosszankodik a tulajdonos, de már megbántam, mert nincs munkám. Az idén eddig jó, ha tizenöten kerestek meg, s mindössze 7—8 mázsa árut füstöltem fel. S hogy szavainak nyoma- tékot adjon, sorra nyitogat- ja a füstölők ajtaját. Ez is üres... Az is üres... — Hát ez van — tárja szét a karját — pedig tavaly még a Néplapban is hirdettem. Ez a beruházás nekem 376 ezer forintomba került, és nem tudom hogy megtérül-e valaha? Ezért jobban örülnék — teszi hozzá mosolyogva — ha nem híre, hanem szaga menne annak, hogy itt is lehet húst füstölni! Nagy Tibor (Fotó: Hargitai Lajos) Jobb vételt tévén, rádión Beszélgetés a Magyar Posta elnökhelyettesével Nemzetközi összehasonlításokat is figyelembe véve a hazai postai szolgáltatások közül a rádió- és televízióműsorszórás minősége — mint szolgáltatásé — megelőzi a telefonét és a hagyományos postáét. így vélekedik erről a lakosság is, legalábbis az a része, amelyik részesülhet ezekből a szolgáltatásokból. Mert mindenki, sajnos, ma még nem. A várható fejlesztésekről beszélgettünk dr. Valter Ferenccel, a Magyar Posta elnökhelyettesével. — Napjainkban természetes szolgáltatás, hogy az ember bekapcsolja a rádiókészülékét, a televízióját, s jó minőségben veheti az adást. Hány százalékán érvényes ez a „természetesség” az országnak? — Ez idő tájt középhullámon és URH-sávban együtt a Rádió Kossuth-műsora az ország területének 93 százalékán vehető kifogástalanul. A Petőfi kilencvenen, a 3. műsor pedig — csak URH-n — szintén az ország 93 százalékán. Senki se képzeljen azonban egy éles határvonalat, amelytől innen jó a vétel, s amelyen túl nem hallható semmi. Olykor, egészen kivételesen kialakuló jó vételi viszonyok mellett hazánktól távol is hallgathatják turistáskodó honfitársaink középhullámon a hazai híreket A dolog azonban elég bizonytalan, mert a domborzati és időjárási viszonyokon túl a helyi adók is korlátozó hatásúak. Az „éteri zűrzavar” pedig egyre nagyobb. A prognózisok szerint számítani kell rá, hogy a középhullámú frekvencia- sáv telítettsége a különféle ipari zavarok, továbbá az idegen adóállomások teljesítményének növekedése folytán az évtized végén legfeljebb ha az ország háromnegyedén lehet majd elfogadhatóan hallani a Soltról sugárzott Kossuth-műsort. — És mi a helyzet a televízió-műsorokkal? — Az 1. műsort az ország területének 93, a 2-at 82 százalékán lehet látni kitűnő minőségben, már persze, ha nemcsak a készülék jó, hanem az antennája is. Különösen a 2. műsor továbbításában sikerült az utóbbi néhány évben fejlődést elérni, hiszen 1970-ben az iménti arány mindössze 3 százalék volt, 1975-ben 33, 1980- ban 54 százalék. — Milyen fejlesztések várhatók az évtized végéig? — A tv 1-es műsorához felépül a tervek szerinti utolsó, vagyis tizenkettedik gerincadó Vasvár térségében. A 2. műsort jelenleg tíz gerincadó továbbítja. Ehhez további hat épül a mostani tervidőszakban Vasváron, Nagykanizsán, Sopronban, Békéscsabán, Gerecsén és Csengődön. Épül rajtuk kívül a két műsorhoz körülbelül negyven átjátszóadó is. elsősorban a Dunántúlon és Észak-Magyarországon. A körzeti rádióműsorok, a külföldi turistáknak szerkesztett programok, és a Kossuth-műsor sztereosu- gárzására hat adóállomás kezd működni az elkövetkezendő években, méghozzá az egész Európában használatos CCIR normában. Ilyen adó már kettő működik hazánkban, az egyik Kabhe- gyen, ez sugározza az idegenforgalmi szezonban a Danubius műsorát németül, a másik Budapesten van. Érdekesség, hogy az URH adóhálózat többszörös kihasználása módot nyújt egy közlekedési információs műsor létrehozásiára. Mindazok, akiknek erre alkalmas autórádiójuk lesz, akár gyárilag, akár mert adaptert szerelnek bele, a hallgatott műsor automatikus megszakításával esedékes közlekedési híreket vehetnek. A tervidőszak végére befejeződik a Petőfi-műsor közép- hulllámú adóhálózatának rekonstrukciója. Mindjárt az idén meglesz Marcaliban a kétszer ötszáz kilowattos új adóállomás, decemberben megkezdődik a berendezés próbaüzeme. Néhány év múlva pedig Szolnokon kezd majd működni (új adóberendezés. — A felsoroltak mennyiségi fejlődésre utalnak. Számíthatunk-e valami technikai újdonságra? — Megkezdődik a műholdas műsorszórás előkészítése: a KGST-országok várhatóan a kilencvenes évek elején kezdik meg közös szolgáltatásukat. Hozzálátunk egy személyhívó rendszer kiépítéséhez is, ami az URH adóhálózat segítségével fog működni. Speciális jelek továbbításával az URH adók vételkörzetében mindenki elérhető lesz, ha rádiója olyan, hogy fogja a jeleket. V. Gy. OITR — oukorrópamórleg Jelentős különbségek a megyék között A Gabona és Iparnövények Termelési Rendszerénél nemrégiben értékelték a GITR keretében folytatott cukorrépatermesztés 1981 és 1985 közötti tapasztalatait. Az öt esztendő során a rendszer répatermesztési technológiáját az ország (betakarított) cukorrépa-termőterületének 8,3—14,4 százalékán alkalmazták, a hektáronkénti bruttó cukorhozam — mert az aranykoronaértékben mért földminőség 8—17 százalékkal gyengébb az átlagosnál — 10—18 százalékkal volt alacsonyabb az országos átlagnál. Rontotta a terméseredményeket, hogy a partnergazdaságok répa- termő-területének jelentős részét sújtotta az aszály. Ez és a termelési költségek állandó emelkedésére öt év alatt jelentősen lerontotta az ágazat jövedelmezőségét. A legnagyobb területen termelők egy része ezért kevesebb répát vetett, volt ahol fel is számolták az ágazatot. Az 1985 óta érvényes tonnánként 100 forin-. tos répaár hozott csak fordulatot: a jövedelmezőség javult és megfelelő szinten termelve és gazdálkodva az ágazat versenyképes lehet a többi szántóföldi kultúra között. A SITR-partnerei általában elégedettek voltak a vetőmagvak választékával; a fajták genetikai képességeit azonban korántsem sikerült teljesen kihasználniuk, az államilag minősített fajták a GITR-partnereknél tapasztaltnál jóval nagyobb és jobb minőségű termésre képesek. A cukorrépa termésátlaga 1982-ben volt a legnagyobb, az ötéves „rendszerátlag” hektáronként 33,95 tonna volt. A terméseredmények évenként és megyénként jelentősen ingadoztak, a Csongrád megyei átlag például 23,5 százalékkal magasabb, a Heves megyei pedig 22,5 százalékkal alacsonyabb volt a rendszerénél. Az adatok jól mutatják az időjárás hatását is: 1984-ben a vizsgált terület 72,9 százalékán értek el az üzemek 30 tonna feletti hektáronkénti hozamot, amíg 1985-ben csak 62 százalékon. Tavaly a répatermelés egy hektárra jutó költsége 23 százalékkal haladta meg az 1981-eset, a ráfordítások a leglátványosabban (12,8 százalékkal) 1982-ről 1983-ra növekedtek. A költségfelhasználás megyénként igen különböző volt, tavaly az anyagköltség a legjobb hozamokat produkáló Csongrád megyében hektáronként 14 ezer 890 forint, a legkisebb termésátlagot magáénak mondható Hevesben viszont csak 9 ezer 220 forint volt. Az értékesített cukorrépa ötévi átlagos hektáronkénti árbevétele 35 ezer 225 forint, az értékesített mennyiség hektáronkénti szűkített önköltsége pedig 25 ezer 995 forint, így a hektáronkénti nyereség 10 ezer 230 forint volt. A rendszer átlaga ebben az esetben is területenként igen eltérő eredményeket takar: a hektáronkénti árbevétel megyénként jelentősen szóródik, egyenletes növekedés sehol sem volt tapasztalható, és a nyereség ingadozása is roppant nagy. I lakisik világítására Energiatakarékos izzók Szeged környékén Újabb olaj- és gáztelepek A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének olajbányászai az idén a tervezett 41 helyett eddig 43 olaj- és gázkutat készítettek. Ezek egy része az algyői, kiskundorozsmai és Ullési mezők kitermelését szolgálja, több kúttal viszont új olaj- és gáztelepeket tártak fel. Az idén fúrt kutakkal befejezés előtt áll a rúzsai olajmező kutatása. Hamarosan elkészítik a készletbecslést, s az erre vonatkozó külön terv alapján megkezdik a terület legjelentősebb kis- mezőjének kitermelését. Olajnyomokra bukkantak Mórahalom, illetve Ásotthalom határában is. Megállapították továbbá, hogy a már termelő kiskundorozsmai olajmező területe és készlete is nagyobb, mint eddig feltételezték. Reményekre jogosítanak a dél-alföldi mélyfúrások is. Makó határában 4050 méternél, Szentes térségében már 2800 méternél sokat ígérő földgáznyomokra bukkantak. Rövidesen folytatják a munkát a fábiánsebestyéni mélyfúrású kútnál is, ahol az év elején az emlékezetes gőzkitörés történt. A Tungsram RT-ben újfajta izzólámpák és fénycsövek sorozatgyártását kezdték meg, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak mint a korábbi típusok. A lakások világítására két új fényforráscsaláddal jelent meg a vállalat. Az egyik az úgynevezett kompakt fénycső, amelyiknek fényhasznosítása ötször nagyobb mint a hagyományos fénycsöveké. A másik új lámpa a halogén, hidegtükrös izzó, amely kétszeres fényerőt ad a régebbi izzókhoz képest. Ezt a lámpát speciális kivitelű tükör veszi körül, a fényt egyirányba sugározza és a keletkező hőt a légtérbe kiengedve, csökkenti a hőértéket. Az irodahelyiségek megvilágítására új, 26 milliméter átmérőjű fénycsöveket készítenek a Tungsramban, ezek 10 százalékkal kevesebb elektromos energiát fogyasztanak mint elődeik. Folyamatosan bővítik a közvilágításnál alkalmazott, hosszú élettartamú sárgafényű nátriumlámpák gyártását. Az említett legkorszerűbb lámpatípusok ma még nem képviselnek nagy arányt a gyár termelésében. A kompakt fénycsövekből még kevés készül, mert a hozzávaló lámpatestekből alig gyártanak a társvállalatok. Ezért nemrég összehívták 10 partnerüket, mintákat adtak át számukra, s egyeztették a jövő évi igényeket és a gyártási lehetőségeket is. Az irodavilágítási eszközöknek körülbelül egy harmada az új fénycsövekből kerül ki. A közvilágítást szolgáló izzóknak ugyancsak körülbelül harmada nátriumlámpa, a többi még a hagyományos higanygőz izzó. A hazai piacon kívül a Tungsram a világ 100 országába exportálja a korszerű fényforrásokat. Összecsukható étkezőasztalokat valamint dohányzógarnltúrákat gyártott az Idén nagy tétel ben a Tiszadrsi Petőfi Tsz tiszai gari asztalos üzeme. Eddig mintegy tízmillió forint értékben ss&llitottak termékeikből a Bubiv egri gyárának (Fotó: T. K. L.)
