Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-16 / 244. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 16KÁPOSZTAKRÓNIKA Az egyik legrégebbi zöldségféle Az űrkutatás múltja ós jövője Kozmonauták az emberiségért A Szojuz és az Apolló két űrhajósa, Leonov és Stafford a nagy találkozáskor A szovjet—magyar űrrepülés résztvevői: Farkas Bertalan és Valerij Kubászov Verne egy kicsit tévedett. No, nem sokat, nem a lényeget illetően, csupán a módot nem találta el, ahogy a Holdra lehet repülni. Azt, hogy egy ilyen utazás lehetséges és szükséges, azt kitűnően látta. Persze, nem volt egyedül. Amióta az ember a csillagos égboltot figyeli, azóta álmodozik a világűr meghódításáról. Ciolkovszkij már a megvalósítás lehetőségeit is helyesen becsülte föl, s alig ne- negyedszázaddal halála után sikerült a régi cél: az emberiség áttörte bolygónk határait, kilépett a végtelen (igaz, egyesek szerint mégiscsak véges, de szüntelenül táguló) térbe. Nem sokkal több, mint huszonöt esztendő választ el minket Gagarin 1961-es Föld körüli útjától, s mégis menynyi minden történt ez alatt az idő alatt! Ha a világűrkutatás fejlődési üteme nem csökken lényegesen, már a közeli jövőben újabb „csodákra” számíthatunk. Ami húsz évvel ezelőtt még álom, egy évtizede fantasztikus film volt, az ma a mindennapok realitása. Technikailag megvalósított tény például a Mars-expedíció. S a technika haladásával egyre nagyobb tisztelet, szinte már-már legendás megbecsülés övezi az űrkutatás úttörőit. Az első űrhajóst, Jurij Gagarint; az első nőt, aki a világűrben járt, Valentyina Tyeresko- vát. Nem telt el négy esztendő Gagarin repülése utón, és az ember immár kilépett az űrhajóból. Leonov 1965 márciusában egyetlen vékony „köldökzsinóron” függőt a Föld fölött — vagy alatt, ez nézőpont kérdése. 1969 júliusában ^edig megszületett az évszázad egyik kiemelkedő tudományos-műszaki teljesítménye, a Holdraszállás, amely az Apollo—11 legénysége, Armstrong, Aldrin és Collins nevéhez fűződik. Röviddel ezután arra is fény derült, hogy mi a különbség a két űrhatalom fejlesztési koncepciója között. Amíg az Egyesült Államok a Holdat ostromolta, a szovjet kutatók egyre közelebb kerültek a Föld körül keringő állandó űrállomás megvalósításához. 1969 októberében három Szojuz űrhajó egyszerre volt a világűrben és megközelítette egymást. 1975 — már tíz éve is elmúlt! — különösen örömteli eseményt hozott a világűrben. A Szovjetunió és az Egyesült Államok első ízben vállalkozott közös program megvalósítására. Az Apolló—18 és a Szojuz—19 összekapcsolása jelképes erejű volt: az emberiség erőforrásainak szinte végtelen lehetőségeit villantotta fel. Ezeknek kiaknázásához azonban békére és együttműködésre lenne szükség itt a Földön. Sajnos, az első közös vállalkozás a mai napig az egyetlen is. Az Apolló-program befejeződése után a Szovjetunió hat éven át egyedül folytatta a korábban megkezdett kutatásokait, s ebbe az Interkoz- mosz-program keretében bevonta a szocialista országokat. 1978 márciusában a Szojuz—28 fedélzetén már csehszlovák űrhajós, Remek is kijutott a világűrbe. Nekünk, magyaroknak nagy örömet hozott az 1980-as esztendő. A Szojuz—36 fedélzetén Kubászov társa ugyanis Farkas Bertalan volt. Az első magyar űrhajós 7 napot 20 órát és 46 percet töltött a világűrben. A Szaljut—6 űrállomás fedélzetén végzett munkájával mintegy feltette a koronát hazánk egész eddigi részvételére az Interkoz- mosz-programban. Hiszen korábban is repültek már magyar műszerek, berendezések az űrben, de most minden eddiginél hathatósabban vettük ki részünket a kutatásból. A Pille nevű kicsiny, könnyű és praktikus sugárzás-dózis mérő műszer óriási elismerést váltott ki. Hazai fejlesztés eredménye volt az Interferon-kísérletekhez felhasznált berendezés éppúgy, mint a Balaton elnevezésű, a szellemi teljesítőképességet mérő műszer. Az élet persze azóta sem állt meg. 1981-ben például startolt az űrrepülőgép, legutóbb pedig a Halley- üstökös hozta lázba a tudományos világot. Hazánk ismét aktívan részt vett a rendkívüli lehetőség kiaknázásában: a Vega űrszonda „lelke” volt a magyar vezérlőberendezés, és voltak magyar műszerek a nyugateurópai Giotto műholdon is. Az Űrrepülés Résztvevődnek Szövetsége, amely tavaly alakult meg, most tartja második kongresszusát. Ezúttal Budapesten tanácskoznak, azok, akik már látták a Földet a világűrből. Az ő nevükben is nyilatkozta Leonov Űrhajós egy alkalommal: „Reméljük, minden ember... úgy fogja kezelni a Földet, mint otthonunkat, ahol születtünk, otthonunkat, ahol élünk, otthonunkat. ahol gyermekeinknek és unokáinknak is élniük kell”. H. G. A magyar „fakanálfargótok” sokféle jóízű ételt tudnak készíteni az emberiség egyik legrégibb zöldségféléjéből, a káposztából, különösen télvíz idején. A nagy kövek súlya alól, jellegzetes illatú levéből előkerül az ősz során beért, savanyított káposzta, arra várva, hogy a fazékban' jófajta húsokkal „léphessen házasságra”. A káposztát konzerváló felséges ízt adó savanyítás módját a régi rómaiak fedezték fel, mégpedig véletlenül, ha hinni lehet az arról szóló leírásoknak. Az egész Európát hatalmuk alatt tartó római légiók vonulásának elmaradhatatlan kísérői voltak azok a szekerek, amelyeken az utánpótlást, többek között a fahordákba rakott fe- jeskáposztát is szállítottak. Az úttalan utak hepehupái gondoskodtak róla, hogy a káposzta alaposan összerázódjék, levet eresszen és erjedésnek induljon. Eleinte romlottnak hitték a nem éppen gusztusos kinézésű káposztát s csak később jöttek rá, pompás ízére. Sokáig úgy vélték, hogy a különleges íz kialakulása kizárólag a „ko- csiztatás” következménye. A katonák elbeszélései nyomán a lakosság kíváncsisága is feltámadt a savanyú káposzta iránt, amit „házilag” eleinte úgy készítettek; hogy káposztáshordókikal megrakott szekereket körbe-körbe járattak a városok nagy kövekkel kirakott utcáin. Akinek nem télt kocsira és Idea, az hátára akasztott puttonyban rendszeres napi „sétára” vitte a káposztát. Állítólag egy lusta római rabszolga jött rá arra, aki gazdája éberségét kijátszva ledobta a puttonyt, és lefeküdt mellé az árnyékba, hogy a 'káposzta magától; szaladgálás nélkül is megerjed, csak jó erősen le kell nyomkodni a puttonyban vagy a kádban. Napjainkban a fedőlevelei- től megtisztított káposztát — a torzsa eltávolítása után — csíkokra szeletelik, majd 2— 3 százalék sót adva hozzá rétegenként betapossák a kádba, hogy a közötte lévő levegőit eltávolítsák, és a káposzta levét kinyomják. ízesítésre birset, tárkonyt, kaprot, babérlevelet, fűszerpaprikát, teketeborsot sifb. használnak — vidékenként változó Ö6z- szetételben. Az erjesztést egyébként „ingyen munkások”, baktériumok végzik, ennek során 1—1,5 százalék tejsav keletkezik, ami az eltartást biztosítja, és a kellemes ízt kölcsönzi. „Annáik a rómainak, aki káposztát termeszt, saját páti,toá ja van” — védte Cató, az ókori bölcs. A káposztából kinyomott lével vénaláfutáso- kat és fekélyeket borogattak. A kevés ideig főzött, cukrozott káposztáiét székrekedés, a sokáig forralt főzetet pedig hasmenés ellen javasolták. Az idő előtti kopaszodást a fejre kötözött nyers káposztalevéllel igyekeztek elkerülni (hogy milyen sikerrel, arról nem, szód' a krónika). „A szertelen ivás felidézte csömört” káposzta- levessel űzték el, ami a mai napig is szokásban maradt, gondoljunk csak a jóféle kor- helylevesekre. Felvételünk a káposzta betakarításáról készült. Technikatörténeti érdekességek Az aratógép A múlt század közepén nemcsak az ipar óriási fejlődésének lehetünk tanúi, hanem a mezőgazdaság is hatalmas lépésekkel igyekezett a termelékenységet fokozni. Az utóbbi területen egyik korszakalkotó találmány volt az amerikai Cyrus McCormick (1809—1884 155 évvel ezelőtti, 1831-ből származó aratógép találmánya. A két keréken mozgó, két ló vontatta aratógép 6 láb hosszú (kb. 2 méter) tengelyből állott, melyre vágókések voltak elhelyezve. Ezekkel párhuzamosan néhány inch-re (1 inch=2,45 cm) vaslemez került. A lóvontatásra a vágókések forgósba jöttek s közéjük és a vaslap közé került gabonaszárakat levágták. Az ír származású amerikai farmer gépét az 1851 -es londoni világkiállításon bemutatta, ahol az nagy sikert ért el. McCormick gépén többször javított, később ikévekötővel is ellátta. 1848-ban Chicagóban mezőgazdasági gépgyárat alapított, amely az amerikai gabonatermelésnek egyre jobban észak-nyugatra történő ezidőbeli kiterjesztésével igen sikeres vállalkozássá nőtte ki magát. Bemutatunk egy másik — szintén amerikai aratógépet, amely hasonló eliven működött, de a gabonaszemek megvédése miatt a vágókések legelőre kerültek, ezt a meghajtásra szolgáló két nagyobb keréken nyugvó tengely követett s az aratószer'kezetet a lovak maguk előtt tolták. K. A. Új típusú eke Svédországban olyan újszerű, „párhuzamos" -nak mondott ekét fejlesztettek ki, amely úgyszólván kész magágyat készít. A hagyományos eke a földszeletet, azaz a rögöt ném vágja le teljesen, hanem — egy keskeny sávot visszahagyva — mintegy 120 fokkal megfordítja. A párhuzamos eke a rögöket 180 fokkal fordítja meg, tehát a hátukra fekteti őket. Ezt azáltal éri el, hogy a kettős ekére egy hátulsó karrnánylemezt is rászerelnek, ennék vágóéle az elülső által visszahagyott keskeny földcsíkot és az ösz- szes gyökeret elvágja, s a iföldszeletet teljesen átbuktatja. Ezáltal a tarlón maradt összes növényi anyag, a gyom, a gyommag, stb., a barázda fenekére kerül. A munkagépek fogai így a felső — gyökereitől mentes — főidőén kellő mélységű, jó magágyat tudnak készíteni. Az új vetés ezáltal nagy növekedési előnyhöz jut a mélyebbre kerülő gyommal szemben. Az új ekével kiváló eredményt értek el homokos; vizenyős, lápos (nyers humuszban gazdag) talajokon, s jól szántható vele az ugar is. Alkalmazásával —, a talaj jobb mechanikai megművelése révén — csökkenthető a gyomirtó vegyszer mennyiségié. . Lassított virághervadás Ausztráliai kutatók megállapították, hogy a rendszerint napok alatt elhervadó vágott krizantém 15—17 napig is frissen marad, ha a vízbe 0;15—0,20 g nikkelszulfátot tesznek. Ez valószínűleg azért van, mert a nikkel meggátolja, hogy a levelekben a növényi hormonodéhoz hasonló hatású etilén termelődjön. Kísérleteik szerint viszont a Papaver nudi- caule fajú virágzó máknövényeket, amelyeknek a szárán nincsenek levelek, a nikkel- szulfát nem óvja meg a gyors hervadástól. McCormik aratógépe BeU-féle aratógép
