Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-23 / 198. szám
12 Házunk tája 1986. AUGUSZTUS 23. Gyereknyitás Akár statisztikailag is érdemes lenne bizonyítani, hogy az idén mennyivel jobban figyeltünk a gyerekek nyarára, mint korábban. Olvasótáborok, nyári napközik (köztük több szakirányú) nyíltak. Kirándulások, vetélkedők gazdagították az általános iskolások, de a nagyobb gyerekek élményvilágát is. Most mindennek vége, hiszen vége a nyárnak; kezdődik a tanítás. Ami természetesen egészen más minőségű elfoglaltságot jelent diáknak, tanárnak. ' De csakugyan így kell-e ennek lennie? Tüdőm, hogy imár a kérdés is sokakat bosszússá tesz. Véleményük szerint csak az kérdezhet jtiyet, aki nem ismeri a tantervi követelményeket, az értékelés és az osztályozás rendjét, az iskola kötöttségeit. Tudom: az oktatás folya- imatában aligha játszhatók ia nyári játékok — ez olvasótáborok „bírósági tárgyalásai”. nem lehet vízimalmot építeni, „hazugságvarsenyt” rendezni, s megálmodni, hogy miként élnék majd a mai gyerekek 2000-ben. A .játszótársak” sem írók, könyvtárosok, képzőművészek, zenészek lesznek. iMindiemellett jó volna, ha az Iskola — szellemében — némiképp hasonlítana a nyári táborokra. Óvakodjunk a túlzásoktól! — mondhatják erre. Természetesen én sem szeretnék túlozni. De miután a tantervek is nagyobb szabadságot (ami persze nagyobb felelősség is) biztosítanak a nevelőknek, kézenfekvő, hogy átvegyék az olvasótáborok legjobb tapasztalatait. Különösen azokat, mélyek az önállóságra való nevelést szolgálják, s a tantárgyi koncentrációra, integrációra ösztönöznek. Nyitottabbá váltak gyermekeink. Ezt kell kihasználni és lehetőleg fokozni a tanév folyamán. Ami természetesen nemcsak az iskola feladata, hanem a művelődési intézményeké — könyvtáraké, művelődési házaké, múzeumoké, képtáraké is. Amiből következik, hogy a közművelődés és a művészeti élet szakemberei, képviselői a tanév folyamán stem szakadhatnak el az iskoláktól. Egyszer s mindenkorra felejtsük el azokat a módszereket, melyek az iskolák tanulóira csak statisztikát szépítő tömegként számítottak. De a zárt iskolák gyakorlatát is, mely szerint csak a falakon belül épülhet a gyerek; másutt már fellazítják. Nos a nyári táborokban valóban „fellazultak” — a kifejezést nem pejoratív értelemben használom — gyerekeink. Vagyis: csökkentek gátlásaik, megtanultak önálló véleményt formálni, szabadabban mozogni, kíváncsibb szemmel figyelni, tartalmasabban élni. A táborok bezártak, de a gyerekek nem záródhatnak be ... Gy. B. összeállította: Rónai Erzsébet Kertbarátoknak, háziasszonyoknak A leveles fűszerek királynője Amikor növényi fűszerekkel ízesítjük ételeinket, tulajdonképpen a legősibb orvosló elveket valósítjuk meg; étkünkkel egyúttal gyógyanyagot is adunk a szervezetnek. A hazai fűszernövények majd mindegyike gyógynövény. Nemhogy ártanának, de bizonyos irányban támogatni is képesek a szervezetet az egészség megtartásában, illetve visszaszerzésében. Szó sincs arról, hogy nagyobb hatású gyógyszert helyettesítenének, de elősegítik a gyógyulást. Nos, a petrezselyem a leveles fűszerek királynője, s egyben a magyar konyha, a hazai ízek legrégibb tartozéka: Első írásos nyoma 1395- ből való. A szó latin eredetű. Szinte bizonyos, hogy maga a növény, csakúgy, mint a neve, a kolostori kertek révén vált közhasznúvá. Gyógyhatásút illetően _ a több évtizeddel korábbi kutatások szerint — kedvező az idegrendszerbe; erőbeli gyarapodás érzetét, a gyomortájon meleg és jó érzést vált ki. Zöldje, gyökere gyomor- erősítő, szél- és vizelethajtó. Feltételezik róla étvágygerjesztő hatását is, ami — legalábbis illata alapján — valószínűnek tűnik. Az antik görögök az alvilág növényeként termesztették, de ugyanakkor a sport- versenyek győzteseit is petrezselyemlevél koszorúval ajándékozták meg Am, hogy a dicsőség másik növénye, a babér ugyancsak tartozéka lett a korabeli és későbbi konyhaművészetnek, a petrezselyem pályafutása zöld fűszerkénti hasznosításába torkollt. ■ A petrezselyem hazai népszerűségének nyomai a legrégibb szakácskönyvekben is meglelhetők. Bornemisza Anna 1680-ból való szakács- könyvében például egy ma is elkészíthető keménytojásos saláta egyik hozzávalója az apróra metélt zöld levél. A recept így szól: „Főtt tyukmonyakat öregen metéld el rakd egymás mellé Sózd meg, tölts ectetet reá, hintsd bé, apróra metélt petrezselyemmel.” Apró madarakat úgy készít, hogy „fonnyaszd meg vízben, s tisztítsd meg. Tölts telhénhús-levet reá, pergelj lisztet bele, és petrezselymet s szerecsendióvirá- got is tégy, hadd főjön. Tégy írós vajat is: szép fejér lészen attul...” A petrezselyem ma talán a korábbinál is nagyohb szerepet kapott az ízesítésben, részben azért, mert a szükségletét úgyszólván mindenki maga megterjneszii, ha nem a telkén, hétvégi háza kis kertjében, akkor akár az ablakdeszkára tett műanyag pohárban. A gyökerek szobai, konyhai hajtatásával tulajdonképpen egész télre biztosíthatjuk szükségletünket. Ehhez nem kell más mint cserép vagy kis műanyag láda és ősszel kiszedett rövidebb gyökerek, amelyeket egymás mellé állítva függőlegesen helyezünk el, és a köztük lévő hézagokat homokos komposzttal, virágfölddel vagy más laza talajjal töltjük ki úgy, hogy a gyökérnyak kiálljon a talajból. Aztán szükség szerint locsoljuk, és néhány hét múlva már zöldell az illatos levélke. A petrezselyem használatát illetően igencsak megoszlanak a vélemények, hogy mikor adja ki legjobban aá ízét: ha a rántásba keverve, illetve az ételbe tevés előtt zsiradékban megfonnyasztva kerül az ízesítenivalóba, vagy ha az étel elkészültekor, az utolsó pillanatban keverik hozzá, 1 Erre nincsenek „törvények”. Az Üjházi-levésnek például mintegy dísze, a tálalás előtt tetejére szórt, apróra vágott petrezselyem. Az újiburgonyára viszont félidőben kerüljön a zöld levélke, hogy izéből jusson is, maradjon is, ne váljék elhamult morzsalékká. Talán fölösleges említeni: a petrezselyemre éppúgy vonatkozik a frissen felhasználás szabálya, mint minden más konyhanövényre. A hűtőben napokig tárolt, megkó- kadt, megtöppedt gyökér és csokor már csak jelképként kerül az ételbe; se íze, se vitamintartalma. No de aki nem akar a zöld fűszer miatt boltba, piacra menni, mit tegyen? Az üdén megvett gyökeres vagy csak leveles petrezselymet — mosás nélkül — lazán göngyölje alufóliába úgy, hogy légburok vegye körül és így tegye el. Így napok múltán is viszonylag üde állapotban lehet felhasználni. A petrezselyemgyökér erőteljesebben tartalmazza az íz- és illatanyagot, mint a levélrész. Ezért, ha a petrezselymet uralkodó íznek szánjuk, a nagyobb mennyiségű összevágott levélen kívül, feltétlenül tegyünk az ételbe apróra metélt gyökeret is. Nyerges Ágnes Kisméretű könyvespolc Kisméretű könyvespolcok leginkább író- vagy tanuló- asztal. vagy ágy mellett elhelyezve tesznek jó szolgálatot, de megeshet, hogy a tetejére cserepes növényt akarunk rátenni, igy tehát nem mindegy, hogy milyen akasztóval szereljük fel. Ha a polc (1) pozdürjale- mezből készül (ez nagyon ponhanyós anyag), akkor az akasztókat szélesebbre kell tervezni, hogy hosszú peremszakaszra legyen erősítve. Amennyiben a polcra könnyebb cserepet helyezünk, elegendő hátul a polc felső pereméhez felcsavarozni az 1,5 mm vastag, lágy acéllemezből kivágott akasztókat (2). Felcsa varozásuk után a kivágás mellett (3) a polc farostlemezből készült hátsó falát átfúrjuk. A polc ellenkező végélte szimmetrikusan ugyanilyen akasztó kerül. Ha a polcra nehezebb vagy több cserepet akarunk rakni, sokkal erősebb akasztókat kell felszerelnünk. A 2 ram vastagságú laposacélból két akasztót (4) hajlítunk. Az akasztókat belülről facsavarral a polc felső deszkájához erősítjük. Az akasztó függőleges része (5) a polc hátsó falához illeszkedik. A horog, amelyen a polc függ. keresztülmegy az ak&sztón levő nyíláson. B. K. VÍZSZINTES: 1. Régi francia mondás: folytatása a függőleges 16. számú sorban. (Zárt betűk: V, K. T, K, T.) 14. Pánik. 15. Algériai kikötő. 17. Petőfi Sándor verse. 18. Csillagkép. 20. Nem éppen udvarias megszólítás. 21. Vége a türelemnek! 23. A Kis Szundák egyike. 25. Dél-afrikai állam névjele. 27. Doktrína. 28. A Ferencváros válogatott labdarúgója (Tibor). 30. „...a gabona” (Petőfi). 32. Olasz város és labdarúgócsapat. 34. Jókai kettőről is irt. 36. Rovarok. 38. Bolygó. 40. Erkölcs. 41. Idegen és. 42. Becézett Adám. 43. Lapos szán. 45. . . .mode (divat szerint). 46. Az CJ mértékegységrendszer röv. jele. 47. Indonéz sziget. 48. Legelöl. 49. Magyar neve Komárom. 51. Értékesité. 52. Ebben a városban működött Püthagorász görög filozófus Iskolája. 54. rorció. 56. Báj. 57. Nagyobb időköz. 58. Negativ válasz. 60. Kisplasztikái alkotás. 62. Dolgos állat. 63. Táncdalénekesnő (Stefi). 6?. Egyetemi részleg. 67. Gyakori török férfinév. 69. „A calaisi polgárok” világhírű szobrásza (Auguste). 71. Erkölcsileg alacsonyrendű. FÜGGŐLEGES: 2. Az argon vegyjele. 3. Több ország nevének végződése. 4. Zola regény- hősnője. 5. Kiegészítő adat. 6. Fű.’zernövény. 7. Rangjelző. 8. M'n‘. az 57. számú sor. 9. Bálványoz. 10. Az ezüst vegyjele. 11. Az Ilyen sző szemrehányás. 12. „Fiatal . . . Indulója” (József Attila verse.) 12. Francia orientalista és író (1823—92). 16. A mondás befejező része. (Zárt betűk: M, O, A, R, I.) 19. Egykori udvari méltóság. 22. Aki nem halad a korral. 24. Képes (ford.). 26. Idő előtt. 29. Kettőzve: vitaminhiány okozta betegség. 31. Belső, személyes szolgálatra alkalmazott nő (nyugaton). 33. „Tavaszi . ..” (A Walkür.) 35. A nagy hellén birodalom megalapítójának névjele. 37. „ ... és Magóg fia vagyok” (Ady). 39. Színművész (Nándor). 41. Táplálék. 43. „Athéni .. .” (Shakespeare tragédiája.) 44. Szeszes ital. 45. Figura. 47. Világhírű magyar származású szobrász (Amerigo). 48. Mértani testek alkotója. 49. A kórház egykori elnevezése. 50. Bódé része! 51. . . és emberek" (Steinbeck regénye.) 53. A tágabb családhoz tartozik. 55. Mezőgazdasági gép jelzője. 59. „A varázshegy” Nobel-di- Jas Írója (Thomas). 61. Egyfajta szarvas. 64. A legegyszerűbb mértani felület. 66. A Szaturnusz egyik holdja. 68. A magasba. 70. Indulatszó. 72. A „Winnetou” Írójának névjele. 73. Egyforma betűk. E. B. Beküldendő: a mondás — augusztus 30-ig. Rembrandt cimű, augusztus 9-1 rejtvényünk helyes megfejtése: A takácsok céhének elöljárói, A malom. A nevető ember, Zsuzsanna a fürdőben. Könyvutalványt nyertek: Bakó Klára Szol- r -k CM szár Menyhért Alaty- t*’ön ís Cseh Istvánná Rákóezi- falva. (Az utalványokat postán küldiiik el.) A szülő beleszól... Hányszor hallani: azért ment tönkre a fiatalok házassága, mert a szülők beleszóltak. És ha talán ilyen sommásan nem is lehet kijelenteni, de sok igazság van abban, hogy a fiatalok házasságába jobb nem beleszólni. Csináljanak, amit akarnak? Talán ez a másik véglet A szülő — ha kérdezik — vagy ha úgy véli, hogy szükség van a véleményére, akkor mondja el, de bízza a fiatalokra, mit fogadnak el belőle. A fiatalok házassága általában-roppant „kényes és törékeny portéka”. Néha már maga a szülő jelenléte is bajok forrása lehet. Ugyanis: két fiatal összevész (hol ne fordulna elő ilyesmi?!), azután kibékülnek. Ha a szülő vagy akárki más harmadik szem és fültanúja az össze- veszésnek, akkor szégyenkezésből, dacból — csak fokozódnak az indulatok, és hasonló rátartiságból nehezebb a ‘kibékülés is. Mindez még akkor is így van ha a szülő nem szól a vitába, ha nem áll egyik fiatal pártjára sem, csupán szemlélője az eseményeknek. Ennél csak az a rosszabb, ha beleszól. De nemcsak vitánál keletkezhet a baj. A szülő — csupa jóindulatból — úgy véli, az az egyedül helyesen kialakított családi élet, háztartási munkarend, egyáltalán életrtend, amit 6 alakított ki. Azt szeretné, ha gyereke ugyanúgy tenne mindent, ahogyan ó tette húsz-harminc évvel ezelőtt, vagy ahogyan ma teszi. Hát ez sem jó! A fiatal mindenképpen visz egy életmintát az otthonából. De ezt az életmintát kisgyerek korától fogadta magába. De jó lenne pontos receptet adni, de hát ilyen nincs. Inkább csak annyit: a szülő szeretné átadni a maga élet- tapasztalatát gyermekének, szeretné sok mindentől megóvni. Ha a gyermek házassága előtt olyan volt a kapcsolat, hogy ezt igényli a gyermek, akkor nincs gond, de akkor is vigyázni kell arra, hogy a tanácsok inkább elsimítani segítsenek a fiatal házasélet óhatatlanul keletkező ráncait, mint hogy új gyűrődéseket okozzanak. (sárdl) Pályakezdők! Az Aprítógépgyár, Jászberény, felvételre keres felsőfokú műszaki végzettségű szakembereket — gyártmányfejlesztő, — technológus munkakörökbe. — . .......................biI I Szakképiettsegn tosítunk. egyetemet végzettek 1986-ban J^edésüU megess«65 ** 0 „OO-« 000 ^ gítéae 'ai letelep«dW lyakezdest, sülnek. garzonlakást biztos' Házaspár resze * _________ O rosz, német, angol középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezőknek 8—15 százalék nyelvpótlékot fizetünk. Részletes felvilágosítás és jelentkezés a vállalat személyzeti és oktatási osztályán. Címünk: Aprítógépgyár Jászberény, Sportpálya u. 1, Bf.: 65. Telefon: 12-355.
