Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
xxxvl évf. 305. rz.. 1985. dec. 30., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A magyar népgazdaság 1986. évi terve A Minisztertanács áttekintve a népgazdaság 1985. évi fejlődését, megállapította, hogy az ipari termelés az előirányzottnál kisebb mértékben nő, az építési-szerelési teljesítmény és a mező- gazdasági termékek termelése az előző évi szint alá csökken, a fajlagos energia- és anyagráfordítás a számítottnál nagyobb. így a létrehozott nemzeti jövedelem az eíiőirányzott 2,3—2,8 százalék helyett előreláthatólag csak kismértékben emelkedik. A nemzeti jövedelem termelésében a tervezetthez képesít mutatkozó kiesésnek közel fele a kedvezőtlen külső körülményekre, köztük a mostoha időjárás okozta veszteségekre, másik fele azonban az irányítás és a gazdálkodás gyengeségeire, a gazdasági hatékonyság nem kielégítő alakulására vezethető vissza. A munka termelékenysége a számítottnál kevésbé nő, az egységnyi állóeszközre jutó termelés csökken. A külgazdasági egyensúly javítására előírt követelménynek csak kis részben sikerült eleget tenni. A belföldi felhasználás növekedése megközelíti vagy eléri az előirányzott 1—1,5 százalékot. A lakosság fogyasztásának növekedése a tervezett 1—1,5 százalék alsó határán teljesül, a népgazdaság összes beruházása a tavalyihoz hasonló lesz. A tervezettől elmaradó nemzeti jövedelem és az előirányzotthoz közelálló belföldi felhasználás mellett a népgazdaság egyensúlyi helyzete nem felél meg a célul kitűzöttnek. Az áruk és szolgáltatások kiviteli többlete a tervezett növekedés helyett a tavalyinál kisebb lesz, amihez hozzájárul, hogy a külkereskedelmi cserearányok ez évben is romlanak. Az elmaradás teljes egészében a konvertibilis valutákban elszámolt forgalomban következik be. Az ipari termelésen belül bővül a gépipar, a vegyipar, a könnyűipar és a villamos- energiaipar, csökken a kohászat, a bányászat és az építőanyagipar termelése. Az elmaradásban közrejátszott a szokásosnál hidegebb tel hatása, egyes piacokon az értékesítési lehetőségek szűkülése, de nem volt megfelelő a növekvő feladatokra, a mindkét irányú kivitel gyors bővítésére való felkészülés sem. Az ipari termékek konvertibilis valutákért történő kivitele a tervezett dinamikus emelkedéssel szemben alig nő. Számottevő az export elmaradása a gépiparban, nem nő a köny- nyűiparban, a számítottnál jobban csökken a kohászatiban. Az ipari termékek rubelben elszámolt kivitele gyors ütemben, a számítottat meghaladóan emelkedik. Az ipari termelést anyag- és alkatrészhiány általában nem akadályozta, a megno- vekedett import a tavalyinál jobb feltételeket biztosított a termelés számára. Továbbra sem javultak eléggé a kooperációs kapcsolatok, a termelő vállalatok együttműködése. Az enengiagazdálkodási program ez évben is eredményez megtakarításokat, de a népgazdaság energiafelhasználása a számítottnál így is nagyobb. Folytatódott a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését előirányzó programok végrehajtása. Az ipariban foglalkoztatottak 6záma az előző éveknél lassabban csökken, a vállalati gazdasági munkaközösségek tovább terjednek. Az építőiparban az első negyedévi teljesítmény igen alacsony volt, utána fokozatosan emelkedett, de a termelés így is a tavalyi alatt marad. A beruházási építés mérséklődik, emellett is tapasztalható az igények nem megfelelő kielégítése, a kivitelezési folyamat alig gyorsul. Az építkezéseket anyaghiány nem akadályozta, a legtöbb termékből javult a kínálat. A mezőgazdaság fejlődése összességében elmarad a tervezettől, a mezőgazdasági termékek termelése a tervezett növekedés helyett kissé csökken. A növénytermesztés mennyisége megközelíti a tavalyit, az állattenyésztésé kisebb lesz annál. A növénytermesztésben a kedvezőtlen időjárás, az állattenyésztésben az állatállomány vártnál nagyobb csökkenése okozott termeléskiesést. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége a számítottnak megfelelően bővül, így a mezőgazdasági ágazat termelése összességében meghaladja az 1984. évit. A gabonatermés megközelíti a tervezettet. Az év eleji fagyok elsősorban a szőlőültetvényeket károsították, a bortermés a számítottnál jóval alacsonyabb. A vágósertéstermelés az előző évinél kisebb, fellendítésére intézkedések történtek. A mezőgazdasági és élelmiszer - ipari termékek kivitelének mennyisége csak kismértékben marad el a tervezettől, a jelentősen csökkenő árak miatt azonban az ebből származó konvertibilis devizabevétel lényegesen alacsonyabb annál. A közlekedés az áruszállítási igényeket összességében kielégítette, de nem javult a szállítások ütemessége. A személyszállítási teljesítmény meghaladja az 1984. évit. A posta és távközlés legnagyobb beruházása, a Krisztina II. távbeszélőközpont befejezésével és egyéb kisebb fejlesztésekkel ez évben több mint 50 ezer új telefonállomás bekapcsolására került sor. A vízgazdálkodásban kapacitásbővítés elsősorban az egészséges ivóvízzel való ellátás, a szennyvízelvezetés és tisztítás területén történt. A fejlesztések eredményeként 140 ezer lakos jutott közműves ivóvízhez. A népgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottaik száma kismértékben csökken. Mérséklődik a létszám az ipariban, az építőiparban és a mezőgazdaságban, növekszik a nem termelő ágazatokban. A foglalkoztatás hatékonysága népgazdasági szinten nem javult kellő mértékben. A munkás- alkalmazottá bérek és keresetek növekedése a számított 7—7,5 százaléknál valamelyest gyorsabb lesz, míg a mezőgazdasági keresetek elmaradnak attól. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek a tavalyinál lassabban emelkednek Az élet- színvonal alakulását befolyásoló intézkedések a tervezettnek megfelelően kerültek végrehajtásra. így sor került a gyermekgondozási díj bevezetésére, a 3000 forintnál alacsonyabb nyugdíjak, a gyermekgondozási segély, a rendszeres szociális segély növelésére, a terhességi-gyermekágyi segély meghosszabbítására, a gyermekápolási táppénz kiterjesztésére, az anyasági segély és a családi pótlék emelésére. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően, körülbelül 7 százalékkal emelkedik. Sikerült megőrizni az egy keresőre jutó reálbér 1984. évi színvonalát. Az egy főre jutó reáljövedelem körülbelül 1 százalékkal haladja meg az előző évit. Az életkörül- ménvek fejlesztése általában a terv szerint történt meg. A tervezett 74—75 ezernél kevesebb, körülbelül 70 ezer lakás épül fel, az elmaradás döntő részben a lakótelepi építkezéseknél jelentkezik. A szocialista szektor beruházásaira a tervezett körüli összeget fordítanak. A nagyberuházások megvalósítása a tervnek megfelelően halad, négy fejlesztés (már- kushegyi és nagyegyházi szénibányák1, fenyőfői bauxitbánya, Árpád-híd szélesítése) befejeződött, és üzembe helyezték a Ferihegyi repülőtér egyes új létesítményeit is. A célcsoportos beruházások közül a tervezettnél többet fordítottak a szén- hidrogénápari beruházásokra. Vállalati és alkossági források bevonásával meghaladja a terviben számítottat a távbeszélőhálózat fejlesztése is. A vállalati beruházási kifizetések lényegében megegyeznek a tervezettel. A külkereskedelmi forgalomban az összes kivitel mennyisége a tervezettnél lassabban, míg a behozatalé gyorsabban nő. A rubel elszámolású kivitelben elsősorban a gép- és a könnyűipari export haladja meg a számítottat. A behozatal lényegében a tavalyi színvonalon. ugyancsak a tervezettel megegyezően alakul. A külkereskedelmi aktívum a számítottnál nagyobb lesz. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban az éves tervben előirányzottnál és a tavalyinál alacsonyabb aktívum keletkezik. Ehhez az alig növekvő kivitel és a számítottat — főleg energia- hordozókból — meghaladó behozatal, valamint az agrártermékek exportárának visszaesése egyaránt hozzájárult. A terv ffő céljai 1986-ban a gazdaságirányítás alapvető feladata, hogy megkezdje a VII. ötéves népgazdasági terv gazdaságpolitikai irányvonalának megvalósítását. A gazdálkodás hatékonyságának jelentős növelésével átfogón javítani kell a népgazdaság egyensúlyi helyzetét és mindkét fő külkereskedelmi viszonylatban csökkenteni szükséges az adósságállományt. Ehhez a népgazdaság kiviteli többletét összességében, azon belül a konvertibilis elszámolású forgalomban számottevő mértékben növelni kell. Élénküljön a gazdasági növekedés üteme, jöjjenek létre az átlagos reálbérek és a beruházási színvonal megőrzésének feltételei. A célok elérését a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztésének folytatásával, egyes elemeinek célirányos módosításával, a VII. ötéves tervidőszakra kidolgozott központi gazdaságfejlesztési és cselekvési programok feladatainak konkretizálásával és megvalósításával, továbbá más kiegészítő intézkedések megtételével kell alátámasztani. Céltudatos állami tevékenység segítse a műszaki fejlesztésre és a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló vállalati aktivitás felerősödésé^ a gazdaságos kivitel növelését, a fajlagos energia- és anyagráfordítások csökkentését, a munka szervezettségének és termelékenységének fokozását. Az 1986. évi népgazdasági terv fő előirányzatai Az 1986. évi terv az I98|5. évi várható teijesités százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem 102,3—102,7 100,2—101,0 102.0— 102,5 101.0— 101,5 103.0— 103,5 101,0 101.0— 101,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 201— 204 milliárd forintot lehet fordítani. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban 350—400 millió dollár, a rubel elszámolásúban 100—200 millió rubel közötti kiviteli többletet kell elérni. A műszaki fejlesztés állami irányításában a fő figyelmet az 1986—90 évekre szóló Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Terv programjainak megszervezésére és megkezdésére kell fordítani. A termelés fejlődése Az ipar — elsősorban a feldolgozóipar — fő feladata a kivitel és ezáltal is a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás gyors növelése. A középtávú tervvel összhangban meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, rugalmasan és eredményesebben alkalmazkodva a hazai és a külpiaci kereslethez. A termelésben és a kivitelben emelkedjen a gazdaságosan előállított, magasan feldolgozott termékek aránya. Oj értékesítési piacok feltárásával is gyors ütemben bővüljön az ipari Iteirmékek konvertiibilíjs valutákért történő kivitele. Rubelben elszámolt kivitelük az államközi megállapodások szerint növekedjen. Az ipar megbízhatóbban elégítse ki a hazai keresletet is. Folytatni kell a gazdaságos termeléssel helyettesíthető behozatal kiváltását, az alkatrészek, féltermékek és egyéb háttéripari termékek gyártásának fokozását. A központi gazdaságfejlesztési programok eredményes végrehajtásával, a fajlagos anyag- és energiaráfordítások csökkentésével, az anyag- és energiaigényes termékek gyártásának visszaszorításával javuljon az ipar hatékonysága. Kiemelt cél, hogy az ösz- szes belföldi energiafelhasz(Folytatás a 3. oldalon) A kőtelki Ady Tkz csataszög] Ipari üzemében fejlesztették H ezt a háztáji kukoricadarálót. Az idén már 150-et juttattak el a vevőkhöz szövetkezeti gyártól Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke vasárnap Moszkvába utazott, ahol megbeszéléseket folytat Alefcszej Antonov miniszterelnök-helyettessel, a bizottság szovjet társelnökével. Év végi hajrá, pótmúszakok, túlmunkák nélkül Teljesítene tervét a BHG kunhegyesi gyára A BHG 3-as számú kun- hegyesi gyára az idén is — az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan — kizárólag szovjet exportra termelt. Ismerve a december végi vasúti szállítás nehézségeit a termelési -terv eredetileg december 10-i határidővel jelezte a 160 ezer wonalkapaoitású telefonközpont elkészítését, illetve raktárra szállítását. Az itt készített — szaknyelven nevezve — ATSZK 100/2000 típusú telefonközpontok népszerűségére jellemző, hogy a Szovjetunió tágas térségeiben sokezer faluközpontot, ■kistelepülést, kolhozt, szov- hozt kötnek össze. Az idén az utolsó darab ez évre tervezett központ december 6-án került a gyár szalagjairól a készáruraktárba. Mindezt olymódon sikerült elérni, hogy a délelőtti és a délutáni hagyományos műszakokon kívül különleges év végi hajrákra, ipótműszakókra, hétvégi túlmunkákra nem volt szükség. A termelés egész évben ütemes, programszerű volt, amelynek sikeres biztosításához nagymértékben hozzájárultak a vállalat társgyárai, ahonnan folyamatosan érkeztek az alkatrészek, szerelvények, kisebb részegységek. A külső kooperációs partnerek is — a Tiszas zen timrei Aranykalász Termelőszövetkezet, a bükkábrányi terme- Üőszovetkezet, a kunhegyesi Vegyesipari Szövetkezet, valamint a Középtiszai Állami Gazdaság — fegyelmezetten tettek eleget szállítási kötelezettségüknek. Mindezek eredményeképpen az idénre tervezett 160 ezer vonalkapacitású telefonközpont utolsó háromezer darabja december 11-én vagonokba került Kunhegyesen. A legutolsó szállítmány már elhagyta Záhonynál a határt. Mivel a tervet a gyár több mint ezer dolgozója már teljesítette, és a két ünnep közötti munkanapokat élőre ledolgozta, az üzem gyakorlatilag december 20—január 2 között bezárta a kapuit. Igaz nem mindenhol és mindenki esetében, mert leltározási, karbantartási munkákat ebben az időszakban is végeznek. Ami a jövő évi termelési elképzeléseket illeti, a gyár az évi 170 ezer vonalkapacitású központ elkészítésére és folyamatos kiszállítására is (elkészült Ezt a megemelt mennyiséget a munkaidő hatékonyabb kihasználásával az ideivel azonos létszámmal kívánják teljesíteni a gyárban. Túl a felújításon, a karbantartáson Téli készenlétben Kiskörén Hazánk legnagyobb vízgazdálkodási létesítménye, a több mint tíz év óta üzemelő kiskörei vízlépcső duzzasztó művének idei karbantartását, egyes részeinek a szükségessé vált felújítását program szerint, határidőre elvégezte a Középtiszai Vízügyi Igazgatóság. Az elmúlt tartós tél, kemény hidege, a jeges árvíz jelentékeny károkat okozott a vízlépcső „küszöbének” az úgynevezett koptató betonján. A téli. illetve a tavaszi árvizek, árhullámok levonulása után helyreállították a megrongálódott vízalatti betonrétegeket. A szegmens táblákon elvégezték a speciális korrózió védelmi műveleteket. Az igazgatóság úszókotrója eltávolította a hajózsilipnél felgyülemlett temérdek iszapot és biztonságossá tette a vízdjárművek áthaladását még az alacsonyabb vízállás esetén is. A Tisza II. vízlépcső térségében az igazgatóság két Jégvirág nevű jégtörő hajója karbantartva, bevetésre készen áll, számítva arra, hogy a tavasziasan enyhe decemberi időjárás után még bőven leteheti névjegyét a keményebb tél. Az igazgatóságok közötti hatékony, jó együttműködés keretében — szükség szerint — a miskolci vízügyi igazgatóság védelmi munkáit is segítik elsősorban Tiszalök térségében.
