Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. DECEMBER 23.

Véget ért az Országgyűlés téli ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról.)

gátjuk a közép-amerikai és a karibi térségben, síkra- szállunk a délkelet-ázsiai béke és jószomszédság viszonyainak megteremtése, az Irak és Irán közötti béke helyreállítása érdekében. Szolidárisak vagyunk a függetlenségük kivívásáért, illetve megszilárdításáért küzdő népekkel, a diktatórikus és fajüldöző

Szabó Miklós (Békés m.

5. vk.), a Békés Megyei

Pártbizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Viharsarokban, a Körösök vidékén számos olyan kiaknázatlan lehető-] ség vara, amely hozzájárulhatna a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növekedéséhez. így előrelépést jelentene a helyi ipar számára, ha a fővárosi üzemekben lévő, alacsony ki- használtságú gépek, berendezések egy részét a megyébe telepítenék.

Bódőné Rózsa Edit (Csong- rád m. 3. vk.), a Taurus gumiipari Vállalat energetikusa hozzászólásában nagyon indokoltnak tartotta, hogy a VII. ötéves terv törvényjavaslata előírja: a szabályozórendszer az eddiginél jobban juttassa érvényre a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók anyagi érdekeltségét a gazdasági eredmények alakulásában. Ennek bizonyos elemei mér az 1986-os évi szabályozásban is érzékelhetővé válnak, de a szabályozás továbbra sem biztosítja kellő mértékben a tényleges hatékonyságbeli különbségek elismerését.

Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villany- szerelőipari Vállalat vezérigazgatója a terv lakásépítési programjával kapcsolatosan hangsúlyozta: mivel az elkövetkezendő öt évben kevesebb célcsoportos lakás épül. s ezt a csökenést nem tudja ellensúlyozni a magánerőből készülő otthonok száma sem, elengedhetetlen, hogy — miként a törvényjavaslat is rögzíti — az eddiTétényi Pál, az Országos jMűSzaki Fejlesztési Bizottság elnöke felszólalásában a műszaki fejlesztés felgyorsításának feltételeivel foglalkozott. Elmondotta, hogy a magyar gazdaság átlagos műszaki' színvonala közepes, de az átlagon belül nagyok az eltérések.

A következő öt esztendőben 1200—1250 milliárd forintot ruházhatnak be a vállalatok. Bár ez kevesebb a szükségesnél, okos szelekcióval, az új technika átvételéhez értők, a bonyolult munkát végzők jobb megbecsülésével az eddiginél lényegesen nagyobb eredmény érhető el.

A műszaki fejlesztési politika alapelvei kialakultak __ állapította meg A megvalósításban kiemelkedő szerep jut a legfejlettebb technikával bíró vállalatoknak és a korszerű tudományos szintet képviselő kutatóintézeteknek. A pénzügyi szabályozó rendszer 1988-tól megszünteti a kötelező vállalati műszaki fejlesztési alapképzést, szabadabb kezet adva ezzel a gazdálkodóknak a fejlesztési feltételek biztosításához.

T

étényi Pál szólt arról is, hogy a műszaki fejlődésben a következő öt évben elsőséget kap az elektronizálás, a korszerű informatika, a számítógépesítés széles körű elterjesztése, valamint a gazdaságos anyag- és eraerrendszerek ellen harcoló erőkkel.

A nemzetközi politika fontos pozitív tényezőjének tartjuk az el nem kötelezett országok mozgalmát, — mondotta végezetül Várkonyi Péter, hangsúlyozva, hogy szövetségeseinkkel együttműködve a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket törekszünk biztosítani hazai szocialista építőmunkánk, az elkövetkező ötéves terv

eredményes végrehajtása

számára.

gjeknél is jobban előtérbe kerüljön a meglévő lakásállomány védelme.

Kósa Antal (Bács-Kiskun m. 3. vk.), a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke az állampolgári fegyelem és a munkafegyelem kérdéseit elemezve szükségesnek nevezte egy újfajta, szocialista adómorál kialakítását Az adóztatás folyamatos korszerűsítését napjaink egyik legfontosabb feladataként jelölte meg, hozzátéve: nemcsak nagyobb szigorúságra, hanem időnként nagyobb rugalmasságra is szükség van.

Katona Sándor (Fejér m.

12. vk.), az Ikarus móri leányvállalatának igazgatója üdvözölte, hogy a törvény- javaslat a meglévő ipari kapacitások jobb kihasználásával, az ipar megújítását és intenzív növekedési pályára állítását tervezi. A fejlődés fontos feltétele a korszerű technológiák széles körű alkalmazása — állapította meg.

Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m. 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatóhelyettese utalt arra, hogy a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvény- javaslat az ipar dinamikus fejlődéséhez kimondatlanul is feltételez egy stabil kohászati hátteret, amely jó minőségű, korszerű és gazdaságosan előállított alapanyagot ad. A tervben élőirányzott célok nagy része csak akkor valósulhat meg, ha a kohászat ezeknek a kívánalmaknak meg tud felelni.

giafélhasznáilást elősegítő technológiák bevezetése és a biotechnológia fejlesztése, eredményeinek az élelmiszergazdaságban, a gyógyszeriparban való hasznosítása. Ehhez igazodik az Országos Középtávú Kutatási- Fejlesztési Terv is. Az országos kutatási-fejlesztési ráfordítások tovább növekednek, és öt év alatt elérik a 150—160 millliiárd forintot.

__ A kormány a következő öt esztendőben külön eszközöket biztosit a műszaki fejlesztés infrastruktúrájának korszerűsítésére — hangoztatta az OMFB elnöke.

T

étényi Pál megállapította: a műszaki fejlődés gyorsításához elengedhetetlen, hogy hazánk erőteljesebben vegyen részt a nemzetközi tudományos és műszaki munkamegosztásban. A

KGST-országok tudományosműszaki fejlődésének 2000-ig szóló komplex programja nagy lehetőséget kínál a hatékonyabb együttműködéshez.

Lakatos László (Győr-Sop- ron m., 4. vk.), a Győr-Sop- ron megyei pártbizottság első titkára felszólalásában aláhúzta, hogy a VII. ötéves tervkoncepció megyeszerte széles körű érdeklődést és vitát váltott ki. A véleményekben megfogalmazódott: a

terv feszített valóra váltása következetes és fegyelmezett munkát feltételez, de a célkitűzések teljesíthetők, ha a termelés követelményeinek minden területen eleget tudunk tenni. Ehhez — tette hozzá — a korábbinál nagyobb társadalmi összefogásra van szükség.

Molnár Ferenc (Szolnok m. 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke a tanácsok gazdasági önállóságának növeléséről, a tanácsi tervezés és szabályozás korszerűsítéséről szólt. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy e téren szükségszerű volt a szabályozó rendszer megváltoztatása. így összhangba kerülhetnek ugyanis a tanácsi és az általános gazdaságirányítás elemei. Az új szabályozó rendszer önállóbb tervezési és gazdálkodási lehetőségei a helyi tanács döntéseiben a célszerűbb, a gazdaságosabb megoldások keresését és kiválasztását ösztönzik majd.

Lyuk és folt

Nem hiányoztak a mosolyt fakasztó pillanatok az országot képviselő komoly testület üléséről. Molnár Ferenc. Karcag városának tanácselnöke nagy derültséget fakasztó történetet mesélt el felszólalásában a tanácsi gazdálkodás kereteit illusztrálva. Egyesek a tanácsot szegény emberhez hasonlítják, akinek egyetlen nadrágja van, az is tele lyukkal. Eddig minden évben kiutaltak neki egy foltot, és azt is megmondták, hogy melyik lyukra varr ja fel. Most is csak egy foltot kap, de végre önállóan dönthet- arról, hogy melyik lyukra varrja azt. Mindjárt hozzá is tette, hogy mindez inkább a múlté, hiszen a megyében közös összefogással egyre több lyuk foltozására nyílik mód.

Tollár József (Zala m.. 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója egyetértett azzal, hogy a törvényjavaslat további fejlődésünk alappilléreként a termelés hatékonyságát jelöli meg. Javasolta azonban, hogy essék több szó a népgazdasági hatékonyságról is, amely a termelő szférán kívül magában foglalja a különféle intézményrendszerek széles körét is.

Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.), a Balatonszárszói Vörös Csillag Tsz elnökhelyettese a VII. ötéves tervhez is kapcsolódó mezőgazdasági kérdésekről beszélt. Átfogó gond, s nem csak Somogy megyében, a mezőgazdasági üzemek műszaki ellátottságának ügye — mutatott rá.

A képviselő azt kérte, hogy dotációval, hosszú lejáratú hitelek nyújtásával, az adózási és elvonási rendszer módosításával bővítsék a gazdaságok gépvásárlási lehetőségeit.

Simon Péter (Tolna m., 9. vk.), a Paksi Atomerőmű Vállalat főosztályvezetője elmondotta, hogy a paksi atomerőmű 1984-ben az országban termelt villamos energia 14,1 százalékát szolgáltatta, ez idén 24 százalékra emelkedik, s 1988-ban eléri a 40 százalékot.

A VII. ötéves terv első éveiben lép üzembe a paksi atomerőmű harmadik, maj^ negyedik blokkja, így az atomenergiából fejlesztett villamos energia mennyisége a VI. ötéves tervhez viszonyítva négyszeresére nő, a második ütemben pedig — kormányszintű döntés érteimében — további 1760 megawattal bővül az erőmű kapacitása.

Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnöke kiemelte: a törvényjavaslat helyesen fogalmazza meg azokat a jövedelem- és keresetszabályozási elveket, amelyek a munkaerő-foglalkoztatás hatékonyabbá tételére hivatottak. A

javaslat lehetőséget nyújt olyan személyi jövedelemszabályozásra, amely a korábbi, és még sokhelyütt létező „létszámhígító’’ szemléletet megtakarítóvá változtatja.

Juhász Mihály (Budapest, 65. vk.), a Papíripari Vállalat vezérigazgatója felszólalásában a terv nyitottságát és rugalmasságra törekvését emelte ki.

A műszaki-gazdasági haladás meggyorsítására célszerű lenne országos, ágazati és vállalati méretekben is elemzés tárgyává tenni a megújulást akadályozó, vagy az azt nem eléggé ösztönző tényezőket — hangoztatta.

Szabóné Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa üdvözölte az elmaradt térségek felzárkóztatására készült programot, mert mint mondotta, az e térségben lakók életkörülményeinek javítása

Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes kapott szót, hogy összefoglalja a kétnapos vitában, elhangzottakat.

A kormány nevében köszönetét mondott a tartalmas és felelős vitáért, a tervezők nevében az elismerő szavakért.

Megállapította, hogy a törvényjavaslat a vitában egyetértést és támogatást kapott. Az elhangzott észrevételek, megjegyzések két kérdés körül csoportosultak. Az egyik, hogy a tervjavaslat nem tud az emberek minden igényének olyan mértékben megfelelni, ahogy azt elvárják. A másik: vajon minden területen rendelkezésre áll- nak-e majd1 a nagy feladatok megoldásához a kibontakozáshoz szükséges eszközök.

E két figyelemfelhívást indokoltnak tartjuk — mondotta —. ezek kifejezik a társadalom növekvő önismeretét, a szélesedő demokratizmust, és a közös ügyekért érzett felelősséget is. A következő időszak feladatainak megoldása során erősíteni fogjuk a tervezés társadalmi érzékenységét és a nagyobb teljesítményekre késztető eszközöket. A társadalmi várakozásokhoz csak oly módon tudunk jobban közelíteni, ha az a teljesítményeken alapul. A kibontakozást nem lehet, de nem is akarjuk másra építeni. Ez a terv kulcskérdése.

A vita megerősítette, hogy a tervjavaslat összhangban van a XIII. kongresszus határozataival és a kormány ötéves munkaprogramjával.

Hetényi István

Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot.

Elöljáróban kiemelte: az

1986. évi költségvetés összeállításakor az iránytű a most elfogadott hetedik ötéves terv fejlődési irányvonala volt.

— Igen sok kiemelkedő részeredmény ellenére ebben az évben nem minden gazdasági célunkat értük el. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedése elmarad a tervezett ütemtől, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a szándékoltnál kisebb lesz. Ezért elengedhetetlen, hogy 1986-ra az idei folyamatokban tapasztalt kedvezőtlen vonásokat kiküszöböljük, mert ez feltétele annak is, hogy a hetedik ötéves terv megvalósuljon.

csak az eredendő okok megváltoztatásával, elsősorban a helyben gazdálkodó szövetkezetek erősítésével lehetséges. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ezeken a területeken élők ereje kevés helyzetük javítására.

Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.), a Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Gépgyártástechnikai Szerelőipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója üdvözölte a VII. ötéves tervben megfogalmazott tanteremépítési szándékot, amely az oktatói munka minőségének javítására is lehetőséget ad majd. Helyesnek ítélte a számítástechnika további bővítésével, a videotechnika szélesebb körű elterjesztésével kapcsolatos elgondolásokat is.

Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója megállapította: a VII. ötéves tervben minden eddiginél többet költünk környezetvéA tervjavaslatot úgy minősítette, hogy az szorgalmas munkán alapuló előrehaladást tesz lehetővé. A terv- javaslatról legtöbbször elhangzott jelző az volt — mondotta —, hogy reális. Ha végiggondoljuk, hogy az elmúlt években milyen feladatokkal birkóztunk meg, s végül is hova jutottunk, ez a jelző igaz és vállalható. A mai körülményeink között inkább erényt, mint bátortalanságot tükröz.

A továbbiakban a miniszterelnök-helyettes elmondta: a vitában nagyon jól érzékelték. hogy a fő követelmény az ipar versenyképességének javítása. De az az ellentmondás is felszínre került, hogy miközben a vállalatok nagyobb mozgásteret kívánnak, és a kormányzat ennek feltételeit szeretné is megteremteni, addig itt is szóba hoztak néhány olyan ágazatot, amelynek a rendbetételéhez sok pénz kell.

A felszólalók szóvá tették a foglalkoztatás és a keresetszabályozás ügyét. A kormány is úgy látja, hogy a hatékony foglalkoztatásban még sok tennivaló van, ezért az első negyedévben áttekinti az idevágó kérdéseket.

Faluvégi Lajos válaszában részletesen kitért a szénbányászat és a kohászat kérdéseire. Az energetika ügyeit a terv összefüggés-rendszere megfelelőképp elrendezi.

Nagy elismeréssel szólt a szénbányászok helytállásáról az ország energia-ellátásában. Sajnos, a VI. ötéves terv széntermelés! előirányAz idei terv végrehajtásának kedvezőtlen vonásai mellett igen tiszteletreméltó és megőrzendő eredményeit is hangsúlyozni kell. Fizető- képességünket ez évben is fenntartottuk. Nőtt a feldolgozóipari export nagysága. A lakosság reáljövedelme, fogyasztása a terv szerint alakul,

A kormány igazított a szabályozókon, részben év közben, részben pedig; jövő évi hatállyal. Reméljük, hogy ezeknek a módosításoknak szintén kedvező hatásuk lesz; köztük a kukorica- termelés vagy egyes állat- tenyésztési ágazatok fokozott ösztönzésének. A gondok egy másik részének megoldása rajtunk, mindnyájunk további munkáján múlik. A hatékonyság javulása a piaci igényekhez való alkalmazkodás. illetve ennek javítása kemény. fegyelmezett munkát követel, és elsősorban tőlünk függ, hogy e fedelemre, bár — ha az igények oldaláról vizsgáljuk — nyilvánvaló, hogy csak a legfontosabb célok teljesülhetnek. A képviselő utalt arra is, hogy a környezetvédelem azon is múlik, miként viszonyul hozzá a társadalpm.

Javasolta: a következő

években fordítsunk nagyobb figyelmet a környezetvédelmi megfigyelő, mérő és információs hálózat kiépítésére.

Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az Oroszlányi Szénbányák pártbizottságának titkára a bányászatra vonatkozó szabályozás időtállóságát fontos követelménynek minősítette. Kívánatos lenne például, hogy az év elején kitűzött, nagyobb teljesítményekhez kötött többletbér ne csak évvégi hajrára ösztönözzön, hanem az egész esztendőben szervező erőt jelentsen a tartalékok mozgósítására.

zatait különféle okok miatt így sem sikerült teljesíteni.

— Megvizsgáljuk — mondotta — milyen racionalizálási lehetőségek vannak még a műszaki fejlesztésben, hogy szervezettebben,, kevesebb teher vállalásával lehessen majd a feladatokat teljesíteni.

Faluvégi Lajos a hozzászólásokra reagálva elmondta, hogy a kormány foglalkozik a biomassza energetikai felhasználásával.

A mezőgazdaságról sízólva hangsúlyozta, hogy elsőrendű feladat a hatékonyság növelése. Ez az üzemek egy részénél már megtörtént.

— A következő időszakban figyelemmel kísérjük az állattenyésztést segítő intézkedéseket, hogy fenntartsuk a termelési kedvet — mondotta —. foglalkozunk a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek helyzetének javításával isi.

Faluvégi Lajos válaszában egyetértett azzal, hogy a tanácsok költségvetésében a közoktatás nagiyobb figyelmet kapjon.

Befejezésül a kormány nevében elfogadta a törvénymódosító javaslatokat, és kérte a képviselőket:, hogy a beterjesztett tervjavaslatot ezekkel kiegészítve emelje törvényerőre.

Határozathozatal következett. Az Országgyűlés — a terv- és költségvetési bizottság álltai előterjesztett, valamint a vitában elhangzott módosításokkal — a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta.

ren. elérjük-e azt a változást, amely a termelés és a hatékonyság dinamikus fejlődését már 1986-ban — s

remélem, jövőre is mielőbb — megalapozza.

A jövő évi költségvetés a tervnek arra az elgondolására épül, hogy képesek vagyunk olyan teljesítménynövelésre, amely megalapozza a fogyasztás emelkedését, elkerülhetővé teszi a beruházások mérséklését, és tovább szilárdítja a külső és belső gazdasági egyensúlyt.

Az ipari termelés 2—2,5 százalékos, az építőipari termelés 1 százalékos, a mező- gazdasági termelés 3—3.5 százalékos növekedésével számolunk. Ha a hatékonyság megfelelően alakul, akkor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2.3—2,7 százalékkal emelkedik.

Mindez fedezetet nyújt a fogyasztás körülbelül 1 szá(Folytatás a 3. oldalon.)

A vita folytatása

Szükségszerű a műszaki fejlesztés gyorsítása

Faluvégi Lajos vitaösszefoglalója

n fogyasztás emelkedésének alapja a teljesítmények növelése