Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

Faipari ágazat a Tiszasülyi Béke Barátság Tsz-ben. Különböző gyümölcsösládák és raklapok gyártásából az idén több mint 4 millió forintnyi bevételt értek el. TKL---------------------------------------------------------------------------------------- - —d IRAK-IRÁNI HÁBORÚ Tíízpárbaj, bombázások Az iraki legfelsőbb katonai parancsnokság képviselője közölte: az elmúlt huszon­négy óra alatt az iraki tüzér­ség a front egész vonalán lőtte az iráni állásokat. ’Több katonai létesítményt meg­semmisítettek. Az iráni nagyhatótávolsá­gú tüzérség lőtte Fáó iraki kikötővárost. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség beszámolója szerint az iráni tüzérség a front köz­ponti szakaszán tűz alá vet­te az iraki állásokat. Mint­egy 200 iraki katonát tettek harcképtelenné. Tűzpárb'aj zajlott le a front más része­in is. Az iraki tüzérség lőt­te Ábádán városát. Iraki harci repülők beha­toltak Irán légterébe és bom­bázták Hávize települést. Program a A gazdasági fejlődés fő láncszeme az intenzív fej­lesztés szakaszában a tudo­mányos és a műszaki hala­dás — szögezi le az a záró- dokumentum, amelyet a KGST rendkívüli ülésszaká­ról adtak ki. Hosszú távra, 15 évre szóló komplex prog­ramot fogadott el az ülés­szak, ami azt a felismerést tükrözi, hogy napjainkban egyeztetett akciók nélkül egyetlen ország sem remél­heti, hogy különösen a leg­fejlettebb csúcstechnológi­ákhoz tartozó kutatások, el­járások terén lépést tarthat a világ élvonalával. Sem a kutatói létszámban, sem a fejlesztési erőforrásokban, de a gyártáshoz szükséges tőke tekintetében sem képe­sek ugyanis a kisebb orszá­gok a nélkülözhetetlen „a kritikus” tömeg elérésére Így a fejlődés gyorsításának különösen ezeken a terüle­teken alapvető feltétele a szakosítás. A 2000-ig szóló műszaki­tudományos együttműködési program öt fő együttműkö­dési területet, és vagy nyolc­van konkrét szakosítási té­mát jelölt ki, emellett a megvalósítás útját is körvo­nalazta — ezzel adott vá­laszt az együttműködés ed­dig. megoldatlan gondjaira. A KGST-országokban meg­jelent értékelések szerint ugyanis eléggé elterjedt ma még a párhuzamos kutatás és gyártás. A szovjet Eko című lap szerint például egyes KGST-országok ban a gyártásba vett új termékek teljes mennyiségének mind­össze 1—2 százaléka felel meg a nemzetközi szabvá­nyoknak, vagyis a gyártók eleve lemondtak arról, hogy szélesebb nemzetközi együtt­működésben oldják meg a tudományos-műszaki prob­lémákat. Az új stratégiai program már kiterjed az el­vileg új, erőforrás meg­takarításával járó technoló­giák (például atomenergeti­kai berendezések) kifejlesz­tésére, a munkaigényes ter­melési, technológiai folya­matokat gépesítő, autóm it> záló eljárások kidolgozásá­ra (robotok, rugalmas gép­ipari gyártási rendszerek), vagy a termékek megújho­dásával járó korszerű anya­gok kifejlesztésére, a bio­technológiára, hogy csak néhányat említsünk a komp­lex fejlesztési programból. Eddig a KGST-n belüli tu­dományos-műszaki együtt­működési orogramoknak csak mintegy 7 százaléka irá­nyozta elő a korszerű alkat­részek, részegységek kifej­lesztését, ami értelemszerű­en behatárolta a gépipari késztermékgyártás színvona­lát is. A közlemény jelentős te­ret szentel a fejlesztési prog­ram politikai, gazdasági hát­terének értékelésére, hang­súlyozva azt, hogy a szoci­alista országok a legkorsze­rűbb technológiák kifejlesz­tésekor nem tehetik ki ma­gukat a legfejlettebb tőkés országok megkülönböztető politikájának, ami fékezi, egyes esetekben lehetetlenné haladásért is teszi az együttműködést. Lázár György felszólalásá­ban kifejtette, hogy ezért is kell a program megvalósítá­sával növelni terveink megalapozásának biztonsá­gát, csökkenteni függősé­günket a tőkés országoktól. Nem az elzárkózást célozza ugyanakkor ez a program, mert — mint erre a közle­mény is utal —, „a szoci­alista országok készek arra, hogy más országokkal ko­ordinálják a program meg­valósítását célzó akciókat”. Természetesen az egyenjogú­ság és a kölcsönös előnyök alapján. Nemcsak elképzeléseket rögzítettek a moszkvai ta­nácskozásokon, hanem vá­laszt adtak arra, — miként lehet beépíteni az elképze­léseket az együttműködés mindennapi gyakorlatába. A közlemény síkraszáll a ter­vezési együttműködés és más irányításformák töké­letesítéséért, hangsúlyozva, hogy a programot le kell fordítani a tagország közöt­ti gyártás-szakosítási és ko­operációs megállapodások, a külkereskedelmi szerződé­sek nyelvére. A vállalt kö­telezettségeket beépítik majd a tagországok következő öt­éves terveikbe, szállítási megálapodásaikba. Vegyük például a számí­tástechnikát. Jelentős ered­ményeket értek el a KGST országai eddig is e téren. Évtizedes együttműködésük során például kifejlesztették aRjad számítógép 15 típusát és egyéb számítástechnikai eszközök mintegy 300 típu­sát. Az elektronikus beren­dezések kölcsönös szállítá­sainak értéke az 1976—80. közötti években elérte a 9 milliárd rubelt. E termékek színvonala, különösen a fej­lettebb generációjú gépeké, berendezéseké nem felelt meg azonban a tagországok igé­nyeinek. A gyártmányok műszaki színvonala és mi­nősége elmaradt a nemzet­iközi élmezőny termékeihez képest. Koordináló szerveze­tekre vár majd e gondok megoldása, az, hogy a prog­ramban szereplő elektroni­kai fejlesztéseket minél megalapozottabbá tegyék. Szavatolni kell a szakosított termékek műszaki színvona­lát, a szállítási határidők betartását, ki kell dolgozni a végrehajtás valamennyi mű­szaki, tervezési és pénzügyi részletét. Különös figyelmet kell fordítani a programban elő­irányzott együttműködési in­tézkedésekhez szükséges anyagi és pénzügyi források­kal való ellátásra — állapít­ja meg a közlemény, mert ezen múlik a program sike­res és hatékony végrehajtá­sa. Nyikolaj Rizskov szov­jet miniszterelnök is utalt erre az összefüggésre, ami­kor rámutatott: a program nemcsak technikai-műszaki jellegű, vagyis az új techno­lógia meghonosítását céloz­za, de növeli az irányítás formáival és módszereivel szembeni követelményeket is. Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács tegna­pi ülésén kegyelettel emlé­kezett meg elhunyt tagjáról, Oláh István honvédelmi mi­niszterről. Lázár György, a magyar (küldöttség vezetője tájé­kozta tást adott a KGST 41. — rendkívüli — ülésszaká­ról, amely megvitatta és el­fogadta a tagállamok tudo­mányos és műszaki haladá­sa 2000-ig szóló komplex programját. A Miniszterta­nács a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. Ugyancsak meghallgatta és tudomásul vette a kormány elnökének a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ságban tett hivatalos baráti látogatásáról adott tájékoz­tatóját. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette az 1986—1990-es évekre szóló magyar—jugoszláv terv­egyeztetés lezárásáról készí­tett jelentést. Megtárgyalta a KGST-országokkal folytatott 1986—1990. évi tervkoordi­náció és a hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmé­nyek eredményeit. Megálla­pította, hogy a megállapo­dások összhangban vannak a VII. ötéves terv gazdaság­politikai céljaival és jelentős szerepet töltenek be azok teljesítésének megalapozásá­ban. A kormány jóváhagyta a VII. ötéves tervidőszakra szóló országos középtávú ku­tatási és fejlesztési tervet, amely a népgazdasági terv­vel összehangoltan a követ­kező öt év tudományos és műszaki fejlesztésének leg­fontosabb feladatait, vala­mint a gazdasági fejlődés gyorsításának megalapozá­sát szolgáló kutatási-fejlesz­tési programokat tartalmaz­za. A Minisztertanács módo­sított néhány, a lakásgazdál­kodással, illetve a lakás­építés és -vásárlás pénzügy' feltételeivel kapcsolatos jog­szabályt. A módosítások a lakáskínálat bővítését cél­zó ösztönző intézkedések mellett elsősorban a legrá­szorultabb, többgyermekes családok és a fiatalok lakás­hoz jutási feltételeit teszik kedvezőbbé. A kormány megtárgyalta és elfogadta a saját és bi­zottságainak 1986. I. félévi mun ka tervét, továbbá a KNEB ellenőrzési tervét. A Vízgépészeti Vállalat kunhegyest gyára évek óta gyárt szennyvízátemelő csigaszivattyúkat. Jelenleg keszthelyi megrendelésre dolgoznak T. Z. Ma összeül az Országgyűlés Ma megkezdi munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. A törvényhozó testületnek a Minisztertanács azt javasol­ta, hogy az alkotmány és a választási törvény kiegészí­téséről, valamint a népgaz­daság VII. ötéves tervéről, továbbá az 1986. évi költség- vetéséről és a tanácsok 1986— 90. évi közép távú pénzügyi tervéről szóló törvényjavas­latokat tűzze napirendre. A törvényhozók elé kerü­lő terv a következő öt évre elsősorban a gazdasági épí­tőmunka hatékonyságának növelését tűzte célul: fej­leszteni és korszerűsíteni kell az ország termelő erőit, gyarapítani a nemzeti va­gyont, s emelni a gazdaság műszaki színvonalát. A megyei tanács Olásán Elfogadták a jövő évi pénzügyi tervet Dr. Bugán Mihály a megyei tanács új elnökhelyettese Tegnap ülést tartott a me­gyei tanács. A testület tagjai kegyelettel emlékeztek meg Ulveczki Tiborról, a megyei tanács közelmúltban elhunyt elnökhelyetteséről. Ezt köve­tően interpellációkra, majd a napirendek tárgyalására került sor. Közöttük szere­pelt a megye; tanácselnök tájékoztatója a végrehajtó bizottság tevékenységéről és a két tanácsülés közti fon­tosabb eseményekről, jelen­tés az ifjúsági törvény me­gyei végrehajtásának tapasz­talatairól, továbbá javaslat a megyei tanács 1986. évi mun­katervére. A testület meg­tárgyalta és jóváhagyta a megyei tanács 1986. évi egy­séges pénzügyi tervére, vala­mint a helyi tanácsok jövő évi egységes pénzügyi tervének szabályozóira és kötelező elő­irányzataira vonatkozó ja­vaslatot. Az előterjesztések között szerepelt a szolnoki Széchenyi lakótelepi új gim­názium létesítése. Befejezé­sül személyi ügyeket tárgyalt a testület. A HNF megyei elnökségének javaslatára dr. Bugán Mihályt, a Tiszaörs— Nagyiváni Petőfi Tsz elnö­két, országgyűlési képviselőt, december eleje óta Török- szentmiklós megyei tanács­tagját, a megyei tanács el­nökhelyettesévé választot­ták. Fenyvesi Józsefet— mi­vel a közelmúltban az SZMT vezető titkárává és a me­gyei pártbizottság tagjává választották — saját kérésé­re, érdemei elismerése mel­lett felmentették a megyei tanács végrehajtó bizottsági tagsága alól. Bálint Feren­cet, a Szolnoki Városi Ta­nács elnökét a megyei ta­nács vb-tagjává választót- ták­Bár az 1986—1990 közötti évekre szóló tanácsi tervek jóváhagyására várhatóan csak 1986 második negyed­évében kerül sor, a jövő évi feladatok előkészítése és ha­táridőre történő megvalósítá­sa érdekében indokoltnak tartotta a testület, hogy a középtávú tervjavaslattal összhangban álló 1986. évi (Folytatás a 3. oldalon.) Véget ért az ENSZ-közgyMés jubileumi ülésszaka Javier Pérez de Cuellar, ENSZ-főtitkár és Jaime de Pinies, az ülésszak elnöke zárszavával befejeződött az ENSZ-közgyűlés jubileumi, negyvenedik ülésszaka. A tanácskozáson csaknem 150 napirendi pontot vitat­tak meg. Közöttük kiemelke­dő helyet foglaltak el a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításával kapcso­latos kérdések. A közgyűlés várhatóan jövő év áprilisá­ban ül újból össze. Ekkor foglalkoznak majd — rend­kívüli ülésszak keretében — a namíbiai helyzettel és Af­rika gazdasági gondjaival. Az ülésszakon áttekintet­ték a legégetőbb regionális kérdéseket: a közel-keleti, a közép-amerikai és a dél-af­rikai helyzetet. Más „forró pontok” — így az iraki—irá­ni háború, a ciprusi kérdés ezúttal nem szerepeltek a megvitatott problémák kö­zött. A világszervezet vezető tisztségviselőinek és a kül­döttek többségének vélemé­nye szerint az ülésszak munkájára jelentős hatást gyakorolt Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi ta­lálkozója. A találkozó elsőd­leges jelentősége magában a megvalósulásban rejlik, il­letve abban, hogy a legma­gasabb szinten erősítették {(Folytatás o 2. oldalon.) Mai számúik melléklete: színes falinaptár Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVI. év! 298. sz., 1985. dec. 20., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom