Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-29 / 176. szám

1985. JÚLIUS 29. SZOLNOK ME6YEI NÉPLAP 3 Legnépszerűbb a tiszakécskei program lan a tanulók szállítása. Ezért is szeretnék sokan, ha gyermekük helyiben tanulna, nem a szomszéd községben. — Van persze számtalan olyan dolog, amivel' az elöl­járóság segítheti a község boldogulását. Szintén csak példának említem a kereske­delmi ellátás „maszek” bol­tokkal való javítását. Az sem mellékes, hogy egy bi­zonyos összeg felhasználásá­ról az elöljáróság dönt. Ez növeli tagjainak felelősség­érzetét. Korábban a tanács­tagi csoportoknak csak ja­vaslattételi joga volt. • • • A tanácstagi választások óta nem sok idő telt el, a társközségek elöljáróságai jószerével most kezdenek dolgozni. Pecsétjük már van, jogosítványaik” adották. Munkájukat a közös községi tanács szerve(S részeként az­zal összhangban végzi*. Sze­repük fontosságát sok min­den bizonyítja. Javaslataikat például a vérgehajtó bizott­ság köteles felvenni a napi­rendtervezetbe és az elöljá­rót ilyen esetben tanácskozá­si joggal meghívni a vb-ülés­re. Figyelemre méltó az is, hogy ha a közös tanács, vagy annak végrehajtó bizottsága valamelyik társközségre sér­tő határozatot hozna, és az ottani elöljáróság ezt szóvá teszi, akkor újra kell tár­gyalni az ügyet. A társközsé­geknek biztosított pénzt az elöljáróság saját belátása szerint használja fel Fordít­hatja például helyi célokra, vagy másik társközséggel együtt kamatoztathatja. El­vonni tőle ezt az összeget nem lehet. Számtalan helyi ügyben is van döntési joga az elöljá­róságnak, — például a szo­ciális segélyek elosztáséban, az utcák elnevezésében. Egyetértési joga is széles kö­rű. Például említhető a köz­ségben levő tanácsi intéz­mények ügyfélfogadási ide­jének meghatározása, az is­kolai ési óvodai körzeti be­osztás, a piac helyének kije­lölése, stb. Véleményezési joga pedig azt jelenti, hogy a közös tanács végrehajtó bi­zottsága és annak szakigaz­gatási szerve a társközséget érintő határozatok meghoza­tala előtt köteles kikérni az elöljáróság véleményét. A lehetőségek tehát job­ban adottak most már ahhoz, hogy a társközségek lakóinak akarata fokozottabban érvé­nyesüljön. A gyakorlat dönti majd el azt, hogy az elöljá­róságok mennyiben tudják azokat kihasználni, és a kö­zös érdekeket szolgáló célok eléréséhez mennyiben sike­rül nekik kamatoztatni a társadalmi összefogásban rej­lő erőt. —sb — Elöljáróság Szászberken A pecsét már megvan Közismert, hogy a tanácstagi választások óta elöljárósá­gok működnek a társközségekben — így Szászberken is. Ezen a településen az elöljáróság vezetője, vagyis az elöljá­ró, Molnár Lajos, a Zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet szárítási üzemének vezetője. A község ügyeinek intézése nem ismeretlen számára, hiszen a nagyközségi közös tanács meg­alakítása előtt tizenhat évig ő volt Szászberken a tanácselnök és azóta is tanácstag Mostanában nagyon elfog­lalt. Hetek óta nincs pihenő­napja se. Jóformán csak aludni jár haza. Érthető ez, hiszen töméntelen mennyi­ségű gabonát kell tárol ni ok és szállítaniok. Aratás ide­jén mindig így van ez. így aztán az előljárósági üléséit sora későbbre tolódik. Meg aztán egy ilyen kis fa­luban nincs annyi hivatalos ügy, mint a nagyobb telepü­léseken. Molnár Lajos azt mondja erről: — Látványos munkáról mostanában nem lehet szó Szászberken. Kiépült a jár­dahálózat, a környéken talán először itt volt vezetékes ivóvíz, több milliós beruhá­zással korszerűsödött az ABC-áruház. A legégetőbb gondok tehát megoldódtak. A rendelkezésünkre álló kis pénzt társadalmi munkával egészítettük ki. A vasúti re­konstrukciónál kimaradt kö­vekből utakat építettünk például. Így lesz ezután is, robbanásszerűen nem válto­zik az életünk. Azért hang­súlyozom ezt. mert tapaszta­latom szerint a közvéle­ményben eluralkodott az a nézet, hogy na, majd most minden másként lesz, mert a társközségeknek sáját elöl­járóságuk van. Hót, az van, de pénz nem lesz sok, csak altkor fejlődhet a község, ha lakói nem hagyják el magu­kat. Azt sem tartom helyese nek, hogy néhányan eleve túlzott Igényeket támaszta­nak az elöljáróság iránt. Mondják például, hogy „hoz­zuk vissza az iskolát”. Tud­hatnák pedig, hogy központi rendeletekkel szemben nem léphetünk fel, még akkor ssm, ha azok gondot okoznak számunkra. Maradva a kör­zetesítésnél : nem kiíogásta­Kisállatok, zöldségfélék Bemutató és vásár Tiszaföldváron A Tiszaföldvár és Vidéke Áfész keretében működő szakcsoportok a hét végén kétnapos bemutatót rendez­tek a tisizaföldvári központi felvásárló telepen: házinyúl húsgalamb, díszgalamib, ba­romfi, díszmadár és zöldség­gyümölcsfélékből, . valamint használati eszközökből. A kiállítással egyidőben 30 százalékos kedvezménnyel lehetett vásárolni mezőgaz­dasági kisgépeket, valamint felszerelési tárgyakat. A bemutatón a 62 kiállító több mint 300 kisállattal vett részt. A nagy sikerű ki­állítást közel másfél ezren lá­togatták meg a két nap alatt. Vasárnapi műszak Csepelen Vasárnapi műszakot tartot­tak több csepeli üzemiben. Elsősorban a folyamatosan dolgozó gépsoroknál, egyet­len, percre sem állt le a mun­ka. A vasmű acélművében három martinkemencénél.' az elektrokemencénél és a mechanikus műhelyben dol­goztak; acélt olvasztottak, alapanyagot gyártottak. A csőgyár hat hengersorából 5 üzemelt, a nagy a közép és a kishengersor, valamint a két totópad. Az ott dolgozók az olajbányászathoz, a gáz­vezetékekhez, valamint a vízvezetékekhez készítettek különböző átmérőjű csöveket. Aranyhordó két változatban, Gold Fassl és Fátra Sikeres próbaüzem kedvezőtlen feltételek között luiusztus 17-én avatják fal ünnepélyesen a martfűi sörgyárat Vendéglátás, vendégvárás az OMÉK-on Az idei Országos Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Ki­állításon a szakmai látniva­lók gazdag választékán túl, a nagyközönség ellátásáról js messzemenően gondoskodnak a rendezők. A kiállítás valóságos ven­déglátó központ is lesz. Az OMÉK területén öt nagy ét­terem fogadja majd a ven­dégeket, harminc büfé, sörö­ző és lacikonyha is tartja majd minden jóival a vásári közönséget. A közönség létszáma meg­közelítheti aiz egymilliót, bár természetesen sok függ az időjárástól. A hatszáz-, hét- sfcáiz- és nyolcszázezredik vendég ajándékot kap majd. A látogatók között nyeremé­nyeket is kisorsolnak. A rendezők máris kérik, hogy a kiállítást a látogatók a KM)-as busszal, illetve a 29-es villamossal közelítsék meg. mert a gépkocsik leál­lítására csak korlátozott számban van hely. A Keleti pályaudvarról Kőbánya-Fel­sőre díjmentesen utalhatnak azok, akik a MÄV ötven százalékos kedvezményével utaznak a fővárosba. Három évvel ezelőtt hatá­rozta el a Tíszatour, hogy ismét megindítja a sétahajó- járatokat a szőke folyón. Az ötlet bevált, a hajó gyorsan népszerű lett a szolnokiak és az itt vendégeskedők köré­ben. Különböző távolságokra szerveznek kirándulásokat a vízibusszal. Vannak egy-két- órás programok, de vannak egésznaposak is, mint például a tiszakécskei és a kiskörei túra. Ha egy család úgy dönt, hogy a hét végét a Tiszán kí­vánja tölteni, ajánlatos előtte megkérdezni a Tiszatourt, hogy indul-e hajó azon a na­pon. Ugyanis csak kellő szá­mú jelentkezés esetén indít­ják el a vízibuszt, mert az üzemeltetése nem éppen ol­csó mulatság. Emiatt megle­hetősen drágák a jegyek is. Az egyórás hajókázás, ame­lyet főleg óvodások igényel­nek, húsz forintba kerül fe­jenként. Iskolásoknak ugyan­ez a program harminc fo­rintért elérhető. A diszkóha­jó, amely két órán át vehe­tő igénybe, hatvan forint. A kétórás sétahajózás felnőt­teknek hetven, gyerekeknek ötven forint. A hosszabb tú­rák természetesen még drá­gábbak. Tiszakécskére a fel­nőttjegy 140, a gyerekjegy 100 forint. Általában ezt a járatot kedvelik leginkább, talán azért isi, mert Tisza- kécském olcsón lehet étkezni. A kiskörei utazás felnőt­teknek 150, gyerekeknek forint. Sajnos, a tervezett ti- szakürti járatokat nem tud­ják elindítani, mert a kürti stég rendkívül elhanyagolt, a vízibusz nem tud kikötni, örvendetes viszont, hogy a tisizavárkonyiak rendbehoz­ták kikötőjüket, így hamaro­san beiktatják a várkonyi ki­kötést is a programba. Ha már szóba kerültek a kikö­tők, nem lehet figyelmen kí­vül hagyni, hogy Szolnokon csak „vendégként” a Kötivi- zig kikötőjében horgonyozhat le hajó. Talán el kellene vég­re dönteni, szükség van-e a vízibuszra Szolnokon, ha igen, miért nem készül elfo­gadható küllemű és biztonsá­gos kikötő? A hajón egyébként kevés műsor .szervezhető, az áram­forrás ugyanis nagyon gyen­ge kapacitású. A Tiszatourt nemrégiben felkereste né­hány amatőr népitáncos, hogy szívesen fellépne a vízibusz közönsége előtt. Az egyezség létrejött, várható, hogy szí­nesebbek lesznek a kirán­dulások. ked e Írni minőségellenőrző szervek. A gyár szakemberei azonban tudják, hogy a? Arany hordó márkájú sörök néhány minőségi jellemzőjét a próbaüzem befejeztéig még finomítani kell. Milyen termékeket vár­hatnak a fogyasztók Martfű­ről? A boltokból már ismert a félliteres palackozású, 10,5 illetve 12 százalékos Aranyhordó rövidesen kap­ható lesz a 12 százalékos kispálackos, (0,33 literes) változata is. A hónap végén várnak a gyárba egy doboz­szállítmányt, és az OMÉK idejére forgalomba kerül a dobozolt Aranyhordó is. (A gyár felkészült a dobozolás­ra. martfűi dobozolt sör azonban mindig csak a kül­földi dobozbeszerzési lehe­tőségektől függően kerülhet az üzletekbe.) A tervek szerint a Mart­fűn évente főzött sör 20—25 százaléka 10.5 százalékos szárazanyagtartalmú úgyne­vezett világos sör lesz (en­nek szavatossági ideje az ebben a minőségi kategóriá­ban megszokottnál hosszabb, 20 napos), a termelés 40—45 százalékát adja a 12 száza­lékos Aranyhordó, ezéken kívül az osztrák Ottakringer cégtől vásárolt licencszerző­dés alaipján főznek Sold Fassl márkájú 12 százalékos sört is. A gyár főzőkapacitása nem köti le teljesen a palackozó üzem termelési lehetőségeit, ezért a későbbiekben is foly­tatják a Fátra néven már megkedvelt, Szlovákiában főzött sörök töltését. „ — V. sz. j. — A sörfőzőházat is korszerű berendezésekkel szerelték fel Sétahajó a Tiszán Május, végén a martfűi sörgyárban megkezdődött a július végéig tartó próbaüzem. Azóta már a boltokba is kerültek az üzem első termékei; félliteres palackokban 10,5, illetve a 12 százalékos szárazanyagtartalmú Arany­hordó sörök. ' • A Mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet gesztorságá­val 28 termelőszövetkezet, fogyasztási szövetkezet, ál­lami gazdaság és kereskedel­mi Vállalat részvételével alakult Első Magyar Szövet­kezeti Sörgyár Gazdasági Társaság beruházása nehe­zen indult. A hitelszerződést még 1981 végén aláírták a Magyar Nemzeti Bankkal, a ■tőkés importból származó gépek megvásárlásáról szóló külkereskedelmi szerződést azonban (az ország akkori nehéz devizahelyzete miatt) csak 1983-ban kötötték meg. Az építkezés igazából — a technológiai tervek elkészí­tése után — ’84 elején kez­dődhetett. A beruházási alapokmány aláírása óta közel négy év telt el, és ebbőn a dokumen­tumban 1980-as árakkal kal­kuláltak. Ez . az oka legin­kább annak, hogy a sörgyár a tervezett 680 millió forint helyett mintegy egymilliárd forintba került: az árak ennyi idő alatt sokat emel­kedtek. A költségnövekedés­nek csak mintegy 10 száza­lékát magyarázza, hogy a most elkészült martfűi üzem kapacitása a tervezett évi 160 ezer helyett 260 ezer hekto­liter. A költségnövekedést a gazdasági társaság nem volt képes önmaga finanszírozni, ezért a Nemzeti Banktól újabb hitelt vett fel, így a (10 év alatt visszafizetendő) banki kölcsön összesen 600 millió forint. Az Első Magyar Szövetke­zeti Sörgyárat a legkorsze­rűbb berendezésekkel sze­relték fel: a tavaly óta mű­ködő, óránként 30 ezer üve­get megtölteni képes palac­kozósor az NSZK-beli Seitz Enziger Noll cég terméke. Ehhez a géphez egy óránként 8 ezer doboz teljesítményű dobozológép is csatlakozik. A sörházi berendezések fő szállítója — az üzletbe több alvállalkozót is bevonva — az Alfa Laval cég nyugatné­met vállalata volt. A május óta tartó próba­üzem nem a legkedvezőbb feltételek között kezdődött. A legtöbb gondot az okozta, hogy a legfontosabb alap­anyagot, a vizet előkészítő berendezések nem működtek megbízhatóan, ezért a külön­ben szinte teljesen automa­tikus sörfőzési folyamatba gyakran kellett beavatkozni, a végtermék várt minőségé­nek elérése érdekében. A ne­hézségeket szaporította, hogy a hűtési rendszer sem műkö­dött mindig tökéletesen. Ezeknek a berendezéseknek a beszabályozása, még ma is tart, de a nehéz körülmények között készült próbagyárt- mányokat forgalmazásra al­kalmasnak találták a keres-

Next

/
Oldalképek
Tartalom