Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-09 / 289. szám
1984. DECEMBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hetente negyven kisdiák vesz részt a zongora, a furulya és szolfézs órákon Kunhegyesen a Művelődési Házban. Képünkön Pálné Szelencsik Klára szolfézst oktat Sajátos magyar jelenség a felejtés. Kiderült például Grünwalszky Ferenc Eszmélés című filmjéríek „hiánylistájánál”, hogy a magyar agrárszocialista mozgalmak kezdeti időszakának úgyszólván nincs „vetülete” irodalmunkban. A rendezőtől számon kérik a kor alaposabb ismeretét. Csakhát Grünwalszky nem történész, sőt, azt is kénytelenek vagyunk szóvá tenni: e korszak té- -mánkra vonatkozó történeti feldolgozása is szegényes. A rendező alaposságát kétség- bevonókkal szemben megkockáztatjuk: az Eszmélés a lehetséges legtöbbet mondja el a témáról. Más kérdés, hogy ezt is kevésnek tarthatjuk. Különösen ha a szándékot vetjük össze az eredménnyel. „Grünwalszky Ferenc alkotásának érdeme, hogy elsőnek vállalkozott a nagy társadalmi feladat művészi megjelenítésére. Hitelesen, meggyőző erővel, egy ember sorsán és egy társadalmi osztály viaskodásán keresztül, nagy történelmi freskókon, és frappáns jelenetekben mutatja meg, hogy egy évszázaddal ezelőtt hogyan indult el társadalmi funkciója teljésítésére a magyar parasztság” — olvashatjuk a film ajánlásában. (Más kérdés, hogy egy ilyen ajánlás mennyire csalogatja be a moziba a nézőt, — arról nem is beszélve, hogy némi pontosítás erre a túlontúl hivatalosra sikerült mondatfolyamatra is ráférne.) De hagyjuk a frazeológiát, a film ebben vétlen. Sőt, azt sem vethetjük Grünwalszky Ferenc szemére, hogy egymaga nem tudta elkészíteni az agrárszocialista mozgalmak kezdeti szakaszának szintézisét. A különböző helytörténeti közgyűjteményekben elfekvő, korabeli, irodalmi és történeti feldolgozások megszámlálha„A test nyelvén akarok szólni a közönséghez. Maszk nélkül, hogy lássák az arcomat és zene nélkül, hogy semmi se zavarja meg a csend kiáltásait, a mozdulat muzsikáját. Hókusz-pókusz nélkül, kellékek, jelmezek mankói nélkül akarok beszélni örömről, szenvedésről, szerelemről, bűnről, az ember gyarlóságáról és méltóságáról, a mim nyelvén, a tat'lan sokaságát kellene ahhoz ismerni, analizálni, hogy a jelenleginél bővebb ismeretanyagunk legyen a sok esetben már a helyi hatóságok által lokalizált agrárszocialista megmozdulásokról. Régi betegség: a helyi kiadványok — mivel, különböző okok miatt nem mind kerülnek országos katalógusba — hamar feledésbe merülnek, az akkori helyi kormányzat számára kényelmetlen jelenségek — ha erre mód volt — „megakadtak” a város vagy megye határánál. Így aztán „fehér foltok” nehezítik a mai megismerést. De ez, újra hangsúlyozzuk, nem a rendező mulasztása. Az viszont érdeme, hogy vállalni merte a hézagpótló film elkészítését. Szerény vitánk a téma megközelítése miatt van a rendezővel. Úgy érezzük, inkább a „felsőbb osztályba nem 'léphet” gondolatát sikerült* felvázolni a rendezőnek. E-z a főhős alapindíttatásából következik. Az öngyilkos földesúr kidobja halálba vágtató kocsijából a nincstelen szülők gyermekét, azt akit „beleültetett” a vagyonába. Ez az egykori kisfiú ütközik össze később a környező renddel. Eset marad a sorsa, általánosítható következtetésekre kevésbé alkalmazható. De erős a kétségünk, hogy egyáltalán az Eszmélés módszere alkalmas-e egy mozgalom indítékainak feltárására. A becsületes szándék, Grünwalszky és alkotótársainak tehetséges igyekezete alapjában igen értékes, szép filmet eredményezett, — csak el kell tekinteni attól, hogy netán valamiféle pre- concepció alapján azt kérjük számon, amire az író- rendező netán nem is vállalkozott. — fitest, a kar (váll, könyök, csukló, kéz, ujjak, ujjpercek) és a tekintet kifejező erejével.” így vall a neves pantomimművész, Dölle Zsolt. Műsorát ezúttal Szolnokon, a Széchenyi lakótelep barna iskolájában tekinthetik meg az érdeklődők 13-án, szerdán. Az előadás cífhe: Maszk nélkül. Rádiófigyelő űz ügyész másik arca A Kossuth rádió kedden 21 óra 30 perces kezdettel mutatja be „Az én jelöltem” (Amikor a főnököt választják) című műsort. A riport arra próbál fényt deríteni, hogy bizonyos vállalatok dolgozói kapva-kapnak-e a kedvező alkalmon, miszerint igazgatót és tanácsot választhatnak? Most menynyiben lesz bátorságuk élni az új lehetőséggel? Hiszen a legtöbb helyen szinte általános* volt a panasz: „eddi“ meg sem hallgatták az embert”. A megváltozott körülmények hatására mi fog történni ezután? Szerdán 12.45-kor szintén a Kossuth adó hullámhosz- szán sugározzák a Törvény- könyv (Az ügyész másik arca) című műsort, amelyben dr. Kovács Istvánnal ismerkedhetnek meg a rádióhallgatók. Sokan a szigorú ítéletet kérő, illetve a súlyosbításért fellebbező ügyészt ismerik csupán, holott az ügyész olykor enyhítésért is fellebbez, megtagadja a nyomozást, stb. Ez utóbbi esetekről íesz szó a műsorban. Szombaton 13 óra 30-kor a Kossuthon hallhatjuk A kontinensek — szántóföldek (Bortermelés a világban) című érdekesnek ígérkező műsort. Többek között arról folyik majd beszélgetés, hogy milyen eladási nehézségekkel küszködnek a bortermelők világszerte. Miért dúl borháború Franciaország és Olaszország között? Mi a helyzet nálunk: honnan szerezzük be az új fajtákat? Mi lesz a hazai termőre fordult új ültetvényekkel ? Hogy áll a Tokaji a világban? Emlékezés Váci Mihályra Váci Mihály Kossuth-díjas költő, műfordító, publicista születésének 60. évfordulója alkalmából emlékestet rendeznek a közeljövőben a Rátkai Márton Munkás— Művész Klubban, illetve a Radnóti Miklós Színpadon. December 10-én, hétfőn a Rátkai Márton Munkás— Művész Klubban Jegenye —fényben címmel tart irodalmi estet a Magyar Színházművészeti Szövetség és a Szépirodalmi Könyvkiadó. Az esten Váci Mihályné bevezetője után Erdélyi György, Kertész Lilla, Kovács P. József, Prokopius Imre, Tatay Éva, Tóth János István adja elő Váci Mihály műveit. A Radnóti Miklós Színpad és a Magyar Rádió közös emlékestje december 13-án, csütörtökön lesz a Nagymező utcában. A mozdulatok nyelvén Pantomimmüsor Szolnokon Berzsenyi-költeményt szavalt a győztes Kazinczy-díj után megyei első helyezés II munkásfiatalok vers- és prózamondé versenyének végeredménye Áprilisban Salgótarjánban országos döntő Hogy valaki miért szereti a verseket, sőt miért lép velük nyilvánosság elé, annak sok oka lehet. Mindenesetre sokan vannak a versek barátai, és közülük jónéhányan évről évre versenyre kelnek, hogy eldöntsék, ki érti jobban, s tudja teljesebben megérteni kedvenc költőjének gondolatait. A dicséretes kezdeményezések között tarthatjuk számon — immár hét esztendeje — a SZOT égisze alatt életre hívott vetélkedőt, a munkásfiatalok vers- és prózamondó versenyét. A hagyományokhoz híven mind több ifjúmunkás érzi annak szükségességét, hogy bemutassa kedvenc verseit, gs társaiban is igyekezzék fölkelteni az érdeklődést a költészet iránt. A hetedik országos vers- és prózamondó verseny megyei döntőjét tegnap rendezték meg Szolnokon, az SZMT székházában. Sajnálatosan kevés hallgató-néző volt jelen, pedig a résztvevő tizenhárom fiatal nyilvánosságot érdemlő felkészültsége, a kötelező és a szabadon választott művek jó színvonalú előadása ezt nem indokolta. A verseny célja a munkásfiatalok irodalmi ízlésének, beszéd- és verskultúrájának fejlesztése és persze a bemutatkozási, szereplési lehetőség biztosítása. A részvétel feltételei között szerepel a harminc év alatti életkor és természetesen az, hogy az induló munkásként dolgozzon. A kötelező alkotás az idén Benjámin László Töredék című verse volt, felszabadulásunk negyvenedik évfordulójához kapcsolódó témája miatt. Szabadon választani bármit-lehetett, a versenyzők többsége Váci Mihály, Garai Gábor és József Attila verseiből válogatott. A munkahelyi döntőkből huszonhármán jutottak be a megyei vetélkedőre, kérdés, hogy közülük miért csak tizenhármán vállalták a zsűri előtti szereplést. A győztesek sorrendje: a harmadik helyezett Csípés István, a második Herkó Csilla, az aranyérmes pedig Borbély Erzsébet lett. Borbély Erzsébet nem először vett részt vers- és prózamondó versenyen, de tegnap első ízben nyert. A huszonkét éves fodrász-kozmetikus tavaly már elnyerte a szép magyar beszédért járó Kazinczy-díjat. Talán ez a siker is befolyásolta a szabadon választott mű iránti vonzalmát: Berzsenyi Dániel Kazinczy Ferenchez című versével aratott sikert. A döntő három legjobbja képviseli megyénk munkás- fiataljait az 1985 áprilisában Salgótarjánban megrendezésre kerülő országos döntőn.- bj A veszprémi akadémiai bizottság evadzaro ulese Tegnap tartotta évzáró plenáris ülését a veszprémi akadémiai bizottság, a Vegyipari Egyetem aulájában. A hat dunántúli megye tudományos életét koordináló szervezet ez évi tevékenységéről Nemecz Ernő akadémikus, a veszprémi akadémiai bizottság elnöke számolt be. Kiemelte, hogy Észak- és Középdunántúl több mint 1500 kutatójának munkájában ebben az évben is különös hangsúlyt kaptak napjaink égető problémái, ezen belül is elsősorban az energiagazdálkodás ésszerűsítésével kapcsolatos kérdések. Tapasztalatcseréket szerveztek a növénytermesztés energiaigényeinek csökkentését szolgáló módszerekről, az energiatakarékos talajművelésről, a napfény hasznosításáról, valamint a biotechnológia legújabb eljárásairól. A vegyészek felmérték a barnaszén alapú gázgyártás lehetőségeit, megvizsgálták a területükön található vegyipari üzemekben a szénbázisra való visszaállás lehetőségeit, eredményes kísérleteket végeztek a tüzeléstechnikai módszerek továbbfejlesztésére, valamint a szén többirányú hasznosítására. A kiemelt tudományos témák között szerepelt a Ba- latonfelvidék környezetvédelme is. Megvitatták többek között a Balatonba ömlő vízfolyások bakterológiai vizsgálatainak eredményeit, elemezték a tározók hordalékát, a hullámtéri védőerők állapotát. Nemzetek zenéje Magyar estek Moszkvában Szvjatosz'lav Richter, a világhírű szovjet zongoraművész a moszkvai Puskin Múzeumban hangversenysorozatot indított útjára Nemzetek zenéje címmel. A sorozat eseményeként vasárnap és hétfőn Moszkvában magyar estet rendeznek, amelyeken Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész, Csavlek Etelka operaénekes és a Takács vonósnégyes lép fel. A művészek Bartók Béla műveivel lépnek pódiumra. Kocsis Zoltán az Allegro barbaro-t, az Első elégiát és a Gyermekeknek című alkotás több részletét, Csavlek Etelka 9 Bartók- dalt, a Takács vonósnégyes Bartók III. és VI. vonósnégyesét tolmácsolja. A művészek szombaton elutaztak Moszkvába. Eifert János kiállítása—tanácskozás a fotózásról „Világjárta fotók” címmel Eifert János fotóművész munkáiból kiállítás nyílt tegnap délelőtt Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A kiállítás megnyitója után tanácskozás kezdődött a fotónak a köz- művelődésben betöltött szerepéről. Az eszmecserén — amelyen közművelődési szakemberek és amatőr fotósok '•ettek részt — több előadás hangzott el. Dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője az amatőr művészeti mozgalmak helyzetét elemezte. Poros Géza, a Népművelési Intézet munkatársa a közművelődés és a fotózás összefüggéseiről szólt. A továbbiakban szó esett a fotográfiai ismeretterjesztésről, a hazai amatőrfényképezés határterületeiről és — egyebek mellett — a fotókritikáról is. IHlmlegyiet Eszmélés
