Szolnok Megyei Néplap, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-07 / 56. szám
1984. MÁRCIUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt Űj sorozat — új remények: ha többrészes film su- 'árzásába fog a televízió, új várakozás tölti el az em- oert. Különösen most, a lé- ekszikkasztó Wagner-soro- sat után lehetünk kiszomjaz- /a valami kellemesen, de tartalmasán szórakoztató tedd esti érdekességre. Fokozott bizakodással ezért is ültem A Laurent családhoz a képernyő elé. II Laurent család Vajon mit hoz majd tíz estén át, mert ennyire van méretezve az NSZK-sok filmje, s vajon — történelmi tárgyú lévén — milyen emberi mélységeket lesz képes feltárni, nem elégszik-e meg majd a kosztümös kalandfilmek felszínes izgalmaival? S ha van mondanivalója, határozott, akkor vajon milyen eszmét szolgál, mi hasznunk — természetesen erkölcsi — lehet majd belőle nekünk, itt ma, a Duna és a Tisza táján? Ilyen és ehhez hasonló kérdések rajzottak elő bennem, amikor kedd este felvillantak a tízrészes film első képei. A sorozat egy tizedének láttán elhamarkodott volna válaszolni a felvetődő kérdésekre, egy azonban biztos: itt nem a történelmi látványosságé, hanem az átélhető emberi konfliktusokban, emberi sorsokban kirajzolódó históriáé a főszerep. Vallásuk miatt idegen országba kényszerülő-menekülő franciák új otthonalapításának és boldogulásának történetében ábrázoltatik a kor, a XVII. és XVIII. század porosz valósága. A Laurent és a Gaillard család honteremtő küzdelmeit kísérhetjük nyomon, több nemzedéken át Már az első részben is mennyi finom emberi mozzanat; annak festésében, hogy az őslakosság milyen gyanakvással, fenntartással fogadja az idegeneket; majd a barátkozás intim pillanatai, a kialakuló emberi viszonylatok formáinak kialakulása. Mérgező előítéletek, a lassú oldódás egy házassággal végződő szerelemmel. Mindebben megkapó líra a feszülő dráma mellett. Már itt megfigyelhető az alkotók jellemformáló igyekezete és képessége — jól megjegyezhető figurák — és a korfestés, az atmoszférateremtés gondossága. Egyelőre ennyi jót az induló sorozatról, bármi legyen is a folytatás, amit eddig láthattunk A Laurent családból, már az is felüdülés a cselekménytelenül sivatagos Wagner-film után. Itt ugyanis emberek mozognak és emberi módon cselekszenek. Műsor nyugdíjasoknak Bár nem nagyon szeretem az úgynevezett rétegműsorokat. főképp ha kifejezetten bizonyos korosztálynak szánják csak őket — elismerve, hogy léteznek olyan korcsoportú nézők, például a gyerekek, akiknek sajátos problémáik külön műsort is szülhetnek — az „Életet az éveknek” című, immár tir zenöt éve jelentkező programot kivételesnek érzem. Élettartamában is kifejeződő sikere — 15 éve a képernyőn! ez bizony ritka dolog — is erre vall. Vajon mi tartja életben évek óta ezt az idős korúaknak szánt magazint? Mi a titka egyre növekvő népszerűségének, hogy már nemcsak az idősebbek, más korosztálybeliek is szívesen, olykor meghatódva nézik? Titka sze* rintem egyszerűen az, hogy nem holmi nosztalgiázás, édesbús emlegetése a régi-1 múltnak, mondjuk a tova- szállt ifjúságnak vagy akár az aktív munkakornak, hanem az idősebb korban is meglévő és jelentkező életkedv és alkotó energia fóruma, az életszeretet televíziós dicsőítő éneke. Hangjában van valami érzelmi emelkedettség, ami a szép szavú, „aranyszájú” műsorvezető, Bajor Nagy Ernő veretes összekötő, magyarázó, kommentáló szavaiból is „táplálkozik”, de sohasem cseng hamisan, ennek a pátosznak a mérhetetlen bölcsesség és a végtelen humánum ad súlyt és tartalmat. Nyíltan vállalja ez a műsor az érzelmeket, de érzelmeskedni nem akar; megható, de nem megkönnyeztető, lágy, de mégis férfias. (Olyan tulajdonságok ezek. amelyek más sokszor száraz, kopogós riportműsoroknak is hasznára válhatnának). Legutóbb is milyen szép emberi példáját ismerhettük meg belőle, az idős asszonyt látogató középiskolás lányok rokonszenves önzetlenségét, akik szinte már összepajtás- kodtak az egyedül élő, elhagyott asszonnyal — talán azért is, mert mindketten, mármint a két korosztálybeliek különösen éhesek az érzelmekre. Ez a történet Vit- ray „meséi” közé is bátran beillenék. A‘ kozmetikai tanácsadás prózai pillanatai is túlmutattak a bemutató konkrét tartalmán; fontos gondolat kerekedett ki belőle; annak hangsúlya, hogy a szépséghez való „jog” egyáltalán nincs korhoz kötve, miként szerelem vagy más egyéb dolgában sem szerencsés előnytelen különbségeket tenni életkorok szerint. Az „Életet az éveknek” — kétségtelen — a nyugdíjasokról beszél, de nemcsak az öregeknek szól: programja általában emberi. Ezért is jósolok neki további évtizedeket. Röviden A Hírháttér lassan a televízió legmarkánsabb belpolitikai műsorává növi ki magát. Tartalma időszerű, a benne felvonultatott vélemények, nézetek mindig az élet sűrűjébe visznek. Jeles szakemberek, közéleti személyiségek fejtik ki gondolataikat egy-egy aktuális hírről vagy jelenségről, amiben szorgalmas műsorvezetők vesznek részt okos kérdéseikkel. Közülük is legszorgalmasabb Mester Ákos, aki hovatovább meghatározó egyéniségévé válik a Hírháttérnek. Konok, makacs kérdező; rámenőssége már-már arroganciának tűnik némelykor. Különösen feltűnt ez a vonása a legutóbbi, csütörtöki jelentkezésben, amelyben Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettest ültették a kamerák elé, valami számon- kérőszékbe. Két műsorvezető „bombázta” a meghívott vendéget. Mester Ákos Vértes Csabával az oldalán mintegy „felvértezve” vele, „szorongatta" kérdéseivel Faluvégi Lajost, aki viszont derekasan állta a sarat. Erejéből egy-egy szemléletes képre is futotta. Érdekes véleménycsere volt — s igen meggyőző — tervezésről, fontos gazdaságpolitikai kérdésekről. Mégis ez a „triló- gus”, (két kérdező egy válaszadó) valahogy idegennek, barátságtalannak tűnt. Szerintem oldottabb, emberibb formában is ki lehetne csikarni eredményeket még kényesebbnek látszó kérdésekben is. Vigyázat: a forma is számít. Vidéki ügy — angol bűnügyi film. három részben; csütörtöktől vasárnap estig találgathattuk: ki fojtotta meg a szép fiatal lányt, s hogy a főfelügyelőnek miként sikerült kideríteni az igazságot. Mint bűnügyi film, műfajában mestermunka; jellegzetes alakokkal, és sokfelé ágazó, „ravasz” cselekménnyel, bár követhető logikával. Valahogy mégis úgv tűnt. mintha túlbonyolították volna alkotói ezt a Vidéki ügyet.: két részbe sűrítve kellemesebb' benyomást tett volna a nézőre: a lényege ugyanis abba is beleférhetett volna. — V. M. — Szakszervezetek a munkahelyi művelődésért Segítenek az Üzemi bizottságok—A kuituráiódás új elemei—Művészek, vállalatok erősödő kapcsolata Alkotó emberért pályázat léesz-történeti dokumentumok A TOT titkársága mellett munkabizottság alakult a téeszek, szakszövetkezetek, társulások és a TESZÖV-ök immár történelmi értékű dokumentumainak. kiadványainak gyűjtésére és rendszerezésére. Olyan kiadványok. visszaemlékezések, helytörténeti anyagok, könyvek, szakdolgozatok, szociológiai felmérések, fényképek, filmek, jelentősebb publikációk jönnek számításba, amelyek korhű dokumentumai a téesz-mozgalomnak. A TOT munkabizottsága kéri, aki ilyennek birtokában van, s azokat közkinccsé kívánja tenni, az anyagot a TOT titkárság címére (Budapest, V. Akadémia utca 1—3.) küldje be és a borítékra írja rá: Dokumentáció. Nélkülözhetetlen anyagok esetén, például alapító okleveleknél, kortörténeti jegyzőkönyveknél, stb. fénymásolatokat is szívesen fogadnak. A TOT a beérkezett anyagokat a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában, a könyvtárban helyezteti el, a kutatók és egyúttal az olvasók rendelkezésére is bocsátva a dokumentációt. A TOT V. kongresz- szusa tiszteletére 1986-ban téesz-történeti kiállítást rendeznek, jórészt a most ösz- szegyűjtött anyagból. A távolabbi terv az, hogy az ópusztaszeri nemzeti emlékparkban a dokumentumokból állandó kiállítást nyitnak. Több mint másfélszázan vettek részt az SZMT kulturális, agitációs és propaganda osztálya által szervezett megyei tanácskozáson, melynek központi témája a megyei pártbizottság 1983. október 28-i határozatának feldolgozása volt. A vitaindítót követően a jelenlevő szak- szervezeti aktivisták, könyvtárosok, művelődési házi igazgatók, a munkahelyek művelődési bizottságainak vezetői szekció ülésen vitatták meg tennivalóikat. A vita során a hozzászólók megerősítették’, hogy társadalt- mi-gazdasági fejlődésünk jelenlegi helyzete a közművelődés területén is érezteti hatását). Szemléletváltozásra van szükség a munkahelyi művelődés tervezésében, szervezésében és irányításában egyaránt. Számolni kell azzal', hogy megnővekedettj a dolgozók körében a szakismeretek iránti igény, átrendeződött a szabadidő. Sondot jelent, hogy nem kellő hatásfokú és nem eléggé differenciált a művelődési propaganda. Több helyen a látványos rendezvények költségei felemésztik a dolgozók általános politikai, szakmai nevelésére, ízlésének formálására fordítható összegeket. A gondok ellenére jól érzékelhető a megújulási törekvés. A véleményt nyilvánítók több olyan kezdeményezésről adtak számot, amelyek a szakszervezetek közművelődési tevékenységét új elemekkel gazdagították. Elterjedtek és tartalmukban gazdagodtak a munkahelyeken szervezett „szak- szervezeti napok” programjai, mérhető eredményei vannak a képzőművészeti kultúra terjesztésének, népszerűsítésének, melyben nagy szerepet játszik az üzemek és a megyénkben élő képzőművészek között létrejött művészeti szocialista szerződések megkötése. A vállalati művelődési bizottságok javuló tevékenysége alapján összehangoltabbá vált a munkahelyi művelődést koordináló munka. Figyelemre méltó, hogy az „Alkotó emberért” komplex pályázat mint művelődési program — az elmúlt években megyénkben meghonosodott, népszerű lett. Napjainkban 113 üzem hetvenezer dolgozót képviselve csatlakozott a pályázathoz. A tanácskozáson a megyei pártbizottság határozatával összhangban — megfogalmazódtak a szakszervezetek köz- művelődési feladatai is. Külön hangsúlyt kapott, hogy a szakszervezeti közművelődési munkának továbbra is a legfontosabb területe a munkahelyi művelődés. Hatékonyabban kell segíteni a munkakultúra, a környezetesztétikai. a családi életre való nevelés folyamatát. Kiemelt figyelmet kell fordítani az ifjúságra, továbbra is számolni kell a szakmai ismeretek iránti igény növekedésével, nem elhanyagolva az általános műveltség fokozását. Mindezek megvalósításában fokozottabban kell igényelni a munkahelyek értelmiségi dolgozóinak cselekvő közreműködését. A feladatok megvalósítása hatékony eszközének kell felhasználni az „Alkotó emberért” pályázatot, amely segíti kiküszöbölni a tervező munka hiányosságait, erősíti az üzemek és lakóterületi művelődési intézmények kapcsolatát. B. L. Előadások, vetélkedők, diszkó ~Hhol a fiatalok kikapcsolódhatnak Pinceklub a szövetkezet udvarán Rádióparancs, rejtjelzett feladatok Országos riadóra készülnek az úttörők A parányi klubhelyiséget magukénak érzik a fiatalok Egy-egy esztendő végén nem csupán az üzemek, vállalatok, gazdasági egységek készítik el az eltelt időszakban végzett munka összegzését. Ugyanígy összeállítják a mérleget a különböző klubok, szakkörök is. A tapasztalatok összesítése irányt adhat a további tevékenységnek. Juhász Imrét, a kunmadarasi Vas- és Elektromosipari Szövetkezet pinceklubjának vezetőjét arra kértük, hogy ezt a bizonyos mérleget közösen készítsük el. Az évek óta jó színvonalon működő, tartalmas munkát végző ifjúsági klub a környéken már hírnevet szerzett magának. Sajátos körülmények között tevékenykedik ez a kis közösség. Otthonuk, a gonddal kialakított pinceklub a szövetkezet udvarán található, így a fiatalok ha szórakozni, kikapcsolódni kívánnak a munkahelyükre mennek vissza, igaz nem a műhelybe, hanem a hangulatos „földalatti helyiségbe”. — Nem tartja vissza a ti- zen-huszonéveseket a klubtagságtól az, hogy a napi nyolc órán túl szabadidejüket is a szövetkezetnél töltsék? — Ellenkezőleg, én úgy érzem ez bizonyos szempontból még előnyt is jelent, — mondta a klubvezető. — Magunkénak érezzük ezt a parányi helyiséget, és az itt töltött kellemes órák segítenek abban, hogy jó kollektíva alakuljon ki. s ez természetesen kedvezően befolyásolja a munkahelyi légkör kialakítását is. Mivel együtt dolgozunk, együtt szórakozunk, természetes, hogy a munkában is bátran fordulunk egymáshoz segítségért, ha arra van szükség. Az ifjúsági klub 1982-ben kiváló minősítést szerzett, amely némi anyagi juttatást is jelentett az erkölcsi elismerés mellett, így a technikai felszereltségét bővíteni tudta. Juhász Imre tavaly január 1. óta irányítója a közösség munkájának. Hetente kétszer tartanak foglalkozást, hétközben általában kötött programok várják a fiatalokat. TIT-előaöásOkat hallgatnak, vetélkednek és szívesen hallgatják meg a szövetkezet vezetőinek tájékoztatóját a nagyobb közösség munkájának eredményeiről, problémáiról. A legnagyobb népszerűségnek programjaik közül a diszkó örvend. Saját maguknak szervezik a játékkal is egybekötött táncos estéket. Nagy sajnálatukra elég kevés lány található a klubtagok sorában, és ez bizony a tánc szempontjából nem a legkedvezőbb. A foglalkozásaikat viszont ..zárt ajtó” mögött tartják, a portánál kérik a klubigazolványt és nem engednek be minden kiváncsis- kodót. Ezzel szeretnék elkerülni az esetleges rendbontást, problémákat. Kiadtak viszont néhány tiszteletjegyet. Rendszeres vendégként várják viszont a klub által patronált úttörő raj tagjait. Számukra közös játéknapot, sportnapot szerveznek, erősítve ezzel a kapcsolatukat. Sőt pályaválasztási tanácsadásról is gondoskodtak a végzős általános iskolás tanulóknak, akik ha el is kerülnek Kunmadarasról, a pinceklub hétvégi foglalkozásaira ha tehetik1, visszajárnak. A tenyérnyi pinceklub maroknyi tagsága összetartó közösség. Társadalmi munkában kezdeményezőek, élenjárók. Egy emberként veszne* részt a szövetkezeti vagy nagyközségi megmozdulásokon. munkaakciókon. A fiatalokkal beszélgetve feltettük a kérdést, miért is szeretnek tulajdonképpen a klub foglalkozásaira járni. A válaszok körülbelül eképp összegezhetők: a felszabadult légkörben zajló foglalkozásokon közelebb kerülnek egymáshoz a fiatalok, megismerve, kölcsönösen becsülve egymást jó légkörben töltik el munkaidejüket a szövetkezetnél, és ez sokkal lényegesebb, mint egy jól sikerült táncos rendezvény. — fs — Ezekben a napokban az ország valamennyi úttörő- csapatánál lázas a készülődés: a gyerekek kipróbálják a riadóláncot, gyakorolják a titkosírások megfejtését, hogy felkészülten érje őket az országos parancsnokság közeljövőben várható riadójelzése. A közös akaratra és egységes cselekvésre buzdító országos játékot régi úttörő hagyomány felelevenítéseként iktatta a jelenlegi úttörőév programjába a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa. A várhatóan minden részvévő számára érdekes megmozdulás irányítására országos parancsnokság alakult, olyan személyiségek részvételével, akiknek életútja példát ad az áldozatkészségre, az ösz- szefogásra. az önzetlen cselekvésre. A tiszteletbeli parancsnok Surány Pál, az 1919-ben alakult Marx Károly Úttörőcsapat volt őrsvezetője és Farkas Bertalan űrhajós-alezredes. -— A rendezvény nemcsak az elődök tiszteletére, hazánk eredményeinek megismerd-, sére sarkallja a pirosnyak- kendősöket, hanem alkalmat teremt a gyerekek öntevékenységének erősítésére. A mozgalom romantikus hagyományait felújító játék egyúttal az Űttörőszövetség erejét is demonstrálhatja majd a felnőttek, társadalmunk előtt. A riadóparancs elhangzása utón a gyerekek a riadólánc alapján találkoznak, s megfejtik rejtjelzett feladatukat. A különböző korúakra más és más teendők várnak: csillagtúra településük környékére, munkásmozgalmi emlékhelyekre; találkozás ki- szesekkel, idős kommunistákkal; fórum a lakóhely vezetőivel; számháború; akadály-játék; ügyességi feladatok. Az országos parancsnokság az úttörőcsapatokhoz intézett levélben hamarosan elrendeli a riadókészültséget.
