Szolnok Megyei Néplap, 1983. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-06 / 236. szám

1983. OKTÓBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tiszazug — Kalocsa — nagyvilág II. II magyar paprika helye a piacon A mezőhéki szá­rítóüzem legelő- nyi nagyságú ud­varán reggel hat­tól délután hatig egymást érik a paprikás zsákok­kal teli teherau­tók, pótkocsis traktorok, lovas kocsik. Loholok a termés átvételével és a minősítéssel éppen meghízott fiatal üzemvezető helyettes mellett, a mezőtúri Dózsa Tsz szállítójár­műveinek kijelölt rakodóhel yhez. — Ne haragud­jon, — szabadko­zik Berettyánné Nagy Ildikó — nincs időm leülni beszélgetni. Ilyen­kor. a felvásárlási szezonban it nincs megállási se szál­lítónak, se átvevő­nek. Biz’ isten, ha lesz egy szusszanásnyi időm, kiszá­molom, hogy hány kilomé­tert talpalók naponta. Húsz hektárnyi területen gyűlnek a paprikával teli necczsá- kok. A jövő héten már köny- nyebb lesz, lovon fogok köz­lekedni. A főállattenyésztő megígérte, hogy kapok a szezon idejére egy jó hátast. Igaz, akkor biztatott ezzel, mielőtt még az ő háztáji ter­mését minősítettem. Melegváltás zöldről pirosra — Gondolja, hogy a minő­sítés eredménye befolyásolja az ígérete beváltásában? — Nem hinném, hiszen nagyon jó minőségű papri­kát szállított. Különben a körzetből eddig beérkezett kétezer tonnányi nyersanyag csaknem 80 százalékát mi­nősítettük a munkatársaim­nál első osztályúnak. Végül csak szakít időt a italasszony arra, hogy fut- oan végigvezessen a szári- üzemen, ahol a hét köze- en kezdték meg az idén termett fűszernövény feldol­gozását. A tágas-világos üzemcsarnokban a szárított paprika kellemes illata ter­jeng, lisztfinomságú piro6 por szállong. — A múlt héten még zöld por fedett itt mindent, — mutat körbe Berettyánné — most meg piros. Ügy vált színt az üzem ilyenkor ősz­szel zöldről pirosra, mint a forgalomirányító lámpa. Az idén kis túlzással majdnem olyan gyorsan is. Mindössze huszonnégy óránk volt arra, hogy a Táncsics Tsz harminc hektáron termett petrezser lyemzöldjének szárításáról átálljunk a szokásosnál két héttel hamarabb szedésre érett fűszerpaprika szikkasz­tására. — A korábbi kezdés rövi- debb szárítási szezont felté­telez. — A rekordtermés miatt erről szerencsére szó sincs. Éjjel-nappal, a hétvégeken Négy hengersoron naponta 45 tonna őr­lemény készül a kalocsai paprikama­lomban is üzemeltetnünk kell a szá­rítóberendezéseket, hogy az eredetileg tervezett határ­időre, november húszadiká­ra befejezhessük a kilenc partnergazdaságból és a héki termelőszövetkezetből ösz- szesen várható mintegy 4 ezer tonna nyerspaprika fel­dolgozását. Hétszázharminc tonna szárított fűszeralap­anyag értékesítését tervez­zük, mintegy 43 millió fo­rintért. Persze a nagy haj­rában is vigyázunk, rehogy szárítás közben károsodjon a paprika íz- ési szína íyaga. Ha már bő termést takaríta­nak be a környékbeli gaz­daságok, szeretnénk mi is jó minőségű félterméket szállítani Kalocsára, tovább- feldol gozásra. Fele-fele arányban Szege­den és a Kalocsa-kömyéki Agráripari Egyesülés (KAE) paprika- és konzervgyárában dolgozzák fel a hazai fűszer­paprika-termést. A paprika­őrlés évszázados hagyomá­nyait folytató kalocsai üzem­ben Hajdú János, a KAE fűszerpaprika-feldolgozó fő­ágazatának vezetője ka­lauzol. — A ^ környező települése­ken működő régi, kőjáratos malmokat 1958-tól kezdtük felszámolni, és folyamatosan áttértünk a hengerszékes őr­lésre. Jelenleg négy henger­soron, naponta mintegy 45 tonna őrleményt készítünk a kalocsai tájkörzetben és Szolnok megyében, megköze­lítőleg négyezer hektáron termő fűszerpaprikából. A hétféle készítményünk — a Különleges, a Csípősségmen­tes csemege, a Csemege, az Édesnemes, a Félédes, a Ró zsa és az Erős paprika — egyharmadát hazai fogyasz­tásra értékesítjük, a többit a Monimpex exportálja. — Ha már az exportnál tartunk: a világban hol a helye jelenleg a magyar paprikának? — A világkereskedelemben forgalmazott őrölt paprika csaknem harminc százalékát szállítja Kalocsa és Szeged, ízre és zamatra jelenleg is a magyar paprikát tartják legjobbnak a világon, a szí­nezőanyag és az értékesítési ár tekintetében azonban na­gyon nagy vetélytársunk Spanyolország. Nehezíti a helyzetünket a világpiacon az is, hogy a nyugati félte­ke élelmezéskultúrájában még csak most van elterje­dőben a paprika használata. Nagyon téved, aki azt hiszi, hogy a 80 százalékban tő­kés országokba irányuló ex­portunkban a jobb minőségű és így drágább őrleményein­ket tudjuk értékesíteni. Bár­csak a határainkon túli vá­sárlóink is olyan nagy és igényes paprjkafogvasztók lennének, mint mi ma­gyarít. Kialakulóban a harmadik tájkörzet A paprika- és konzerv­gyár főmérnökének, Bartek Istvánnak megemlítem az Űj magyar lexikont, Kalo­csát, Szegedet, és úgy kérde­zem: — Ha fűszerpaprika, akkor ? — Értem, hogy mire kí­váncsi. Nos, eddig valóban csak a két hagyományos táj­körzet jelentette a fűszerpap­rika fogalmát Magyarorszá­gon. Arról még korai lenne beszélni, hogy megyéjükben kialakulóban lenne egy har­madik tájkörzet, de minden­esetre most már, szakmai berkekben, ha fűszerpapri­ka, akkor Tiszazug is. A feldolgozás és az értékesítés szempontjából nagy bizton­ságot jelent részünkre, hogy az alapanyagunk tíz százalé­kára minden körülmények között számíthatunk. Jó pél­da erre az idei esztendő. Az öntözéses termesztést folyta­tó TÖGE-gazdaságokban ak­kor is rekordhozamokat ér­tek el fűszerpaprikából, amikor a két tájkörzetünk­ben az aszály megtizedelte a termést. — A tiszazugi termelők is emlegetik még a néhány év előtti paprikaválságot. — Volt időszak, amikor az értékesítési nehézségek és a túlkészletezés arra kény- szerített bennünket, hogy jelentős összegeket fizessünk ki nagyüzemeknek, csak mondjanak le ideiglenesen a fűszer paprika-tér illesztésről, örülünk, hogy ez a Tisza­zugban sém vetette vissza a termelési kedvet, mert amikor termékeink világpia­ci versenyképességének ja­vításán fáradozunk, akkor hosszú távon, akár egy har­madik tájkörzetként is, szá­molunk Szolnok megye déli részével. Koncentráltabb ter­mesztéssel, a mezőhéki szá­rítóüzem kapacitásának ma­ximális kihasználásával a Tiszazugból idén várható 730 tonna helyett jövőre ezer tonnányi szárítmányra is szükségünk lehet. Az or­szágnak is, hiszen a földünk valamennyi kontinensére el­jutó magyar paprika export­ja. évjárattól függően, mint­egy tízmillió dollár export- bevételt jelent a népgazda­ságnak. — tcmesközy — Törökszentmiklóson Előadás Kambodzsáról Az őszi szolidaritási akció rendezvénysorozata kereté­ben tegnap kambodzsai szo­lidaritási napot rendeztek Törökszentmiklóson. A GÉJA ipari szövetkezetben rende­zett szolidaritási gyűlésen Kao Samreth, Kambodzsa magyarországi nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője tartott előadást a kambodzsai nép életéről. A szolidaritási nap alkalmából a városi mű­velődési központban Kao Samreth megnyitotta azt a kiállítást, amely a kambod­zsai gyermekváros építését mutatja be. Ennek építési költségeihez hozzájárultak megyénk dolgozói, szocialista brigádjai is. Betanítással együtt Szerelőszalagok az NDH-ba A Wartburg és á Trabant személygépkocsik1, valamint a Robur teherautók generáto­rainak gyártására szerelő- rendszert tervezett és készí­tet a veszprémi Bakony JVIű- vek. A 26 méter hosszú és 11 millió forint értékű szerelő­sort elszállították az NDK- beli grosenheimi Elektromo­torgyártó Vállalathoz. A veszprémi szakemberek vál­lalták, hogy október hónap­ban üzembe állítják és a sze­relőrendszeren dolgozókat betanítják a munkafolyamat­ra. A tervek szerint a Ba­kony Művek gyártmányán évente 200 ezer generátor ké­szül. Hagyományos porcelánlaiansz ói gépekről A hagyományos díszítésű, népszerű porcelánfajansz ed­diginél igényesebb és na­gyobb tömegű előállításának feltételeit teremtették meg a Pécsi Zsolnay Porcelángyár­ban. A most befejeződött, csaknem harminc millió fo­rintba kerülő — az OMFB által is támogatott — beru­házás során univerzális for­mázógépet, szárítóberendezé­seket helyeztek; üzembe, s a takarékos energiafogyasztású új villamoskemencékben is elkezdődött a kényes termék kísérleti égetése. Az alap­anyagban lévő vasszennyező­dés tökéletesebb tisztítása végett új elektromágneses készüléket vásároltak, a la­boratórium számára nyers­szilárdság mérő, mázfeszült- ség-vizsgáló és ultrahangos repedésjelző műszereket sze­reztek be, mindez szintén a porcelán minőségének javítá­sát szolgálja. A finoman megmunkált, különleges — úgynevezett erős tüzű — Zsolnay porce­lánok többszöri égetés után nyerik el szép halványsárga alapszínűket, aranyozott, gazdag díszítésüket. A szárí­tási idő számottevő lerövidí­tése és a korábbiaknál na­gyobb befogadóterű, mégis kevesebb áramot fogyasztó, mikroprocesszoros vezérlésű kemencék munkába állítása révén az idei kísérleti üze­melést követően jövőre meg­háromszorozzák a porcelán- fajansz termelést, és így negyvenöt millió forint érté­kű hagyományos Zsolnay díszporcelánt készítenek. A piros-fehér-zöld szalagos zsákokban a föld valamennyi kontinensére eljut a magyar paprika, a Tiszazugban ter­mett is Energiaőr-hálózat Csepelen Az év eddig eltelt idősza­kában több mint ötmillió fo­rintot takarítottak meg a Csepeli Fémműben azzal, hogy folyamatosan feltárták az energiafelhasználásban ki­mutatható veszteségforráso­kat, és intézkedéseket hoz­tak azok fokozatos megszün­tetésére. A vállalat vala­mennyi üzemében és műhe­lyében kiépítették az ener­giaőr-hálózatot, vagyis egy- egy dolgozó fő munkaköre mellé megkapja az energiael­lenőri megbízatást is. Jelen­leg 60 ellenőr segíti a gyár gazdasági vezetőinek ez irá­nyú munkáját. A Fémmű energiatakaré­kossági terve erre az évre 11 millió forintot ír elő, és ked­vezőek a feltételek, hogy el­érjék azt. Meghajtott fővel---------megtorlás kegyetlen A volt, mert hősiesen, bátran harcoltak. ______ 1849. október 6-án H aynau bárónak, Magyarország és Erdély telj­hatalmú katonai és polgári kormányzójának rendeletére a szabadságharc utolsó bás­tyája, Komárom feladását követő napon Pesten kivégez­ték Batthyány Lajost, az el­ső felelős magyar miniszté­rium elnökét. Aradon pedig mártírhalált halt tizenhárom honvéd tábornok: Aulich La­jos, Damjanich János, Kné­zich Károly, Lahner György, Leininger-Westerburg Ká­roly, Nagy Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ig­nác, Vécsey Károly bitófán végezték életüket, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Schweidel Józse­fet „kegyelemből” golyóval végezték ki. Nevüket meg­őrizte a magyar nép. A nem­zet forradalmi és szabadság- vágyának jelképévé váltak. A vértanúk jelképezték azokat az ezreket, akik ül­döztetést, rabságot szenved­ték az egész Európát bámu­latba ejtő hősies harcukért. Tévedett Haynau, amikor rendeletében azt állította: „A győzelmes császár-királyi fegyverek a magyar forrada­lomnak ezerfejű hidráját le­győzték”. — Hiszen 1848 szel­leme tovább élt és él ma is. Bizonyítékául annak, hogy a történelem kerekét ideig- óráig ugyan meg lehet állí­tani, de aztán továbbhalad, s ha kerülőutakon isi, de elér a társadalmi igények szabta célig. 1848 eszméit követte a magyar nép 1918-ban, az őszirózsás polgári forradalom idején, 1919-ben, amikor a világtörténelem második pro­letár forradalmával ismét az emberiség haladásának élvo­nalában harcoltak eleink. S az események úgy hozták, hogy 1848 centenáriuma ép­pen a magyar történelem I. István óta legnagyobb jelen­tőségű átalakulásának idejé­re esett. Az 1948-as ünnep­ségsorozat erőt adott azokhoz a politikai harcokhoz, ame­lyekkel a magyar nép — él­ve a második világháború után, a felszabadulással ki­alakult nemzetközi és belső helyzettel — végérvényesen birtokba vette az országot. Hiába bántak gonosztevők­ként a honvéd tábornokok­kal, hősöket látott bennük a gondolkozó világ, már akkor is. A rövidlátó Schwarzen- berget a „diadalmas Habs- burg-Ausztria” miniszterel­nökét saját környezetéből fi­gyelmeztették, hogy a ke­gyetlenség csak olaj a rebel- lió tüzére: „Emberek, akik olyan halált megvető bátor­sággal harcolnak, mint a ma­gyarok, teljesen természete­sen csak szimpátiát kelthet­nek. Ez a szimpátia minden letartóztatás, vagyonelkob­zás, akasztás által csak nö­vekedni fog — nem lehet egy egész birodalom természetét megváltoztatni”. Az akkor virágjában lévő brit biroda­lom külügyminisztere is meg­próbált interveniálni, de a diadalittas bécsi udvari ka- marilla nem volt hajlandó a mérsékletre. Esztendőkig szenvedtek százak, ezrek a kazamaták­ban. Az aradi tizenhárom és Batthyány Lajos mártírhalá­lán túl más bátor honvéd­tiszteket is kivégeztek. Máso­kat ezrével soroztak be köz­katonáknak. Mindhiába. Az abszolút hatalomnál erősebb­nek bizonyult a nemzet ge­rincessége. Október 6. a nem­zet gyásznapjává vált. A bi­tó alá, vesztőhelyre ment hő­sök pedig példaképpé. Az or­szág függetlenségéért harcoló hazafiak erre emlékeztek és ezért tüntettek 1941. október 6-án Budapesten, a Batthyá­ny örökmécsesnél. Annál a lángnál, amely a mártírok emlékét őrizni volt hivatott és abban a helyzetben új sza­badságküzdelemre gyújtoga­tott. eghajtott fővel em­lékezünk az első felelős magyar minisztérium fejé­nek, az aradi ti­zenháromnak emléke előtt. Áldozatuk nem volt hiábava­ló. Nevük, amelyet egy hat- krajcáros illetékbélyeggel el­látott „akasztási bizonyít­ványra” vezetett rá százhar­mincnégy évvel ezelőtt Ernst törzshadbíró, örökre fennma­rad. Aranybetűkkel íródott nemzetünk történetébe. P. I. Feladategyeztető tárgyalás Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter látogatása Szolnokon Tegnap délelőtt Szolno­kon, a megyei tanács épü­letében került sor az Egész­ségügyi Minisztérium és a megye vezetőinek közös megbeszélésére, feladat­egyeztető tárgyalására, ame­lyen részt vett dr. Schul­theisz Emil egészségügyi miniszter és több vezető munkatársa, Barta László, a megyei tanács elnöke, Fá­bián Péter, a megyei párt- bizottság titkára. Magyart Miklósné, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titká­ra. valamint a megyei párt- bizottság és a megyei ta­nács több vezető beosztású dolgozója. A tárgyalás alapját képe­ző írásos tájékoztató kellő részletességgel szólt a me­gye egészségügyi ellátásá­nak helyzetéről, a körzeti »rvosj szolgálat, az üzem- egeszségügyi hálózat mun­kájáról, a fogorvosi, a já­róbeteg, a fekvőbeteg gyógy­intézeti szakellátás. az anya-, gyermek- és ifjúság- védelem körülményeiről, a g} ógyszeréKláitásrói, a fe’ • nöttvédelmi szociális ‘gon­doskodásról. az egészségügyi dolgozók etikai helyzetéről, a közegészségügyi és jár­ványügyi munkáról. az egészségügyben folyó káder- és személyzeti munkáról, az orvosok, a gyógyszerészek, az egészségügyi szakdolgo­zók képzéséről, továbbkép­zéséről, az intézmények gép- és műszerellátottsógá • ról, a megyei kórház re­konstrukciójáról. A miniszter és a megye vezetői között egységes az álláspont, sőítj, dr. Schul­theisz Emil kifejtette: mesz- szemenően egyetért a me­gye törekvéseivel. Így azzal, hogy az integráció szerveze­ti keretei az egészségügy­ben már kialakultak, most a gyógyító-megelőző mun­ka színvonalának növelésére kell a fő figyelmet fordíta­ni. Egyetértett azzal a tö­rekvéssel is, hogy javítani kell a szakorvosok arányán, különösen egyes szakmák­ban — amelyekben ma már szinte tarthatatlan a me­gyében a helyzet — és hogy az intézmények vezetői, fő­orvosai felelősök azért, hogy a szakorvosok az intézmé­nyekben maradjanak és jó közérzettel dolgozzanak. El­ismeréssel szólt továbbá a miniszter azokról az erő­feszítésekről, amelyeket a megye a szociálpolitikai problémák megoldásáért tesz. A tanácskozás során mindkét fél kifejtette: a megye az egészségügyi poli­tikát a minisztérum célki­tűzéseivel összhangban igyekszik megvalósítani. A tanácskozás után a mi­niszter és kísérete látogatást tett a megyei tanács gyógy­szertári központjában, a megyei Köjál-nál, ahol ta­lálkozott és beszélgetett a megyében dolgozó orvosve­zetőkkel. A látogatás tapasz­talatainak összegzésére késő délután került sor a megyei tanácsnál. V. V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom