Szolnok Megyei Néplap, 1983. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

1983. SZEPTEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Film jegyzet I Britannia Gyógyintézet, avagy Lindsay Anderson tüskéi Kemény film, hallottam egy nézőtől Lindsay Ander­son új művének forgatása után. Érdekes, hogy ez a ke­vésbé szakszerű vélemény, pongyolácska meghatározás pontosan kifejezi a lénye­get, a rendező alapállását. Méginkább igaz ez, ha a Ha ... jelenségtől indulunk. Abban a filmjében is „ke­mény” véleményt mondott Lindsay Anderson, ám az ütköző pontok legélesebb sarkait egy-egy bölcs mo­sollyal igyekezett kerekíteni. S ez a „nana, ne olyan he­vesen” jellegű irónia nem­csak a tanügyi embereknek szólt, az ifjú lázadók is ért­hettek — vagy érthettek volna — belőle. Dehát hol vannak már azok a csendes, rendes szolid „békeidők” — az 1970-es évtized legelején láttuk a Há-t — nem csoda, hogy Lindsay Anderson bölcs mosolya dühös, kínos nevetéssé változott. A Bri­tannia Gyógyintézet a Ha ...- hoz képest valójában nagyon „kemény” film — pedig az sem volt vígjáték — a jelen­séghez viszonyítva pedig — amelyről szól — egyenesen kíméletlen. A nevetés öl. íme, ez a film bizonyítja a szólásmondás igazát. Nem titok, nem valamifé­le sanda belemagyarázás: a gyógyintézeti játék csak ürügy a rendező számára, hogy véleményével kilépjen a kórház kapuján, s széle­Az NDK budapesti Kultu­rális és Tájékoztató Köz­pontja szervezésében szep­temberben és októberben az ország több városában nyí­lik kiállítás. Baranya megyében szep­tember 20-tól NDK—magyar barátsági hetet rendeznek. Az esemény idején két tár­lat nyílik Pécsett Az NDK bemutatkozik, illetve Az NDK ifjúsága címmel. A hó­nap végéig a budakeszi mű­velődési ház ad otthont az NDK-ból érkezett film-, sebb körökről adjon látlele­tet. Persze elvárja a nézők­től, hogy ne csak azt lássák, ami történik, hanem azt él­jék végig ami az elsődleges alkotói szándék: szabad asszociációk a szatíra segít­ségével. A kórházon belül egy őrült orvos „manipulál”, áltudományos abrakadabrá - val mesterséges embert akar létrehozni. Nem zárják be megfelelő helyre, hanem se­gítik sarlatánkodását. A sztorit nem mondjuk el, de azt igen — ami természetes —, hogy Lindsay Anderson kórházában mindenféle em­ber található, jön, megy, ilyen és olyan szándékok ütköznek, csatáznak. Arra is akad vállalkozó, hogy az őrült orvost leleplezze. De a tévériporter sem különb a „Deákné vásznánál” — ahogy ezt a Tisza-parton mondjuk. Pontosabb ennél is a rendező álláspontjának kifejezésére: mindenki „megéri a pénzét”, aki meg­jelenik Lindsay Anderson vásznán. Nincs úgynevezett pozitív hős, de még csak olyan jámbor valaki sem, akivel egy icipicit is rokon­szenvezhetnénk. Nagyon tu­datos beállítás ez a rendező részéről, bizonyára oka van rá, hogy ilyen „tüskés” le­gyen ahhoz a közeghez, amelyben él... — ti — színházi és képzőművészeti plakátoknak. Október 3-ig a törökszentmiklósi művelődé­si házban gyermekkönyv-il- lusztrációkból látható tár­lat. Októberben Zsámbékon NDK-beli városok és tájak címmel nyílik kiállítás. Bu­dapesten a Danuvia „®or- kij” művelődési központban az NDK lakásépítési prog­ramját, építészetét, építő­művészetét bemutató tárla­tot rendeznek. Barlang­hangverseny Aggteleken A nyári évad könnyűzenei záróhangversenyét tartották meg tegnap Aggteleken. A Baradla-barlang kitűnő akusztikájú, cseppkövek bo­rította „hangversenytermé­ben” a Korái együttes adott műsort, melynek csaknem 600 hallgatója volt. Kőművesek országos döntője Immár hagyomány, hogy évről-évre megrendezik a Ki minek mestere vetélke­dősorozatot. ahol fiatal szak­munkások mérik össze tu­dásukat. Ebben a versen­gésben szép megyei sikerek születtek, például néhány esztendeje a Ganz Villa­mossági Művek szolnoki gyárának ifjú hegesztője a nemzetközi vetélkedőn is el­ső lett. A közelmúltban a — kő­műves szakmáiban — a me­gyei építőipari vállalatszer­vezésében is megrendezték e vetélkedő területi döntő­jét Szolnokon, ahol a kör­nyező megyékből, 13 építő­ipari vállalatot képviselő hatvannégy kőműves adott számot gyakorlati, elméleti tudásáról. A következő hé­ten (hétfőn) ugyanebben a szakmában országos döntő­re gyülekezik 10 vállalat negyven fiatal szakmunká­sa- Megyénket a területi ve­télkedőn negyedik helyezést elért csapat képviseli. Az ötnapos eseménysoro­zat rendezésében részt vál­lal az ÉVM, a KISZ, és az Állami Ifjúsági Bizottság. Az ünnepélyes megnyitóra hétfőn délután kerül sor az AÉV Mártírok úti mun­kásszállójának nagytermé­ben. A megnyitót követően a versenyzők először szak­mai, politikai felkészült­ségükről írásban számolnak be, majd lakásjavítás, va­kolás, lábazat- és válaszfal­készítésben mérik össze gya­korlati tudásukat. A vetél­kedő utolsó napján pénte­ken, elméleti vizsgával és eredményhirdetéssel zárul a vetélkedő. A munkáikat be­fejezvén városnézés. mú­zeumlátogatás és zenés kul- túrprogram színesíti a ran­gos Ki minek mestere ve- télkedősorozat országos dön­tőjét. Plakátok, gyermekkönyv— illusztrációk Kiállítások az NDK-ról Mit szeretne, s mit tesz érte? A Jászkunság az olvasókért Idén januárban új szer­kesztőbizottság vette át Szolnok megye társadalom­politikai és művészeti folyó­irata, a Jászkunság szer­kesztését. Annak a negyed­évenként megjelenő folyó­iratnak az irányítását, amely a megye szellemi erő­it hivatott tömöríteni. Az idei harmadik szám nyom­dába küldése idején beszél­gettünk a Jászkunság fele­lős szerkesztőjével. László Gyulával. ' — Ügy tudjuk, s ezt nem­csak a könyvtári statiszti­kák jelzik, hogy meglehe­tősen alacsony volt a kö­zelmúlt időszakban a lap olvasottsága. — Pontosan ezért fogtunk, jobb kifejezés híján, ter­jesztési kampányba, amely­nek egyértelmű célja a lap olvasottságának, előfizetői számának növelése. Jelen­leg 1500 példányban jele­nik meg a Jászkunság, mintegy 350 előfizetője van, közülük 71 az egyéni előfi­zetők száma, Talán nem kell különösebben részletez­ni: ezeken az arányokon jó lenne változtatni. — Egy lap életképessé­gét a nyilvánosság nagysá­ga, az előfizetők száma és elsősorban a tartalma iránt megnyilvánuló érdeklődés bizonyíthatja. Az informá­ciórobbanás korában sze­rencsés dolog-e negyedéven­ként megjelentetni egy fo­lyóiratát? — őszintén szólva a ne­gyedévi megjelenés megkér­dőjelezheti a frissességet- Noha. meglehetősen „sze­rény” anyagi konzekvenciái vannak: keressük az évi hat szám megjelenésének lehe­tőségét. De nem tartjuk le­hetetlennek. hogy évi négy megjelenéssel is közérdek­lődésre számot tartó olvas­nivalót kínáljunk. — Tehát: mit tesz az új olvasótábor „toborzása” érdekében a szerkesztő bi­zottság? — Elsősorban — bár le­het, hogy ez sablonosán hangzik — aktuális témák­kal igyekszünk felhívni a figyelmet. Hogy csak a leg­fontosabb terveinket említ­sem: a legközelebbi szá­munkban a munkaerőgaz- dálkodásról, a lakáselláitás- ról, a településfejlesztésről, a környezetvédelemről, egyes értelmiségi rétegek életkörülményeirői olvas­hatnak. Ezzel összefüggés­ben: erősíthetjük a lap szo­ciografikus jellegét, nem feledkezve meg természete­sen a hagyományok ápolá­sáról sem. Vagyis: a nép­rajz és a munkásmozgalom eztán is jelen lesz a Jász­kunság lapjain. Az adott, s eddig stabil szerzőgárdát szeretnénk bővíteni: fő­képp a nem humán terüle­tek képviselőivel — tehát orvosokkal, építészekkel, agrárszakemberekkel is. — Mit olvashatunk a kö­vetkező, immár nyomdába küldött számban? — A szeptember végén megjelenő Jászkunság iro­dalmi anyagának gerincét Körmendi Lajos műfordítá­sai adják: olyan kazaknyel- vű venseket ültetett magyar­ra. amelyek Lenin alakját idézik föl. Lukács Pál ta­nulmánya a Szolnok me­gyei külterületi lakosság helyzetét elemzi statiszti­kai összevetések tükrében, egy másik tanulmány pe­dig a munkahelyi közérzet és a munkaerőmozgás több problémáját teszi mérlegre. Közérdeklődésre számottar- tó írás méltatja a Herder- díjas néprajztudós Gunda Béla tevékenységét, aki — csöppet sem mellesleg — a Debreceni Akadémiai Bi­zottság egyik alapító tagja. Bérces László tanulmányá­nak első része a Szigligeti Színház és közönsége kap­csolatát mutatja be. A szá­mot Lacza Márta, a Szol­nokon is alkotó grafikus művész művei illusztrálják. — Vágner — A szépség érték Országos iparművészeti kiállítás a Műcsarnokban A kiállítás bemutatja az iparművészettel foglalkozó intézmény rendszereket is, az iskoláztatás különböző fázisait, a lektorálás, értéke­sítés arra hivatott szerveit. vészeti tárgyak arzenálja. Ebben is teljességre töreked­tek a rendezők, sikerrel, hi­szen az iparművészet vala­mennyi műfaja képviselve van: textil, belsőépítészet, ötvösmunkák, divat, kerá­mia, porcelán, üveg stb. Úgy is értelmezhető ez a ha­talmas anyag, mint az el­múlt évek magyar iparmű­vészetének rangos sereg­szemléje. De felfoghatjuk úgy is — erre már céloz­tunk — mint a jelenleg tö­megáruként forgalomban lé­vő, nem formatervezett esz­közök, tárgyak bírálatát. Blazsek Gyöngyvér fonottbútorai, Csete Ildikó búzaszőt­teseivel, Kun Éva kerámiáival A tervezés értékteremtés — ez a címe az utóbbi évti­zedek legjelentősebb tárla­tának, amelyet október 30- ig nézhetnek meg az érdek­lődők a Műcsarnokban. Sze­retnénk hinni, hogy igen so­kan lesznek szűkebb ha­zánkból is, akik nem sajnál­ják a kétszáz kilométeres utat, — de úgy készüljenek nem egy, nem két óra hosz- szányi a látnivaló. A minden vonatkozásban jelentős, talán mérföldkő­nek számító tárlatot a Mű­velődési Minisztérium meg­bízásából a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsé­ge segítségével rendezték meg, több mint háromszáz művész, és csaknem száz vállalat, intézmény részvé­telével. Miért fontos a ma embere számára ez a kiállítás? A krónikás előre bejelenti el­fogultságát, amikor méltatni próbálja a látottakat, s ma­gyarázni a szavakban nehe­zen leírhatót: az egyedi al­kotások és az összhatás szépségét Bizonyára éri majd jogos kritika ezt a tárlatot is. Mi inkább környezetünk sivár­sága kritikájának tekintjük a sokezer gyönyörű haszná­lati tárgyat, — a kisköd- möntől az esztergagépen ke­resztül a lakóházig. Komp­lex kiállítás tehát, s az ipar­művészet ennyire horizontá­lis megjelenése lehetővé te­szi, hogy ne csak a tárgya­kat — egyáltalán a közönség elé került munkákat — mu­tassák be, hanem az előter- veket, elkészítésük techno­lógiáját is. Együtt szerepel pl. a lakástervezés az összes ehhez kapcsolódó berende­zési tárgyakkal; szálloda belsőépítészeti terve az asz­talterítőtől a személyzet for­maruhájáig. Elválaszthatatlan tulaj­donképpen az előző gondo­latsor — az „épített környe­zet” — tematikájától a tár­lat másik nagy vonulata, az egyedi kézműves iparmű­A rendező javaslata, hogy valósághű környezetet bizto­sítson a kiállított tárgyak­nak, elérte célját. A tárlaton bemutatott egyedi darabok és a közhasználatban lévő tárgyak között nemcsak az esztétikai különbség a szá­mottevő, de alkalmazásuk célszerűsége is mérhető, ör­vendetes viszont, hogy az iparművészeti tervezésnek egyre jelentősebb a szerepe, elismertsége. Ezt szorgal­mazza a társadalmi igény: ne csak jók legyenek búto­raink, ruháink, műszaki cikkeink stb. — végtelenül hosszú lenne a felsorolás — de szépek is. A tárlat jó al­kalom az iparnak, kereske­delemnek az önvizsgálatra. Szabadidős eszközök Illés Csaba: Elszonu 400, autóvillamossági próbapad Új alkalmi levelezőlapok A Hírős Kupáért Nemzetközi táncverseny Október 7—8—9-én rende­zik meg Bács-Kiskun me­gyében a II. Hírős Kupa nemzetközi táncversenyt. Eddig két magyar, két cseh­szlovákiai, egy dán, lengyel, NDK- és NSZK-beli, továb­bá egy svájci csapat jelent­kezett a versenyre. Október 7-én Baján, a standard egyéni kategóriá­ban, 8-án Kecskeméten a csapatversenyben, 9-én Ti- szakécskén a latin-amerikai táncokban mérik össze tudá­sukat a versenyzők. Felké­szültségüket nemzetközi zsű­ri értékeli. Az eseményről a televízió felvételt készít. Mindhárom helyszínen a sportcsarnokban bonyolít­ják le a versenyeket. 9-én este a kecskeméti sportcsar­nokban gálaestet tartanak, amelyen — a táncosokon kí­vül — fellép a bajai Csitao- nica, valamint egy svájci formációs- és jazz-balett- együttes is. A Magyar Posta Az em­ber tragédiája első bemuta­tójáról megemlékezve új al­kalmi levelezőlapot bocsát forgalomba szeptember 21- én. A levelezőlapot Forgács Miklós grafikusművész ter­vei alapján az Állami Nyom­dában készítették. A bélyeg­képen Madách Imre portré­ja látható. Báthori István születésé­nek 450. évfordulója alkal­mából portréjával szeptem­ber 27-én jelenik meg új al­kalmi levelezőlap, melyet Vertei József grafikusmű­vész tervei alapján készítet­tek az Állami Nyomdában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom