Szolnok Megyei Néplap, 1983. július (34. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-20 / 170. szám

1983. JÚLIUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 | A tévé I képernyője előtt Bizony nincs szerencsénk Szenteniihályi Szabó Péterrel a képernyőn, legújabb tu­dományos-fantasztikus mun­kája is mérsékelt sikerrel járt. akárcsak az előzőek. Vagy talán fordítva, vala­hogy neki nem jön össze egy sikeres tévéjáték, neki nincs szerencséje a televí­zióval? Talán azért mert hadilábon áll a dramaturgia tudományával? A feldolgo­zott irodalmi alapanyagból nem képes igazán érzékle­tesen kibontani és felépíteni a drámát, oly feszültséget teremteni, amely nélkül nincs televíziós drámai mű­vészet? Langyos sci-fi A Sztrugatszkij testvérek regényéből írott tévéjátéká­nak eredendő hibája is dramaturgiai ügyetlenségé­ben keresendő — elsősor­ban. Mert az alaphelyzet ugyan tiszta és világos — okos emberek, tudósok kü­lönféle kísérletekkel azon mesterkednek, hegy „meg­bontsák” a természet kiala­kult erőegyensúlyát, amit az utóbbi mindenképpen meg akar akadályozni, in­nen a természet és ember ádáz ellentéte — mondom, erre az alapkonfliktusra igazán ráépülhetne egy ügyes és fordulatos dráma, de nem épül. A természet titokzatos erői hiába avat­koznak rendre be a legkü­lönbözőbb módon (az egyik tudós például váratlanul fejfájást kap, s ez akadá­lyozza a „vétkes” munká­ban) a játék mégis „álló­víz” marad. Sőt, ha azt vesszük, hogy a kutatók közül az egyik­nek, Vecserovsakijnak si­kerül elmenekülnie a harag- vó világegyetem elől, akkor még logikai képtelenséget is érezhetünk a cselekmény végkifejletében. Hogyan, a hatalmas és rejtélyes ter­mészetnek nincs ötlete, esz­köze, módja, hogy bujkáló ellenfelét nyakon csípje? Vecserovszkij csak úgy el­menekülhet előle a Pamir hegyei mögé? Féltett tár­gyaink védelmében mondo­gatott varázsige jut gyerek­koromból az eszembe, a jól ismert „isten szeme min­dent lát” mondóka. Na és a természeté? — kérdezhet­jük. Pláne egy olyan játék­ban, amelynek szabályai szerint a leg képtelenebb dolgok is megeshet­nek, csak éppen a logika nem szenvedhet csorbát, ott hogy állhat elő efféle „vakság”? Vagy ta­lán ez lenne ebben a tévé- drámában éppen a tragikai vétség, hogy tudniillik a természet nem veszi észre egyik ellenfelének hirtelen letűnését? De nemcsak ez a „következetlenség”, más ap­róbb összefüggéstelenségek is hozzájárultak, hogy nem állhatott össze a dráma teljessége, hogy izgalmai — már amennyire voltak — nem válhattak feszültséggé a nézőben. S ebben a ren­dező Félix László is alapo­san ludas, aki szükség sze­rint nem kiélezte, inkább összemosta a különböző helyzeteket. így azután az egyébként jó színészek — Dunai Tamás. Bálint And­rás, Balázs Péter. Gáti Osz­kár. Bánsági Ildikó — já­téka sem tudta magával ra­gadni a nézőt. Az Egyimilliárd évvel a világ vége előtt biztosan jobb olvasmány, mint amit láttunk belőle tévéjáték formájában a képernyőn — bár szövegileg meglehető­sen hű volt ez a feldolgozás a regényhez —, erről meg­győződni alighanem érde­mes­Komótos krimi Aláírás: A te Claudiád — komótos krimi, lassan csor­dogáló cselekménnyel, s az eddig ismertek közül tán a legnyugodtabb nyomozó­val; Rozier felügyelő — pardon főfelügyelő — nem­igen zavartatta magát mun­ka közben. Csendben végezte dolgát. De ebben a három­részes belga krimiben való­jában nem is az ő személye volt a fontos, sokkal inkább a titok, amit egy leány kü­lönös eltűnése majd még- különösebb halála rejtett. A film tehát lassúsága, vonta- tottsága ellenére sem vált érdektelenné, sőt, azzal, hogy a nyomozás folyama­tával a gyanú, vagy leg­alábbis a gyanú árnyéka más-más személyre terelő­dik, szemünkben más-más válik gyanússá — klasszikus szabálya ez a kriminek — ettől kellemesen izgalmas­sá lett a játék. Annak el­lenére is, hogy az alkotó­kat nem egy esetben kap­hattuk rajta: munkájukban mennyi a rutinszerű, a köz­helyes megoldás. Tévedés volt szombat esti fő szórakozásnak feltálalni a magyar—osztrák vegyes műsort, amely minden por- cikájában ott hordozta meg­születésének legfőbb szán­dékát, idegenforgalmi indí­tékát. hogy tudniillik turisz­tikai érdekességekkel ide, a Balatonra vonzzuk az ide­geneket. ezúttal osztrák szomszédainkat. Mert bár a Wolfgangsee festői kör­nyékéről és a vidék folklór­jából is kaptunk ízelítőt, azért ez a műsor érezhető­en a mi műsorunk volt, amely a külföldnek szólt. Csak egy apró jellemző vo­nás: Gyulai István műsor­vezető jóval többet beszélt szomszédunk nyelvén, mint a sajátján. (Olykor azt a benyomást keltette, mintha ez az este az ő és a ked­ves Ingrid nyilvános ma­gáncsevegése lenne. Ami a fordítás szerencsétlen kö­rülményeiből is fakadhatott.) Dehát ez is megengedhető egy olyan show-ban, amely egy idegenforgalmi cég, a Cooptourist támogatásával született meg. És miért ne csalogathatnánk ide, hoz­zánk, csábítóan az idege­neket? Gregor József. a kitűnő operaénekes is dalol- tassa csak meg a Balatonon időző, jókedvű osztrák tu­ristákat. De ne szombat es­te. fő műsoridőben! Tele­víziónak lehetett volna al­kalma erre máskor is. És ha már ilyesmire vállalko­zik, tegyük hozzá, annál ügyesebben is tehetné, mint ahogy ezúttal tette; mert, hogy csak egyetlen kiábrán­dító mozzanatot említsek: tehetséges fiúcska játszik Mozartot a vízre telepített étteremben, szól a zene va­lóban szépen, s a háttér­ben mit látunk a képen? Telt szájjal falatozó osztrák család- Lehangoló látvány. „öreg” filmek Megszoktuk már, hogy a hétvége a filmeké (nemcsak nyáron, máskor is). Mosta­nában pedig egyenesen az „öreg” filmeké. Lám ezúttal is. szombaton a Párizsi háztetők alatt 1930-ból való — igaz. vele egy életműso­rozat indult a René Clairé — aztán a kettesen Viscon­ti Az elátkozottakja, mely 1969-ben született és a va­sárnap este sugárzott ameri­kai Húsz év után is csak­nem húszesztendős már. Persze a filmekre is lehet érvényes, hogy nem az a fontos, egy film hány éves, csak a tartalma legyen fia­tal. A Húsz év után ebből a szempontból különösen példás, ugyanis akár teg­nap is készülhetett volna, annyira mainak hatott, mai amerikai filmnek. Az egy­kori forradalmár tragikus bosszúja érzelmességet sú­roló érzelmi gazdagságával, szemléletmódjával, a mos­tani amerikai filmekre ütött. És abban is hasonló hozzá­juk. hogy szinte minden szerepét kitűnő színészek alakítják, sőt, világsztárok. Láthattuk benne, Fred Zinnemann filmjében Gre­gory Pecket, Anthony Quinnt, Omar Shariffet, s még egy kisebb feladat megoldását is olyan kiváló­ságra bízták, mint Paulo Stoppá. A Húsz év után igazi színészparádé — élve­zet a képernyőn is. V. M. Negyedmillió embert vérnek Pusztavaosra Békefesztivál az ország közepén Jeltorony Pusztavacs határában, az ország földrajzi középpontján Holnap fctzdfidik Folytatásos regényünk, a Tánciskola Balázs József nevét aligha­nem mindenki ismeri, aki valamennyire is figyelemmel kíséri az újabb magyar pró­zairodalom fejlődését, vagy az elmúlt években megismer­kedett a magyar filmművé­szet reprezentatív alkotásai­val. Két, eddig talán legje­lentősebb műve, a Koportos és a Magyarok című regény méltán került a kritikusok érdeklődésének körébe, a Magyarokból készült film pedig idehaza és külföldön is emlékezetes sikert .aratott. Balázs József ezúttal la­punk hasábjain folytatásos regénnyel lép az olvasók elé. Tánciskola című regénye a Koportos és a Magyarok leg­jobb hagyományát folytatja: egy szűk közösség, olykor csak néhány sokoldalúan jel­lemzett szereplő történetében a magyar történelem nagy sorsfordulóit idézi föl „alul­nézetben”, de vitathatatlan hitelességgel. A Tánciskola; két alig ka­maszodó fiú, Kerczák és Ne- viczky életének néhány nap­ját meséli el. Az időpont az 1956-ot közvetlenül megelő­ző évek valamelyikének min­den szempontból forró nya­ra, a színhely egy határszéli szatmári kis falu. A szerep­lők — Libus Oszkár, hallga­tólagosan elismert Zenekar- vezető, Vak Légiós, a hege­dűs, Bakácsi tisztelendő úr, Lili kisasszony, Holocsák ál­lomásfőnök, valamint a pus­kás ember — hús-vér alakok, és egyúttal megvan bennük mindaz a titokzatosság, fur­csaság, ami a két fiú fantá­ziájának felgyújtásához szük­séges. Balázs József regénye egy nehéz kor néha kegyetlen, néha mulatságos történeteit beszéli el, mindezt a két fő­szereplő fiú szemszögéből láttatva és értelmezve. Így tudja megőrizni rokonszen­ves derűjét, elkerülni, hogy horizontja elfeketedjék, hi­szen a saját kamaszlelkük titkaival is kényszerűen szembenéző fiúk optimizmu­sa mindig átdereng a törté­neten, hirdetve, hogy a gon­dok elmúlnak, de örök a ter­mészet, az élet és a fiatalok belülről fakadó életöröme. Elsőként fl holmi Kiadják Bessenyei György műveit Nyomdába került Besse­nyei György összes művei kritikai kiadásának első kö­tete. „A holmi” — amely 1779 tavaszán Bécsben jelent meg — a magyar esszéírás első jelentős műve, bölcseleti és művelődéspolitikai írásokat egyaránt tartalmaz. A mos­tani kritikai kiadásban élet­művét öt ciklusban, 15 kötet­ben adják közre, az Országos Széchényi Könyvtárban és a Sárospataki Református Fő­iskola Nagykönyvtárában fellelt műveiből. A Szegedi Szabadtéri Játé­kok 50. évfordulója alkalmá­ból a posta alkalmi levelező­lapot bocsát ki, amit a pos­tahivatalok július 22-től áru­sítanak A többszínű nyomás­sal, 100 ezer példányban ké­szült levelezőlapot Kass Já­nos grafikusművész tervez­te. A levelezőlap eladási ára — az egyforintos bélyegnyo­mattal — 1;40 forint. [Ugyancsak júliusi 22-én kerül forgalomba kétforintos névértékben Simon Bolivár születésének 200. évfordulója alkalmából a dél-amerikai függetlenségi háború kiemel­kedő vezetőjének képét áb­A Képes Újság tavaly el­határozta, hogy összehívja a lap olvasóit az ország föld­rajzi középpontjára, a Pest megyei Pusztavacsra. Hívásá­ra 200 ezer ember ment el a találkozóra. Ilyen sok ember­re senki nem számított. Va­lóságos népünnepéllyé nőtt az olvasói találkozó. Szeren­csére a Jeltoronytól — amely Magyarország földrajzi kö­zéppontját mutatja — körül­belül egy kilométerre fekvő, sík erdővel övezett füves te­rület alkalmas volt ennyi vendég fogadósára. A központ, Pusztavacs A nagy tömegérdeklődés láttán a Képes Újság a helyi szervekkel egyetértésben el­határozta, hogy hagyományt teremt a találkozóból és az idén augusztus 6-án és 7-éin — szombat, vasárnap — is­mét megrendezi a fesztivált. A tervezett időpont egybe­esik a hirosimai atombomba ledobásának évfordulójával és a nukleáris fegyverek el­leni tiltakozás világnapjával. Ez az egybeesés arra késztet­te a szervezőket, hogy a ma­gyar békemozgalom vezető testületének támogatásával nagyszabású Képes Újság Békefesztivált rendezzenek. Az idén negyedmillió részt­vevőre számítanak. A feszti­vál színhelye megközelíthető a 4-es és az 5-ös főútiról. A nagyszabású eseményre az utazási irodák különjáratokat indítanak. A Volán sűríti a monori és az Örkényi vasút­állomásról induló autóbuszo­kat, melyek érintik a feszti­vál színhelyét. A Jeltorony és a fesztivál helyszíne közötti forgalmat nyitott városnéző kisbuszok segítik. Országos hírű művészek A fesztiválra érkező vendé­geket szórakoztató, tartalmas program várja. A szabadtéri színpadon augusztus 6-án reggel 8 órától, 7-én 18 óráig megszakítás nélkül zajlik a műsor. Fellépnek országosan ismert művészek: Bessenyei Ferenc, Bodrogi Gyula, Sza­bó Gyula, Szirtes Ádám, Vi- rágh József, Mucsi Sándor, Harmath Andrea, Zsadon Andrea, Tiboldi Mária, Gal- lai Judit. Népdal- és ma­gyarnóta énekesek; Madarász Katalin, Gaái Gabriella, Boj- tor Imre. Urbán Kati Tánc- dalénekesek; Aradszky Lász­ló, Komár László, Szűcs Ju­dit, Soltész Rezső, Délhúsa Gjon. Zenekarok: V’ Moto Rock, P. Mobil, Fórum, 100 Főik Celsius, Jojo. A hivatásos művészeken kívül százötven amatőr mű­vész és művészegyüttes je­lentkezett a fellépésre. Az ország három különböző vá­rázoló bélyeg, Forgács Mik­lós grafikusművész munká­ja. A bélyeget 1 644 800 fo­gazott és 5800 fogazatlan pél­dányban hozzák forgalomba. Szintén július 22-től lesz kapható a Vági István szüle­tésének 100. évfordulója al­kalmából kibocsátott kétfo­rintos bélyeg. Az 1925-ben alakult Magyarországi Szo­cialista Munkáspárt vezető­jének portréját ábrázoló bé­lyeget Widerkiomm Ervin grafikusművész tervezte. A bélyeg 582 300 fogazott és 4800 fogazatlan példányban készült. rosában — az egyik Szolnok volt — előselejtezőkön válo­gatták ki a legjobbakat. Fel­lépnek a műsorban a tévé Ki mit tud? vetélkedőnek közönségkedvencei, akikre a tévénézők szavaztak, azokat személyesen is láthatják-hall- hatják a fesztiválon. A gye=. rekeknek külön műsort szer­veztek, jól ismert gyerekszí­nészek és bohócok szórakoz­tatják majd a legifjabb résztvevőket. A sportpályá­kon autósok és motorosok vetélkednek, összemérik ere­jüket a legjobb magyar női futballcsapatok. Lesz kutya- és léggömbbemutató, sár- kányeresztós, ejtőernyős ug­rás. Csoportos esküvő A fesztivál egyik érdekes, ha nem a legérdekesebb ese­ményének ígérkezik a cso­portos esküvő az ország kö­zepén, a Jeltoronynál és kö­zös lakodalom a fesztivál te­rületén. Eddig nyolc pár je­lentkezett, akik a fesztiválon kívánják megtartani esküvő­jüket Az ország leghíresebb vőfélye köszönti majd a menyasszonyokat és vőlegé­nyeket, együtt indul a nász­nép lovaskocsikon az esküvő színhelyére. Az új párok a fesztivál színpadán be fog­nak mutatkozni és itt veszik át a különböző vállalatok, intézmények ajándékait. A közös lakodalomba mindenki hivatalos. Híres zenekarok húzzák majd a talpalávalót és bárki táncolhat a meny­asszonyokkal. Ott lesznek a fesztiválon az ország legjobb amatőr képzőművészei: fafaragók, hímzők, festők. Külön „mű­vészutcát” nyitnak részükre, ahol a vendégek szemeláttá- ra dolgoznak és természete­sen árusítják is portékáikat. A közönség szavazatai és a szakzsüri bírálata alapján a legkiválóbbak jutalomban részesülnek. Országos kirakodó vásár és árubemutató is lesz a fesztiválon, ezeken kisiparo­sok, népművészek, vendéglá­tó üzemek, áruházak, állami gazdaságok, háztáji gazdasá­gok és kiskerittulajdonosok is kiállítják termékeiket. Bizo- nyára kedvelt hely lesz a bortermelőik bemutatója a „Bor” utcában. Itt mindenki saját termésű borát árusít­hatja. A vásár területén áll majd 25 méter magas feldí­szített vásárfa, aki felmászik rá és lehoz egy szalagot, ajándékot kap. A „mutatvá­nyosok” utcájában ringlispil, ördöghinta, céllövölde, csil­lagjósda fokozza, majd a vá sári hangulatot Üzenet az utódoknak A fesztivál központi gon­dolata azonban a béke. A Képes Újság megkérte olva­sóit, küldjenek békeüzenete­ket a világ népeinek és a jö­vő nemzedékének. Ezeket a fesztivál napjára megjelenő Képes Újságban közük. Eb­ből az alkalomból az egész lapot a fesztivál, a béke je­gyében szerkesztik. A Haza­fias Népfront, az Országos Béketanács, a Nőtanács, a KISZ helyi szervei békeme- neteket, kerékpáros béketú- rákat, autós békekaravánokat indítanak a megyékből, a vá­rosokból az ország közepére. A magyar ifjúság békeüzene- tét és békezászlóit az MHSZ ejtőernyősei hozzák, akik a fesztivál területén érnek föl­det. (Mintegy 2 millió négy­zetméter területet foglal el a fesztivál.) A békeküldöttséget Farkas Bertalan űrhajós fogadja és átveszi a békezászlókat, bé­keüzeneteket. Ezeket az ösz- szegyűjitött békeüzeneteket elhelyezik egy bronz kazettá­ba, amit csak száz év múlva szabad felbontani. A községi tanács és annak mindenkori jogutódja őrzi majd az elhe­lyezésről szóló dokumentu­mot. A kazettát békemenet viszi a színpadtól az ország közepébe, a Jeltoronyhoz, ahol befalazzák egy beton­oszlopba. A bókeüzenetek elhelyezé­se után a kétnapos ünnepség záróakkordjaként augusztus 7-én az esti órákban béketü- zek gyúlnak majd a feszti­vál területén, melyekben jel­képesen elégetik a háború szellemét és az emberiség életét fenyegető atomfegyve­reket. Szabadtéri játékok Alkalmi 'levelezőlap, új bélyegek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom