Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
10 Kulturális kilátó 1982. OKTÓBER 16. Corvin Mátyás és a reneszánsz M agyarországon Nagyszabású kiállítás az alsó-ausztriai Schallaburgban A Szolnoki Galéria Baráti Köre kirándulást szervezett az osztrák jővárosba. Részt vettek a művésztelep Collegium Hungaricumban rendezett tárlatának megnyitóján, majd másnap a Bécstől körülbelül 130 kilométerre levő Schalláburgba utaztak, ahol megnézték a magyar reneszánsz művészet eddigi legnagyobb, legpazarabb, méltán világszenzációnak számiló kiállítását. zott. Nálunk a késő quattrocento stílus és a firenzei díszítő szobrászat motívumkincsei is meghonosodott — budai és visegrádi palota, az esztergomi Bakócz kápolna — s a reneszánsz nem maradt meg szűk udvari művészetnek; az Itáliából behívott mesterek s a megvásárolt olasz műtárgyak nyomán helyi — magyar és más nemzetiségű — művészek közvetítésével az ország legtávolabbi részeiben is terjedt. A magyar reneszánsz gazdasága még a kiállítást rendező szakembereket — csaknem nyolcvan tudós müve a tárlat összeállítása — is Schallaburgba hívogatják az utasokat a schwechati repülőtér a pályaudvarok, a múzeumok és nem utolsó sorban a Ringek hatalmas falragaszai. Tudós nagy királyunk, Corvin Mátyás másfél-kétméteres családi címere május óta a volt császár- város egyik színfoltja. De jaj annak az idegennek, aki helyismeret vagy útikalauz nélkül akarja megtalálni a reneszánsz gyűjtemény hajlékát, Schallaburgot. Az autótérképeken nem szerepel a parányi hely, — Bécs kedélyes rendőrei ugyan Változatos útvonalakat ajánlanak, csak legyen kéznél valaki, aki jól fordít „bécsiből” németre. A melki apátság a Duna partján, Schallaburgtól néhány kilométerre. A múlt századi rajz — Rusz József munkája — a Jókai Mór szerkesztette Az Osztrák-Magyar-Monarchia írásban és képekben című könyv 13. kötetében jelent meg. Jókai Salavárnak írja a magyar reneszánsz kiállításának hajlékot adó Schallaburg nevét. Egy kis történelmi „pikantéria”: Mátyás király „fekete serege” előtt 148'7-ben, Bécs elfoglalása után két évvel Melk is kapitulált. Ez volt a legnyugatibb „erősség”, amelyet Mátyás csapatai elfoglaltak i5niALAPA'RG Eszmék, korok rangos tanúhegye a Schallaburg. Európa azon helyén tiszteleg a Mátyás királyhoz kötődő magyar reneszánsznak, ahol az újjászületés szelleme, a XV—XVI. századi kultúra és művészet szintén maradandót alkotott, például egy csodálatos várkastélyt is. A régi római őrhely körül a XI. században épült a vár alapja, de a mai Schallaburg, amely a Mátyás-korabeli kultúránknak hajlékot adott, főleg a XVI. századhoz kötődik. „Az építménynek különös érdeket kölcsönöz” — idézzük a Jókai szerkesztésében megjelent leírást, — a déli és az éjszaki formaérzék sajátos vegyüléke, továbbá az anyagul pazar módon használt terrakotta, amely Alsó-Auszt- riában ritka”. Képünkön Schallaburg vára egy XVII. századi metszeten Egyszerű lenne az autópályán indulni Salzburg irányába, hiszen „Sala-várá- nak” valahol Wien és Linz között kell lennie, de vétek volna nem a Duna-partján menni, s nem látni a Bécsierdő mézeskalács-városkáit, falvait, később meg a Wachau regényes szikláit, a zord romokat a csúcsokon. Végül is ha Melk városáig — a Duna folyásával ellentétes irányba — eljut az utas, onnan már két, sárga jelzőtáblákkal mutatott út is vezet Schallaburgba. A 23 teremben — köztük némelyik'aréna nagyságú — rendezett kiállítás minden eddigi tárlatnál nagyszerűbben bizonyítja a magyar reneszánsz nemzetközi tekintélyét. Nem véletlenül: iskolai tanulmányainkból is tudhatjuk, hogy az itáliai reneszánsz Corvin Mátyás erőteljes mecénás i tevékenysége nyomán Magyarországon Európa több országát megelőzve terjedt el és virágmeglepte. 900 műtárgy került a közönség elé, amelyek leírását 750 oldalas, színes fényképekkel gazdagon illusztrált katalógus tartalmazza. Mátyás és Beatrix címerével díszített nagy méretű majolika tál. Átmérője 46 centiméter. Készült: Faenzában 1486—87 közölt. A Metropolitan Múzeum gyűjteményéből (New York). A gazdagon díszített tál sötétkék és mangánlila színekben pompázik, a körbefutó indák közt rozetta díszítés. Középen figurális ábrázolás zöldes és melegbarna tónusban. Egy hosz- szú hajú lány, ölébe szarvas vagy egyszarvú nyújtja fejét. Fölötte a szegélyen királyi korona fűzi egybe Mátyás király és Beatrix királyné címerét. Balról Beatrix aragóniai, jobbról Mátyás ország- és családi címere. A tál hátoldala is gazdagon díszített, körbefutó kék virágmotívumokkal. (A Chatea de Langeais kastélyból, Charles Mannheim báró gyűjteményéből került 1964-ben New Yorkba.) Egy évezred emberi kultúrájáról vallanak a várkastély falai, tornyai, boltívei, udvarai. A lakóvár román, a kápolna gótikus, a kert manierista. Boltíves kapukon juthatunk be az árkádos udvarra, a terrakotta kariatidák szinte gyermekkorunk mesevilágába visznek. A kastély a múlt században Tini báróé volt, a második világháború rombolása után tovább pusztult, majd Alsó-Ausztria tartományi kormányzata restauráltatta, s azóta reprezentatív kiállításokat rendeznek Schallaburg termeiben. Felvételünkön az emeleti kariatidasor Párizsból a Nemzeti Könyvtárból került a kiállításra Szatmári György esztergomi prímás breváriuma, egy 528 lapból álló, 35x24 centiméter nagyságú, Firenzében készült, pergamen kódex, pompásan díszítve miniatúrákkal, egész oldalt betöltő ornamentális díszítéssel. A címoldal közepén a térdeplő Dávid király alakja'gazdagon illusztrált háttér előtt. Az egészoldalas, figurális és szegélydíszek készítője Boccardino Vecchio Mátyás életműve nagyrészt megsemmisült, ami megmaradt, az is széjjelszóródott a világban. A tárlat becses anyaga — a magyar és osztrák közgyűjteményeken kívül — müncheni, milánói, londoni, vatikáni, párizsi, New York-i és más nagy múzeumok, könyvtárak, levéltárak legféltettebb kincseiből verbuválódott. A világon jelenleg fellelhető 171 kötet Corvinából például 37 felbecsülhetetlen értékű kódexet mutat be a tárlat, — szigorú őrizettel. 1366-tól tanultak magyar diákok a bécsi egyetemen, mégpedig olyan nagy számban, hogy részükre külön anyakönyvet vezettek. Képünkön már az 1453-tól vezetett második anyakönyv részlete látható. A kódex 15-ik lapján az elöljáró jogait és kötelességeit felsoroló részben a C-betű iniciáléja a magyar állam alapítóját, Szent-István királyt fiával, Imre herceggel együtt ábrázolja. A művészi miniatúra a tér visszaadásának finom megoldásával jelzi, a könyvdíszítés reneszánsz irányzatát. A bécsi egyetemi levéltár tulajdona Egy Corvina Mátyás király remek portréjával. A Marlianus- kódexben található négyzetalakú miniatúrát Ambrogio de Predis festette 1487-ben, egy ismert, Mátyást ábrázoló érem után. A kódex lelőhelye: Volterra, Biblioteca Guarnaci A magyar reneszánsz tárlatát eddig százezren látták. A kiállítás egy részét a jövő esztendőben Budapes ten is bemutatják. Tiszai Lajos
