Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

1982. MÁJUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 fl Táncsics Tsz is kiváló szövetkezet lett Kitüntetési ünnepség Mezöhéken Majoros Károly átadja az oklevelet Pálffy Dezső téesz­elnöknek Tegnap délután Mezőhé- ken ünnepélyes keretek kö­zött Kiváló Szövetkezet cím­mel tüntették ki a Táncsics Termelőszövetkezet kollek­tíváját. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elis­merését tanúsító oklevelet Majoros Károly az MS^MP Szolnok megyei Bizottságá­nak első titkára nyújtotta át Pálffy Dezsőnek, a gaz­daság elnökének. Az ünnep­ség elnökségében helyet foglalt Garáz István, a kun­szentmártoni járási pártbi­zottság első titkára is.-A szövetkezet elnöke a gazdálkodás elmúlt évi eredményeit értékelve el­mondta, hogy a 2921 hek­tárról. betakarított búza hek­táronként 4 és fél tonnás átlagtermést adott, igen megbecsülendő a kukorica hektáronként közel hétton­nás és a cukorrépa .47 ton­nás hozama is. A növény- termesztési ágazat elegendő takarmányt tudott adn; a megnövekedett állatállo­mánynak. Kedvező eredményeket mutathat fel az állattenyész­tés is. A tehenek számának csekély növekedése ■ ellené­re 534 ezer literrel nőtt a kifejt tej mennyisége. A szarvasmarha-tartók 372 tonna vágómarha, a sertés- tenyésztők 8271 hízósertés, a baromfiágazatban dolgo­zók pedig 445 tonna tyúk és 406 tonna liba értékesí­tését tették lehetővé. A termelés; és értékesítési eredmények javulása tette Az NDK-beli VEB Fortsch­ritt Mezőgazdasági Gép­gyártó Kombináttal közösen ma egésznapos szimpóziu­mot rendez Mezőtúron a MÉM Műszaki Intézet és a Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar. A mezőgaz­daság komplex gépesítését átfogó témában a Fortsch­ritt szakembere; az NDK növénytermesztésében al­kalmazott eljárások .és gép­rendszerek fejlesztéséről, a Az idén előreláthatóan a tavalyihoz hasonlóan mint­egy 600 ezer diák vesz részt a nyári és az őszi mezőgaz­dasági munkákban. Foglal­koztatásuk előkészítéséről, és a korábbi években szerzett tapasztalatokról Kovács Im­re mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes tartott tegnap sajtótájékoz­tatót a MÉM-ben. A mezőgazdasági csúcs­munkáknál évről évre hasz­nos segítséget nyújt a tanuló- ifjúság; különösen a kézi­munkaigényes növények: zöldség, burgonya, szőlő, gyü­mölcs, dohány betakarításá­nál, a kukorica „címerezésé­lehetővé, hogy a szövetkezet tavalyi bruttó jövedelme az előző évinél közel 4 millió forinttal több, összesen 104,6 millió forint legyen. A beszámolót követő hoz­zászólását Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára azzal kezdte, hogy a mező- héki. nem csupán egy a ki­válóan dolgozó gazdaságok közül; magában hordja a jö­vő mezőgazdaság; nagyüze­meinek csíráját is. Ezt nem csak az ésszerűen megvá­lasztott termelési szerkezet bizonyítja, hanem az is, hogy a téesz terményeinek feldolgozására is kutatja a lehetőséget, az ipari tevé­kenység fejlesztésére törek­vés szép példája a sörgyári társulás kezdeményezése. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután arrój szó­lott, hogy az eredményes gazdálkodásért mindenkinek a saját munkaterületén kell helytállni. Valóban igaz — mondotta —, .hogy a trak­toros nem hibáztatható pél­dául a külföldi értékesítési lehetőségek esetleges rom­lásának kedvezőtlen hatá­sáéit. Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy minél jobb minőségű mun­kát végeznek a mezőn dol­gozók. annál jobb minősé­gű, olcsósága révén is ver­senyképesebb lesz az áru. Majoros Károly hozzászó­lása végén a megye; párt- bizottság nevében gratulált a szövetkezet kollektívájá­nak, és átnyújtotta a Kiváló Szövetkezet cím elnyerését tanúsító oklevelet. gépgyártó kombinát vevő- szolgálatának tapasztalatai­ról, és a 80-as évek mező- gépiparának fejlesztési irányzatairól tartanak elő­adást. A magyar mezőgaz­daság fejlesztéseinek gépesí­tési kérdéseiről pedig a MÉM Műszaki Intézet igaz­gatója tájékoztatja a szak­embereket. A szimpózium befejezéseként Fortschritt oktatóközpontot avatnak fel a mezőtúri főiskolai karon. nél”, a konzervgyárakban pedig a mezőgazdasági ter­mékek feldolgozásánál. A> nyári táborokban tavaly 46 ezer diák kapcsolódott be a mezőgazdasági üzemek tevé­kenységébe. s mintegy 160— 170 millió forint értékű mun­kát végeztek. Az őszi- mun­káknál csaknem 550 ezer is­kolai tanuló dolgozott, s 3,5 milliárd forint értékű gyü- 'molcsöt takarítottak be, az összmennyiségnek csaknem egynegyedét. Az idén a központilag szervezett 46 ifjúsági építő­tábor június 20-án nyitja kapuit. fl munkára nevelés közös feladat Hz úttörfiszövetség országos tanácsának ülése A Magyar Üttörők Szövet­ségének Országos Tanácsa, tegnap ülést tartott a KISZ Központi Bizottságának székházéban. A tanácskozá­son résztvevők MolnárnS Kozma Erzsébet, az. úttörő­szövetség titkára előterjesz­tésében tájékoztatót, hallgat­tak meg az MSZMP Közpon­ti Bizottságának a közokta­tás továbbfejlesztésére ho­zott. április 7-i állásfoglalá­sáról, az úttörőszövetségnek ezzel összefüggő feladatairól. Ezt követően megtárgyal­ták a kisdobosok és az úttö­rők munkára nevelésének helyzetéről szóló jelentést, illetve az ezzel kapcsolatos feladatokat tartalmazó ja­vaslatot. A tanácsülésen le­szögezték, hogy a gyerme­kek nevelése, a társadalmi gyakorlatra való felkészítése össz-társadalmi feladat. A fiatalok munkára nevelése ebből fakadóan a család, az iskola és az úttörőszövetség, valamint a többi társadalmi szervezet közös feladata. A feladatokat megfogal­mazva javasolták, hogy az úttörő csapatvezetőségek a gyermekek számára szerve­zendő valamennyi munká­nál gondoskodjanak a meg­felelő politikai-pedagógiai előkészítésről, a munka cél­jának, társadalmi haszná­nak megismertetéséről, a szerzett tapasztalatok közös­ségi feldolgozásáról, értéke­léséről. A tanácsülésen végezetül Haraszti Istyán a szövetség titkára tájékoztatót adott a nemzetközi g.yermekmozga- lom helyzetéről, időszerű feladatairól. Papi békegyűlés Tegnap délelőtt 9 óra 30 perckor Szolnokon, a HNF városi Bizottságának épüle­tében megyei papi béke- nagygyűlést rendeztek a béke- és barátsági hónap alkalmá­ból. A HNF megyei bizott­sága által szervezett rendez­vényen részt vett Szolnok megye valamennyi egyházi személye. A gyűlésen dr. Tóth Károly, a Dunamelléki Református Egyház püspöke, a Keresztyén Békekonferen­cia elnöke, a Béke-világta- nács tagja tartott előadást a nemzetközi helyzetről, a fegyverkezésről. A béke­mozgalomban végzett kivá­ló munkáért Soós Lajos, a Nagykunsági Református Egyházmegye főesperese és Tasy István, jászárokszállási apát plébános vette át az Országos Béketanács kitün­tetését. Budapesten kapta meg kitüntetését Farkas Má­tyás, jászberényi prépost plébános. Nftk, fiatalok, értelmiségiek Békeaktívák Jászberényben Tegnap délután Jászbe­rényben, a városi tanács nagytermében békeaktívát rendezett a Hazafias Nép­front értelmiségi klubja. A rendezvényen több mint Szá­zan — a klub tagjai és a vá­ros KlSZ-íiataljai — vettek részt. Nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Rózsa András és Csillag László ve­terán. Mindketten a Maevar Ellenállók. Antifasiszták Szö­vetsége országos vezetőségé­nek társadalmi munkatársai. Ez a találkozó egy rendez­vénysorozat folytatása volt. Ma a rendelőintézet nagyter­mében az egészségügyi dol­gozók tartanak gyűlést a nukleáris háború elleni til­takozásul. Mezőtúron Oktatóközpontot avatnak Június 20-án |~ ZZNyílnak az ifjúsági építőtáborok Hz önállóság öröme és gondja Nem tévedés; egy év alatt 30-ról 90 millió forintra nőtt a fejlesztési alapi Ezzel az imponáló eredménnyel a Pe- tőházi Cukorgyár dicseked­het. Az eredmény értékét csak növeli, hogy a kisebb összeget tröszti tagvállalat­ként kapta, a nagyobbat ön­álló vállalatként teremtette elő. A megháromszorozódott fejlesztési alap minden bi­zonnyal annak is köszönhető, hogy az önállóvá vált gyár költségvetési kötelezettségei­nek teljesítése után szabadon „gazdálkodhat” nyereségével. Nem vitatva az egykori tröszt érdemeli, annyit meg­állapíthatunk: az önállósult cukorgyáraknak érdeke, hogy szót értsenek a termelőkkel, s minél több, olcsóbb cukrot gyártsanak. A tröszti kereteken belül ez ugyanis nem volt annyira vállalati érdek, mint most, hiszen azért, hogy gyengébb termés esetén is folyamato­san termeljen minden gyár, egyik cukorgyár körzetéből a másikba kellett a répát szál­lítani. Nem nehéz elképzelni, mekkora szállítási költségek terhelték ilyenkor az „aján­dék” répát, s mekkora hánya­da vált feldolgozatlanná. A magasabb cukortartalmú termés érdekében az önállóvá vált gyár továbbfejlesztette a minőségi premizálást. Példá­ul a jobb minőségű répából származó többleteredmény 60 százalékát visszajuttatja a termelőknek. A jelenlegi gyakorlat sze­rint a cukorrépa mázsájáért cukorszázalékonként öt forint hatvan fillért fizetnek. A Pe- tőházi Cukorgyár azonban a 17 százalék cukortartalom felett mázsánként 18x6,20 fo­rintot fizet. E progresszív premizálási prdgram a gyár 11 ezer hektáros, 40 tonnás átlagtermésű körzetében azt jelenti, hogy' fél százalékos A tetőbeázások megelőzé­sére több új eljárás beveze­tését támogatja az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium. Nemrégiben mu­tatták be Óbudán egy ház­gyári lakóház műgumileme- zes tetőszigetelési módszerét, legutóbb pedig Pesterzsébet városközpontjában a Buda­pesti Lakásépítő Vállalat próbált ki egy újabb tetőépí­tési módszert az alagútzsa­lus > betonozással létesített tízemeletes — 56 lakásos — lakóházban. Az új módszer előnye, hogy mindössze két rétegű a tető- szigetelés, tehát egyszerűbb a munka, és jóval kevesebb hibalehetőséget rejt magá­ban, mint a szokásos, 6—8 rétegű szigetelés. Az új eljá­rás szerint 8 centiméter vas­tag műanyaghabra terítették a tetőszerkezeti betonréteget^ amelybe vegyszered adalékot is kevertek, s így magát a betont tették vízálló szigetelő cukortartalomtöbblet 15 mil­lió forinttal növeli a bevételt. Ezt a módszert korábban azért nem lehetett alkalmaz’- ni, mert a nyereség-visszaté­rítésre csak azok vállalkoz­hattak, akik nem kaptak ál­lami támogatást. A cukoripa­ri tröszt, éppen ezért, mert a különbözőképpen gazdálkodó tagvállalatai eredményének azonos szintre hozásához a trösztön belül nem képződött elég nyereség, évente sokmil­liós állami támogatást ka­pott. Hiába voltak olyan gyá­rai, mint például a petőházi, amelyeknek nem volt szüksé­gük támogatásra, és a ren­delkezések értelmében lehe­tőségük lett volna a nyereség­visszatérítésre, az állami költ­ségvetéssel a tröszt állt kap­csolatban. Az önállóság deklarálása persze nem jelent teljes cse­lekvési szabadságot. Például a petőházi gyárnak minden évben engedélyt kell kérnie a minőségi prémium fizetésé­re. A termelőkkel való kapcso­lat nemcsak a minőség pre­mizálására terjed ki. Élve az önállóság adta lehetőséggel, a cukorgyár továbbfejlesztet­te az 1977-ben megalakított Petőházi Integrált Cukorter­melési Rendszert. A vállalat éppen a jobb minőségű, tehát magasabb cukortartalmú ré­patermesztés érdekében meg­szervezte az évenkénti talaj- vizsgálatokat. Ennek alapján grammnyi pontossággal meg­állapítható a szükséges mű­trágyamennyiség. Közös fejlesztési alap meg­teremtését is kezdeményezte azzal a szándékkal, hogy a cukorrépát termesztő, de gyengén gépesített gazdaság­nak beruházási támogatást nyújtson. A gazdaságok azon­ban nem fogadták el a javas­latot. Érvelésük * szerint ugyanis, akik komolyan fog­réteggé. A műanyaghab ön­magában csak a hőszigetelé­si követemények kielégíté­sét szolgálja. Ellenőrzésként a tetőszerkezetet két héten át vízzel árasztják el, majd a betonfelület sérüléseinek elkerülésére 8—10 centimé­ter kavicsréteget helyeznek a tetőre. A kísérlettel egy NSZK- beli cég módszerét próbál­ják ki, amelyet külföldön már sikerrel alkalmaznak. Jelenleg még a külföldi partner különleges anyagai­val dolgoznak, így sem ke­rül többe, mint a hagyomá­nyos szigetelés. A vizsgála­tok szerint azonban a hazai üzemek különösebb beruhá­zás nélkül is előállíthatják ezeket a termékeket, ezzel 25—30 százalékkal csökkent- hetik az alagútzsalus épüle­tek tetőszigetelési költségeit. Ennél is jelentősebb a be­ázások megszüntetése. lalkoznak a cukorrépa-ter­mesztéssel, azok már befejez­ték a gépesítést, s fejlesztési alapjaikat hosszú évekre más jellegű beruházások kötötték le. Így a cukorgyár saját fej­lesztési alapjából kamatmen­tes kölcsönnel támogatja a rászoruló gazdaságokat. A cukorrépa termesztése, betakarítása és feldolgozása összehangolt munkát kíván, aminek alapja a mindenkor működőképes gépállomány. Magától „ értetődne, ha az iparszerű cukorrépatermelési rendszeren belül egy közös gépjavító és alkatrészraktárt is szerveznének. De a cukor­gyár hiába tölti be a gesztor szerepét: mint ipari vállalat, a mezőgazdasági gépek alkat­részvásárlásához nem kapja meg a mezőgazdasági üze­meknek járó állami támoga­tást. A 30—40 százalékkal drágább alkatrészekkel pedig meglehetősen költséges vál­lalkozás lenne a gépek javí­tása, hiszen a két ár közötti különbözet a petőházi válla­latot vagy a gazdaságokat ter­helné. Az önállósult gyár saját hatáskörébe kerültek a ter­melési technológia javításá­nak különböző lehetőségei. Például a napi termelőkapa­citás 1000 tonnás bővítésének első lépéseként hitelt vettek föl a Nemzetközi Közép-euró­pai Banktól (a CIB-től). El­nyertek egy, az energiaracio­nalizálási programhoz kiírt fejlesztési hitelt. És akkor még nem is számoltak a varT ható verseny kényszerítő ere­jével ! Márpedig a várhatóan ki­alakuló kínálati piac nem­csak a külföldi, hanem a ha­zai fogyasztó megnyerése ér­dekében is a termék minősé­gének javítására, a választék bővítésére és költség-takaré­kosságra készteti a cukorgyá­rat. — Bonyhádi — Fésülik a kamillamezőket Messzire virító sárga fol­tokban virágzik a kamilla, az alföldi szikes puszták, le­gelők aranya. Munkához lát­tak a szedők: óriási fésűhöz hasonló speciális munkaesz­közökkel gyűjtik össze az or­vosi székfűnek is nevezett ,vadon termő gyógynövényt. A kamilla-lelőhelyek a ke- mizálás térhódításával fo­gyatkoznak, - gyérülnek, így egyre nagyobb területet kell bejárniok a szedőknek. Még­is sokan vállalkoznak rá, mert a szabadban, jó leve­gőn hasznosan töltik el sza- zadidejüket, és még szép árat is kapnak a gyógy­növényért. A kamillá­ból nemcsak teafű, hanem a gyógyászatban nélkülözhe­tetlen kenőcsök és olajok is készülnek. Csongrádban évente tizenöt-húsz yagon nyers kamillát adnak át a szedők az Áfészek felvásár­ló telepein. Újabb tetőszigetelési kísérlet A kisújszállási Kunsági Bőr. és Textilipari Szövetkezet díszműves részlegében jelenleg iskolatáskákat készítenek. Belföldre az első félévig 30 ezer, exportra 5 ezer táskát szállítanak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom