Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

1981. OKTÓBER 14.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

IA tévé

I képernyője előtt

Nem állítom, hogy az ismétlésekkel már minden rendben volna a képernyőn; hogy nem lehetne tovább finomítani újabb szempontok szerint egyes művek új- rasugárzásának rendjét, de hol vannak már azok az idők, amikor az ismétlés csupán arra volt jó, hogy a napi műsorban váratlanul támadt űrt vagy rést kelletett betölteni, egy-egy kéznél lévő tévéfilmmel, riportfilmmel, vagy valami egyébbel.

Az ismétlésekről

Ma már jólesően állapítható meg: tudatos rendje van kialakulóban a felújításoknak, televíziónk kezdi megtanulni, hogy miként lehet és érdemes gazdálkodni a raktárában felhalmozódó és feltámadásra váró alkotásokkal. Szoktuk mondogatni: egy újszülöttnek minden vicc új, a régiek is. Nos, hány és hány olyan értékes alkotás született több mint húsz esztendő alatt a televízió műhelyében, amelyet az utóbbi időkben felnőtt nemzedékek egész sora nem láthatott már, mert bemutatásuk óta nem kerültek újra elő a művek a dobozból. Pedig milyen jó lenne, ha a fiatalok is megismerhetnék őket. Például a klasszikusok sikeres adaptációit, olyan irodalmi művek tévéváltozatait, melyek kultúránk részeivé váltak, olyan feldolgozásokat, amelyek az élmény nyújtásán túl ébren tarthatják a nézőben a hagyomány iránti tisztelet érzését. a klasszikus örökség erkölcsi használhatóságának a gondolatát. Ezért örvendetes, fiogy legutóbb például a televízió műsorában ismét feltűnt a Csokonai Tempefőijé- ből néhány éve készült tévéjáték, Zsurzs Éva rendezésében. És vajon nem lenne-e helye ugyanígy más alkotásoknak is újra a képernyőn, akár mondjuk Az ember tragédiájának, és egyéb klasz- szikus művekből született tévéfilmeknek, tévéjátékoknak? A televízió jól teszi, ha sorra veszi őket.

Másrészt, egy-egy ünnep, évforduló, nevezetes esemény alkalmul szolgálhat, hogy tematikai, eszmei kapcsolódás révén olyan művek kerüljenek elő a televízió múltjából, és kapjanak helyet újra a műsorában, amelyek eszmevilágukkal jól illeszkednek mondjuk egy adott történelmi eseményről szóló megemlékezéshez. Ahogy a múlt héten is történt, a Táncsics sorsáról beszélő Teréz felújításával. A tévéjáték kitűnő háttérül szolgált a tragikus októberi események, az aradi vértanúkról szóló emlékezéshez. Itt említendő meg egyébként, hogy a kettesről az egyes csatornára előlépő Szemle egyik legjobb adását élvezhettük ugyanaznap este. Oly világos beszéd volt ez az Araddal kapcsolatos, illetve az azt megelőző harci cselekményeket boncoló, az újabb kutatások eredményeire is épülő kerekasztal-be- szélgetés, hogy mindenki megérthette legapróbb részletéig. Lám így is lehet, így kell, csak így érdemes ismereteket terjeszteni képernyőn a széles közönségnek!

De a szórakozás utáni szomjúság csillapításának is lehet jó módszere az átgondolt ismétlés, sikeres sorozatok felújítása. Mint például most A tavasz 17 pillanatának sugárzása vasárnap délutánonként. De ugyanígy elképzelhető. hogy akár a „so- ' kát szidott” Rózsa Sándor is megjelenjen újra a képernyőn. És vajon a Magyar tudósok című sorozatnak egyes darabjait nem látjuk-e újra szívesen? Szombaton a Kürti Miklósról készült portrét sugározta a televízió, s e sorok írója, mert annak idején elmulasztotta, most bizony örül, hogy újra alkalom nyílott e kiváló természettudós életpályájának megismerésére. Gyanítom, hozzám hasonlóan, más néző is így járt. Ez is, az újra megtekinthetőség, ez is lehet felújítás indoka. És sok más egyéb. Szándékosan nem beszéltem a két csatorna lehetőségeiből származó olyan ismétlődésekről, amikor csak az a szempont, hogy a néző, a más-más életrendben élő néző, például a több műszakban dolgozó is, ezt vagy azt a programot megtekinthesse, ezért van szükség bizonyos ismétlésre. Persze, a jól időzített meg- újrázás ilyen esetekben sem mellékes. Csupán a tartalmi okokból számba vehető felújításokról szóltam, ugyanis a műsoridő növekedésével arányosan az ismétlés, a felújítás módszere mint műsorszerkesztési elv egyre lényegesebbnek látszik. Az említett példák, valamennyit az elmúlt hét szolgáltatta, egyértelműen mutatják, televíziónk felismerte és tudatosan aknázza ki az ismétlésekben rejlő, a nézők szempontjából is jól hasznosítható lehetőségeket.

Fiatalok órája—falun

Kunadacs — gondolom sokan azt sem tudták róla, hogy a világon van. A Fiatalok órájának csütörtök esti adása óta azonban már sokan azt is tudjuk, hogy az életerős település legfőbb ereje fiatalságában rejtezik. A fiatalok magazinja jó érzékkel talált rá a kiskunsági Kunadacsra, hisz a róla készült riportfilmben fényesen igazolódott: mit jelent, ha egy településnek friss szellemű, valóban fiatalos kedvű és hevületű lakói és vezetői vannak. Hányszor de hányszor elhangzik (és sokszor csak pusztába kiáltott szó marad), adjunk helyet a fiataloknak: életben, vezetésben, mindenütt, ahol a szükség megköveteli, s ahol a feltételek megengedik. A Fiatalok órája riportjával okosan érvelt e követelmény megvalósíthatósága és igazsága mellett. Nem a stúdióban, meghívott vendégekkel moralizált a kérdésről, elment, „kiment” az életbe gyakorlati példáért, s így azután „élet zengte be” a fiatalok magazinját. Hátha még igazán szakítani tudtak volna a hasonló riportfilmek kissé sematikus hagyományaival, ha az egyáltalán nem protokolláris valóságot némely részletében nem „protokolláris” ízzel tállalják fel a nézőnek!

Röviden

„Erősített A Hét — méghozzá Vitráyval. Érdekes embereknek ad általa fórumot a vasárnap esti politikai magazin. Ha VQlt eddig benne külpolitika, belpolitika, miért ne lehetne ezentúl A Hétben „emberpolitika” is, házasságra lépett hát a Csak ülök és mesélekkel. Majd elválik, alkalmi átmeneti frigyről van-e szó, vagy pedig tartós szövetség lesz belőle. Kinövi-e a magazint Vitray „ötlete”, vagy hozzáigazodik a szűkre szabott keretekhez. S egyelőre azt sem tudni biztosan, hogy kinek is volt inkább szüksége erre a házasságra, az egyre halványuló tartalmú magazinnak, vagy a televízió műsorából kissé „kiszorult” Vitorav Tamásnak. Majd elválik. Egy azonban tény: a kalandos életpályájú régész kisasszonyról készült riport, az első „embertudósítás” igen elgondolkodtathatta a nézőt a világ dolgainak olykori kiszámíthatatlanságáról.

V. M.

Aradi vértanúk

Perei Zoltán metszetei a jászberényi könyvtárban

Az Esztétikai kislexikonhoz készített, mintegy száz fametszetű portré után Perei Zoltán újabb alkotásait tekinthetjük meg a jászberényi városi-járási könyvtárban. Az intézményben grafikáival szinte állandóan „otthon lévő” művész időközben elnyerte a tihanyi múzeumban rendezett VI. Balatoni Kilsgrafikai ' 'Biennálé egyik díját. Több hazai és külföldi pályadíj után ez az elismerés is Perei Zoltán mindig megújuló, folyamatos alkotó kedvének egyik bizonyítéka.

Az Esztétikai kislexikon illusztrálására fába metszett hűvösebb hangvételű portrékhoz képest az Aradi vértanúk sajátos, egyéni vallomások inkább, sokoldalú irodalmi búvárkodás és egy aradi kirándulás emlékképei. Ügy is mondhatnánk, hogy a sorozat a grafika nyelvén megfogalmazott hozzászólás, hitvallás mindazokhoz a napjainkban megélénkülő történelmi, publicisztikai eszmecserékhez, amelyek nemzeti, forradalmi örökségünk körül zajlanak. Annál inkább megállapíthatjuk ezt, mert történelmi eszményképeink éppen úgy válnak közösségi megtartó erővé, ahogy Perei Zoltán a velük kialakított egyéni kapcsolat után ábrázolja őket: a szabadságharc tábornokai nem utolérhetetlen fennkölt hősökként jelennek meg előttünk, hanem legbensőbb emberi mivoltukban. Valami sajátos melankólia,. a múlttal, jövővel való szembenézés dereng át ezeken a metszeteken, anélkül azonban, hogy a sajátosan egyedi portrék az uniformi- záltság bármilyen jelét mutatnák.

Elsősorban talán ezért válnak a metszetek a magasztos célokért harcoló és meghaló hősök iránti vonzódásunk és lelkesedésünk újabb forrásává.

Arató Antal

Nyelvlecke

videokazettán

Veszprémiben, az Országos Oktatástechnikai Központban befejeződött a 10 részes ide- eennyelvű filmsorozat forgatása. A felvételeket 1979-ben kezdték meg az Ideeennvei- vű Továbbképző Intézet tanárainak ötlete nyomán. A szakmai forgatókönyvet is az intézet tanárai írták, ennék alapián készített belőle sorozatot Vánkonvi Gábor tvrendező. Egv-eav rész 20 perces az általános tehát társalgási nyelvvizsga ismeretanyagát dolgozza feL A videokazettára rögzített filmek szereplői színészek és amatőrök. helvettük azonban angol. német, francia, orosz és snan-yol nyelvein Magyarországon élő külföldiek szólalnak meg.

A sorozatot a felsőoktatási intézményekben a nyelvtan- folyamokon. és az Idegennyelvi Továbbképző Intézetben vetíthetik maid. mindenütt. alhol képmagnó áll a nyelvtanárok és tanulók rendelkezésére.

Soproni ásatások

Jó eredménnyel zárultak Soproniban, a római kori Scarbantda több éve tartó régészeti kutatásainak idei munkálatai a szakembereknek sikerült körülhatárolniuk a római település közéletének fontos színterét a fórumot. Az Ű i utca és a Szent György utca sarkán tavaly megtalálták a fórum déli szegélyét, az idén pedig feltárták a keleti és a nvueaibi határvonalát.

Zöld út a tehetségnek

Tanévkezdés után a megye zeneiskoláiban

Holnap kezdődik

Pedagógiai filmnapok a megyében

A vetítések mellett ankétok. viták, referátumok szerepelnek a Szolnok megyei pedagógiai filmnapok programján. melynek megnyitóját holnap délelőtt kilenc órakor tartják Szolnokon a Tisza Filmszínházban. A rendezvény keretében sor kerül pedagógiai" tanácsko- ' zásra, melynek témáia a film szerepe a mai iskolában, előadója Mohos László, az Országos Pedagógiai Intézet főelőadója. A referátumok után vetítik a Ml büszke magyarok című dokumentumfilmet. majd Szabó István új alkotását, a Meohistot.

A pedagógiai filmnaook alkalmából a mesve városaiban. községeiben a vetítések után beszélgetéseket vitákat rendeznek. Tiszaföldváron november 4-én a Szegénylegények című film elemzése kapcsán munkaközösségi ülést tartanak, melynek témája a filmesztétikai nevelés helvzéte. Ugyanitt november 18-án vetítik a Dédelgetett kedvenceink című filmet, melvet követően filmankétot rendeznek az alkotókkal. A kísérőműsort is úgv állítják össze hogy az segítse az óvónőképző szakközéoiskolában folyó munkát. Jászberényben. a tanítóképző főiskola nevelési-képzési programiéhoz igazodnak a vetítések. Október 27-én a Csatatér, no- vemher 10-én Az első tanító. 24-én pedig a Fekete Péter szerepel a műsoron.

A pedagógiai filmnannk ideién három filmet vándoroltalak a mozikban. A Mephisto a Dédelgetett kedvenceink s az Ideiglenes paradicsom című aíkot.ágt. A Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat, ezen kívül filmiei- ből aiánlást írt ki. A iáték- és dokumentumfilmekből is bőséges választék ál l rendelkezésre.

A filmnapok zárórendez- vénvének ugyancsak a szolnoki Tisza Filmszínház ad otthont november 23—24-én. Az előadások, referátumok elhangzása után összegzik maid a közel másfél hónapos program tapasztalatait

A kisújszállási zeneiskola folyosóját a cselló nyakát szorongató lányok, fiúk lepik el. Aki már megtette kötelességét. túl van a szereplésen. naev megkönnyebbüléssel meséli a köré gyűlteknek az izgalmakat.

— A megye zeneiskoláinak ,.B”-kategóriás gordonkás növendékei muzsikálnak ma nálunk — tájékoztat Lázár Szabolcsné. az intézmény igazgatója. — A bemutató egyben a decemberi. Szolnokon rendezendő, országos csellóverseny előtti meghallgatás.

— Az1 úavnevezett ..BtVs

csovortokban az üavesebb. -tehetséges averekek tanulnak? ^

— Zömmel azok. akik zenei pályára készülnek. Az Idei tanévkezdéstől érvényes új tanterv előírásai, keretei lehetőséget biztosítanak arra. hogy minden területen hangszeres és elméleti képzésben is alaposabb tudással gazdagodjanak a növendékek. s akik a későbbiekben ezt a pályát választják, ne legyenek nehézségeik a továbbtanulásban. a hátrányos helyzetben lévő. tehetséges tanulóknak az új tanterv szerint tandíjmentességet engedélyezhetünk, s a heti óraszámon kívül1, amelv a két hangszeres foglalkozásról háromra emelkedett, lehetőség van a korreoetáció- ra is.

— Az elmúlt tanévet szép eredményekkel zárta a megye legkisebb zeneiskolája. A vonós zenekar az országos fesztiválon a legjobbak között szerepelt, s a Bartók- duó verseny döntőién Vácott sem szégyenkeztek a kisújszállásiak. A továbbtanulók közül szeptembertől öten a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközéoiskolában bőv-'tik tudásukat, egv volt növendék pedig a zenei tiszthelvettesképző szakközépiskola tanulója.

— Kétségtelen, ritkán ion össze olvan sok hasonló korú. ügyes fiatal, mint az elmúlt tanévben. Zenekaraink változatlanul ió kezekben vannak, szeretnénk, ha a sikeres szereplésnek lenne folytatása is. örülünk, hogy középiskolás diákjaink közül. akik helyben tanulnak, visszajárnak muzsikálni az együttesbe. A jövőben szeretnénk. ha a szakmunkásképző intézetben tanuló volt növendékeink sem szakadnának el véglegesen a zeneiskolától.

A szomszéd város. Karcag zeneiskolájában, bár nincs megyei bemutató, mégis igen hangos az épület. Az egyik szobából hegedű hangja szól. a szomszéd ajtón át tisztán hallani a fuvola skálázását.

— Az intézmény nemréaen méa teremhiánnval küzdött. Meaoldódtak-e már a problémák? — kérdezzük. Sípos Antal igazgatót.

— Jelenleg három különböző épületben tanítunk. Ez még mindig sok. de mindenképp előrelépés, hiszen Dár éve még szétszórtabban folvt a tanítás. Tárgyi feltételeink javítását a város segíti, valószínű. a közeljövőben a mostaninál kedvezőbb megoldást találnak.

— Az idén csökkentették a létszámot.

— Erre a megnövekedett óraszám miatt volt szükség. Eddig a tizennégy tanárra hetente nyolcvan-kilencven túlóra jutott, s az úi tantervben előírtak alapján ez lóval nagvobb terhelést jelentett volna. Jelenleg háromszázhuszonöt diákunk van.

— A növendék-hanaverse- nveken túl honvan kapcsolódik be az intézmény Karcaa zenei kulturális életébe? A kiállítás meanvitók rövid ta- nA~i koncertjeire szívesen emlékeznek a városban.

— A mindennapi munka mellett természetesen törekszünk arra. hogv a tanulók, a kollégák szereplési lehetőséghez jussanak, a muzsikával ünnepélyesebbé tegyenek egv-egv rendezvényt. Három zenekarunk van. A fúvós, vonós vagv a kezdőkből álló tücsök-együttes közül bármelyik örömmel lép fel. A társas muzsikálás ízét a szerepléseken érzik meg igazán a "verekek. A pedagógusok, ha lehetséges, nagvobb szorgalommal készülnek a koncertekre. mint tanítványaik, hiszen munkáinkat nem csupán a növendékek de a saját teljesítményük alapján mérik le a szülők az érdeklődők. A diákotthon lakóinak a kollégák rendszeresen tartanak zenetörténeti előadásokat. vetélkedőket. A kórház elmeosztálván pedig a zeneterápiás kezelésnél se- gítkeznek a pedagógusok.

A törökszentmiklósi zeneiskola Kodály Zoltán nevét viseli. Jövőre ünnepeljük a világhírű zeneoedagógus. zeneszerző születésének századik évfordulóid! Hogyan készülnek a centenáriumra? Ezt kérdeztük Melegh Károly igazgatótól.

— Az ünnepi hangversenyünk már az 1982/83-as tanévre esik. decemberre tervezzük. A mesvei zongoraversenynek ebben a tanévben mi leszünk a lebonyolítói. A kiírást úgv állítjuk össze, hogy a kötelező darabok között Kodály-mű is szerepel, a legjobb előadót külön díjazzuk. Tavasszal rendezzük meg a Havdn-em- lékhangversenvt. melyre már ezekben a hetekben megkezdték a növendékek a gyakorlást. Sajnos, a zeneiskola nagytermét lebontották, így a művelődési központban próbálunk az együttessel.

— Evek óta haayománu. hoav a növendékek koncertet adnak a város naavobb vállalatainál.

— Természetesen ez folytatódik. Az üzemekben dolgozó szülők zeneiskolás gyermekei szerepelnek ezeken a bemutatókon, ami általában szinte családias légkörben zajlik. 'Az általános iskolában élő hangszeres bemutatókat tartanak tanulóink. amelv azt hiszem, egv- ben kedvcsinálás is.

— Méa eay kérdés: melyik a leanépszerűbb hanaszer?

— Jó pár évvel ezelőtt mindenképp a zongora volt. Ma már a hegedűt legalább pnnvian választják.

Fekete Sándor