Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-20 / 195. szám
I 12 Családi magazin 1981. AUGUSZTUS 20. Tolsztoj KAJÄN TIBOR KARIKATÚRÁI ■Vízszennyeződés Monológ konyak mellett ...Aranyapám, nálunk valamelyik okos kitalálta, hogy a munkaidőt munkával kell eltölteni, és nem lehet különböző trükkökkel a városban grasszálni, csavarogni. Mert régebben nagyban ment a rongyrázás. Mindenki úgy lógott, lazsált, ahogy tudott. Például a karbantartó brigád délelőtt mindent gyorsan megcsinált, ebéd után irány a mozi: a két órakor kezdődő előadásra felváltva jártak, hogy ne legyen feltűnő a lógás. A főnököm pénteken délben már a ráckevei Dunán pecázott azzal a trükkel, hogy hét végén leltárellenőrzést tart a vidéki részlegekben. Tériké, a baleset- védelmi osztályról az anyósa nevén délelőttönként takarítást vállalt, és azt mesélte be a főnököknek, hogy a testvérüzemben elsősegélynyújtó tanfolyamot vezet. Beleznai Dodó, a fejlesztő mérnök heti három alkalommal óraadó tanárként ügyködött a szakközépiskola nappali tagozatán. Hát ez a nagy népvándor- . lás most megszűnt, csak igazgatói engedéllyel lehet kilépőt szerezni. Persze, aranyapám, nehogy azt hidd, hogy most többet dolgozunk. Ugyan kérem. Egyszerűen a vállalaton belüli lazsálás új módozatait dolgoztuk ki, vagy ahogyan mi mondjuk, lógásszerkezet-átalakítást hajtottunk végre. Na, nyeljük le ezt a kis konyakot, mert sürget az idő! Csirió! Kérlek szépen, Tériké már nem jár takarítani, ellenben totó- és lottószelvényeket árul bizománybán. Nyolctól tízig rendel, mint az üzemi orvos, de sürgős esetben egész nap. A karbantartók egy vásározó kiskereskedőnek keljfeljancsikat gyártanak sorozatban. A könyvelés nődolgozói, akik régen a kirakatokat nézegették, s a városban grasszáltak óraszám, most áttértek a kézimunkára. Kardigánokat, pulóvereket kötnek, térítőt horgolnak, Lacházi Böbe a kalotaszegi meg a kalocsai hímzés fortélyait mutogatja nekik, ketten pingálni tanulnak, a számviteli osztály vezetője pedig mindenáron tojást akar festeni. A gyártáselőkészítők megalakították az Üj Tükör-olvasóklubot, de állítólag elolvasnak mindent, még az Üj Embert is, persze csak munkaidőben, amikor a gyártáselőkészítés szünetel Azt kérded, aranyapám, hogy kerültem ebbe a presz- szóba világos nappal, délután kettőkor? Tudod pajtás, hiába tiltják a kijárást, azért az emberek tele vannak gondokkal, tennivalókkal. Így aztán, aki kilépőt szerez, az intézi a többiek ügyes-bajos dolgait. En, kérlek, már a hentesnél a Szepetnekinének rendeltem két kiló karajt, mert estére vendégeket várnak, Lancsalics bácsinak befizettem az OTP-tartozását, a bölcsődéből hazavittem az Apostagi Zsozsó kisfiát a nagymamához, mert belázasodott a kislegény, Nádasdy úrnak borotvapengét meg arclemosót vettem, beszéltem a főmérnök fiának a matektanárával, voltam az adóhivatalban, a telekkönyvben, a Gelkánál, az antikváriumban, hogy csak a leglényegesebb megbízásokat említsem. Mit kérdeztél, aranyapám? Holnap Pestre megyek a főkönyvelővel. Állítólag most lehet a Volvójához eredeti gumikat kapni, megnézünk egy új Búd Spencer-filmet, este pedig kimegyünk a Népstadionba. Ja, hogy milyen ürüggyel lépünk meg Pestre? Valami kimutatást, tervjelentést kell fölvinni a minisztériumba. Amíg a főkönyvelő a minisztériumban nyüzsög, én megveszem a gumikat, váltok két mozijegyet, este pedig kimegyünk a meccsre. Na, kérj még két fél konyakot, mert lassan indulok vissza lejár a kilépőm, aranyapám, nem lehet lazsálni, azok az idők már elmúltak... Na, csirió!... Kiss György Mihály Kenyeret adó fák A világ igen nagy részén, főleg a trópusi vidékeken, fák termése vagy részei biztosítják a lakosság alaptáplálékát. Ezeken a területeken viszonylag kevés húst fogyasztanak. Megszokták a vadon élő kenyéradó fák ingyenes felhasználását. Sok ilyen fát ismerünk. Dél-Amerikában a mauri- cia-pálma fáját kunyhók építésére, házieszközök faragására használják fel. Levelével, mely bőrszerű, erős anyag, a kunyhókat fedik be. A levélből kihúzott vékony szálakból fonalat készítenek és szövésre használják. A levél hüvelye cipő készítésére alkalmas. A pálma belét kenyér helyett eszik, gyümölcsét nyersen is, sütve is fogyasztják. A szágó-pálma Indonéziában, Óceánia szigetvilágában, a Molukki- és Szunda-szige- teken erdőségeket alkot. Puha belsejéből készül a rizsre emlékeztető szágó. A pálma 30 éves korában virágzik először, de ezt nem várják be. A 10—15 éves fát kivágják és feldarabolják a törzsét. A pálmafa belsejében levő keményítőtartalmú anyagot vízzel kimossák, napon megszárítják, majd rostán átnyomkodják, egyforma szemcsékké alakítják, azután kissé megpörkölik. Egyetlen pálmafa 2—300 kg szágót adhat. A szágólepényt főleg Indiában készítik úgy, hogy a szágólisztből lepényt gyúrnak, majd előre felhevített agyagedénybe teszik és abban néhány perc alatt átsül, kalácsszerűvé válik. Ma már a szágót nagyobb üzemekben dolgozzák fel, csak a nyers szágót veszik át a lakosságtól. A pálmafélék családjába sokféle kenyéradó fa tartozik. A kafferpálma főleg Kelet-Afrikában tenyészik. Tetején nagy szárnyas levelek, és ezek alján tobozszerű gyümölcsök teremnek. A kenyér a fa vastag beléből készül úgy, hogy átdolgozzák, majd kisütik (kaffer-kenyér). A majomkenyérfa Afrika híres fája, mely ezer évig is elél, törzse nagy kerületű, lombja véd a nap égető tüze ellen. Pcz. Indiai- és Csendes-óceán mellett mindenütt megtalálható. A Molukki-szi- geteken minden újszülött érkezésekor egy majomkenyér- fát ültetnek, amely a gyermek rendelkezésére áll, s amely évente 7—9 hónapon át terem. 3 fa egy embert egész életén át eltart. A gyümölcse körülbelül 2 kg súlyú, frissen fogyasztják vagy megsütik, mint a lepényt. Fáját házépítésre és kéziszerszámok kifaragására, bútorok készítésére használják. Amerika tropikus vidékein él a mi eperfánkhoz hasonló kenyérdiófa. Magját lisztté darálva, kenyérként is fogyasztják. Nemcsak a fák, de más növények is adnak kenyeret pótló élelmet az emberiségnek. Ilyen növények például a burgonya, ennek egyik fajtája az édesburgonya (más néven batáta), továbbá a manióka, mely mérget tartalmaz. de felhasználás előtt kipréselik, kisütik belőle a méreganyagot. A kurkuma lisztes gyökértörzséből készítenek ételeket. A táró vastag gyökértörzsét csak főzés után lehet elfogyasztani. Ize a főtt gesztenyéhez hasonló A megfőtt tárót kovásszal készítik el, mint a mi kenyerünket, de sütés helyett napon szárítják meg. A jamgyökér egy futónö vény gyökértörzséből származik. Vízben áztatják, hogy elveszítse keserű ízét. Megaszalva évekig eltartható Frissen jó ízű ételeket készítenek a lisztes gyökérből Íme, nemcsak gabonából lehet kenyeret sütni, hanem a természet adottságait kihasználva, más növényekből is. Az ősember már évezredekkel ezelőtt felismerte eze két a lehetőségeket, melyei fennmaradását, életét biztosították. Azóta is sokféle kenyeret esznek szerte a világon. de minden népnek & maga kenyere ízlik a legjobban.- R. J. Nem mindig a legszebb 1k szépek szépe Tizenkilenc éves, 177 centiméter magas, 59 kiló. A szeme szürke, haja bronzvörös ... — így mutatták be az újságírók Irene Saez Con- de-t, az idei Miss Univerzumot. A fölsorolásból már el kellett hagyni a bűvös számokat az egyes testrészek méreteiről, napjainkig eny- nyi sikert ért el a nőszervezetek harca a szépségversenyek ellen. Kifejezhetik-e egyáltalán a női szépséget a számok? A szépségversenyek tanúsága szerint — igen. Persze, nem az effélék, mint 167, 50, 91, 5, 44, 6, 91, amelyek az 1973-as királynő adatai, hanem a nagyobbak, az ezresek, amelyek bankókat jelentenek. Az előző számsor és a bájos arc ötvenezer dollárt hozott a Fülöp-szigeti lánynak. Tavaly húszezer fontot kapott Gabriella Brum, a legszebb nő a világon. S ennyit kapott akkor is, egy titokzatos adakozótól, amikor lemondott a címről. Ezenkívül a bemutatók — persze fürdőruhában —, a gálaestek, a föllépések, mind-mind szép pénzt hoznak. Sokak számára a legnagyobb csábítás: a győztes jutalma lehet filmszerep, fotómodell-karri- er, „szerencsés” házasság ... De kik támadják a szépségversenyeket és — ugyan miért? Elsősorban a feminista mozgalom harcol az „állatvásár” ellen, amelyben a női méltóság megcsúfolását látja. 1970-ben öt lány (hogy szépek voltak-e, nem tudni) síppal, füttyel, kiabálással zavarta meg a választást Londonban a Royal Albert Hallban, tojással és paradicsommal haj igái ta meg a résztvevőket. Julia Morley, a verseny szervezője lemondott — röppent föl a hír, s a jóslat: talán a hetvenes világszépe-választás lesz az utolsó. De a jövendölés nem vált be. A választások túléltek minden botrányt. Azt is, hogy 1979-ben Ausztráliában a választáskor a színpad egy része leszakadt, néhány szépség és fotóriporter eltűnt a mélyben. Azt is, hogy tavaly azért kényszerült lemondásra a szőke német szépség, mert — állítólag — pornográf filmben szerepelt. Az emberek szeretik a látványosságokat és egy szép- ségkirálynő-választáson tagadhatatlanul van mit nézni. A nyugati tévéállomások egyenes adásban közvetítik az eseményt. 1979-ben hét- százmillióan láthatták a színpadot leszakadni Miss Brazília, Miss Málta, Miss Törökország és a többiek alatt. Tíz éve Julia Morley, a szépségversenyző-szervező, akit 31 éves szépasszonyként, öt gyermek anyjaként mutatott be a sajtó, még elgondolkodott a szépségversenyek hanyatlásának jelein. „Úgy látszik, húsz év után ez is véget ért. fejezzük be a dolgot. Húsz év nagy idő, egy ötlet elöregedhet, az ízlés változik” — nyilatkozta. Tavaly ez a kérdés már fel sem merült. „Állatvásárnak hívnak minket” — méltatlankodott ... „Mutasson nekem még egy állatvásárt, amelyik ötmillió fontot költ jótékonyságra! Mi egy új osztályt rendeztünk be a King’s College Hospital számára”. Majd egy másik vádról: „A kritikusok soha nem döntik el, mit akarnak. Egyik pillanatban állatvásár, a másikban szextilalom a világ szépeinek”. Igen. A szextilalom hozzá tartozjk a szépségverseny idilli képéhez. A puszta szépségben gyönyörködjünk...? Pedig, ahogy a lányok célja sem pusztán a győzelem, a nézőké sem csupán az esztétikai élmény. De a legfontosabb vádról még nem esett szó, s ez az, hogy nem tiszták a versenyek. Már az első — mitikus — szépségversenyen sem csak a szépség volt a döntő. Amikor a viszály istennője az istenek közé dobta az aranyalmát rajta a felirattal: „A legszebb nőnek”, hárman versengtek érte. Héra azt ajánlotta fel Parisnak, a zsűri nek, hogy egész Ázsia urává teszi. Pallas Athéné megígérte, hogy minden háborúban ő lesz a győztes. Aphrodité pedig feleségül ígérte neki a legszebb nőt a világon. így lett övé az alma. Ma, ha nem is megvesztegetés, de mindenféle politikai gazdasági érdekek húzódhatnak a döntések mögött. A választásokon nemcsak a lányok vonulnak fel, hanem kozmetikai és divatcégek, producerek és tévétársaságok sőt politikusok is. Ez háttér A szépségtapasz rajta a győztes mosolya. Tótisz András A tavalyi királynő megkoronázza az idei szépek szépét
