Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-24 / 120. szám
% 1981. MÁJUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Híres magyarok a nagyvilágban „A repülőtéri pénztárnál egymás mögött áll egy indiai maharadzsa és egy afrikai király. A maharadzsa jegyet kér. erre megszólal a király: ’Hát maga is Dehre- cenbül gyütt?” Ilyen és hasonló viccek százai bizonyítják. hogy „mindenki magyar”. Még ha leszámítjuk a túlzásokat, akkor is meg kell állapítanunk hogy sok Igazság rejlik a tréfákban. Hiszen a XX. század évtizedeiben szerte a világon valóban sok országban telepedtek le magyarok. Kivándorlási hullám A tömeges kivándorlás a múlt század végén indult meg. Azelőtt is voltak ki- sebb-nagyobb kivándorlási hullámok — például a Kos- suth-féle emigráció — de ezek nem nevezhetők tömegesnek. Néhány tucat, esetleg néhány száz emberről . volt szó. A múlt század végétől azonban százezrek. milliók indultak útnak. Miért? A kiegyezést követően a Monarchia magyar része is a kapitalista fejlődés útjára lépett. Kisebb-nagyobb vállalatok alakultak meg. Elvben lehetővé vált a magyar paraszt számára is. hogy földhöz jusson — ám ehhez hiányzott a megfelelő kezdőtőke. Országhatárokon belül semmiféle mód nem kínálkozott a megszerzésére. Maradt a külföldi. A múlt század végén ügynökök lepték el az országot. Jó keresetet ígérve Amerikába csábították az embereket. S a szép ígéretek nyomán tömegek indultak el. hogy néhány év keserves robotjával megszerezzék azt a pénzt, amelyből — újra hazatérvén — itthon kis birtokot, házat, cséplőgépet vásárolhatnak vagy bérelhetnek. Ütra keltek vagy két- millióan. Hazatért a fele. de volt. aki másodszor is kiment. Keserves sors várt rájuk: az USA északkeleti iparvidékének bányáiban, nehézipari üzemeiben kellett — szakértelem, nyelvtudás híján — segédmunkát, jobb esetben betanított munkát végezniük. Sokszor sztrájkok letörésére használták fel őket. A szakszervetek védelme nem terjedt ki rájuk; így saját betegsegélyező egyleteket alapítottak, hogy legalább a betegeken, rokkantakon segíteni tudjanak. S gyűjtögették a pénzt hogy egyszer majd hazatérhessenek. Emigráló tudósok Az első világháború kitörésekor a Monarchia szűk látókörű vezetői kegyetlen feltételt szabtak: aki egy bizonyos határidőre nem tér haza. azt hazaárulónak tekintik és halállal büntetik. A világégés éveiben százezrek rekedtek kint. A világháborút követő évtized már egy megváltozott Európát és Amerikát hozott. Az átmeneti gazdasági konszolidációt gazdasági válság követte. A legtöbb tengerentúli ország lezárta határait, s évi néhány száz főre korlátozta a bevándorlást. A harmincas évek tomboló munkanélküliséget hoztak Magyarországon is. Az alkalmi hólapátolók közö t diplomások: mérnökök, jogászok. orvosok harcoltam a betevő falatért. Néhányan — a szerencsésebbek és Lehetségesek — bejutottak egy- egy németországi. angliai egyetem falai közé. Számos nagytekintélyű mai tudós pa és Amerika volt a cél. Néhány igen neves tudós a II. világháborút követő évekbén távozott Magyar- országról. A legjelentősebb, legtekintélyesebb közülük Szent-Györgyi Albert Nobel- díjas biokémikus, a C-vita- min felfedezője. Kapcsolat a hazával Szent-Györgyi Albert előadást fart a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében A külföldön élő tekintélyes tudósok és művészek legnagyobb része igen jó kapcsolatot tart fenn szülőhazájával. Többen közülük a Tudományos Akadémia dísztagjai. Szent-Györgyi Albertet a szegedi egyetem díszdoktorává avatta. A hírneves muzsikusnemzedék: Doráti Antal. Solti György, a nemrég elhunyt Ernster Dezső, vagy a fiatalabbak közül Vázsonyi Bálint. Starker János. Franki Péter rendszeresen szerepeltek és szerepelnek a magyar közönség előtt, rádió- és hanglemezBartók Béláról ez a kép 1943-ban New Yorkban készült kezdte pályáját tanársegédként valamelyik külország: egyetemen. Két angol vezető közgazdász, Lord Káldor Miklós és Lord Balogh Tamás is szinte véletlenül maradt Angliában. Egyikük mestere a modem közgazdaságtan apostola. Keynes volt. a másikuk néhány hónapos ösztöndíjjal utazott ki és életét Cambridge-ben töltötte. A híres magyar fizikusgeneráció is külföldi laboratóriumokban, kutatóintézetekben kezdte karrierjét. Így Neumann János, a „számítógép atyja”. Az ő univerzális tehetségéről legendák szóltak: forradalmasította a számelméletet, a matematikát és megalkotta a számítógéD első működő modelljét. Egyik kollegája azt mondta róla: „A tudós általában azt talál fel. amit egyáltalán tud •— Neumann azt. amit akar”. De nyomában ott voltak a többiek: Szilárd Leó. Wigner Jenő, valamint Teller Ede. a ..hidrogénbomba atyja”. A magyarországi antiszemita hullámok, az első numerus clausus törvények további, zsidó származású magvar tudósokat és művészeket kényszerítettek külföldre. Ám most már nem Németország. hanem Nyugat-EuróErnster Dezső Sarastro szerepében Mozart Varázsfuvolájának egyik margitszigeti előadásán felvételek őrzik művészetüket. S ha már muzsikusokról esett szó. végezetül ne feledkezzünk meg a legna- gyobbról: Bartók Béláról. Most ünnepeltük születésének századik évfordulóját, ő is a fasizmus elől emigrált Amerikába. Nem érhette meg. hogy hazatérjen. Sírja New Yorkban van. Emlékét, művészetét mégis itthon őrizzük igazán. Sós Péter János / SZÉP SIKER VOL T Az elmúlt vasárnap ért véget Szolnokon a X. Országos Néptánc Fesztivál. Folytatódott tehát a szép hagyomány, hogy az ország élenjáró amatőr néptáncosai kétévenként találkoznak a Tisza-parti városban. A jubileumi rendezvényen tizenhárom együttes Vett részt: az Ungaresca Táncegyüttes, a Fejér megyei Népi Együttes. a VDSZ Bartók Béla Táncegyüttese. a Szeged Táncegyüttes, a Somogy Táncegyüttes, a Vidróczki Népi Együttes, a Nógrád Táncegyüttes, a Baranya Táncegyüttes, a Somogy Táncegyüttes; a Debreceni Népi Együttes, a Zala Tánc- együttes. a Hegyalja Tánc- együttes, a Szövetkezetek Jászsági Együttese és a Tisza Táncegyüttes. Az idei fesztivál tartalmi lebonyolításában az előzőekhez képest változás történt A Néptáncosok Országos Tanácsának javaslatára a csoportok nem csupán önálló művekkel, hanem szerkesztett, 15—20 perces „műsorblokkokkal” vehettek részt a fesztiválon. Így lehetővé vált. hogy az elmúlt két év legsikerültebb tánckompozícióit, darabjait — esetleg szakmai közönség előtt még nem is értékelt műveiket — mutassák be a táncosok a szolnoki seregszemlén. A másik „meglepetés”, amely talán az előzőeknél is számottevőbb: a fesztivál résztvevőinek változása. Nem lépett fel a Vasas Művészegyüttes, a Nemzetiségek Fáklya Művészegyüttese. a HVDSZ Bihari Tánc- együttese. az Építők Vadrózsák Együttese, az OKISZ Erkel Művészegyüttese — de néhány jelentős vidéki tánccsoport — a pécsi Mecsek Táncegyüttes, a miskolci Avas Táncegyüttes, a békéscsabai Balassi Együttes — sem vett részt az idei fesztiválon. A vezető fővárosi együttesek közül tehát csak a VDSZ Bartók Béla Táncegyüttese jött el Szolnokra. Nem a mi feladatunk megállapítani, hogy a vezető „nagy együttesek” távolmaradása mennyiben jelentheti — vagy talán csak Jegyzetek a X. Országos Néptánc Fesztiválról jelzi? — a magyar néptáncmozgalom egészén belüli esetleges tartalmi és szervezeti átrétegeződést, tény. — a szakemberek megállapítása szerint — hogy a X. fesztiválon megjelent együttesek össz-színvonala nem maradt alatta az előző rendezvények színvonalának, sőt a korábbi középmezőny megerősödött. De az bizonyos. hogy katartikus hatású műveket ezúttal nem mutattak be az együttesek, viszont a néptánc nyelvén való koreográfiái formálás az együttesek többségénél jól észrevehetően fejlődött. Arra sajnos aránylag kevés példa van, hogy a koreográfusok és az együttesek önálló gondolatokat, személyes vagy társadalmi problémákat fejeznének ki a tánc nyelvén. Egy-két esetben a kevésbé szerencsés színpadi megvalósítás csökkentebe a bemutatott mű értékét — de ezek előfordulása elenyésző volt A közönséghatást vizsgálva viszont a fesztivál történetében talán a legsikerültebb volt az idén. Az egyes bemutatókat a gálaestet — jó ötlet volt a sport- csarnokban rendezni — s az ünnepi műsort telt vagy csaknem „táblás házak” tapsolták végig — úgy tűnik az országos néptánc fesztivál az idén vált a megye- székhelyen ünnepi esemény- nyé. Ezt számos tényező alakította így. föltétlenül az is. hogy a mostani feszt- válón fellépett együttesek stílusvilága közelebb van közönségünk ízléséhez, mint a modernebb — vagy annak mondott — táncstílust képviselő, a fesztiválról most hiányzó együttesek némelyikének műsora. A fesztivál érdemei között említjük — többek között — hogy lehetőséget adott a Szolnokon most először fellépett és nagy sikert aratott sátoraljaújhelyi Hegyalja Együttes bemutatkozására, szereplési alkalmat biztosított a nagyszerű Fejér megyei Népi Együttesnek, s más. a Tisza-parti városban még alig ismert csoportoknak. A megye együttesei a várakozásnak megfelelően szerepeltek. A jászsági együttes nyújtott jobb teljesítményt, nívódíjat is kapott, de talán még ennél is többet mondó a zsűri elnökének megállapítása: „A jászsági együttes hosszú évek óta úgy szerepel a köztudatban. mint a VDSZ Bartók Táncegyüttes kedves vidéki leányvállalata. A fesztivál viszont most azt bizonyítja, a jászságiak bizonv kinőtték gyerekcipőjüket és előadóerőben most egy fokkal erősebb is volt, mint a Bartók együttes, tehát a „szülőanya”. A Tisza Táncegyüttes igazolja azon véleményünket, amelyet néhány hónappal ezelőtt írtunk le lapunk hasábjain: minden remény megvan arra. hogy a szolnoki táncosok mielőbb visz- szakerülnek megharcolt régi helyükre, az ország legjobb együttesei közé. A fesztiválon nyert testületi előadói díj már egy lépés e felé. az alaposan megfiatalított együttesben már nem csalódtunk. A bemutatott felvidéki lakodalmas, amely az Ipolyság, Gömör, Zemplén. Csallóköz, Mátyusföld. táncaiból. népszokásaiból építkezik, jelentős, hézagpótló mű is az együttes repertoárjában — reméljük a versenyen látott dinamikus előadásban sokáig műsoron marad. összességében talán úgy értékelhetjük az idei fesztivált. hogy jelentős fóruma volt az anyanyelvi tánckuj- túra színpadi megjelenésének meggyőző erejű műveket igaz. szén táncokat láthatott a nagy számú közönség — s ez Utóbbi külön is örvendetes. Fenti képünkön a nívódíjas jászsági együttes. Tiszai Lajos Új képzőművészeti albumok Törökszentmiklóson Májusi koncert Törökszentmiklóson a művelődési központban ma este 6 órától rendezik meg a város zene- és énekegyütteseinek hagyományos májusi hangversenyét. A közönség a 604-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Ifjúmunkás kórusának, a Kodály Zoltán Zeneiskola kamarazenekarának és a Liszt Ferenc kórus műsorának tapsolhat. A hangversenyen népdalok és népdalfeldolgozások. Bárdos Lajos és Balázs Árpád művei csendülnek fel többek között. A zeneiskola kamarazenekara pedig Albinoni és Vivaldi műveit szólaltatja meg. A kortárs képzőművészet jeles alkotóinak munkáiból készült reprezentatív albumok kerültek a napokban a könyvesboltokba. A Képző- művészeti Alap Kiadó Vállalata megjelentette Csapó György művét Ilosvai Varga Istvánról. A nemrég elhunyt művész életének munkásságának legnagyobb része a festők városához. ^Szentendréhez kötődött. A monográfia szerzője a festő életművének bemutatásán, elemzésén túl a művész vonzó emberi alakját is megrajzolja. Csapó György másik kötetében Mácsai István kétszeres Munkácsy-díjas festőművész életútját művészi pályáját vázolja. Perez Jánosról, az 1950 utáni hazai fémművesség egyik megújítójárói Szíj Rezső. az ismert művészeti író készített monográfiát. Az én múzeumom sorozatban jelent meg Wessetzkv Vilmos munkája Egyiptomi gyűjtemény a Szépművészeti Múzeumban címmel. A szerző az egyiptomi művészet fő sodrát ismerteti, részletesen szól a múzeum egyiptomi gyűjteményének kialakulásáról.
