Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-21 / 117. szám
1981. MÁJUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Százhalombattán, az erőmű szomszédságában épült fel és a hűtővizét használja a Temperált vizű Halszaporító Társaság. A felmelegedett Duna-vízben az ország halivadék igényének mintegy 40 százalékát nevelik fel. Tenyésztenek aranyhalakat is, elsősorban nyugati exportra Részt vett két világháborúban Sosem akartam gyönge lenni Tóth Katalin vöröskeresztes ápolónő életútja Hogy lettem önkéntes ápolónő? •— ismétli meg a kérdésemet. — Kislány voltam még, kimentem az állomásra, a nővéremet vártam Szentesről. Amikor megállt a vonat, hát az egyik kupéból egy gyönyörű szép vöröskeresztes nővér szállt ki. Elállt szemem-szám ahogy ránéztem. Azt mondtam magamnak, én is ilyen akarok lenni, mint ő. Addig jártam, míg meg nem tudtam hol kell jelentkezni... írtam is, de azt válaszolták, gyereknek otthon a helye. Csakhogy két év múlva, amikor kitört az első nagy világégés, már senki nem ellenezte, hogy Tóth Katalin tizenhat évesen önkéntes ápolónő legyen. „Kunszent- mártonban is volt hadikórház. az iskolában rendeztük be, minden fölszerelést a lakosság adott össze.” De ő már vajmi keveset enyhíthetett a sebesültek szenvedésein. Bejárta a galíciai, az olasz frontot, közeli ..ismeretségbe” került a kínnal, a fájdalommal, az értelmetlen halállal. — A katonák nagyon megbecsültek bennünket, féltettek, hiszen mi értük éltünk. Nem szeretek a harctérre gondolni, arra a sok szörnyűségre. Aztán ráadásul kitört a spanyoljárvány. A mai fiatalok szerencsére nem tudják mi volt az a betegség. Hullottak az emberek, mint a legyek. Elvitt katonát. orvost, ápolónőt, az én barátném is így halt meg. akivel együtt szolgáltunk a 38-as honvéd hadosztály kórházában. 1916-ban a katonai egészségügy terén a háborúban szerzett különös érdemei elismeréséül a Vöröskereszt Díszérmét kapta meg Tóth Katalin önkéntes ápolónő a hadi ékítményekkel együtt.. — Látja, én a spanyolnáthának ..köszönhetem”, hogy nem mentem férjhez. Viziteltünk aztán azt mondta a főorvos: — Na Katóka, most már maga is feküdjön le ... nekem szerencsém volt. megúsztam ... — Hogy volt azzal a házassággal? — Tetszett nekem egy szép cseh katona. Assiagónál a visszavonulásnál keresett engem. és senki nem mondta meg neki. hogy beteg vagyok. Azt hitte, nem akarok vele találkozni, mással jdvaroltatok ... hát így ért /éget az én egyetlen szerelnem. De ahogy a mostani háziasságokat figyelem, lelet. hogy semmit se vesztettem. Tóth Katalin egy kicsit maga az élő történelem, annak is a fájóbb, kínzóbb része. Mert ez a vékonyka, madárcsontú kis öregasszony — nyolcvanhárom évesen is meglepő szellemi frissességgel — átélte nemcsak az első. de a második világháborút is mint vöröskeresztes ápolónő, és a két világégés között, majd a felszabadulás utón szintén ilyen munkát végzett. Pontosan ötven évig állt a gyógyítás szolgálatában! A II. világháborúban a lles Honvédkórház ápolónője volt. most a béke éveiben dolgozott a szentesi szülészeten. a sebészeten, és dolgozott a szülőfalujában .. . néhány éve hagyta ott Kunszentmártoni. az öreg családi házat, amelyet még a dédapia épített. — öregek vagyunk, beteg is voltam. Olyan jók hozzám az emberek. Kaptunk itt az újszászi szociális otthonban egy kis szobát a nővéremmel együtt, mert én gondozom őt. Kilencvenegv éves és fekvő beteg. Amikor fiatalok voltunk. szegény apám mindig azt mondta: téged nem féltelek, te élelmes vagy és erős. de mi lesz Örzsikével? Azt feleltem: ne féljen apám. amíg én élek. gondját viselem a nővéremnek... ö is önkéntes ápolónő volt. Ismerősök mondták Kató néniről: ha beszélni akarsz vele. előre értesítsd, hogy otthon találd, mert mindig megy valahová. A kitüntetést tanúsító oklevél — Világéletemben szala- dós voltam. Versenyt gyalogoltam a katonákkal is. Tudja, gyakran bemegyek Szolnokra (már amilyen gyakran egy nyolcvanhárom éves asszony teheti) egy kis paradicsomért, uborkáért a nővéremnek, mert kívánja. Aztán meglátogatom a szolnoki nővéremet is, meg az unokahúgomat. Csak az a baj. hogy ide az otthonba ritkán jön látogató, messze van az állomás, sokat kell gyalogolni. busz meg nem jár... — Mivel telnek a napok. Katóka néni? — Olvasgatok... az újságokat is átböngészem, aztán szeretek beszélgetni, viccelődni. Egy nap a közelmúltban azonban kivált a többiek egyhangúságából: amikor a Vöröskereszt megalakulásának centenáriumát ünnepelték Budapesten, ott a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője négy volt önkéntes ápolónőnek átadta a szervezet legnagyobb kitüntetését, a Florence Nightingale emlékérmet. És a négy közül az egyik Tóth Katalin volt. ..Ügy tapsoltak, én meg nem is tudom, hogy raktam a lábam. amikor kimentem átvenni a kitüntetést. Olyan hálás vagyok az otthonnak, tetőtől talpig újba öltöztettek az ünnepségre, ezt a szép fekete kosztümöt, ezt a blúzt, cipőt. harisnyát kaptam, még kendőt, meg táskát is. Pedig van ruhám, de ez mégis csak szebb ...” — Florence Nightingale 'alapította meg az önkéntes ápolónők szervezetét száz évvel ezelőtt — magyarázza. — Lassan én js száz éves leszek — nevet —. ,de azért azt már nem szeretném meg- ern\ Nem jó az öregség, az ember olvan gyöngévé válik. Es én sosem akartam gyönge lenni. Varga Viktória A szocializmus vívmánya Könyv a munkahelyi demokráciáról „Kapósak” a szarvasi üzemmérnökök Az idei állásajánlatok tanúsága szerint jelentősen megwövekedeltt az igény a szarvasi főiskola öntözési- talajjavítási szakán üzemmérnöki oklevelet szerző fiatal: diplomások iránt. így az utolsó vizsgák előtt nyugodtan készülhet pályakezdésre a rövidesen az egész országba szétrajzó 44 szarvasi me- lioros üzemmémökjelölt. A talajjavítás, vízrendezés és ésszerű földhasználat előtérbe kerülésével lettek kapósak a Szarvason képzett szakemberek. Míg korábban a friss diplomások zöme a vízügyi igazgatóságoknál és a víztársulatoknál helyezkedtek éli az idén a többség mór állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben kezdi meg a pályát. A növekvő szakemberkereslet hatása a .beiskolázásban is megmutatkozik: azokból a térségekből, ahol a talajjaví- tásra-vízrendezésre szükség van, a korábbiaknál jóval több a jelentkező. Figyelemre méltó és ugyancsak a megnövekedett szakemberigényről tanúskodik, hogy mind többen jelentkeznének ezen a szakon a munka melletti, levelező tagozatú oktatásra is. Visegrád játszani hívja a gyerekeket Visegrád ismét játszani hívja a gyerekeket. Május 24-én, vasárnap a kisiskolások vehetik birtokukba a Dunakanyar történelmi múltú települését. A szervezők hangulatos programot állítottak össze számukra. Reggel a Királyi Palota teraszán reneszánsz muzsika köszönti az érkezőket. Játszóház nyílik játékmesterek, képzőművészek, népművelők és bábo- zók vezetésével. Mindenki vetélkedhet: Ki tud többet Mátyás királyról? A visegrádi vígasság táncházzal zárul. Közismert, hogy a szocialista társadalom egyik vívmánya az üzemi, munkahelyi demokrácia. Az, hogy a dolgozók beleszólhatnak az üzem életébe, jcfci% van részt venni a munkahelyi feladatok meghatározásában, a munkafeltételek alakításában, a munka anyagi és erkölcsi elismerésének elosztásában. s dönthetnek a szociális és kulturális alapok felhasználásáról is. Az is köztudott, hogy a munkahelyi demokrácia fejlesztésében, intézményrendszerének működtetésében fontos szerepet töltenek be a szakszervezetek. A munkahelyi demokrácia és a szakszervezetek kapcsolatáról írt könyvet Búza Márton és Vas János. A kötetet a Táncsics Kiadó jelentette meg. Ezzel1 jelentősen hozzájárult, hogy az eddiginél is többet tudjunk erről a fontos témáról, hiszen hazánkban mór vannak nagyon jó tapasztalatok, amelyek összegyűjtése és közreadása hasznos lehet a további munkában. A szerzőpáros a könyv bevezetőjében történelmi visz- szapillantást tesz a felszabadulás utáni első évekre. Tudjuk, hogy a felszabadulás ellőtt milyen nehéz volt a munkások helyzete. 1945 után ezen a területen is változás történt, lehetővé vált a kibontakozás. Az üzemi bizottságoknak jelentős szerepük volt ebben a munkában, majd a termelési tanácskozások jelentettek előrelépést, miig végül is a szakszervezetek vették át ezt a szerepet s a kollektív szerződések kidolgozásával jelentősen hozzájárultak, hogy a munkások beleszóljanak üzemük dolgainak intézésébe. Sajnos, az ötvenes években a szakszervezetek önállósága szinte teljesen formálissá vált, tevékenységük kimerült, a termelés segítésében, a szocialista munkaverseny szervezésében. Az üzemi demokrácia érvényre juttatásában alapvető fordulat az ellenforradalom leverése utón következett be. A párt és a kormány őszintén feltárta az ezen a területen meglevő gondokat, s a szakszervezeteket arra ösztönözte, hogy legyenek gazdái a munkahelyi demokráciának. A negyedszázad alatt rengeteget fejlődött az üzemi demokrácia. Erről a fejlődésről nyújtanak a szerzők őszinte képet, vázolják az MSZMP lenini szakszervezeti politikájának főbb vonásait, megrajzolják a szakszervezetek helyét és szerepét Magyarországon. A szerzőpáros kitekint az európai szocialista országokra. arra, hogy milyen szerepet töltene« be a szak- szervezetek a munkahelyi demokrácia fejlesztésében. Sorra veszik a szovjet, a csehszlovák, az NDK, a bolgár, a jugoszláv tapasztalatokat. A szerzők az üzemi demokrácia intézményrendszerét ismertetve rámutatnak, hogy a vállalati pártszervezeteknek milyen feladataik vannak az üzemi demokrácia megvalósításában. a szakszervezetek pártirányí- tásóban, s értékelik a (gazdasági vezetés és a szakszervezetek együttműködését, a vállalati tervezés és az üzemi demokrácia, a szakszervezeti tevékenység összefüggését. Foglalkoznak a szak- szervezeti bizalmiak szerepével az üzemi és a szakszer vezeti demokrácia fejlesztésében a bizalmi testület és a szakszervezeti bizottságok feladataival. Végül a szakszervezeti demokrácia és az üzemi demokrácia összefüggéseit vizsgálják hangsúlyozzák, hogy szükség van mindkettő fejlesztésére. Hasznos és tanulságos, és egyben időszerű Búza Márton—Vas János könyve, A munkahelyi demokrácia és a szakszervezetek, mert elősegíti, hogy még jobban megértsük ezt a témát, azt, hogy az elkövetkező időszakban is szükség van munkahelyi demokrácia erősítésére, tartalmának és módszereinek fejlesztésére. JELSZÓ A KILLIÁNON: A hivatás mellett legyen hobbi is! Utólag már nehéz bizonyítani, de hogy a vágyból valóság llett, annak állítólag Farkas Bertalan, hazánk űrhajósa adta meg az utolsó lökést Persze akaratlanul és tudtán kívül; de nem véletlenül, a kozmoszt járt asztronauta ugyanis killiános növendék volt egykoron. Mindenesetre tény, sikeres űrrepülése „olaj volt a tűzre” egy régi elképzelés megvalósítójához: új utakat járva. új formákat keresve kerüljön még közelebb mindenkihez a repülés az ország egyetlen repülő műszaki főiskoláján. S hogy ennek a Repülés baráti körnek a születésnapját miért várták már annyira? Indoklására Sáfár Miklós a főiskola KlSZ-bizottsá- gának első titkára vállalkozott: — Akik a Killián főiskolára jönnek tanulni azoknál természetes a repülés iránti fogékonyság, nem egy esetben a repülős múlt. Az itt eltöltött négy év alatt a repüléssel azonban — tanulmányaik során — inkább elméletben foglalkoznak. Például a rendszeres repülés lehetősége csak egy-két szerencsésnek adatott meg. emiatt .a többség kissé csalódottnak érezte magát Mivél e csodálatos érzést sűrűbben szerették volna átélni, igényeiknek jónéhány esetben különböző fórumokon hangot is adtak. Ilyen előzmények után szinte kötelességünknek éreztük a KISZ égisze alatt eleget kell tenni óhajuknak. A kibontakozást nagyon elősegítette, a főiskola vezetése szinte az első perctől felkarolta a hiányt pótló kezdeményezést, felismerve hogy ezáltal még vonzóbb lesz az intézmény a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében. A tartalmas munkára garanciául szolgál, az egyes szakkörök, szakcsoportok vezetését olyan tapasztalt tisztek vállalták társadalmi munkában, akik már hosszabb ideje dolgoznak az MHSZ szolnoki Repülő és ejtőernyős klubjában. Első nekifutásra két szakkör (modellező, makettkészítő) és négy szakcsoport (repüléselméleti, repülőgép múzeumi, konstruktőr, hőlégballon) bizonyult életrevalónak, de újabb szakmai csoportoknak is bármikor szívesen teret adnak. Ennek jegyében szervezik az űrkutatás—űrhajózás eredményeit figyelemmell kísérő hallgatókat. Márciusban a makettezők már kiállításon debütáltak, de ők a modellezőkkel együtt már korábban is dolgoztak ezzel csak magárahagyatott- ságuk szűnt meg. Nem volt viszont eddig a főiskolai képzéssel lépést tartó konstruktőr szakcsoport. Tervező és kísérletező munkájuk kiegészíti a jövő műszaki tiszt és tiszthelyetteseinek elméleti oktatását. Ilyenek például egy motoros sárkányrepülő építését megelőző légcsavarkísérletek. amelyek során a gyakorlatban is kipróbálhatják az aerodinamikai előadásokon tanultakat. így szerzett tapasztalataikat tudományos diákköri dolgozatokban, diplomamunkákban tudják kamatoztatni. Talán a legfontosabb a repülési lehetőség bővülése... mindez az MHSZ szolnoki Repülő és ejtőernyős klubjában valósul meg. A repülés- elméleti szakcsoportban a vitorlázó repülők szakmai továbbképzést kapnak, míg a technikai feltételeké, a honvédelmi szövetség biztosítja. Az MHSZ Repülő Főnökség konkrét ígéretet tett — a killiánosokkal növekvő létszámra való tekintettel — a klub gépállományát két- kormányos .gépekkel növeli. Legnagyobb látványosságnak a hőlégbal'Ionosok színrelépése ígérkezik. Rövidesen elkészül égi közlekedési eszközük: kupolaszerkezetét Pécsen varrják, kosarát Túnke- vén fonják, az égőfejet és egyéb műszaki kellékeket helyben készítik. Üzemeltetéséhez anyagi segítséget nyújt a csapatzászlót adományozó Tiszamenti Vegyiművek és az MHSZ Repülő Főnöksége. Ezek fejében természeteden a Repülés baráti kör tagjai sem maradnak adósok. A nagyüzemnek társadalmi munkával fejezik ki köszönetüket, de legtöbbet az MHSZ profitál: olyan fiatalokat von így körébe, akik hivatásos katonaként is lelkes támogatói lesznek a magyar sportrepülés ügyének. Lazányi József
