Szolnok Megyei Néplap, 1980. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-06 / 261. szám

1980. november 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 November 7. alkalmából Fogadás a szovjet nagykövetségen Áz ÉLGÉP megrendelésére 12, kenyérgyárakban alkalmazott sólétartályt készít az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üvegtechnika üzeme KICSERÉL! TERMÉKEK - KI CSERÉLT TERMÉKET? Változatok Tisza Cipő-témákra Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió Buda­pesti nagykövete a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 63. évfordulója alkal­mából szerdán fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki . Ta­nácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Ben- ke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mi­hály, Maróthy László, Né­meth Károly, Óvári Mik­A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 63. évfor­dulója alkalmából ünnepi csapatgyűlést tartott tegnap a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola tisztikara, oktatói kara és személyi ál­lománya a Helyőrségi Mű­velődési Otthon színházter­mében. Az ünnepségen részt vett Andrikó Miklós, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Bereczki Lajos, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese, megjelentek az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Brassói Tivadar vezérőr­nagy, a főiskola parancsno­ka üdvözölte az ünnepség Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége. Az ülé­sen a Szerszámgépipari Mű­vek karcagi gyárának tevé­kenységéről, a minőségi munkamozgalmak, az üzem és munkaszervezés eredmé­nyeiről számolt be Molnár A siófoki Gáz- és Olaj- szállító VálTalat dolgozói — a győri Glaboplasttal közö­sen — újfajta olajfogó zsá­kot készítettek, mely . sikere­sen vizsgázott a gyakorlat­ban. A csőtörések alkalmával mindig nagy gondot okozott a kiömlő olaj megmentése. Eddig az volt a gyakorlat, hogy az elhárító brigád el­ső feladatául tartálykocsiba szivattyúzta, az értékes anya­got, s több kocsi fordulóval igyekezett azt minél gyor­sabban elszállítani. Hosszú távú együttműködé­si és társulási szerződést kö­tött a veszprémi Nehézvegy­ipari Kutató Intézet és a Klözépdunántúli Gázszolgál­tató Vállalat. Ezt megelőző­en már két éve összefogott a kutatóintézet és a Vesz­prém—Somogy—Zala megyé­ben tevékenykedő vállalat a gázvezetékek védelmére. A veszprémi kutatókat meg­bízták, hogy az új gázelosz­tó vezetékek lefektetése előtt gondos talajelemzéseket vé­gezzenek. Mérjék fel, meny­nyire agresszív az a közeg, lós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Brutyó Já­nos, a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke, Gyenes And­rás, a KB titkára. Jelen volt a fogadáson a Központi Bi­zottság, az Elnöki Tanács, a kormány több tagja, a Poli­tikai, a gazdasági, a társa­dalmi és a kulturális élet számos más vezető szemé­lyisége. Részt vett a fogadá­son a budapesti diplomáciai képviseletek sok más vezetője és tagja is. A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le. résztvevőit, majd Duchaj István alezredes méltatta az évforduló jelentőségét, a Szovjetunió békepolitikáját. Tisztelettel emlékezett meg a hazánkat felszabadító szovjet katonák hősies tet­teiről, a magyar és a szov­jet nép barátságáról. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a személyi állo­mány egészét érintő minisz­teri parancsokat ismertetett Pásztor Kálmán alezredes, végül a haza fegyveres szol­gálatában, a hallgatók kép­zésében, a magyar—szovjet baráti kapcsolatok fejleszté­sében kiemelkedő munkát végzett egyéneket és kollek­tívákat tüntettek ki. Az ün­nepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Ferenc igazgató és Számos- közi Gyula, a szakszervezeti bizottság titkára. A továbbiakban az elnök­ség megvitatta a vállalati művelődési bizottságok te­vékenységének tapasztala­tait, és határozatot hozott a további feladatokra. A most megvalósított, rendkívül egyszerű újítás­sal a megfelelő anyagból készült óriás zsákok rácsat­lakoztatják a sérült veze­tékre, egyszerre ötven köb­méter olajat pumpálhatnak bele. Ily módon könnyen, gyorsan és biztonsággal menthetik a drága üzem­anyagot, s emellett a válla­lat megtakaríthatja a kárté­rítést, valamint a beszeny- nyezett föld kicserélésének költségét is. amelybe a csövek kerülnek, és ezek alapján állapítsák meg, hogy milyen mértékű korrózióvédelemre, szigete­lésre lesz szükség- Mérik a kóbor áramokat is. Az eddigi két évben a kutatók 400 he- Jiyen folytattak vizsgálato­kat, Az új megállapodás szerint már nemcsak a leen­dő vezeték helyén, hanem a régi vezetékek környezeté­ben is végeznék talajelem­zéseket, s ha a korrózió szempontjából veszélyes gó­cokat találnak, figyelmezte­tik a gázszolgáltató vállala­tot. Újságírókat tüntettek ki A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 63. évfor­dulója alkalmából a sajtó területén kifejtett eredmé­nyes munkásságuk elismeré­séül újságírókat tüntettek ki. Tegnap a Parlamentben tartott ünnepségen huszon- hatan vettek át állami ki­tüntetést, negyvenötén pe­dig „Kiváló Munkáért” ki­tüntető jelvényt. Köztük volt lapunk két munkatársa Kovács Katalin és Nagy Zsolt. A kitüntetéseket Baj­nok Zsolt államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Részt vett az ünnepségen Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese és Győri Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője. SZOLNOKON Pro űrbe díjat adtak át Szolnok felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából a városi tanács által alapí­tott Pro űrbe díjat adták át tegnap délután Kaposvári Gyula nyugalmazott mú­zeumigazgatónak. A díj át­adásán részt vett Jakatics Árpád, a városi pártbizott­ság titkára. A végrehajtó bizottság tagjainak jelenlétében Feny­vesi József, a városi tanács elnöke méltatta Kaposvári Gyulának a város kulturá­lis életének fellendítése ér­dekében kifejtett több év­tizedes munkáját, és adta át a díjat. Ipari hűlök határidő előtt A tatai „Hűtőtechnika” Ipari Szövetkezetből elszál­lították az idei utolsó ipari hűtőberendezéseket a Szov­jetunióba. Ezzel teljesítették az egyik • fontos munkaver­seny vállalásukat: határidő előtt készítették el a szov­jet partner részére az egész évre rendelt 94 millió forint értékű ipari hűtőket. A ta­tai üzem dolgozóinak mun­káját dicséri, hogy termé­keikre egyetlen minőségi reklamáci sem érkezett. A napokban már a jövő évi szállításokra is megkötötték a szerződést, s e szerint 1981-ben már 200 millió fo­rint értékű ipari hűtőt szál­lítanak a Szovjetunióba, köztük TM—X típusú új léghűtőket is. — Ha örökké egyfajta ci­pőt készítenénk, akkor len­ne a legkevesebb gondunk, mert a munkásoknak min­den művelet a kisujjában volna, nem kellene időt ál­dozni a gépek átállítására, nem alapanyagok ezreinek megszerzéséért rohangál­nánk. T. Kovács Jenő, a Tisza Cipőgyár fejlesztési főmér­nöke így foglalta össze vá­gyait. Megvalósíthatatlanok ezek az óhajok, ami abból látszik leginkább, hogy az „ábrándozás” után azonnal az álmokkal szöges ellentétben levő valóságról beszélt a főmérnök. A mar t­fűi vállalatnál évente 1400— 1500 modellt dolgoznak ki a tervezők, és az újdonságok felét gyártani kezdik. 1. A Tisza márkajelet vise­lő lábbelik kétnarmada va­lamiképpen minden évben eltér a korábbi évek válasz­tékától. Ügy látszhat, á sok száz modellel saját magát hozza kényelmetlen helyzet­be a gyár, hiszen kevesebb termékkel kevesebb gond lenne. Nem véletlenül vá­lasztják azonban a nehezeb­ben járható utat: a boltba kerülő cipők változatosságá­nak megszüntetésével elve­szítenék vásárlóikat, legfel­jebb raktárra dolgozhatná­nak. Miért álmodnak mégis szívesen széles választék nélküli termelésről a cipő- kíszítők? Sokfajta termék elkészítéséhez sok különbö­ző, gyakran méregdrága szerszám kell. Egy-két hét alatt (egy kisebb széria ennyi idő alatt „lefut”) az egyes műveleteket végző dolgozók nem szereznek ak­kora rutint, amekkorára hó­napok alatt szert tehetnének. Mindez a termelést drágít­ja, a nagyobb költséget azonban a vállalat felszá­míthatja az árban. Veszteség nem éri, hiszen a- vásárló fizet. (Éz az igazság persze csak elvileg ilyen egyszerű, mert a túl magas ár alapo­san visszaszoríthatja a ke­resletet-) Azért azonban már senki nem ad pénzt, ha a gyárban nem dolgoznak. Már pedig ez annál többször fordul elő, minél többféle cipőt készítenek. — Nálunk a tüzödében — mondta el tapasztalatait Horváth Sándorné főműve­zető — öt óra hosszáig is eltarthat, amíg egy szalag gépeit az új modell szabta követelményekhez - idomít­ják. Látszólag nem hosszú idő ez, de ha nagyon sok­szor lenne szükség leállás­ra, sok órát „pazarolnánk” el jelentősen csökkenne a termelés. És amikor újrakezdődik a munka, akkor a lendülettel van baj: — Az új varrásokat meg kell tanulni, pontosabban gyakorlatot kell szereznünk — magyarázta a változatos­ság nehézségeit Varga Gyu- láné tűzőnő. — A betanu­lási idő persze igen változó. Van, amikor néhány óra múlva „érzem” hogyan fog­jam meg, hogyan illesszem a gép alá a bőrt, máskor viszont egy teljes nap is ke­vés. Átállás után a gépekkel is több baj van. Szóval na­gyon kimerítő a változások utáni első időszak. 2. Mindez meg is látszik a munkán. Horváth Sándorné szerint a kezdeti időszakban a tűzőnők teljesítménye 30 százalékkal alacsonyabb, mint az átállás után néhány nap­pal. „Osztályos”, tehát nem kifogástalan áruból is több kerül le a szalagról. A le­állások, a kisebb teljesít­mény, a gyengébb minőségű áruk arányának növekedése pedig a vállalat bevételeit csökkenti. Ésszerű kompro­misszumot kellett tehát köt­ni a cipőkészítőknek. Termé­keik olyan választékát kel­lett megkeresniük, amelyik mellett elegendő megrende­lést kapnak a kereskedelem­től, és a termelés csökkené­se, a kapacitásveszteség sem jelentős.' Persze, az ideálisnál így is nagyobb áldozatot kellett a martfűieknek vállalniuk, erre azonban rákényszerül­tek. Áz állítás igazságát az bizonyítja leginkább, hogy megrendeléseik szaporodásá­val párhuzamosan csökkent az egyes tételek nagysága. Néhány éve még nem egy vevőjük volt, akj 40 ezer pár egyforma lábbelit vásá­rolt — ma 8—10 ezer páros az átlagos sorozatnagyság. — És ilyen körülmények között is megélünk — ele­mezte a vállalat gazdálko­dását T. Kovács Jenő- — Persze, megfelelő stratégiát kellett választani, és ez nem ment máról holnapra. Több éves fejlesztés eredmé­nyeként értük el, hogy ma már ötféle tecnológiával készítünk lábbelit. Mind­egyikhez megfelelő gyárt­mányt kellett választanunk, ezen belül olyan, egymástól többé-kevésbé eltérő mo­delleket kialakítani, ame­lyek a különböző fogyasztók igényeit kielégítik. 3. Ez a taktika tulajdonképpen az állandóság és a változa­tosság előnyeinek ötvözését jelenti. A munkavédelmi ci­pők készítésének technológi­áját például nem kell jelen­tősen megváltoztatni, ha a lábfejet védő acélbetéttel, vagy anélkül rendelik őket. Jelentősebb átállás, i3ő.i veszteség nélkül elégíthetik ki a változó igényeket. Per­sze a munkavédelmi vagy a sportcipők divatja egyálta­lán nem olyan változatos, mint az utcai lábbeliké. Az utóbbiaktól hamar megcsö­mörlik a vásárló, ha sok egvformát lát. A Tisza Cipő­gyár az utóbbi években al­kalmazkodott vevői igények­hez- Jelentősen szélesítette termékei választékát. Még új szükségletet is teremtett: a martfűiek tették nálunk Közkedveltté a szabadidő ci­pőket. (Persze, a fejlesztés megkezdésekor nemcsak a vásárlókra gondoltak: a vál­tozatos küllemű lábbelik el­készítésének módja igen ha­sonló.) A hatodik ötéves terv során viszont szűkíteni sze­retnék a ragasztott talpú cipők (az utcai lábbelik je­lentős része ebbe a kategó­riába tartozik) választékát. Számításaik szerint így fo­kozhatják munkájuk gazda­ságosságát. 4. Bármily furcsán hangzik, e lépés megtétele bizonyos mértékig a fogyasztók ér­dekeit is szolgálja: a csök­kenő költségek mérséklik az árat. De nemcsak így próbál­ják a vevőket megtartani, megnyerni. Igyekeznek mi­nél gyorsabban követni a legújabb divatirányzatokat. Az idén e cél elérésére új­szerű módot választottak: külföldi modelltervezőt fog­lalkoztatnak. — Egyáltalán nem azért alkalmazzuk az NSZK-beli szakembert, mert a mi ter­vezőink gyengébben dolgoz­nak — magyarázta az elő­nyöket Vági Sándor, a gyártmány- és gyártás­fejlesztési főosztály vezető­je- — Jólértesültségre van szükségünk, információi pe­dig valóban vannak Ügy is fogalmazhatnánk, hogy ő benne van abban a „csapat­ban”, amelyik eldönti, jövő­re miben járunk. Vásárokon, évente egy-kétszer külföldre utazva mi későn, vagy soha nem kapnánk meg a legfris­sebb híreket. Így viszont mindenről időben értesü­lünk ... Jövőre is szeretnénk .vendég-munkást” szerződ­tetni, hiszen tapasztalataink kedvezőek. Kollégánk az idén 150 modellt készített nekünk, és munkái között VSZJ. Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet fegyverneki autószervizében havonta 100—120 különböző típusú személy- gépkocsit javítanak, illetve vizsgáztatnak ■ ■ Ünnepi csapatgyülés a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán Ülést tartott az SZMT elnöksége Olajfogó zsák Csőtörésnél segít Együttműködési

Next

/
Oldalképek
Tartalom