Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

1980. október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kádár János látogatása Győrben Alig virrad, már talpon vannak. Elkészítik a család reggelijét, elindítják a gyerekeket az iskolába, óvodába, összerámolnak a lakásban. Utána irány a gyár. Végigdolgozzák a nyolc­órás műszakot. Délután várja őket otthon a második műszak. Este, ha van idejük, olvasnak, ta nulnak, tévéznek. — Ők az ...asszonyok az üzemből Egy üzem — négy asszony, négy arc. Mindannyian a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kunhegyesei üzemének munkásai. * * * A teremben, a »hosszú asz­talok mellett fürge ujjú asz- szonyok, lányok forrasztják, a szemlélődő számára bonyo­lultnak tűnő „szerkentyű­ket”. A műhelyben Komáro­mi Pálné a művezető, aki ki­mutatásokba mélyedve dol­gozik. — Nagyon jó, hogy idete­lepült ez a gyár, az asszo­nyok végre találtak helyben munkát. Én is a mezőgazda­ságból jöttem, alapító va­gyok, tíz esztendeje dolgo­zom. Betanított forrasztóként kezdtem. Nehéz volt meg­szokni az ülést, majdnem el­aludtam az elején. Négy hó­napig tanultam a szakmát, utána önállóan dolgoztam. Aztán három évre itthagy­tam a gyárat, mert megszü­letett ’74-ben a második kis­fiam. Amikor visszajöttem, nemsokára megbízott majd * kinevezett művezető lettem. — Betanított munkásból egyszeriben művezető? — Nem ment olyan símán. Tanulni kellet ahhoz. Tavaly érettségiztem... — A munka, a család, a gyerekek mellett nem lehe­tett könnyű. — Szerencsém volt, hogy az anyósom sokat segített. Amikor vizsgákra készültem, mindig ő vigyázott Palira és Robira. A tanulást, nehezí­tette viszont, hogy építkez­tünk. Tavaly készült el a házunk. — Munka után mivel telik a nap? „ ... majdnem elaludtam az elején ...” — Reggel háromnegyed nyolckor kezdek, és négyig vagyok benn az üzemben. Utána természetesen az ott­honi munka vár. Minden es­te főzök, ahol két gyerek van, ott mosnivaló is akad, a takarítás általában a hét végére marad. A vacsora után lefektetem a srácokat, mosogatok, összekapom a konyhát, aztán nézem a té­vét. — Szabad idő? — Abból .van csak ke­vés ... Ha akad. akkor a ker­tet művelem. Nagyon szere­tem a kertészkedést. A fér­jem a házat csinosítja meg állatot nevel. Muszáj mala­cokat tartani, kell a kereset­kiegészítés. Szórakozni nem járunk. ... * * * A 722-es műhelyben for­rasztóként dolgozik Holocsi Ferencné. Ha nem mondaná, hogy kétgyerekes anya, el se hinném. — Pedig így van. Ferike már nagvfiu. betöltötte a ki­lencet, Tünde most ötéves — büszkén beszél a cseme­téiről. — Nagyon önállóak, egyedül mennek az iskolába, óvodába. így nem kell ro­hannom reggelente. — Ügy hallottam szintén alapító. — Pestről jöttem haza dolgozni. Nem bántam meg. Megtaláltam a számításomat a gyárban. Elég jó a kereset, sokat segít a gyár a gyerekes anyákon. Az idén lettem szakszervezeti bizalmi, és felvettek a pártba is. — Teljesítménybérben dol­goznak? — Igen. Most álltunk át egy új technológiára, és há­rom hónapot kaptunk a be­tanulásra. Az' első hónapban 40, a másodikban 60, a harma­dikban pedig már 90 száza­lékot kell teljesítenünk. „Szeretnénk elmenni üdülni” — Mennyi pénz jön össze havonta? — Megkeresem a 3000— 3300 forintot. A férjem az áfésznál kőműves. Az ő ke­resete a családi pótlékkal együtt 4—5 ezer forint. — Hogyan osztja be? — Nagyon oda kell figyel­ni minden fillérre. Két éve költöztünk be a házunkba, havonta 780 forint OTP-t fizetek, a gyerekekért a napköziben hatszázat. Min­den második hónap nehéz, mert akkor van vízdíj, vil­lanyszámla, tévé, újság ... Aztán a fiamnak szinte na­ponta kell valami az iskolá­ba. Hol bábszínházba men­nek, hol takarékbélyeget vesz ... Most, hogy meg­kezdődött az iskola, egy ez­resbe volt. — Szórakozás, mozi? — Tíz éve. Még menyasz- szony koromban. Nincs időnk szórakozni. Jövőre szeretnénk elmenni üdülni. A gyerekek már reklamál­tak ... * * * — Szép emlékeim fűződ­nek e gyárhoz. Itt ismertem meg a férjemet... Tanulhat­tam. Leéretségiztem, és megszereztem a kapcsol ás - technikai műszerész szakmát is. így lettem forrasztóból dokumentációs előadó a mű­szaki osztályon. „... jól érzem magam ... Dobák Andrásné négy éve újra kunhegyesi lakos. Pest­ről költözött haza. — Elváltam az első fér­jemtől, és úgy gondoltam, hogy a kétéves kisfiámmal hazaköltözöm a szüléimhez, ők mégis csak tudnak segí­teni. így kerültem a gyárba. — Jobb irodában dolgoz­ni, mint a műhelyben? •— Szerettem ott is dolgoz­ni, de jól érzem magam az osztályon is. Nem bírtam vállalni a két műszakot a gyerek miatt. Igaz, így 200 forinttal kevesebbet viszek haza, de István most ment elsőbe, igényli, hogy többet foglalkozzunk vele. Eddig még élvezi, figyelmes, csak az írása csúnya. Balkezes ... — A szülőknél élnek? — Már nem ott lakunk. Tavaly októberben költöz­tünk be az új kétszobás la­kásunkba a József Attila lakótelepen. Szerettünk a szüleimnél is, de csak jobb külön. * * * A neve: Vincze Lászlóné. Foglalkozása: bemérő mű­szerész. Családi állapota: férjezett. És két hónap múl­va egy gyermek édesanyja lesz. — Itt a gyárban nagyon sok kedvezményt kapnak a kismamák. Félidő után már nem kell végigdolgozniuk a nyolcórás műszakot. Elég, ha négy órában teljesítik az 50 százalékot. — És igénybe veszi ezt a kezdeményezést ? — Nem mindig. Ha sok munka van, besegítek a többieknek. Sőt még a két műszakot is vállalom. Több így a kereset is, összejön úgy négyezer forint körül. „Másodszor jöttem vissza” — Már másodszor jött vissza a gyárba. — Érettségi után — há­rom éve — itt kezdtem, ez az első munkahelyem. Aztán férjhez mentem, Lacit Szol­nokhoz kötötte a szerződése. Győrben végzett a műszaki főiskolán, és a tejiparhoz ment dolgozni. Egy év után visszajöttünk. Ö az ipari is­kolában kapott tanári állást, én meg a régi helyemen. Egyébként édesanyám, édes­apám, apósom is „gyárosta”. — Elmegy három évre? — Szeretnék otthon ma­radni a gyerekkel, jobb az, ha az anyja neveli. Meg jö­vőre, ha minden igaz, beköl­tözhetünk az új házunkba. Kaptunk pedagóguskölcsönt, és belefogtunk az idén az építkezésbe apósomék por­táján. — Három év hosszú idő ... — Nem akarok tétlenked­ni. A főzés, a mosás, a taka­rítás, a gyereknevelés mel­lett szeretnék tanulni. Mivel csak érettségim van, meg akarom szerzeni a kapcsolás- technikai műszerész szakmát. Remélem sikerülni fog. Anyóson megígérte, hogy amikor vizsgázom vagy ta­nulok, vigyáz a lurkóra. Az­zal is tisztában vagyok, hogy kevesebb lesz a pénzünk, de majd valami mellékessel pó­toljuk . .. Szekeres Edit Fotó: T. F. (Folytatás az 1. oldalról) A vendégek a Rába gyár­ból a Graboplast Pamutszö­vő és Műbőrgyárba mentek. A Központi Bizottság első titkárát Janovich Nándor veizérigazgató és Szemenyi János a pártbizottság titká­ra tájékoztatta hazánk egyet­len műbőrgyárának munká­járól. A régi, idén 75 éves üzem az elmúlt években a ma­gyar könnyűipar egyik leg­korszerűbb gyárává lett. Az idén 43 millió négyzetméter műbőrt gyártanak. Cipőipari, ruházati, bőrdíszmű-ipari műbőrök, autóülés-huzatok mellett építőipari burkoló­anyagokat, felfújható sátra­kat, takaróponyvákat is ké­szítenek. A gyártmányszer­kezet korszerűsítését szol­gálja az az 1,2 milliárd fo­rintos fejlesztés, amely az év végére fejeződik be. E te­temes summa nagy részét nagy teljesítményű gépek beszerzésére költötték. Kádár János a tájékozta­tók után gyárlátogatásra in­dult. Végignézte a műbőf- gyártás folyamatát, s szót váltott Kulcsár Lászlóné gépkezelővel, aki éppen ci­pőipari műbőrt készített. A műbőrüzemben dolgozó szakemberek elmondták; a gyártmányfejlesztésnek je­lenleg az a legfőbb célja, hogy a nehéz fajsúlyú mű­bőröket könnyebbekkel, a kemény tapintásúakat pu­hábbakkal, bőrszerűekkel váltsák fel. Ilyen ruházati műbőr például a Grabonat Carina, amely a tavalyi BNV-n nagydíjat kapott, és az idén már nagyüzemileg gyártják. Az idei újdonság a kerámia hatású műbőr pad­lókárpit, amelyhez habtapé­tát is kidolgoztak. A Központi Bizottság első titkára megtekintette a gyár legújabb létesítményét is, a 90 millió forintos költséggel épült központi automata rak­tárt, ahol a munkát vezérlő teremből irányítják. Kádár János mindkét gyár­ban találkozott a munkáskol­lektívák képviselőivel, szoci­alista brigádokkal, a munká-. ban élen járó dogozókkal. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban folytatott kötet­len eszmecsere során Bécs László esztergályos elmond­ta: míg 1975-ben az autó- gyáregység. 440 dolgozója 480 millió forintnyi termelési ér­téket állított elő, addig 1979- ben nem egészen 400-an 1,4 milliárd forint termelési ér­téket produkáltak. Csákány Asdrásné technikus arról számolt be, hogy a gyárban olyan szocialista brigádokat alakítottak amelyekben a be­fl barátsági hét eseményeiből Cseh vendégek Kunmadarason és Nagykörűn Tegnap délután Kunma­darasra látogatott Jancovi- cová Jolana, a Szlovák Nő­szövetség elnökségi tagja, a Szlovák Tudományos Akadé­mia munkatársa. A vendé­get az MSZMP községi bi­zottságának székházában fo­gadták a község párt, álla­mi és társadalmi szerveinek vezetői. Bemutatták a ven­dégnek a települést, megte­kintette a Kossuth Tsz-t, az ipari szövetkezet és a Gála Szövetkezet kunmadarasi te­lepét. Este a községi tanács nagytermében barátsági es­tet rendeztek. Nagykörűn az Ady Tsz székházában fogadták Jozef Kanya agrármérnököt, a Szlovák Mezőgazdasági Mi­nisztérium munkatársát, aki tájékoztatót hallgatott meg a község és a tsz életéről. Ezután meglátogatta a ter­melőszövetkezetet. Este ba­rátsági gyűlésre került sor, és a Duda együttes folklór­műsorát nézhették meg az érdeklődők. ruházó, a tervező, a kivitele­ző és az üzemeltető részle­gek dolgozói egyaránt részt vesznek, s így az új gyártmá­nyok születésén mindannyi­an bábáskodnak. Rajki Miklós technológiai főosztályvezető hangsúlyoz­ta: a fiatalok akkor tudják meggyőzni szaktudásukról az idősebbeket, ha nehéz felada­tokkal is megbízzák őket. Horváth Sándor gépkezelő kiemelte, hogy a világpiacon csak jobb munkával tudnak versenyben maradni! Nem-> csák János, a munkaügyi fő­osztály helyettes vezetője rá­mutatott: a legutóbbi lét­számcsökkentésnél, illetve átcsoportosításnál a leghu- mánosabb módon igyekeztek eljárni, a létszámfelülvizsgá­lat érthető módon mégis ve­gyes visszhangra talált. A más munkakörbe került dol­gozók többsége azonban már megbékélt, hiszen az új he­lyen ugyanúgy megbecsülik, mint a régin, s tulajdonkép­pen megtalálták számításu­kat. Olajos József Állami-díjas öntő, a Vörös Október Szoci­alista brigád vezetője el­mondta, hogy évente 46 ezer hengerfejet gyártanak, mint­egy 90 millió forint értékben. A szocialista brigádta­gok vállalták: munká­juk, a jó minőségű öntvények készítése mel­lett segítik az öntőszakmun- kás-uténpótlás kinevelését is. Bencsik Imre gyáregység­vezető a Rába kollektívájá­nak nevében egy Diesel-mo­tor kicsiny modelljét adta át Kádár Jánosnak, ígérve, hogy a Győri Vagon és Gép­gyáriak munkájára a gazda­sági építőmunkában, az or­szág előtt álló feladatok megoldásában bizton lehet számítani. A Graboplaszt Pamutszö­vő és Műbőrgyárban folyta­tott beszélgetésen ugyancsak a munkásokat foglalkoztató kérdésekről, közöttük a ha­tékonyság fokozását célzó tö­rekvésekről volt szó. Vígh István szállítási diszpécser elmondotta: mivel rendkívül drága gépeken dolgoznak, nagy figyelmet fordítanak minél teljesebb kihasználá­sukra. Kőhidi Miklós, a gé­pészeti üzem művezetője ar­ról számolt be, hogy a gyár­ban kedvező fogadtatásra ta­lált és jó eredményeket ho­zott a minőségi bérezés beve­zetése. Bajczy Attila, a kí­sérleti üzem dolgozója a fia­talok helyzetéről szólt: jól­eső számukra, — mondotta, — hogy nincs szakmai fél­tékenység; a nagy tapaszta- latú, kvalifikált szakmunká­sok segítik beilleszkedésüket, átadják tapasztalataikat, Vi­da Zsuzsanna piackutató Tíz mezőgazdasági üzem­ben kétezerötszáz általános iskolás és kétezeregyszáz kö­zépiskolás dolgozik ezen a héten, hogy segítségükkel minél hamarabb raktárba, hűtőházakba, illetve piacra kerüljön az idei termés, A késői érés miatt a megyében hat—hétszáz Vagonra való Csillagvárosi hangulatot idézett tegnap a Technika Háza, ahol a MTESZ Köz- pontiAsztronautikai Szakosz­tálya szakmai ülésen látta vendégül Farkas Bertalan al­ezredest, a Magyar Népköz- társaság űrhajósát és Ma­gyart Béla őrnagyot, kikép­zett űrhajóst. A két magyar asztronauta nagy érdeklődéssel kísért előadásban számolt be a Csillagvárosi űrhajós kikép­közgazdász hangsúlyozta: legfontosabb feladatunknak azt tartják, hogy rugalma­san alkalmazkodjanak a vi­lágpiaci helyzethez, és ver­senyképes termékeikkel a hazai igényeket is mind szé­lesebb körben kielégítsék. Gáncsné Nagy Erzsébet köz- művelődési előadó elmondta: a gyár dolgozói rendszeres látogatói a kultúra műhe­lyeinek, — elsősorban a szín­háznak. A Graboplastban tett látogatás befejeztével tűzzománcképpel kedvesked­tek a fialatok a Központi Bizottság első titkárának. Kádár János a Rába Ma­gyar Vagon és Gépgyárban és a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban meleg zsa- vakkal köszönte meg a szí­vélyes fogadtatást, s átadta az MSZMP Központi Bizott­ságának üdvözletét. Elisme­réssel szólt látogatásának ta­pasztalatiról. Örömmel nyug­tázta, hogy a munkáskollek­tívák ismerik — értik a párt politikáját, becsületesen, tisztességgel végzik munká­jukat. Üdvözölte azokat a törekvéseket, amelyek a ter­melés hatékonyságát, a munka minőségének javítá­sát szolgálják. Az erőfeszítések kézzel fogható eredményeket hoz­tak, s ebben a vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt nagy részük volt. Fölismerték, hogy a követelményeknek csak úgy tudnak eleget ten­ni, ha megújulásra képesek, s ezért tenni is készek. A gazdasági építőmunká­ban mindinkább érvénye­sülnie kell annak a szemlé- ‘ letnek, hogy á gazdaságosan termelő gyárak, üzemek ré­szesüljenek támogatásban — hangsúlyozta Kádár János —, de ugyanúgy érvényesül­nie kell annak a követel­ménynek is, hogy azok a dolgozók kapjanak béreme­lést, akik munkájukkal ezt kiérdemlik. A fejlesztési célok megva­lósításában elengedhetetlen a nyílt, őszinte párbeszél a munkáskollektívákkal, és a szocialista brigádmozgalom­ban rejlő erők mozgósítása. A szigorúbb követelmények mindenkit mindenütt arra ösztönöznek, hogy ésszerűb­ben, hatékonyabban dolgoz­zanak. A látottak és az el­hangzottak alapján Kádár János meggyőződését fejezte ki", hogy a feladatokat a kollektívák sikerrel megold­ják, mert jó szellemben, cél­tudatosan dolgoznak. A Központi Bizottság első tit­kára mindkét gyár kollektí­vájának sok sikert, erőt, egészséget kívánt terveik megvalósításához. paradicsomot szednek a szor­gos diákok, a Jászságban pe­dig megkezdték a szőlő szü­netelését. Sok iskola már teljesítette az előírt 10—12 napos őszi munkát, ám a gazdaságoknak előrelátható­lag november első hetéig szükségük lesz a diákok munkájára. zésről, illetve a Föld körüli repülésről, a Szál jut—6 fe­délzetén végzett munkáról, szakmai élményekről. A szakosztályi ülésen Far­kas Bertalant a MTESZ Fo­nó Albert emlékérmével, Magyart Bélát a MTESZ Nagy Ernő emlékérmével tüntették ki. A két díj az asztronautika neves magyar művelőinek emlékét őrzi. Az emlékplaketteket Tóth János, a MTESZ főtitkára nyújtotta át az űrhajósoknak. Űrhajósokat köszöntöttek a MTESZ-ben Félidőben a diákok őszi mezőgazdasági munkája Négyezer-hatszáz általános és középiskolás a földeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom