Szolnok Megyei Néplap, 1980. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

Ara: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 241. sióm, 1980. okióbe, 14., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Segített az eső is 0 betakarításban sikeresen működnek együtt a gazdaságok Jelentős mennyiségű csapadék hullott a múlt héten a megye földjeire. Néhol, mint például Öcsödön, nagy­sága meghaladta a negyven millimétert is. Bosszúsan te- kintgettek sokan az égre — az eső hátráltatta a betaka­rítok munkáját. Ugyanakkor szakértők mondják, jó ha­tással van az őszi munkákra — könnyíti a cukorrépa fel­szedését, a táblákon a talajelőkészítési munkákat. Né­hány gazdaságban ugyanis nyolc-tíz műveletsor elvégzé­sére is szükség volt ahhoz, hogy kellő minőségben elő­készítsék a földbe kerülő mag helyét — állapították meg tegnap a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság ülésén. A betakarítási tennivalók többségével egy vagy több héttel elmaradtak a gazda­ságok a tavalyi munkákhoz hasonlítva; A napraforgó 88 százaléka került le eddig, mintegy 32 ezer hektárnyi tábláról. Leglassabban ha­ladnak vele a Középtiszai Állami Gazdaságban, itt rizstelepeken levő terményt gyűjtenek be, valamint a csépai Tiszamenti Tsz-ben, ahol még a szárító kigyul­ladása is hátráltatta a munkákat. A cukorrépának mintegy negyven százalékát szedték fel a föld,bői, a cukorfok 15,97 század — a Szolnoki Cukorgyár jelentése szerint. A szennyeződés mértéke 12—17 százalék. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb ha­szontalan anyagot tartalma­zó termék ugyanazokból a gazdaságokból, így a jász­kiséri Lenin Tsz-ből vala­mint a jászárokszállási Kos­suth Tsz-ből 23—24 százalé­kos szennyezettségű répa ke­rül az átvevőhelyekre. Nem a hulladék, hanem a víztar­talom miatt rossz a kukori­ca idei „képe”. Mintegy 6 százaléknyi került le a fői­dőkről, több gazdaságban próbaként beálltak a táblák­ba a gépek, de a nedvesség- tartalom — amelyik hétről, hétre igen csekély mérték­ben csökken — miatt abba is hagyták a munkát. Befejeződött a búzavető­magok fémzárolása. Az egyébként jelentéktelennek tűnő esemény azért kap hangsúlyt, mert az őszi ve­tési búzának, még csak 34 százaléka került a földbe. (Annak ellenére, hogy az összterület 72 százalékát már megművelték.) Nem állhat a vetés, azért, mert nincs mag kinn a földeken — emelték ki a tegnapi bizottsági ülé­sen. Ha szükséges, akkor hétvégén menjenek a jármű­veikkel a terményért az üzemek. Ugyanígy aláhúzták tegnap azt is, hogy a gépek átcsoportosítása egyik gazda­ságból a másikba könnyíthe­ti a betakarítást. Példa is van erre: hiszen a kunhe- gyesi és a kenderesi vagy a tiszaburai és a tiszaroffi termelőszövetkezetek így enyhítik a napraforgók és a kukorica betakarításának gondjait. Kijevben Magyar gazdasági napok A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége idei szov­jetunióbeli rendezvénysoro­zatának ünnepélyes meg­nyitójára Kijevben tegnap a Művészek Házában került sor. A házigazdák nevében Igor Dmitrijevics Sztyepa- nyeníkov, az Ukrán Minisz­tertanács el n ökh el y elttes e köszöntötte a magyar vendé­geket, köztük Marjai Józse­fet, a Minisztertanács el­nökhelyettesét, Szűrös Má­tyást, hazánk moszkvai nagy­követét, Kallós Ödönt, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara elnökét. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese tartotta meg nagy ér­deklődéssel kísért megnyitó előadását. Marjai Józsefet Kijevben fogadta Vlagyimir Vaszilje- vics Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese teg­nap hazaérkezett Kijevből, ahol részt vett a magyar gaz­dasági és műszaki napok megnyitásán. Vizsgázik az új rázó-tömörítögép Pályakarbantartás terven felül a MÁV vonalain A vasúti közlekedés biz­tonsága és gyorsasága -nagy mértékben függ attól, hogy milyen a vasúti pályatest ál­lapota. Ahol az utasok vá­gányzárat vagy lassú jelet észlelnek, ott rendszerint a pályaépítők, a karbantartók dolgoznak. A hazánkban fo­lyó építési, karbantartási il­letve felújítási műveleteket a MÁV jászkiséri Építőgépja­vító Üzeme vitelezi ki, kor­szerű, immáron világszínvo­nalú gépekkel és eszközök­kel. Munkáját éves terv sze­rint végzi, pontosan megha­tározva, hogy az adott idő­szakban milyen feladatokat kell megoldania. 1980-ra a MÁV hat igazgatóságának a területén 4628 vágánykilomé­ter tmk-ját vették tervbe, 532 kilométer pályaépítést, továbbá 4940 csoportkitérő kiszabályozását irányozták elő. Mivel az üzem a MÁV- on kívül más cégnek is dol­gozik, az idei terv megha­ladja a 6300 kilométert. Áz üzem magasan kvalifi­kált szakemberekből álló bri­gádjai húsz egységgel, kor­szerű karbantartó és építő géplánccal, továbbá hat ki­térő-szabályozó egységgel a tavaszi kivonulás óta terv­szerűen dolgoznak. Az első háromnegyedév előirányzatát a fenntartás terén 10 száza­lékkal túlteljesítették. Októ­ber 1-ig 4606 vágánykilomé­teren fejezték be a munkát. Kevés híján négyezer váltón is elvégezték az időszerű sza­bályozást és karbantartást. Mint Bolya György, a jász­kiséri üzem üzemeltetési és szerviz osztályának helyettes vezetője elmondotta, az oszt­rák Plasser cégtől korábban vásárolt korszerű pályaépítő és karbantartó géppark most újabb egységgel, bővült. Az importból' beszerzett stabili- zátort a MÁV Győr—Hegyes­halom közötti vonalán vizs­gáztatják, ahol jelenleg fon­tos rekonstrukciós munkák folynak. A korszerű automa­tizált gépegység funkciója, hogy az új építésű vasúti pá­lyatestet vagy a rekonstruált pályaszakaszt mielőbb alkal­massá tegye a személy- és teherforgalomra. Az eddigi gyakorlat szerint az új épí­tésű pályán vagy hézag nél­küli felépítménynél általá­ban 30 nap volt szükséges ahhoz, hogy — megfelelő ter­helések után — elérjék a pá­lyatest ágyazatának tömörsé­gét, kialakítsák erő- és ágya­zati ellenállását, vagyis új­ból átadhassák a forgalom számára. Az új rázó-tömörítő gép­pel, valamennyi ínűszaki és biztonsági paramétert figye­lembe véve, 10—12 nap ele­gendő az előbb említett mű­velet elvégzéséhez. A kísér­letek tehát kedvezőek, az előírt próbáztatás után kö­rültekintő tudományos vizs­gálatokkal is alátámasztják a stabilizátor alkalmasságát és teljesítőképességét. Ügy vé­lik a gépnek nagy jövője van, lehetővé teszi, hogy a pályaépítés és karbantartás után mielőbb feloldhassák a vágányzárakat, csökkenjen a lassú jelek száma, zavarta­lanabb legyen a vasúti köz­lekedés. A MÁV jászkiséri üzeme tulajdonképpen komplex fel­adatot lát el. Technikailag korszerűen felszerelt műhe­lyekben végzi szinte vala­mennyi géplánc karbantar­tását, alkatrészcseréjét, nö­veli a drága munkaeszközök élettartamát. A termelés 17 szocialista brigádja magas műszaki színvonalon dolgo­zik. s a minőség mellett nagy figyelmet fordítanak a gaz­daságos munkára. Jelentős vállalkozással berendezked­tek saját alkatrészgyártásra. Ez azért is lényeges, mert az importgépekhez külföldről kellett beszerezni az alkat­részeket. Jellemző erre, hogy 4—5 évvel ezelőtt évente 40— 50 millió forintot költöttek erre a célra, az idén már csak 10 millió forint értékű alkatrészt hoztak be. A mű­szereken. kívül lényegében valamennyi mechanikai, hid­raulikus és pneumatikus egy­ség felújítását, alkatrészcse­réjét képesek megoldani. A jászkisérieknek kitűnő, jó kapcsolataik vannak a pá­lyaépítő és karbantartó be­rendezéseket gyártó osztrák Plasser céggel. A szomszédos ország szakemberei gyakran hoznak látogatóba Jászkisér- re más államok érdeklődő képviselőit. A vendégjárás legnagyobb elismerése mun­kájuknak, bizonyítva, hogy a drága gépekkel okosan és jól bánnak. Húsz ország Üzletemberek tanácskoznak Budapesten A Duna Intercontinental Szállóban tegnap háromna­pos nemzetközi tanácskozás kezdődött, amelyen húsz or­szág mintegy 250 üzletembe­re vizsgálja, hogy a szoci- cialista és nem szocialista or­szágok hogyan bővíthetik kereskedelmi és termelési kapcsolataikat. Mindenek­előtt azt elemzik, hogy együttműködésüket maga­sabb szintre emelve hogyan működhetnének együtt har­madik piacokon. A konfe­renciát a bécsi székhelyű Duna-európai Intézet, a Do­naueuropäisches Institut szervezte. A tanácskozások részt vett Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter is. A közelmúltban felállították Kisújszálláson a város új víz­tornyát (Fotó: TKL.) Tanácsülés Túrkeven és Kisújszálláson ß Téma: munka, tanulás, pályázat, sport Beszámoló az autéjavítá fiataljainak életéről Tegnap délután idei har­madik ülését tartotta a túr- kevei városi tanács. A ta­nács tagjai megemlékeztek a tanácsok megalakulásának 30. évfordulójáról, több je­lentést. tájékoztatót és elő­terjesztést vitattak meg és fogadtak el. Papp János, az AFIT XVII. számú Autójavító Vállala­tának igazgatója az ifjúság­politikád határozatok vég-, rehaj fásának vállalati ta­pasztalatairól számolt be. Elmondta, hogy a vállalat 1520 dolgozójának csaknem fele — 650 dolgozó — 30 éven aluli. Közülük száz­ötvenen rendelkeznek kö­zép-, illetve felsőfokú vég­zettséggel, és igen számot­tevő a továbbtanulok ará­nya. A vállalatnál öt éve működik általános iskolai kihelyezett tagozat, ennek ellenére még igen sokan dolgoznak a vállalatnál akik­nek nincs meg az általános iskolai végzettségük. Kedv­vel tanulnak viszont a fia­tal szakmunkások, akiknek 30—40 százaléka végezte, il­letve végzi el a Közlékedés- gépészeti Szakközépiskolát, jó néhányan technikusi ok­levelet is szereztek. Az 1978-as ifjúsági parla­menten több hozzászóló fog­lalkozott az ifjúsági klub helyiségének használatával, ugyanis az új szociális léte­sítményben kialakított klub­termet a vállalat más célra ve­Űj közúti felüljárót adtak át a forgalomnak Debrecen belvárosában a 48. számú fő közle­kedési útvonal és a Budapest—Záhony vasútvonal kereszteződésében. Az előregyártott ele­mekből összeszerelt, kétszázötvennyolc méter hosszú, tíznyílású felüljárót a debreceni Közúti Építő Vállalat dolgozói a tervezett határidő előtt adták át a forgalomnak szí igénybe. A vállalatnál ezért nincs klubélet. A vállalat dolgozói most alakítják át a fiatalok segítségével az egy­kori állomás épületét amely elkészülte után önálló ifjú­sági klub lesz. Az „afitosok”, elsősorban a fiatalok sokat sportolnak. A kézilabdá-, labdarúgó-, birkózó- és sakk szakosz­tály működése mellett az „amatőrök is labdába rúg­hatnak” az üzemi bajnoksá­gokon. Heti két alkalommal használhatják az új torna­csarnokot ez év eleje óta pedig a frissen elkészült bi­tumenes kézilabdapályát. A szakmunkásképzésről szólva az igazgató beszámolt arról, hogy bár az elmúlt éveikben nagy gondot fordí­tottak a pályaválasztó álta­lános iskolások tájékoztatá­sára, nem sikerült elegendő szakmunkástanulót felvenni­ük. A vállalatnál évente .meg­hirdetik az „Alkotó ifjúság” pályázatot és kiállítást amelyre alkalmanként 40— 50 pályamunkát küldenek be a fiatalok, és amint a pél­dák igazolják, nem hiába: a tavaly hasznosításra alkal­masnak minősített kilenc műszaki jellegű pályamun­ka mindegyikét alkalmazzák a gyakorlatban. A fiatalok minden évben két kommunista műszak be­vételét ajánlják fel a gyer­mekintézmények támogatá­sára, a vállalat pedig lehe­tőségei szerint segíti a fiatal családokat. Évente 100 ezer forinttal járul hozzá az óvo­da és bölcsőde fenntartásá­hoz. Ennek is köszönhető, hogy évek óta nem gond a gyermekek óvodai, bölcsődei elhelyezése. Az elmúlt két évben huszonnyolc fiatal ka­pott — 1465 ezer forint — támogatást lakásépítéshez. A vállalatnál igen ered­ményesen tevékenykedő KISZ-szervezet munkáját nemcsak a városban isme­rik el: 1978-ban megkapták a KISZ Központi Bizottsága kiváló KISZ-szervezete em­lékzászlaját. Mivel október 1-től kísérleti jelleggel Túrkevén is meg­változott a tanácsi apparátus szervezeti felépítése, a ta­nácsülés rendeletet hozott a városi tanács és szervei új szervezeti és működési sza­bályzatáról. A tanács tegnapi ülésén „Túrkeve városért” emlék­plakettet alapított, amelyet azoknak adományoz majd, akik kiemelkedő gazdasági, társadalmi, művészeti, po­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom