Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

1980. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiváló népművelők és népművészek kitüntetése a Parlamentben Elismerés népfrontaktíváknak Az első olajcsepp után a Martfűi Növényolajgyárban Képtelenség, hogy e rendszerből benzines dara kikerüljön Az alkotmány ünnepe al­kalmából a közművelődés kiváló munkásait, a népmű­vészet mestereit tüntették ki tegnap a Parlament Vadász­termében. Az ünnepségen je­len volt Aczél György, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. Korcsog András művelődé­si államtitkár elmondotta, hogy a kitüntetésekkel azt a tevékenységet ismeri el ál­lamunk és társadalmunk, melynek eredményeként köz­kinccsé válik a tudomány, a művészet és az irodalom ér­tékeinek legjava. Ezután Korcsog András és Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára átadta a Kiváló nép­művelő, a Népművészet mes­tere, a Móra Ferenc és a Szabó Ervin emlékérem, va­lamint a Népművészet ifjú mestere kitüntetéseket. A Ki­váló népművelő kitüntető címet kapta megyénkből Győ­ri Jánosné, a jászkiséri mű­velődési ház igazgatója. Alkotmányunk ünnepe al­kalmából a művelődési mi­niszter kitüntetésben részesí­tette a szakszervezeti moz­galom kiemelkedő munkát végző közművelődési szakem­bereit és társadalmi tisztség- viselőit. Tegnap a SZOT székházban Kiss Károlytól, a SZOT alelnökétől 73-an vet­ték át a Szocialista Kultú­Stuwer úr — „szabadalma­zott tűzmester” — mai utódai ismét Duna-parti látványos­ságra készülnek: az augusz­tus 20-i tűzijátékra. „Ismét” hisz a lőpor villa­nása megszelídülve már gyö­nyörködtető játéka az ókor­nak is, a „görögtűz” a hellén városállamokból származik. Stuwer urat idézzük, a bé­csi mestert, a reformkor egyik leglátványosabb szóra­kozásainak szervezőjét. Gyak­ran járt Pestre, s az „iszonyú sokaság előtt” — ahogy a Honművész írja — csillago­kat nemző kígyórakétákat lövellt az égre”. A bécsi tűzmester mai utódait Pesten és Balatonfűz- főn kell keressünk. Fűzfőn, a Nitrokémiai Ipartelepek egyik részlegében. Itt készül­nek az égi pálmaerdők, vi­rágcsokrok rakétái, bombái. A pesti vezérkar pedig a Ci­tadella csúcsán egy kis bó­déból irányítja majd a tűzi­játékot. A vezérkar: a tűz­szerészek, a területzárók, a tűzoltók, a mentesítök, s az elektromos szakemberek pa­rancsnokai. A röpke félórás látványosság mögött félévnél is több munka van. Tíz-tizenkét tonna robba­nóanyag: ennyi kell a 30 perc szemkápráztató látványos­ságához. Balatonfűzfőn 30 asszony nyolchónapi munká­ja. 170 000 csillag szipor­kázik, izzik majd el az augusztusi pesti égbolton. A csillagokat egyenként rakják a papírhengerekbe. Egy bombába körülbelül 90 kerül. Egy bomba 5 kiló. A bomba ráért és 9-en a Kiváló mun­káért kitüntetést. Kitüntetetteket köszöntött tegnap délelőtt Szolnokon, a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Szabó István, az MSZMP megyei bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. Az ünnepségen a „Hazafias Népfront Munká­ért” kitüntetést Oláh János megyei népfronttitkár adta át Fehér Lajosné nyugdíjas­nak, Haraszti Károlynak, az MTVB tervosztálya munka­társának, Major Józsefnek, a cibakházi népfrontbizottság titkárának, Tóth Béláné ti- szajenői népfronttitkárnak és Trencsényi Józsefnénak, a HNF megyei bizottsága munkatársának. Ugyancsak e kitüntetésben részesült a fő­városban rendezett központi ünnepségen Zakár Zoltán, a Szolnok városi népfrontbi­zottság elnöke is. A tegnapi ünnepségen a honismereti mozgalom 20. évfordulója alkalmából több „Honismereti Elmékérem” átadására is sor került. Ezt Kaposvári Gyula nyugdíjas, Veresegyházi Károlyné, a MTVB művelődésügyi osztá­lyának munkatársa, Győri Jánosné, a jászkiséri műve­lődési ház igazgatója, Váradi Zoltán, a jászjákóhalmi mű­velődési ház felnőtt honis­mereti csoportjának vezető­je, dr. Szabó László muzeo­lógus és Hagymási Sándor, a túrkevei művelődési ház fel­nőtt honismereti szakkörének vezetője kapta meg. kilövés után a levegőben robban, röppályája csúcsán, körülbelül száz méter ma­gasságban. De a bombán kívül a „mo­zsár” is dolgozik augusztus 20-án. A mozsár már alul­ról égve indul, s amikor le­felé fordul, csokrokra bom­lik széjjel. A röppentyű, a római gyertya, a bengáli tűz, a vízesés, — mind az elő­adáshoz tartozik. Idei tábormérleg Nyári munkából 250 milliós haszon Bezárták kapuikat a nyári KISZ-építőtáborok. Idén a 99 táborban 58 ezer középis­kolás diák, valamint 17 ezer főiskolai és egyetemi hall­gató töltötte vakációjának egy részét munkával: 250 millió forint hasznot hajtot­tak, 50 millióval többet, mint tavaly. Sikerrel mű­köditek a szakmunkás tábo­rok is, ahol 2720 szakmun­kástanuló töltötte el szakmai gyakorlatit. Üj kísérletként indultak az építő-edző tábo­rok. Hat helyen 1200 sporto­ló — labdarúgók, kosarasok, cselgáncsozók, ökölvívók, ka- ratésok — dolgozott és tré­ningezett. A biatorbágyi honvédelmi szaktáborban nyolc megye fiataljai ismer­kedtek munka után a kato­nai kérdésekkel, a repülés elméletével, őket látogatta meg Farkas Bertalan, az el­ső magyar űrhajós. A KISZ KB 350 brigádot — 3500 fiatalt — részesített jutalomüdülésben kiváló munkájáért. S hogy melyik brigád lesz a 21 közlekedé- táborban folyó vetélkedők győztese, az augusztus 21-én dől el. A nyertes brigád ju­talma egy 30 ezer forintos vásárlási utalvány. Milyen lesz az idei szabad­téri égi előadás? Az idei, augusztus 20-i tű­zijátékunkkor — mondja Fe­hérvári Sándor ezj-edes — a párt XII. kongresszusának emblémáját rajzolják majd az égre fel a sziporkázó csil­lagok. Újdonság lesz a hang­bomba, és az ezüstszínű röp­pen y tű. Kőbányai György (Folytatás az 1. oldalról) nem véletlen tehát az ala­pos, átgondolt terhelés.) A személyzet? Sarkadi József mondja: — Szerencsénk van, itt ezen - területen, ugyanis az állománynak nagy része olyan helyről — mezőgaz­dasági szárítóüzemekből jött —, ahol már voltak ilyen gépek. Az üzem indulása óta legtöbb gondunk a hajtó­művekkel volt, persze kezd­jük megszokni, kitapasztal­ni a hibákat. Üzemzavar? Előfordul majdnem minden műszakban. Még nem állt be ugyanis teljes egészében a rendszer. Egyszer a serle­ges felvonónál egy serleg elszabadult. Vagy leszakadt, vagy nem voltak rendesen meghúzva az anyák, tény, hogy bekerült a láncos szál­lítóba, azt megállította, még a hajtómű talpa is eltört. Egyébként nincs különösebb. A magüzem dolgozik. Fo­gadja a repcét, s nem soká­ra a napraforgót is, adja to­vább feldolgozásra, és fo­gadja az olajat, valamint a darát. Mert az utóbbi is az itt dolgozók tennivalója. Egyébként nincs különösebb. Ha csak nem számít annak az, hogy Sarkadi József fis) harmincnégy órát töltött, volt olyan időszak, egy húz- tomban a gyárban. Meg is magyarázza: „Az olaj és a darafogadásnál dolgozók ha­marabb nem ismerkedhettek meg a technikával, hiszen a gyár szerelésén máshol dol­goztak, mint kivitelezők.” Jön a darab — igaz, most még nem tölthetnek fel min­den tárolóhelyet, mert „egy részükben VIV -raktáraidtól kezdve minden van.” És jön az olaj is, dolgozik az ex- trakciós üzem — itt úgy hív­ják, az „ex”. Vasárnap délelőtt tíz óra körül Szepesik István mű­vezető kedvesen fogad, de közli, nem ér rá, — áll az üzem. Nincs gőz. A kazánok­nál van a hiba. Később le­ülünk szót váltani — elő­kerül egy történet. — A héten üzemállásunk volt. Meghatározták, hogy reggel fél háromkor indu­lunk. Egyik berendezésnek bekötés után nem volt meg a próbája, a legnagyobbra ügyeltünk, azt néztük. Arra jártam, bekapcsoltam: ég- telen nagy csikorgás, nyi­korgás. Német vezető szere­lő sehol. Mit tegyünk? Ha megvárjuk a német szerelő­ket. akkor a fél hármas in­dulásból semmi se lesz, ha meg hozzányúlunk, akkor meg esetleg garanciális prob­lémák adódnak. Szétszedtük. A jászárokszállási S. J. helytelennek tartja a Vízhá­lózat korszerűsítését segítő közműfejlesztési hozzájáru­lás összegét. A vízműtársu­lás tagijaként az ellátatlan területen élő családok 12 ezer forintot, az ellátott ut­cák családközösségei 4 ezer forintot fizetnek. Hozzáteszi, hogy a néhány utcával odébb lakó fia 3 évvel ezelőtt 1400 forinttal járult hozzá a víz­hálózat építéséhez. Mennyire jogos a panasz, és mi érit van szükség az egy­mástól eltérő közműfejlesz­tési hozzájárulásra? A kér­désre a nagyközségi tanács­nál és a járási hivatalnál kaptunk választ. Jászárokszálláson néhány évvel ezelőtt nem volt olyan tanácskozás, amelyen a te­lepülés lakói ne kérték vol­na, hogy utcájukba vezes­sék be a vizet. Kérésüket a tanács nem tudta teljesíte­ni, mert a vízmű kapacitása már nem bírta el a vízveze­ték-hálózat további bővíté­sét. ifjabb kútra, víztáro­zóra, a főgTeri ne vezeték­A jelekből már tudtuk, mi lehet a baj — sikerült megjavítani. Az extrakciós üzem be­rendezéseibe két 200 köb­méteres tartályból kerül a benzin. Megtudom, egyszer­re nyolc—tíz köbméterrel manipulálnak, ahol a mag­ból az olaj kihordása meg­kezdődik. ott a hőmérsékle­te ötven fok. Végül a ben­zint fel kell forralni forrás­pontjára, és úgy „visszacsa­patni”, hogy ismét felhasz­nálható legyen. Eliminátorok a gáz elektrosztatikus feltöl- tődése ellen benzin és füst­gáz érzékelők, elárasztó rendszerek — biztonság és biztonság. Méghozzá több­szörös. Képtelenség példá­ul, hogy benzines dara a rendszerből kikerüljön. Az üzem próbájánál azért akadnak meleg pillanatok. Egy részlet a beszélgetés­ből. Szepesik István: — Legrázósabb volt olyas­mi, mint amikor az első vo­nalba mennek harcolni. Az első megállás az extraktor- * ral — ez forgócellás beren­dezés, itt kerül a benzin bepermetezésre, fenékrészén van -a darakiürítés. A kihor­dócsiga elromlott, a műszer a Gamma pilot nem jelzett, — az anyag felgyülemlett. Ki kellett szedni a két bú­várnyílást. aztán a benzines darát kézzel. szikramentes szerszámokkal. A művelet sikerült. És még egy esemény arról a bizonyos mérföldkőről: Az első olajcseppet 1980. augusztus 9-én 19 órakor csapoltuk le Csernitzky kol­légámmal. Meg is úsztattuk egy kicsit a földszintet, olyan izgalommal voltunk. Tartot­tuk a mérőpoharat, Karesz kezelte a csapat, megnyitot­ta, mikor tele volt, hirtelen rendszer bővítésére, a mű­szaki berendezések teljesítő- képességének növelésére volt szükség. Az előzetes (számítások szerint ez 36 millió forintba kerül, a tanácsnak viszont évente csak 2 és fél millió jutott fejlesztésekre. Több miht 15 évig kellett volna gyűjiteni a pénzt a vízháló­zat korszerűsítésére, úgy hogy közben lemondanak minden más kommunális be- ruiházájsról. Ezért határozták el, hogy' vízműtársulást hoz­nak létre. Az elmúlt év októberében megtartották az alakuló köz­gyűlést, bejelentették, hogy a település lakóinak 78 szá­zaléka,. már tagja a társulás­nak, es döntöttek arról, hogy ahol még nincs vízvezeték, ott 12 ezer forint, ahol már van, ott pedig 4 ezer forint a tagsági díj. A hozzájárulás összegét a vízgazdálkodásról szóló 1979. évi kormányren­delet figyelembevételével ál­lapították meg. A beruházás összegét el­osztották a beruházásban ér­ei akarta zárni, és a kétál- lású csap megint kinyílt, el­öntött bennünket olajjal. Szóval mindenki nagyon örült. Sőt, tettünk is el eb­ből a mintából. Vasárnap délelőtt 12 óra­kor a kivitelezők közül már csak az ÁÉV embereit ta­lálni. Polgóka Bálint kubi­kos: — Ma kettőig dolgozunk, tegnap, azaz szombaton dél­után négyig voltunk itt. összevont erő ez, aki akar jönni túlórázni, az dolgoz­hat. Most a garázs falát va­koljuk. Tegnap ötven száza­lékot, ma százat tesznek rá a bérünkre. A kivitelezők többsége már elment innen, én kezdettől fogva — ami­kor az alapozás indult — itt dolgoztam, láttam, ami­kor a vállalatok derékhada összejött. Mi például már csak úgy hetvenen vagyunk itt a megyei ÁÉV-től. Nem olyan nagy munkák ezek, — mint például a silózás — az a baj, hogy csipp-csupp ügyek, hol egy kis betono­zás. hol ez, hol amaz. Szak­ipari munkák vannak fői leg ihátra még például a tmk és az irodaépületeknél. Én egyébként a bakterhá- zat csinálom hétközben. Készültségi fokkal szokták jellemezni azt, hogy egy be­ruházásból mennyi már a valóság. Itt. a növényolaj- gyárban mondta az egyik műszaki szakember, hogy ezt a számot felemlegetni badarság, mert lehet, hogy egy egészen apró. százalé­kokban ki sem fejezhető lé­tesítményrész hiánya, üzem­zavara készteti állásra a gyárat. Annyi bizonyos, ahogyan Szepesik István mondta, az üzemi próbák a kijelölt ütemben haladnak. Hajnal József dekelt telektulajdonosok számával. Ez a számítási mód összhangban van a lakók ér­dekeivel. A befizetett összeg megtérül, hiszen megszünte­ti az ivóvízellátása gondokat és növeli a telek értékét. Kedvezmény, hogy a tár­sulás formájában megvaló­suló beruházás költségének 40 százaléka állami támoga­tás, a társulás tagja a -hoz­zájárulás befizetéséhez 10 évre szóló OTP-kölcsönt kap. Ilyen kedvezményben a járás települései közül jelen­leg csak Jászárokszállás ré­szesül. Jászapátiban példá­ul szívesen hoznának létre társulást, de nem kapnak állami támogatást. Kiderült az is, hogy a pa­naszos fiának 3 évvel ez­előtt azért került 1400 forint­ba a vízvezeték-építés, mert akkor a tanácsi beruházású hálózatbővítéshez csupán a munkabérre eső költségek­kel kellett hozzájárulni. Ez­zel a módszernél azonban csak a századfordulóra ju­tott volna el az' egészséges ivóvíz Jászárokszállás vala­mennyi utcájába Szóvá tették, megvizsgáltuk Több lesz az ivóvíz, többet ér a telek Jászárokszálláson

Next

/
Oldalképek
Tartalom