Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-22 / 145. szám
1980. június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szovjet-magyar űrpáros Szolnokon Farkas Bertalan megköszöni a szívélyes fogadtatást a Városi Tanácson (Folytatás az 1. oldalról.) A tájékoztató után a delegáció nevében Valerij Kubá- szov mondott köszönetét az őszinte, meleg, baráti fogadtatásért. „Nagyon örülünk, hogy találkozhattunk önökkel” — mondta, és néhány mondatban felelevenítette a közös űrutazás élményét, emlékét. „Teljesítettük a feladatot, amit ránk bíztak. Köztük azokat is, amelyeket a magyar tudósok kértek tőlünk, és amelyeket a kifogástalanul működő magyar műszerekkel végeztünk el.” Elismeréssel szólt űrhajós- társának, Farkas Bertalannak fegyelmezett munkájáról, akivel tökéletes összhangban dolgozott a kozmoszban. Kulbászov után Farkas Bertalan szólt. Közvetlen, kedves szavakkal beszélt a városról, egykori növendéktársairól. akikkel együtt tanult a Repülő Műszaki Főiskolán. „Igazán csak az veszi észre mennyit gazdagodott. szépült Szolnok. aki hosszú ideig távol élt tőle. Szeretnék hamarosan visszajönni ide, és sokat, nagyon sóikat beszélni az űrutazás élményeiről” — mondta, majd sikerekben gazdag, boldog életet kívánt Szolnok megye lakosságának. Ezután a kedves vendégek a megye párt- és állami vezetőinek kíséretében a Ti- szamenti Vegyiművekbe látogattak, ahol Szalai László, a gyár igazgatója, az üzemi párt- és KISZ-bizottság titkára, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke fogadta őket. Tájékoztató hangzott el az üzem termelési eredményeiről. dolgozóinak munkakörülményeiről. Valerij Kubászovot a hallottakon túl az is érdekelte, mennyi az egy főire jutó termelési érték évente; ártalmas-e az egészségre a mosószer, a kénsav, a porfesték és a műtrágya- gyártás. vannak-e lakásgondjaik az üzem dolgozóinak. és mennyi az átlagfizetés a gyárban? Az igazgató válaszolt a kérdésekre, majd a mosószerüzemben kalauzolta végig a vendégeket. Az üzemlátogatás végén kedves epizód volt, amikor az űrhajósok a gyár dolgozóinak kis zászlóra, űrhajósokat megörökítő képeslapokra, bélyegekre dedikáltak. Előkerültek a brigádnaplók is, amelyekben kézjegyükkel „hitelesítették” a vendégek a találkozót. Búcsúzás előtt a gyár vezetői ajándékcsomagokkal kedveskedtek az űrhajósoknak. akik viszonzásul átadtak egy emlékplakettet, amelyre a következő sorokat vésték: „Az első szovjet— magyar űrrepülés — május 26—június 3. — emlékére a Tiszamenti Vegyiművekben tett látogatás alkalmából az űrhajósoktól.” Az űrhajós delegációt és a kíséretükben lévő Andrikó Miklóst, Barta Lászlót, valamint Czinege Lajos hadse- regtábornokot Brassói Tivadar vezérőrnaggyal az élen a Kilián, György Repülő Műszaki Főiskola parancsnoki állománya fogadta tegnap délben. A személyi állomány az alakuló téren sorakozott fel. Ezúttal a szigorú katonai fegyelem enyhült, az előírások szabta formaságok háttérbe szorultak. Inkább felszabadult, családias hangulat uralkodott. Eskütételek, tiszt- avatások sokasága zajlott már ezen a téren. A csapat- zászló előtt itt hangozhatott el az első magyar űrhajós ajkáról; „Én Farkas Bertalan, a dolgozó magyar nép fia. esküszöm...” Most nem a csapatzászlónak tisztelgett az egység, üdvözlő tapsra lendült a sorfalban álló növendékek keze. az arcok feszes izmát mosoly enyhítette, mégis az ünnepnél is ünnepibb volt a hangulat, Hazatérő fiait köszöntötte a főiskola, és azokat a társaikat, akikkel egymást segítve példát mutatták a világnak abból, hogyan kell a nehéz feladat végrehajtásában együttműködni, világra szóló tetteket véghezvinni. Először Brassói Tivadar vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka lépett a mikrofonhoz. Tisztelettel köszöntötte vendégeiket és hangsúlyozta: emberi és katonai erényekben gazdag tiszteket nevelnek ezután ts a főiskolán. Hasonlókat az első két magyar űrhajóshoz, akik szintén hallgatói voltak az intézetnek. Az elhangzottakra A. Sz. Jeliszejev válaszolt. Elismeréssel szólt a főiskola nevelő munkájáról, mély olyan kiváló tulajdonságokkal rendelkező tisztekét formál, mint Fairkas Bertalan és Magvari Béla. Beszélt az űrhajózás nehézségeiről is, — példaként említve, hogy a fellövés után kilenc perccel már a hangsebesség sokszorosával száguld az űrhajó. Hazatérőben pedig a Föld légkörébe érésekor tűzcsóva övezi. Sistergő zaját hallják az űrhajósok, ami nagy pszichikai megterhelés számukra, Magyari Béla és Farkas Bertalan főiskolai éveit idézi a kép mégsem arra. hanem a műszerek figyelésére kell koncentrálnak. A repülés méreteinek érzékeltetésére elmondta, hogy a leszállás kezdetén a szovjet—magyar páros űrhajója 350 kilométer magasan volt Dél-Amerika fölött, majd fél óra múlva már alig tízezer kilométer magasan Kazahsztán légterében „fékezett”' A. Sz. Jeliszejev befejezésül a tartós békéért folytatott harc fontosságáról szólt, hogy minél több űrutazásra kerülhessen sor. MegiLletődötten szólt a személy; állományhoz Farkas Bertalan. Közben a katonák nyílegyenes sorfala íjként meghajolt, félkörben körülfogta az emelvényt. A kemény katonák is meghatódtak, amikor kiképzéséért köszönetét • mondva kiemelte volt oktatója, Tar Lajos őrnagy szerepét. — A legnehezebb időszakban állt mellettem, nevelt, tanított, segített át buktatóimon, ezért tisztelem és becsülöm őt úgy mint az édesapámat. — mondotta Farkas alezredes. A főiskola. hallgatóit szorgalmas tanulásra buzdította, mondván, hogy é;:elmes és lelkesítő célok elérése, a magyar repülés és űrhajózás fejlesztése vár rájuk. Külön is elismerő szavakká! méltatta a szovjet űrhajósok segítségét. Élénk érdeklődés (kísérte Magyari Béla felszólalását is, aki az űrhajós kiképzés nehézségeit elemezte. Többek között szólt arról, hogy az űrhajó és az űrállomás összekapcsolásához szükséges gyakorlati tapasztalatokat repülőgépekkel is gyarapították. Az emelvényről lelépő űrhajósokat régi barátok, iskolatársak és újdonsült ismerősök fogták körül. Az autogramkérők rohamát alig lehetett fékezni. Az alakuló térről a főiskola múzeumába vezetett a vendégek útja. A két magyar űrhajós derűsen nézegette a hallgató korukban készült fotót, amely halálos komoly arccal és tök kopaszon ábrázolja őket. „Mintha valamelyik szerzetesrend tagjai lennétek” — nevetett a honvédelmi miniszter. A képet látva mosolyogtak a szovjet űrrepülők is. Miután Rull Nándor alezredes bemutatta a múzeumot, V. Kubászov és Farkas Bertalan űrutazásukkal kapcsolatos ajándékokat adtak át a főiskolának. Érte Brassói Tivadar vezérőrnagy mondott köszönetét. Az űrhajósok emléksorokat. írtak a múzeum emlékkönyvébe. Ebéd után a vendégek felkeresték a főiskola szabadtéri repülőgép múzeumát, ahol Gáspár Ferenc alezredes kalauzolta őket. Magyarországon a maga nemében páratlan múzeum ez, sokszor felkeresik az iskolák tanulói is. A magyar űrhajósok hamar rátaláltak arra a gépre, melyen kezdték a repülést. A szerelőállványról szemlélve a kabint Farkas Bertalan megállapította; „Gurulni még lehet vele”. A főiskolától való búcsúsásukkor a látogatásról készült fotóalbummal és egyéb ajándéktárgyakkal kedves- kedet a vendégeknek a főiskola parancsnoka. A repülőtérről a tiszalige- ti Felszabadulási Emlékműhöz vezetett a vendégek útja, ahol népes tömeg előtt A. Sz. Jeliszejev, V. Kubászov, Farkas Bertalan és Magyari Béla rózsát ültetett. A Tiszaligetből a város lakosságának integető sorfala között haladtak a vendégek a szolnoki Jubileum térre, ahol több ezer dolgozó részvételével barátsági gyűlést tartottak. Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. — Megyénk egész lakossága nagy érdeklődéssel, büszkeséggel és féltő szeretettel kisérte figyelemmel a Szojuz—36 repülését és a Szaljut—6 orbitális űrállomáson végzett munkájukat — mondotta bevezetőül, majd így foytatta; Nagy örömet és lelkesedést váltott ki az a hír, hogy a nemzetközi személyzet eredményesen végezte el a jól előkéAz űrhajósok rózsát ültetnek a Felszabadulási emlékműnél Valerij Kubászov autogram- mot ad szített tudományos és technikai kísérleteket, és példás helytállásával, küldetése maradéktalan teljesítésével járult hozzá a világűr békés meghódításáért folyó gigászi munka újabb sikereihez. A nemzetközi űrkutatás e jelentős eseménye újbóli szép példája a Szovjetunió kimagasló gazdasági és tudományos felkészültségének és a szocialista társadalmi rendszer elvitathatatlan fölé- nények. Külön öröm számunkra, hogy a tudomány békés célokra történő felhasználásában. a világűr meghódítására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben és az emberiség haladásáért vívott harcban hazánk állampolgára: Farkas Bertalan űrhajós is részit vett. Ez a közös űrrepülés ás fényes bizonyítékait jelenti népeink igaz, őszinte, megbonthatatlan barátságának. a lleniní eszmék diadalmas győzelmének. Az első szovjet—magyar űrrepülésre belpolitikán életünk kiemelkedő jelentőségű évében került sor. Most üm-* néphitük V. I. Lenin születésének 110. és hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját, s emlékeztünk meg közös védelmi szervezetünk: a Varsói Szerződés megalakulása 25. évfordulójáról. Számunkra a Szovjetunió elválaszthatatlan a szabadság a béke és az internacionalizmus fogalmáitól. Az eltelt 35 év alatt ú j Magyarország született. Országéplté- Sünkben,, harcainkban mindenkor magiunk mellett érezhettük hatalmas testvérünk és felszabadítónk — a Szovjetunió — erejét, segítségét, támogatását. Igaz barátságunk harcban született, mindennél drágább számunkra. Továbbra is minden erőnkkel erősítésén kívánunk munkálkodni. Andrikó Miklós beszéde után V. Kubászov és Farkas Bertalan köszöntötte a gyűlés résztvevőit, majd űrutazással kapcsolatos tárgyakat ajándékoztak a megyének, illetve Szolnoknak. A barátsági gyűlés befejezése után a vendégek Buda- • pestre utaztak. — k. k. — s. b. — Fotó: Tkl Néhány kedves szó a Vegyiművek szocialista brigádjainak naplójába (Középen Alekszej Jeliszejev, a közös űrrepülés földi irányítója) Búcsú a várostól a Jubileum téren Farkas Bertalan átadja a Kilián főiskola parancsnokának Szojuz—36 makettjét
