Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

Lázár Györgynek. az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Miniszterta­nács elnökének vezetésével tegnap hazaérkezett Prágá­ból a magyar küldöttség, amely a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának XXXIV. ülésszakán vett részt. A delegáció tagjai vol­tak: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Huszár Ist­ván. a Minisztertanács el­nökhelyettese. az Országos Tervhivatal elnöke. Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. hazánk állan­dó KGST-képviselője. Ve­ress Pételr. külkereskedelmi miniszter. Nagy János kül- ügyminisztériuimi államtitkár és Meisel Sándor. Magyar- ország állandó KGST képvi­selőjének helyettese, aki Prá­gában csatlakozott a kül­döttséghez. A Pamuttextil Művek Budai Gyára a vállalat üzemeit látja el különböző alapanyagokkal. A tervszerű rekonst­rukció során bevezetett korszerű technológiák eredmé­nyeként folyamatosan növekedett a termelékenység, és . a minőség. A gyár harminchat millió négyzetméter tex­tilruházati alapanyagot és hatezerkilencszáz tonna fo­nalat készít ebben az évben. Képünkön: Számítógép ál­tal vezérelt, monumentális gép, mely a bálákból készít fonodái alapanyagot Véget ért a KGST ülése Határozati javaslatot fogadtak el, és jegyzőkönyveket írtak alá Prágában tegnap délelőtt megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 34. ülésszakának utolsó munkaülését. Ezen a részt­vevők — közöttük a Lázár Gyöngy miniszterelnök ve­zette magyar küldöttség — megtárgyalták és jóváhagy­ták a tervezett záróokmá­nyokat. az ülésszak határo­zatát és a prágai tanácsko­zásról kiadandó részletes közlemény szövegét. Az elfogadott okmányok tükrözik annak az élénk és tartalmas eszmecserének az eredményeit, amelyet a tes­tület az előző két nap folya­mán az ülésszak színhelyén a prágai vár Cernin-palotá- jában folytatott a szocialis­ta gazdasági integráció fej­lesztéséről és szervezetének a KGST-nek soronlevő fel­adatairól. Tegnap az ülésszak végén elfogadták 'a határozati ja­vaslatot és aláírták a töb­bek között új típusú szál­lítógépek gyártásáról, a föld­tani kutatások összehango­lásáról és Kuba műszaki fejlesztési programjának megvalósításáról készült j egyzőkönyvet. Este az ülésszak résztve- zői tiszteletére a csehszlo­vák vezető testületek ün­nepi fogadást adtak majd a küldöttségek hazautaztak. A XXXIV. ülésszak teg­nap délelőtti plenáris tanács­kozása után. megtartotta ese­dékes, 96. üléséit a KGST végrehajtó bizottsága. Ezen részt vettek a tagállamok állandó KGSTJképviselői, továbbá Jugoszlávia képvi­selője. A testület megbeszél­te a prágai ülésszak határo­zatát. és intézkedéseket fo­gadott el annak eredményes Ugyancsak ülést tartott a prágai KGST-ülésszak szín­helyén a szervezet tervezési együttműködési bizottsága a tíz tagállam és Jugoszlávia képviselőjének részvételével, megvalósítására. A KGST XXXIV. ülés­szakénak délután megtartott záróüiléséri a tagállamok és J ugoszlávia képviselői alá­írták a prágai ülésszak jegy­zőkönyvét és azt a megálla­podásit, amely . a korszerű számítás techni kai eszközök kifejlesztésében és gyártásá­ban való nemzetközi szako­sításiról és kooperációról szól. Az ülésszakon részt vett államok illetékes képviselői szintén a záróülésen írták álá a KGST-tagállamoknak a kőolaj hatékony felhaszná­lásában és feldolgozásában való együttműködésére vo­natkozó keretmegálilaipodóst, a kubai műszaki és tudomá­nyos fejlődés meggyorsítá­sáról kötött együttműködé­si ikenetmegáliláipodásulöait. valamint a KGST végre­hajtó bizottságának 96. és a tervezési együttműködési bi­zottság 23. üléséről készített jegyzőkönyvét. Az ülésszakról közlemény jelent meg. amelyet lapunk 2. oldalán közlünk. Szabolcs-Szatmárban járt az űrpáros ij Hazaérkezett a Lázár György vezette köldöttség Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évi. 143. szám, 1980. június 20., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az akác és a nyár is értékes Miből él a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ? Szolnok és Pest megyében — tehát korántsem a fában leggazdagabb országrészen — 33 ezer hektárnyi erdőte­•rtiléten, igaztíáüjkadiki : • a Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság. Évente 150 ezer köbméter fát ter­mel ki. és ebből a mennyi­ségből ötvenezer köbméter ipari feldolgozásra is alkal­mas. . A gazdaság dolgozói fog­lalkoznak az erdők meg­óvásával és kitermelésével, évente körülbelül hatszáz hektáros területet telepíte­nek újra. A kivágott fának csak harmada alkalmas ipa­ri feldolgozásra (százezer köbmétert más célra, példá­ul tűzifaként értékesítenek), így hát ötvenezer köbméter alapanyagot még vásárolni­uk kell. hogy Nagykőrösön lévő üzemük kapacitását le­kössék. A vállalat 750 millió forintos termelési értékéhez hasznosan járul hozzá a mű­szaki szolgáltató tevékeny­ség: náluk van például a motorfűrész-karbantartás or­szágos bázisa. A faimport lehetőségeinek szűkülésével a Nagykunsá­gi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban is egyre je­lentősebbé vált a favagyon célszerűbb hasznosítása. Bár területük zömét csak kevés- ' bé értékes fafajok — példá­ul akác és nyár — nevelőd­nek, a fafeldolgozásnak mé­gis igen nagy a jelentősége. A nagykőrösi üzemben ta­valy befejeződött, százötven millió forintos, rekonstrukció már a hazai favagyon hasz­nosítását szolgálja. Az idei ■tervek szerint már 34 ezer köbméter fűrészárut készí­tenek nyárból és akácból, öt és felezer köbméter ra­kodólapelemet. ötezer köb­méter fenyőgerendát és 14 ezer köbméter mezőgazda- sági és ipari ládát is gyár­tanak. A rakodólapok és a bútoralkatrészek gyártása­kor a fenyőfát igen ered­ményesen helyettesítik nyár­ral. A szőlőtermelő gazda­ságok is egyre inkább kere­sik az akácfából készült ka­rókat a természetes anyagú tartóoszlop ugyanis nehe­zebben törik el mint a vas­betonból való. Az akácfa azonban nemesebb célokra is használható: a gazdaság évente százezer négyzetmé­ter parkettát készít belőle, és feldolgozva bútorgyárak­ban is használni tudják. A gazdaságnak igen fon­tos. hogy a nagykőrösi üzem termelési lehetőségeit telje­sen kihasználja: .termelési értékének felét a fafeldol­gozás adja. Alapanyagigény kielégítésére néhány éve svéd gyártmányú kitermelő gépsort vettek. A modem eszközökkel a társ erdőgaz­daságokban végeznek bér­munkát. és ennek fejében jutnak több feldolgozható fához. A gazdaság igyekszik jó kapcsolatot kiállítani a két megye termelőszövetkezetei­vel és vízürr"i szervezetei­vel is. Ezeknek a gazdálko­dóiknak a területén ugyanis sok, az eddiginél hasznosab­ban is felhasználható fa van. Gyűlésen találkoztak Nyíregyháza lakóival Az első szovjet—magyar űr páros, valamint az Aiek- szej Jeliszejev, a közős űr­repülés földi repülésirányító parancsnoka vezette szovjet küldöttség és Magyart Béla kiképzett űrhajós tegnap Farkas Bentalam kutató űr­hajós szőkébb hazájába, szü­lőföldjére Szabó lcs-Szatmár megyébe látogatott. Külön- vonatuk reggél.9 órakor gör- d!üt be Nyíregyháza ma­gyar, szovjet és vörös zász­lókkal díszített pályaudvará­ra, ahol a megye és a város párt- és állami vezetői üd­vözölték a vendégeket. A helybeliek százai hosszantar­tó tapssal, az úttörők virág­csokrokkal köszöntötték őket. Az ünnepélyes fogadtatás után a megyei pártbizottság épületében tájékoztató hang­zott el az országrész életé­ről, majd Gyulaházára, Far­kas Bertalan szülőfalu iába és Kisvárdára — ahol kö­zépiskoláját végezte — láto­gattak el a Szojuz—36 űrha­jósai és kíséretük tagjai. Délután Valerij Kubászov és Farkas Bertalan a nyír­egyházi stadionban nagygyű­lésen találkozott a város la­kóival. A magyar és a szov­jet himnusz hangjai, vala­mint a megnyitó után Tar Imre beszédében a többi kö­zött hangsúlyozta: a Sza- bolcs-Szatmárból indult és űrhajóssá lett fiatalember annak a tájnak a szülötte; ahol a szövetség, a testvéri­ség és a barátság jegyében dolgoznak a nyírségiek. A Kárpáton túli terület lakos­ságával ugyanis hagyomá­nyosan jó, testvéri kapcso­latokat ápolnak. Valerij Ku­bászov beszédében azt emel­(Folytatás a 2. oldalon.) Készülnek a jénai tálak az Üvegipari Művek karcagi gyárában Az utolsó vizsganap: június 26 Háromszázan végeznek az esti egyetemen Még javában tart a vizs­gaidőszak a megyei oktatási igazgatóságon — az utolsó vizsganap június 26-án lesz — de már elkészült az 1979 —80-as tanév statisztikája. Néhány fontosabb adat az év végi mérlegből. ' • A marxista-—leninista esti egyetem hároméves, általá­nos tagozatán 13 osztály 300 hallgatója fejezi be a tanul­mányait az idén_ A szakosí­tón — filozófia, politikai gazdaságtan, magyar mun­kásmozgalom szakon — het­venen szereznek diplomát. Az idei tanévtől már új rendszerű szakosítón tanul­hattak a jelentkezők, mely­nek az a lényege, hogy a hallgatónak választani kell egy szakot — a filozófiát, a •politikai gazdaságtant vagy a magyar munkásmozgal­mat — és azt az egy tárgyat tanulja három évig. Eddig úgy volt. hogy a választott szakon két évig. a másik két szakon pedig egy-egy esztendeig tanultak. A ki­egészítő tagozatokon most százötvenen végeznek. A két évig tartó speciális tanfolyamok — szocialista kultúra, valláskritika, gaz­daságpolitika, magyar mun­kásmozgalom, pártirányítás és pártélet, a politikai okta­tás pedagógiája, szociológia — végzős hallgatóinak szá­ma meghaladja a százhet­venet. Pértiskolai oktatásban csak párttagok vehetnék részt. Az öthónapos pártiskolán az alapszervezetek tisztségvise­lői szerezhetnek alapfokú po­litikai képzettséget. Az idén negyvenen végeztek. Az egyéves pártiskolán a kö­zépvezetőket oktatják. Nincs külön vizsga, folyamatosan mérik a hallgatók munká­ját, teljesítményét. Egy-egy témakör anyagának átta­nulmányozása után össze­foglaló. rendszerező foglal­kozásokat tartanak. Az idén középfokú politikai végzett­séget tizennégyen szereztek. A tízhetes vezetői tovább­képző tanfolyamot huszon­ötén végezték el. A nyolc céltanfolyamon — például propagandisták, alapszerve­zeti titkárok, reszortosok — mintegy ezren tanultak eb­ben az oktatási évben. A felsoroltakon kívül a felsőfokú iskolai végzettség­gel rendelkezők választhat­ják a szervezett, önálló ta­nulási formát, így tovább képezhetik magukat. A té­maköröket a beiskolázó párt- bizottságok határozzák meg. Az ide jelentkezők tanul­mányaikat egy záródolgozat elkészítésével — ebben a munkában konzulensek se­gítenek — felezik be. Az idén mintegy hatvanan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom