Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-15 / 139. szám
Importkiváltás Olvasom a dicsekvő tudósítást: a vállalat ismét többmilliós importmegta- karítást ért el azzal, hogy megkezdte a külföldi eredetű anyagok kiváltását. Nem ismerem a részleteiket, lehet, hogy ennél a kétmilliós importtalkarékosságnál valóban ésszerűen jártak el: a hazai, legalábbis egyenértékű „a kiváltott külföldivel” — és nemzeti méretekben nem fizetünk rá enretaz akcióra. Ráfizetni? Hogyan kerülhet egyáltalán említésre a takarékossági cél mellett a ráfizetés. Sajnos, nem ritkán előfordul, hogy a meglehetősen szűklátókörűén értelmezett takarékoskodás éppen a nejnzeti jövedelem pocsékólását eredményezi, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek kiaknázása helyett drágábban dolgozunk, s ezért veszteség ér bennünket. Tagadhatatlan, a jelenlegi gazdasági fel tételrendszer, szabályozók, árak még nem mindenben igazítanak el egyértelműen: mit érdemes behozni, s mit itthon gyártani. Erre a körülményre azért is érdemes felhívni a figyelmet, mert az adott helyeken általában nehezen ellenőrizhető az ebből származó ráfizetés — hiszen az népgazadsági méretekben jelentkezik. A tapasztalatok arra utalnak: többre jutnánk, ha a lényegi pontokon próbálkoznánk >a célhoz eljutni, így, ha valamiféle racionális sorrendet állítanánk föl — például abban, hogy legelőbb azoknak az alkatrészeknek, féltermékeknek a gyártását szerveznénk meg, amelyeket méregdrágán vásárolunk, és amelyeket a technikai felkészültségünkkel itthon is termelhetnénk. Ilyenek például a jól ismert aprócikkek. persze nemcsak ilyen választéka van a kiváltható importnak. A magyar im- portstruktúnát szemléivé kiderül, hogy évről-évre erőteljesen duzzad a különféle félkésztermékek, félgyártmányok. szerelvények tétele. Mik ezek tulajdonképpen? Van közöttük olyan alkatrész, anyag-jellegű tennél«, amelyet csakugyan érdemesebb importálni, és nem is szabad ezért a mindenáron való hazai termelést erőltetni. De van közöttük nagyon sok olyan félgyártmány, alkatrész, amelynek hazai termelését egysze ■ abbahagytuk azért, mert nagyüzemileg nem volt gazdaságos gyártani, a kis vállalatok pedig —• amelyek kifizetődőén készíthették volna, eltűntek. Máris jeleztük a problémát, amely dj- vattéma napjainkban: háttér ipar nélkül nem lehet gazdaságos nagyipar, kis vállalat nélkül nem lehet prosperáló nagyvállalat. Ügy tűnik, a valóban hatékony, a népgazdaság egyensúlyi helyzetét jelentékenyen javítani képes im- portkivá1 .óakciók ■— nem számítva az esetenkénti életrevaló kezdeményezéseket —, csakugyan szorosan összefüggnek az úgynevezett háttériparral. Eredményeire is akkor számíthatunk, ha a kisvállalatok , szervezete újból megerősödik, ha a kisüzemeknek olyan hátországa alakul ki nálunk, amely minden iparilag fejlett országban szinte automatikusan oldja meg a néttkülöz- hetetlen féltenmékek, aprócikkek termelési gondjait. Szolnokon, a Tisza ligetben Ünnepség az építők napján Andríkó Miklós mondott beszédet II tartalékok jelentések a szakmában Véget ért a COSPAR ülésszaka Tegnap, plenáris üléssel vérét ért a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság (COSPAR) 23. ülésszaka, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében. A kéthetes nemzetközi tanácskozás, amelyen 40 ország csaknem ezer tudósa vett részt, az egyik legnépesebb ülésszak volt a szervezet történetében. A budapesti ülésszak volt az utolsó a COSPAR-konfe- renciák évenkénti sorában, és egyben az első a két- I éves ciklusban. A COSPAR— , amit 1958-ban az első Szputnyik fellövését követően alapítottak — rendkívül szerteágazó, számos tudományág képviselőit egyesítő szervezet. A budapesti tanácskozáson 700 előadás hangzott el, . ebből több mint harmincat magyarok tartottak. Budapestre érkezik a szovjet-magyar űrpáros Holnap Budapestre érkeznek az első szovjet—ma; gyár közös űrrepülés résztvevői: Valerij Kubászov űrhajós, a Szojuz—36 parancsnoka, Farkas Bertalan kutató űrhajós, valamint Magyar! Béla kiképzett űrhajós. Az űrhajósokkal küldöttség érkezik hazánkba, Alekszej Jeliszejev űrhajós mérnök vezetésével. Alekszej Jeliszejev volt a közös űrrepülés repülésirányító parancsnoka. Június 13-tól hivatalosan is üzemel Budapesten az új gellérthegyi víztároló két, egyenként negyvenezer köbméteres medencéje. Az építkezés földmunkái 1973-ban kezdődtek, cs a kitűzött határidő előtt, még ebben az évben befejeződnek a terep- rendezési munkálatok is. A hatszázmilliós beruházás üzembeállításával érezhetően javul majd a belváros és Dél-Buda vízellátása. A főváros napi összfogyasztásá a nyári csúcsidőben 1,1 millió köbméter. Ez a mennyiség a tárolók éjszakai feltöltésével biztosítható, mivel a kutak víznyerése napközben csak hétszázezer köbméter. Európának ez az egyik legnagyobb víztárolója. A korszerű, feszített betonozási eljárással készült létesítmény harminc-negyven centiméteres falai a hatalmas víztömeg nyomásának is ellent tudnak állni. A 9 és fél méter magas, ötezer négyzetméter területű medence födémjét 106 tölcséralakú oszlop tartja, amit a víz bevezetésénél, a kép baloldalán látható oszlopos réseit fal egészít ki. Felszabadulásunk pillanatától az országépítésben nagy felelősség hárul a magyar építőmunkásságra, hiszen a romokban heverő ország újjáépítésében, a szocialista iparosításban, a korszerű mezőgazdaság megteremtésében, a tudás, a kultúra otthonainak, több százezer család otthonának felépítésében vállalt, s vállál részt érdemes munkájával. Ma, hagyományőrző szép ünnepünkön, az építőik napján tetteiket, alkotásaikat ünnepeljük. Itt a megyében az elmúlt öt évben közel 18 ezer lakás, új gyárak, közoktatási és kulturális intézmények, mezőgazdasági beruházások, egészségügyi létesítmények felépítése minden szónál ékesebben bizonyítja, hogy mire képesek az építőmunkások. Hozzáértéssel bánnak a korszerű gépekkel, technológiákkal, meg tudnak felelni a minőségileg legigényesebb feladatoknak. is. Olyanoknak például, mint a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, a szolnoki kórház új 400 ágyas pavilonja, és az egy hónap múlva átadásra kerülő növényolajgyár. S ugyanígy sorolhatnám a tanácsi és a szövetkezeti építőipar kiemelkedő teljesítményeit, az építő- anyagipari vállalatok utóbbi években élért sikereit. Engedjék meg, hogy ünnepükön a megyei pártbizottság, a megyei itamács nevében megköszönjem jó munkájukat, derekas helytállásukat, szívből fcöszöntsem az építők napján az állami, a tanácsi vállalatok, és szövetkezetek építőipari dolgozóit. Az ünnepeken sem szokásunk azonban, hogy csupán szépeket mondjunk és megfeledkezzünk a feladatokról. Az építőipar az elmúlt esztendők során mindinkább képessé vált a változó igényekhez alkalmazkodni. A Felkészülni az A jövőt tekintve változik a helyzet. Az építőiparnak, az építőanyagiparnaik meg kell majd tanulnia kereskedni. A termelést szolgáló beruházások mellett megnőnek az épületvagyon megóvásának, korszerűsítésének feladatai is. Erre fel kell készülni. A jó technológia, a kifogástalan anyag még kevés ahhoz, hogy a felépített házat is dicsérjék. Az. embereken múlik, mit kezd vészig árú bb feltételek meged- zették a vezetőket, a műszakiakat. a munkásokat egyaránt. Mégis meggyőződésünk. hogy a tartalékok ebben a szakmában is jelentősek még. Éppen ezért arra biztatjuk önöket, hogy segítsék elő anyagi, és szellemi lehetőségeink hatékonyabb felhasználását, bánjanak ta-^ karékosan az anyaggal, energiával, gépekkel, a munkaerővel — váljék ez a szemlélet — ahogyan pártunk XII. kongresszusa megfogalmazta — „életünk általános normájává”. Majd a következő időszak tennivalóiról szólva hangsúlyozta: új feladatokra lük. mit csinál belőlük. Az ember tehát a főszereplő! Gondoljanak, rá: a gyáraik, a házak, a kórházaik, az iskolák nem két napra, hanem évtizedekre, némelyek évszázadokra épülnek. Az utókor is tudni fogja, hogyan dolgoztak hajdan az építő- mumkiások: a jövő nemzedékeinek megbecsüléséért, a jelenben kell megdolgoz(Folytatás a 3. oldalon.) Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 139. szám, 1980. június 15., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA megye'építőipari dolgozói közül a szolnoki Tüszaiiigiettoe, ahol .a nagy fák övezte szabadtéri színpadon az építők napjának központi rendezvényét tartották. Az ünnepségen megjelent Andrikó Miklós, a megyei pántbizottság első titkára, Barta László, a megyei tanács elnöke, Bársony János, az ÉVM főosztályvezetője, Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára, Hajmásii József, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetője. Fenyvesi József, a Szolnok városi Tanács megbízott elnöke, Jakatics Árpád, a Szolnok városi pártibizottság' titkára, és Nyílra i István, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Tegnap országszerte megkezdődött az építők napjának ünnepségisorozata. Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének székházéiban Trautmann Rezső, az Elnök; Tanács helyettes elnöke köszöntötte az építőket. Az ünnepségen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára Brutyó Jánosi, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint az építésügyi ágazat, a társminisztériumok, az országos főhatóságok és társadalmi szervezetek számos képviselője is. Az ünnepi köszöntőt követően kitüntetéseket adtak át, Több ezren jöttek el tegnap délelőtt a Az ünnepség kezdetén Ba- silldes Barna, a Szigligeti Színház művésze szavalta el József Attila: Hazám című versét. Ezután Árvái István, az SZMT vezető titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Andrikó Miklós tartott ünnepi beszédet, aki elmondotta: ■ TBRTBLOMBÓL: Tánc Nagy a család Nyáron is lehet?!
